login |

Régiségek: Will & Grace

2015. 09. 14. 14:50 - Írta: winnie

14 hozzászólás | kategória: kritika, régiség,

Disclaimer: A elmúlt években rengeteg sorozatot összegyűjtöttem magamnak az elmúlt 15-20 esztendőből (majdnem az összes országosat), hogy idővel bepróbáljam őket a klasszikus “3 rész és majd kiderül”-módszer segítségével, és most végre elhatároztam, hogy leporolom ezt a kupacot, és elkezdem megnézni magamnak őket, hátha némelyiken nem fogott annyira az idő és nézőssé válik.
A sorozatok régiek, némelyik lehet, hogy klasszikus is vagy méltatlanul hanyagolt, azonban mivel csak 3 rész után fogok írni róluk afféle röpke ismertetőt/kritikát, ezért, hogy ne legyen zavar az Erőben, ‘régiség’ címszó alatt fognak futni. De persze, ha egy annyira bejön, hogy végignézem, akkor kap majd teljes kritikát is. Ja, és ha valaki ismeri valamelyiket, ne fogja vissza magát, ajánlja vagy beszélje le róla a népet!

Vicces. A posztot azzal a kitétellel akartam kezdeni, hogy ez a sorozat nem olyan régi, mint “régiség”-sorozatunk első tagja, a Becker, mégis helye van a rovatba. Erre kiderült, hogy a Will & Grace a Becker előtt indult két hónappal, szóval pláne itt a helye. A különbség csak annyi, hogy a W&G két szezonnal tovább élt. No meg az, hogy a Becker-rel ellentétben ezt ismertem. És utáltam. Tiszta szívből.

Will and Grace-5

Azonban a fentiek ellenére a sorozat megkapta az esélyt az első 3 részével, hiszen minden nemtetszésem a 6-7-8. évad random részeinek volt köszönhető, s a kezdését sosem láttam. Így azt sem tudtam, hogy egy esetleges rohamos minőségcsökkenésnek köszönhető a sorozatvégi színvonal, vagy egyszerűen csak azért nem jöttek be az epizódok, mert nem ismertem a karaktereket, s ezért nem tudtam értékelni az interakcióikat.

Nos, csak az első 3 rész után biztosan továbbra sem tudom megválaszolni a fő kérdést, azonban mindenképp revideálnám magam, miszerint a Will & Grace mégsem az a szitkom, aminek gondoltam, nem csak imádni és utálni lehet, van középút is. Ugyanis legnagyobb meglepetésemre az 1×01-1×03 a neccesebb téma ellenére elég konzervatív volt, már-már visszafogott, ráadásul aranyos és mérsékelten szórakoztató.

Will and Grace-2

Gondolom annak idején a Will & Grace mindenképp úttörő volt abban, hogy a négy főszereplőből kettő meleg volt (a harmadik pedig zsidó), ráadásul a poénok, és olykor a történetek is erre épültek, szóval abszolút nem díszítésként voltak jelen ezen jellemzők. Ráadásul érdekes kontrasztként, hogy az egyik homoszexuális karakter tipikus sztereotípia volt (ezzel poénkodnak is a pilotban), addig főszereplő Will közel sem az, eleinte sokkal jobban az OCD-re vagy rendmániájára gyúrnak rá.

A történet egyébként két fiatalkori jóbarátról szól, az ügyvéd (és meleg) Will-ről, valamint egy (nem meleg) belső építészről (vagy lakberendezőről, passz), akik összeköltöznek. Plusz előbbinek képbe kerül az ugyancsak meleg színészhaverja, utóbbinak pedig van egy nagyon hozzánemértő és lusta asszisztense, akinek ital- és mindenféle gondjai vannak, plusz egy őt eltartó, kőgazdag férje. (Plusz a pilotban még mintha Will egyik ügyfele is állandó lenne, de őt pár rész után kiírták.)

Will and Grace-3

Alapból tehát adott két szegről-végről normális ember, plusz két tipikus karikatúra sidekick, de szerencsére a humor, legalábbis az elején, nem utóbbiak hülyeségeire koncentrál elsősorban. Mondjuk valószínűleg a készítők igen hamar rájöttek, hogy érdemes ráerősíteni főleg Karen (ld. fent) se istent, se embert nem ismerő karakterére, akinek ami a szívén, az a száján – megdöbbenve tapasztaltam ugyanis, hogy a pilotban még egyáltalán nem azon az idegesítő, csipogó hangon beszél, mint később (csak az 1×02-ben váltott át). Ez mondjuk a “szinkronosoknak” elvileg kimaradt.

Elnézve a sikert, nyilván nekik volt igazuk, de ettől még furcsa, hogy ennyire nem “bíztak” két főszereplőben, bár igaz, hogy eleinte velük inkább vagy egy Furcsa (vegyes) Pár-klón lett volna a Will & Grace. Később egyébként amellett, hogy Karen és Jack extrémebb karaktere középpontba került, futószalagon elkezdtek érkezni a neves vendégszereplők, hírességek, hogy tényleg úgy lehessen visszaemlékezni az adott epizódokra, hogy “az a rész, amiben XY játszott”.

Will and Grace-4

Félreértés ne essék, nem lettem Will & Grace-rajongó, nem lett nézős 3 rész után (az majd a következő “régiség” lesz), de e részek alapján közel sem annyira negatív a véleményem a sorozatról, mint eddig volt – eddig korrekt, na. Kérdés, hogy mikor vált át abba a harsány, extrém különcségekre és túlságosan a mellékszereplőire alapozó valamivé, aminek a későbbi epizódok alapján láttam.

És a végére némi lexikális adalék:

A Will & Grace az NBC-n futott 1998 és 2006 között, 8 évadon (194 részen) át, jobbára a legerősebb napon, csütörtökön, azon belül is 21:00-kor, szóval közvetve a Friends felvezetését élvezve. Az első két szezonja 12M körüli nézettséget hozott és összesítésben 40, helyet a nézettségi toplistán, viszont a 3. évadtól négy éven át 15-17M néző figyelte a sorozatot, ami a 10-15. helyre volt elég. A Friends befejezésével a Will & Grace-nek is kvázi befellegzett, felvezetés nélkül előbb 10, majd 8,5M-ra estek a számai, az utolsó szezonja már csak 61. volt az éves toplistán.

A “láthatósága” miatt ráadásul elég nagy Emmy-kedvenc is volt a sorozat. Az első évadja még csak egy rendezői jelölést hozott, de utána szezononként 10-15 leesett a sorozatnak. Az akadémia is imádta, hogy mindenféle neves vendégszereplők bukkannak fel a sorozatban, nem győzte jelölni őket, de persze a főszereplőket sem kímélte: Eric McCormack 4 Emmy-jelölést kapott (1 siker), Debra Messing 6-ot (1 siker), Sean Hayes 7-et (1 siker), míg Megan Mullally is 7-et (2 siker), vagyis utóbbi kettő minden szezonban, az elsőt kivéve.

14 hozzászólás Ne habozz!

goodjohnwin - 2015. 09. 14. 15:31

Az 1×01-ben még Will és Jack “kapcsolatának” dinamikája is másmilyen volt, a 2. résztől sokmindent megváltoztattak a karakterekkel kapcsolatban.

goodjohnwin - 2015. 09. 14. 16:01

Kedvencem ez a sorozat, és nagyon örülök, hogy ennyi évadot megélt – akár Jóbarátok utánfutóként, akár nem. Utóbbi tényt amúgy nem túl szakszerű mindig felemlegetni, hiszen ha a sorozat rossz lett volna, a Jóbarátok nézői elkapcsoltak volna. Valószínűbbnek tartom, hogy a Friends nyitott, urbánus, modern barátságokat bemutató hangulatára jól építettek az NBC fejesei a W&G elhelyezésével. Ez a csütörtök esténként az NBC-nézőknek átadott, mindenki befogadására inspiráló hangulat rengeteget segített a melegek elfogadásában.

A W&G alkotói a lehető legjobb döntést hozták akkor, amikor megerősítették a két mellékszereplő karakterét, így négyen alkottak egy olyan zseniális csapatot, amiben szét volt osztva egy rakás, jó viccekre lehetőséget adó tulajdnoság és érzelmekre is tudtak építeni velük kapcsolatban.

A vendégszereplő sztárok amúgy nem tettek sokat hozzá minőséghez, csak akkor, amikor igazán jó sztori volt mögéjük írva – pl. a Woody Harrelson-os (Grace egyik pasija) epizódokban. Volt pár szürreális megjelenés is (Michael Douglas, mint meleg nyomozó), meg erőltetett (Jennifer Lopez), de pl. Britney Spears feltűnése (valamikor a vége felé) egészen viccesre sikerült.

Ami talán nehezebbé teszi a befogadását – főleg, így pár év távlatából – az a rengeteg popkulturális utalás. Sok felemlegetett sztár már eléggé megkopott mára (Jennifer Love Hewitt, Ashley Judd), vagy eleve szubzsáner-híresség volt (Patti Lupone). A Broadway ismerete (és szeretete) nélkül nehezebb volt élvezni a sorozatot, mert az alkotók sokszor utaltak a musicalek világára – meleg közhely ez Amerikában, meg a színpad felől érkező szereplők miatt volt gyakori. Biztos vagyok benne pl., hogy az élőben felvett epizódokban Megan Mullaly rezenéstelen arca (miközben a többiek fulladoznak a majdnem elröhögött poénoktól) a színpadi múltjának köszönhető, de erre énekelve is utaltak párszor.

Szóval kellhet egy kis ráhangolódás, és egy adag affinitás, de ha ezek megvannak, az egyszeri junkie egy jó humorú, kedves pillanatokban is bővelkedő, de nem szirupos (hanem inkább csípős) vígjátékot fog tudni végignézni.

winnie - 2015. 09. 14. 16:10

sok utánfutó halt el, a passzoló utánfutók megmaradnak – igazából még véletlenül sem negatív kritika ez, hiszen a díjak és a közönségsiker magáért beszél.

El-ahrairah - 2015. 09. 14. 16:27

Anno amikor először végignéztem a Friendset akkor az utódját keresve botlottam bele a W&G-be.
Az első pár évead elég szórakoztató volt, de aztán nálam hamar kifújt a sorozat. Én sosem kedveltem Jacket és Karent különösebben, így nem tudtam üdvözölni az előretörésüket, de ettől eltekintve is az összes karakter nagyon egy poénra lett kihegyezve, és ez egy idő után unalmassá vált.
Elkelt volna még pár állandó karakter a sorozatba, vagy legalább a meglévőeket jobban kellett volna árnyalni.

Winry J. Rockbell - 2015. 09. 14. 18:08

Én még az elején mikor elkezdték adni magyarul ismertem meg a sorozatot,elég sokáig néztem,de végül ha jól emlékszem behozta magát és ismételni kezdték az új részek az azonnali átvétel helyett.
Elnézegettem meg ma is el-elnézem mikor adja a tv,de akkor,hogy nem volt nem hiányzott.Nagyon bírtam Karent,Willt és Jacket is,de elég hamar eljött az idő,hogy Grace nagyon irritált és még azt se mondhatom,hogy a karaktere,lehet inkább a színész volt az oka.Ugyanis mai napig nem bírok semmit se végig nézni aminek Debra Messing a főszereplője.
Viszont 4ből 3 jó arány így az ismétlést szívesen nézem,meg a régebbi sorozatok humora kicsit jobban bejönnek mint a mostaniak,mert a poénok sokszor még évek múlva és nevetősek számomra(de én a filmekkel is így vagyok mert a Csupasz pisztoly mai napig leültet tv elé,míg a mai egysíkú vígjátékokat egyszer megnézem és látni se akarom többet).

jessm - 2015. 09. 14. 18:22

Én csak pár részt néztem meg belőle ,de azokat nagyon utáltam.Valahogy nem tudtam ráhangolódni a karakterekre, pedig a téma érdekes lett volna.
Amugy a mennyi köze van a Will és Gracenek a the object of my affaction cimű filmnek szintén 98ból ? csak azért mert a téma hasonló mind 2nél.

Rog - 2015. 09. 14. 19:38

Debra Messing miatt kezdtem nézni (a Prey miatt), Karen hangja miatt hagytam abba 3 rész után… kb. a falat vakartam tőle (magyar szinkron, annyira sosem érdekelt, hogy eredetiben nézzem).

Érdekes, egyik reggel belefutottam a Viasat3-on a Brooklyn 99-ba, ami állítólag szörnyen vicces, de olyan rettenetesek voltak a hangok, hogy 3 perc után kinyomtam.

Memari - 2015. 09. 14. 22:20

Szinkronosan láttam belőle kb 1 évadnyit némileg időben elszórva, azok akkor tetszettek. Érdekelt volna az előzmény és h mi lett a vége a történetüknek, de 8 évadnyi időt a jelenlegi bőséges felhozatal mellett nem fogok rá szakítani.

galocza - 2015. 09. 14. 23:15

úgy rémlik, az első epizódot sem bírtam ki, pedig elvagyok a múzeális darabokkal, pl yes dear (olyan 1 évad/év tempóban), vagy darálom a beckert. utóbbiról hallottam régebben, de korábbi írásotoknak köszönhetően kezdtem neki. kemény dara, köszi érte. (és mindezt persze oda kellett volna írnom. sebaj, késő van.)

laura - 2015. 09. 14. 23:35

Gyerekkorom kedvenc sorozata :D 7.osztályos lehettem amikor elkezdte adni a viasat 3…emlékszem annyira nevettem a részeken (főleg Karen és Jack beszólásain) hogy folyt a könnyem…:) :)
Sajnos talán 3 évadát ha láttam és azóta se pótoltam be…de egy örök kedvenc marad számomra.
Azóta rengeteg szitkomot néztem de kevés az a sorozat aminek évek múltán is feltudok olyan poénját idézni amin abban a percben sírva nevetek ! A Veep és a New Girl mellett a Will és Grace az ami nálam képes erre :)

hallak65 - 2015. 09. 15. 00:11

Csak én voltam az egyetlen aki szurkolt azért h a két főszereplő valamiképp összejöjjön? :D

szerintem - 2015. 09. 15. 00:55

nem tudom, miert, de nekem debra messing a legnagyobb teves talanyok egyike, es ezzel egyutt szorosan a will & grace is. ahogy winnie is irta, irtozom tole, annak idejen, ha csak meghallottam, hogy kezdodik a tv-ben, futva menekultem. masik ilyen elmenyem, ugyanebbol az idoszakbol az ed cimu borzalom. de ez nem ide tartozik.

winnie - 2015. 09. 15. 09:08

“masik ilyen elmenyem, ugyanebbol az idoszakbol az ed cimu borzalom”

nekem az egyik legnagyobb kedvencem:) zseniális volt

Yaro - 2015. 09. 15. 12:58

Én pont most nyáron néztem végig A-tól Z-ig a sorozatot.
Nagyon szeretem a csípős humorát, a remek hangulatot és azt, hogy milyen hirtelen tudnak a könnyed limonádéból egy pillanat alatt rendes drámai helyzeteket kihozni. Ez persze nem működne a főszereplők közti remek kémia nélkül. Én nagyon szeretem, és szívesen nézem vissza bármikor.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz