login |

Rectify: kezdett a 3. évad – írta fringemiki

2015. 07. 12. 16:22 - Írta: vendegblogger

24 hozzászólás | kategória: kritika,

Previously on Rectify: Daniel Holden 19 évet tölt halálsoron, mert állítólag megerőszakolta és megölte középiskolai barátnőjét. Egy új bizonyíték felszínre kerülésével aztán szabadlábra helyezik, a sorozat pedig itt kapcsolódik be a család történetébe. (Aki felhozná magát, annak 1. évados és 2. évados kritika.)

Be kell valljam, hogy az első évad remeklése után úgy éreztem, hogy a második etap tízrészessé való bővítése nem tett jót a sorozatnak. A tavalyi szezon kezdetekor olyan gondolatok fordultak meg a fejemben, hogy ez a sorozat Daniel nélkül nem az igazi és ezt a véleményemet továbbra is tartom. Hiába a sok remek karakter, a történet mozgatórúgója mégis Daniel Holden.

Aztán a 2. évad végére megint varázsoltak valamit, hogy a harmadik évadban visszatérjenek a jól bevált 6 részes recepthez. És az egyén önfelfedezéséhez. A tovább mögött apró spoilerekkel folytatom.

Daniel a sorozat elején összehozta a családot, most pedig szimbolikusan ő tölti be a széthúzó szerepét is. Mostanra mindenki rendelkezik egy róla kialakított képpel: Janet nem tud megszabadulni az anyaszereptől, Ted Sr. két tűz közé kerülve próbál objektíven viszonyulni mostohafiához, Amantha próbálja élni a saját életét; Teddy az, aki leginkább tisztában van Daniel sötét oldalával; Jared szélső pályára szorítottként nem tud mit kezdeni a helyzettel.

Tawney pedig… nos, érzelmi síkon talán ő áll legközelebb a főszereplőhöz. Mindannyiukban közös, hogy Daniel szépen felforgatta az életüket, és ezen legutóbbi döntése mit sem könnyített.

Daniel ugyanis vallott.

Az, hogy valóban ő ölte-e meg Hannát, továbbra is kérdés, de elfogadta a vádalkut, és vállalta a száműzetést. 30 napja van rendezni kisvárosi életét, és fura ezt mondani, de az egész „ő tette, nem ő tette?”-kérdés csak ürügy ahhoz, hogy jobban beleássuk magunkat a karakterek lelki világába. Az élet mindenkinek megy tovább.

A filozofikus gondolatokkal és utalásokkal teletűzdelt jelenetek mellett üde színfolt, ahogyan Ted Sr. unottan sikálgat a konyhában, amikor Daniel hazaérkezik, és később higgadtan közli vele, hogy képtelen egy háztartásban élni vele, ezért jobb, ha nővérénél kopogtat.

Tawney és Teddy kapcsolata mély válságban van, de amit a két színész, Adelaide Clemens és Clayne Crawford művel az valami egészen fergeteges. Mindketten lubickolnak a szerepükben: Tawney-t egy pozitív fény veszi körül, ahogyan keresi önmagát a két férfival való kapcsolata és a vetélés után, Teddy pedig az őt ért trauma után sem adja meg magát, és akármilyen mélyen van, tovább küzd. Izgalmas út áll előttük.

A családi szál mellett a szenátor és a seriff ügyködésébe kapcsolódhatunk be. Erről egyelőre sokat nem tudunk, de a hatalmi játszmák és egy új holttest előkerülése alaposan megkeverhetik a kártyákat. A rész végi cliffhanger még inkább rásegít az erőviszonyok átértékelődésére.

A nyitóepizód három igazán emlékezetes pillanatát emelném ki. A lelkileg és létszámban is megcsonkított családi vacsoránál Janet Willy D’ barbecue-ját szolgálta fel, merthogy ez Daniel kedvence. Csakhogy Teddy hirtelen bevágódásával valójában kiderül, hogy nevelt fiának kedvencéről van szó. Az apró rezdülések mind-mind növelték a feszültséget és helyzet kellemetlenségét az asztalnál ülők körében.

A másik jelenet lenne az, amivel a legjobban tudnám jellemezni a sorozatot, és akinek ez a bő két perc bejön, az nyugodtan bele is kezdhet a sorozatba. Daniel semmi mást nem csinál, csak ül egy parkban, amikor egy kislányos anyuka a játszótéren terem. Aden Young azonnal megvillogtatja zseniális színészi vénáját, ahogyan a társadalomból többszörösen is száműzött Daniel egy szimpla beszélgetésbe kezd az ártatlan környezetben, és egyszerűen nem tud mit kezdeni a helyzettel. Mert ő is érzi, hogy egy kívülálló, fura figura gyanakvást kelt az emberekben, és természetellenes, ahogyan nyugodtan olvasgatni próbál egy játszótér mellett.

I’m nobody to be worried about. I mean, I came here to read. That’s why I’m here. Just to read. Never really read outside underneath the big blue sky. It’s almost too much.

És Young hamarosan folytatja. A kivégzéses álomjelenetben első sorból láthatjuk a cinikus, darkos Danielt, akiről már el tudjuk képzelni, hogy valóban képes szörnyűségekre. Jó pár kérdést felvet az ágyhoz kötözve, de a legfontosabb talán mégis ezek mögül olvasható ki: Megoldódik-e valaha egy gyilkossági ügy? Hoz-e megnyugvást bárkinek is a végítélet? És tényleg, lehet ugyanúgy élni mindezek után, vagy soha nem értjük meg a szerepünket a nagy kékség alatt?

24 hozzászólás Ne habozz!

Rezsidémon - 2015. 07. 12. 18:32

Ha a sorozatokat a legszigorúbb irodalomtanári szemmel nézzük, akkor úgy vélem a Rectify a jelenleg futó legfontosabb, legértékesebb sorozat.
A Rectify mentes minden olyan figyelemfelkeltő-közönségbarát attribútumtól, amely bár izgalmassá tesz egy sorozatot, de csökkenti annak művészi értékét. A két legjobb közönségkedvenc, a Breaking Bad és a Game of Thrones alkalmaz ilyen eszközöket: váratlan fordulatok, kaland, akció, erotika, ‘badass’ karakterek, stb. Mindkettő minőségi szórakozás, de mégis inkább lektűr mint magas kultúra.
Ezzel szemben a Rectify lecsupaszított magáról minden sallangot, minden díszt, maradt helyette a szikár realizmus, a húsbavágó dráma. Mindezt úgy, hogy közben nem akar görcsösen sötét lenni (mint a True Detective); a mindennapok szürkesége ezt is elfojtja.
Hiába a bombasztikus alapsztori (19 év után szabadon, megoldatlan gyilkosság), a Rectify drámaiságának igazi erejét adó konfliktusok kisszerűek, mindennapiak. Nem végzetesek, de mérgezik a szereplők (és a nézők lelkét) – ezért ez mindenidők legdepresszívebb sorozata.
Éppezért nem is számíthat jelentős közönségsikerre.

sleuth - 2015. 07. 12. 23:56

A Rectify jelenleg az egyetlen sorozat, ami totálisan betud rántani. Valami egészen elképesztő a sorozat hangulata és annak ereje, ráadásul mindezt teljesen minimalista eszközökkel éri el.

A játszóteres jelenetben szinte semmi sem történik mégis olyan ereje van, hogy simán az egyik legszomorúbb jelenet, amit valaha sorozatban láttam.

Nem tudom mit lehetne vagy kéne a sorozatról írni ahhoz, hogy többen bepróbálják, mindenesetre aki kedveli az elgondolkodtató és nyomasztó (sajnos nem találok jobb szót) sorozatokat, az mindenképp adjon neki egy esélyt, mert új kedvenc sorozatra találhat, mint ahogy azt én is tettem:)

Lemoni - 2015. 07. 13. 00:04

Ott folytatták, ahol abbahagyták. A történetet és a színvonalat is. Ebben az évadnyitóban (is) nagyon jó párbeszédek voltak, Tawney és Teddy, Jared és Claire, Daniel és Amantha, szenátor-ügyésznő között. Nekem továbbra is Amantha a kedvenc karakterem és nagyon tetszik, ahogy ábrázolják a Daniellel való testvérkapcsolatát. Tawney mártírkodása viszont kezd már zavarni. A legtragikusabb figura Janet, játssza a boldog anyát, miközben tudja, hogy szétesőben a család. Érezni lehet, hogy történni fog majd valami tragédia, szerintem vagy Janettel vagy Jareddel. És a 4. évad berendelésével most már az is biztos, hogy ennek a szezonnak a végére sem lesz teljes lezárás, amit nem is bánok :)

paranoid android - 2015. 07. 13. 20:02

Jó kezdés volt, még mindig hatalmas kedvenc a Rectify, főleg a hangulata miatt, ami annyira megragadhatatlanul egyedi, ahogy a mélyreható szomorúságában még elvétve sem lesz cinikus. Ez az attitűd igazán Danielben testesül meg, így kicsit bánom, hogy most csak hat részt kapunk, mert – ugyan az első évadnak elég volt ennyi, de – mióta kitágult a történet, és több teret kap a többi karakter is, ez kevésnek tűnik. Remélem az évad végén nem fogok így érezni, bár már most (a második rész idő előtti kikerülésével) túl vagyunk az évad harmadán, és szinte alig kaptunk Danielből. Érdekes szituáció ez a közelgő száműzetés, főleg hogy megkavarhatja a dolgokat a George halála miatti nyomozás.

tobias88 - 2015. 07. 13. 22:52

Most nem azért de a szőke csaj igazán figyelhetett volna rá színésznő létére hogy ugyan 2 évad között, ami közben mellesleg 0 perc telik el a történetben, ne szedjen már fel úgy 20 kilót. Ez a dolga, ezért fizetik…

maria - 2015. 07. 14. 17:13

Jó, hogy van ez a sorozat. Minden pillanatát élvezem, közben félek, hogy biztos mindjárt kaszálják, mert zéróhoz közelíthet a nézettsége.(Ha nem, akkor örülök.) Ennyi zseniális színészt, zenét, képet, vágást, mindent! Utóbbi évek nagy katarzisa nekem. Megvan az atmoszféra, amitől majdnem ilyen jó volt a The Fall, a Hannibal, True Detective stb… de még tud pluszt adni. Ugyanakkor nem is tolja az arcba, mint a Sense8 pl. Kedvenc.

napocskin - 2015. 07. 15. 12:30

maria: már berendelték a negyedik évadot.

Mordekai - 2015. 07. 15. 16:08

Én nem feltétlenül osztom az előttem leírtakat. Sajnos már az előző évadban is kezdték hanyagolni az első évad egyedi képi világát, ami igencsak fontos része volt a hangulatnak. Ahhoz képest most csak ilyen “simán” felvett jelenetek vannak. És nagyon rámentek a mellékszereplőkre, Tawnytől és Teddytől már rosszul vagyok. igazából csak Amantha érdekel és ő is csak a Daniellel közös jelenetekben. Ha nincs Daniel, vagy Amantha, nálam sajnos unalomba hajlik a dolog. A seriffet meg mint a messiást, úgy várom, mert ő adja a reményt, hogy esetleg végre kapunk valami morzsát az üggyel kapcsolatban.

Lemoni - 2015. 07. 15. 23:45

Második részben már megjelent 1-2 halvány humormorzsa (‘Jesus’…. ‘No, Daniel’ és hasonló). Lehet, hogy ezek hatására, de mintha lassan világosodna az eddigi sötét tónus, pedig az események nem erre utalnak, csak van egy kis vihar előtti csend.

naughtyl - 2015. 07. 29. 15:58

Háló, nekem senki nem mondta, hogy jön Michael Vartan.

Hiányzott már az egész.
Nekem annyira tetszik, hogy még mindig a vaksötétben tapogatózunk, Daniel ártatlanságával/ügyével kapcsolatban.
És most ez a George dolog. Amúgy ezzel a mostani nagyon a kakit keveréssel Trey részéről, majd párhuzamosan kerülünk közelebb a Hannah gyilkosság megoldásához? Mert Trey nyakig benne volt valahogy. És naagyon igyekszik Danielt bemószerolni. Azért remélem nem dől be a sheriff ilyen könnyen neki.
Borzasztó érdekes még mindig Daniel viszonyulása, a kinti világhoz. Meg ahogy viselkedik, ha vallatják.

Szerinem az egyik legjobb dolog a sorozatban az, hogy ilyen részletességgel, ilyen mélységekig menően mutatják meg, hogy mi megy végbe a közeli érintettekben. Hogyan változik az életük, az egymáshoz való viszonyulás, amiatt, mert máshogy látják, élik meg a Daniel dolgot. És olyan apróbb dolgok jönnek felszínre, ami nem biztos, hogy előjött volna. És senki nem tudja, hogy ez jó vagy rossz, hogy ilyen dolgok merülnek fel. Én nem tudok betelni vele.
És remélem Jared kap majd több időt, mert a Teddy-s kocsis beszélgetés után, már tényleg nem tudom elképzelni, mi lehet szegény gyerek fejében, lelkében.

Mindig meglepődve nézem, milyen átgondoltan van kidolgozva Teddy karaktere. Pedig honnan indult. A második részben, mikor Janet megy hozzájuk a maradékkal, és mondja Teddy-nek, hogy sajnálom, hogy azt kértem szólíts Janet-nek. Az a jelenet valami csoda volt. Meg persze előtte, maga a kaja rendelés, a kinek a kedvence dologgal. Na ez dráma.
Tawney nekem továbbra is kedvenc. igazán tragikus az ő története is, amit még nem is ismerűnk teljesen. Minden évadban volt valamilyen felemelően kedves és tiszta jelenet közte és Daniel között, remélem most is kapunk hasonlót.

Sajnáltam, hogy Joe meg Amantha szakítotak. De nem csoda, hogy Amantha ki van akadva, most ereszti ki az elmúlt 20 évben felgyülemlett gőzt. Nagyon kíváncsi vagyok, hogyan alakul a továbbiakban a testvérek kapcsolata.

meg, nem tudom mit akarnak kezdeni ezzel a szenátor dologgal. szóval lesz itt még jó pár érdekes dolog.

napocskin - 2015. 08. 04. 19:08

Édes Istenem, eddig is kifacsart érzelmileg minden rész többé-kevésbé, de a Girl Jesus most új szintet lépett, különösen a Humpty Dumptys jelenettel, de az egész, úgy ahogy volt. Jaj. :’-(

paranoid android - 2015. 08. 04. 20:38

Hihetetlen, hogy még a kiborult festék látványa is milyen érzelmi töltéssel bír ebben a sorozatban…
A 3×03 után az jutott eszembe, hogy egyre jobban kezd kicsúszni a talaj Tawney és Daniel lába alól, és hogy mennyire szükségük lenne egymásra. Erre a 3×04-ben mindketten erősen leértékelték önmagukban a kapcsolatuk jelentőségét. Nagyon remélem találkoznak az évad során.

Rezsidémon - 2015. 08. 09. 01:38

Úristen bazmeg, micsoda rész volt a 3×05, epikus minden szegmensében, fojtogatóan realisztikus minden részletében, magával ragadó minden alakításában, egy félhang sem ment mellé, és mindezt úgy, hogy mellőzött minden bombasztikus klisét, minden tűzijátékszerű sablont.
Ez a jelenleg futó legjobb mozogókép-kultúra, egyszerűen ledöbbenve néztem azt, ami egyáltalán nem apellált az én reakcióimra, mégis olyan érzelmi betetőzést hozott be (intellektuális csatornákon), hogy az hihetetlen. Utoljára, talán az Oz járt ehhez közel, pedig az is mikor volt már…
Daniel Holden AZ antihős. Nem a főszerepbe helyezett villain (mint Walther White vagy Vick Mackie), hanem a villain szerepbe helyezett főszereplő. Kedves, különleges, jobb sorsa méltó, már-már varázslatos, és mégis, megjelenésével akarva-akaratlanul is bajt hoz mindenkire. Felborítja a rendet, felrúgja az egyensúlyt, és mindezt angyalarccal, tényleges jószándékkal, de annyira visszájára fordulva, hogy az ember szíve már-mát Ted, Jr.-en is megesik (pedig az a színész midig a kötekedő déli suttyó ‘high school bully’).
És a bűnügy… egy alapvetőleg nem szimpatikus Georgia Sheriff letartóztat egy kifejezetten unszimpatikus, feltételezhetőleg (régen) bűnös embert olyasmiért, amiben biztos, hogy ártatlan (hiszen az áldozat öngyilkos lett), és ezzel a féligazságtalansággal talán rehabilitál egy (rég elkövetett bűnben) talán ártatlan, de a néző szimpátiáját bíró embert… aki így is szenved az igazságszolgáltatás stigmájától…
Elképesztő, monumentális, kisszerű, húsbavágó és földönjáró egyszerre. Nincs még egy ilyen.

westhammer - 2015. 08. 11. 21:45

Méltatlanul kevesen nézik a sorozatot, keveset beszélnek róla, sajnos nincs is rendes kibeszélő itt se… Pedig kétségtelenül az egyik legjobb jelenleg (számomra meg evör) a Rectify.
A 3×05-ről meg annyit hogy gyönyörű rész volt: az a szívfacsaró szomorúság, Daniel magánya, Ted Jr és Tawney szenvedése nagyon szívbemarkoló, mégis valahogy mindig van egy pici pozitívum, egy pici kellemes érzés, hogy mégis úgy keljünk fel, hogy nem vagyunk totál depressziósak. Annyira csodálatos volt, hogy ahogy Daniel és az anyja nézték a csillagokat és Daniel arcán végigcsordult egy könnycsepp.

mivanmar - 2015. 08. 14. 16:36

Jaj, de csodás volt az évadzáró is! Meg is ijedtem, hogy sorozatzáró, amilyen megbékéléseket láthattunk.

ldavid - 2015. 08. 14. 22:24

A sheriffet játszó pasas simán jó lenne Columbonak, ha remake-re kerülne a sor

egy igazi szakember - 2015. 08. 17. 18:26

Zseniális volt az évadzáró.

Rezsidémon - 2015. 08. 17. 18:52

Annyira napsugaras volt a zárás, meg lesz még ennek a böjtje.

napocskin - 2015. 08. 17. 20:21

Jó volt az évadzáró, örültem, hogy van egy kis béke, elértünk valahova. Igazából lehetett volna akár sorozatzáró is, de azért örülök, hogy kapunk még belőle (Trey ügye, Tawney és Teddy kapcsolata). Persze a legjobban Daniel további sorsa érdekelne.
Hihetetlen, hogy egy ilyen rövid évadba – és sorozatba – mennyi minden belefér (pedig milyen keveset beszélnek benne), mennyifelé lehet továbbgondolni, és mennyi érzelmet tud kiváltani az emberből.

gd42 - 2015. 08. 22. 03:49

Idei legjobb sorozatélmény. Kevés ennyire tökéletes évadot láttam valaha, pont mindenből annyi volt, amennyi kell, és a történet is szuper volt, a színészi játék még mindig a leghitelesebb az általam követett sorozatok közül (egyszer sem éreztem azt, hogy “ezek színészek”, annyira jó mindenki, pedig elég nagy kihívás lehet ilyen összetett érzelmeket hitelesen ábrázolni).
Érdekes, hogy mennyivel jobban működik 6 részes évad, mint az előző 10 részes – az sem volt rossz, de ott azért éreztem pár mellékvágányt. Az évadzáró tökéletes volt ehhez a sorozathoz, végre nem egy “a szünet után még több szenvedés vár megkínzott hősünkre, stay tuned” típusú történet, ami annyira jellemző erre a műfajra.

Remélem lesz róla írás, mert ezt mindenkinek látnia kell (már ha bírja a lassú folyású drámákat).

Gedeon74 - 2015. 08. 27. 18:44

Szembejött idén egy-két igazán erős sorozat, de én sem tudnék mást mondani, ez az év legjobb sorozatélménye. Érzelmileg rettenetesen sűrű, talán a The Killing első két évada volt még ekkora hatással rám.

Nem volt még olyan, hogy egy elkezdetett sorozatot csak azért elhalasszak, hogy kicsit tartogassak az élményből későbbre is, de most a harmadik résznél nagyon fontolgattam. Persze, nem bírtam ki, néznem kellett tovább.

Egyszerűen remekül ábrázolják azt a drámai folyamatot, amin Daniel és a család keresztülmegy. Igazából nem bánom a Milton-ügyet, és az sincs ellenemre, hogyha kiderül majd, hogy pontosan mi is történt azon az éjszakán, de a nyomozós szál itt nem az ügy megoldása miatt érdekes (ha nem derülne ki semmi, az sem foglalkoztatna különösebben), hanem hogy ez is milyen befolyással bír a szereplők életére. A család részéről nincs olyan szál, ami ne érdekelne, akár a Ted-Janet, Teddy-Tawney, Amantha-Jon, akár a mindenki-Daniel kapcsolatról van szó, mindet kíváncsian követem, szurkolva mindegyiknek, hogy hátha valahogy megnyugtató kiutat találnak ebből a mindent felkavaró helyzetből, ami mindenkit megragad, megrág, kiköp és aztán még meg is tapos.

“Hihetetlen, hogy még a kiborult festék látványa is milyen érzelmi töltéssel bír ebben a sorozatban…”

Pontosan. És azt is szerettem, hogy ahogy a reménytelenség miatt együtt sírtam azon az éjjel a medencénél Daniel-lel, annyira örültem neki, hogy aztán lássam másnap reggel a festékbolt előtt, hogy nem adja fel. Megpróbálja megpróbálni.

Daniel után idén Teddy-nek voltak különösen erős jelenetei, Tawney-val szinte mindig, de a Teddy-Jared autós beszélgetés, és a Teddy-Amantha vacsora is az évad legjobbjai között volt. Jó volt kicsit belátni a suttyó redneck álarc mögé.

A színészek előtt is le a kalappal, nálam nem lógott ki senki, mindenkinek elhittem a karakterét, mindenki a helyén volt.

Nagyon erős dráma, egyelőre pici fénymorzsával a végén, de majd meglátjuk, merre indulnak a negyedik évadban.

Tempes - 2015. 11. 02. 23:17

Most daráltam le a 2-3. évadot egybe, fantasztikus volt, magával ragadó és nagyon rövid :(

áfonyka - 2016. 02. 04. 13:23

A “Rectify”-ra csupán véletlen szerencse folytán találtam, de már az első évad beszippantott és lenyűgözött. Egyrészről azért, mert hasonló témájú, stílusú, hangulatában egészen különös sorozattal még nem találkoztam, holott abszolút igényes sorozat függő vagyok. A “Rectify” azonban igazi emocionális sokként ért. Sikerült a rendezőnek úgy kibontania, valóságos érzelmi karakterekként működtetnie a színészeket, amelyet nem egy sorozatban, de filmben is szinte lehetetlen megmutatni. Pár epizód után nem is az érdekelt, hogy Daniel Holden gyilkos-e valójában, hanem az, ahogy mi, azaz a TÁRSADALOM-nak mondott közösség (sok esetben gyilkossabb a gyilkosnál)viszonyul ilyen esetben. Nem véletlenül tartották az írók fontosnak a halálsori barátságot kifejteni az afroamerikai Kerwin-el, aki akkor és ott számomra tisztábbnak és morális kérdésekben elfogadhatóbbnak tűnt, mint az egyébként normális emberként egy normálisnak hitt társadalom tagjaként élő Teddy fiú. Igen, az elfogadás és a megbocsátás nehéz dió mindannyiunk számára. Megfelelő érzelmi intelligencia nélkül lehetetlen vállalkozás. Ítélkezni, sárt dobálni, eltaposni persze a legkönnyebb. Ám, ha mégis megpróbálkozunk akár a hétköznapok kis botlásainál is arra gondolni, vajon mi hasonló esetben mit is tettünk volna a megbotlott helyében, akkor talán az első, apró lépést meg is tettük az elfogadás felé. A “Rectify” éppen ezért egy nagyon komoly, morális eposz, ami már inkább nevezhető magas kultúrának. Köszönöm az élményt alkotóknak!

Phiri - 2016. 03. 01. 17:49

Hahó,
hol lehet biztonságosan megnézni a 3. évadot? Lejárt a kódolatlan Sundance ahol megnéztem az elsőt, majd az indán megtaláltam a 2.-at. De a harmadikat nem lelem… vagyis igen, de bizalmatlan vagyok ezekkel az oldalakkal… Eddig nem néztem semmit online, de ez a sorozat nagyon magával ragadott. Köszi a segítséget!

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz