login |

Galavant: vége a 2. évadnak. És a sorozatnak is?

2016. 02. 04. 14:50 - Írta: CyClotroniC

23 hozzászólás | kategória: 2015/16 finálék, kritika,

Men and women of the second season, ATTACK!

Szerintem már mindent elmondtam a Galavant-ről, amit lehetett, akit pedig érdekelt, egész biztosan bepróbálta már. Ugye? Talán az mond róla a legtöbbet, hogy a meglehetősen rétegstílusa ellenére sem vagyunk kevesen nézők, ha csak az éltető kommentekből és a remek JAws-szereplésből indulok ki, így inkább maradnék annak taglalásánál, hogy miben is hozott mást az idei szezon, mint a tavalyi.

galavant1

Elsőre azt mondanám, hogy nem sokban: megkavarta a karaktereket, behozott egy újabb zenei főtémát és alapvetően megmaradt az is, hogy minden szálon valami apró heti kaland zajlik, míg össze nem érnek végül a finálé környékén.

Looks like we’re all together again. Lovely! Our story lines have been much too separated.

A legpozitívabb változás talán az volt, hogy jóval több volt a kikacsintás és az önirónia, mint az első évad során, ráadásul ezek is inkább magára a sorozatra és a tévézésre irányultak a tündérmese klisék kifigurázása helyett.

galavant2

Leginkább azért működött ez baromi jól idén, mert hihetetlenül jól mérték az arányokat, minden pont annyira volt a szemünkbe mondva, amennyire kellett.

Szinte sosem játszották ki túl finoman vagy túlságosan direkt módon ezeket, legyen szó akár a családi drágakőről és a kontinuitásról, arról, hogy simán bemondják az utolsó előtti héten, hogy mikor lesz a csata és ne felejtsük el felvenni majd DVR-ra vagy hogy van egy Menken nevű kissrác a flashback-ben, aki zenét szerez a királyi ivadéknak.

galavant3

Ezzel szemben azonban a zenebetétek idén már kifáradtak nálam. Nem mondom, hogy untam őket, de ritkán hoztak extrát (a West Side Story és a Grease főhajtás mellett főleg a cicaharc duett jött be) és valahogy a többi ponton jóval játékosabbnak éreztem a sorozatot.

Persze lehet, hogy ez annak köszönhető, hogy a két szezon között már legalább százszor sikerült meghallgatnom a Hamilton musicalt, aminél kreatívabb, okosabb dolgot nemigen tettek még le az asztalra a műfajban, de ettől még tény, hogy a zenés részek ha nem is silányultak feleslegessé, de szememben a legkevesebbet adták már a Galavant-élményhez.

galavant4

Ami az újrapárosított karaktereket illeti, az idei arányok is jól működtek. Galavant és Richard dinamikája végig remek volt, zsebsárkánnyal és Robertával együtt is, Madalena és Gareth is szuperül passzoltak össze (előbbi amúgy továbbra is kedvencem), Sid azonban egy picit elveszett idén, viszont azt nem bántam, hogy a séfék eltűntek egy jó időre.

Isabella kapta talán a szezon leghektikusabb szálát, míg az elején messze az övé volt a legkevésbé izgalmas, addig a végére ott kaptuk a legtöbb poént, amiben persze a szezon aktuális főgonosza, Wormwood is sokat segített.

galavant5

Mint mondtam, változtak kicsit az arányok, de az összkép kitartott a 8/10-es színvonal mellett végig, a kedvenc rész pedig talán az óriások és a törpék csörtéje volt idén.

Nem tudom hányunknak kéne áttérnie a Dark Dark Evil Way-re, hogy legyen egy halovány esély is a folytatásra, de ami engem illet, örülök hogy ilyen szép, kerek sztorit kaptunk, így a szinte tényként kezelhető kasza esetén is zsebben van az a lezárás és a happy end.

galavant6

Ha esetleg még vacillálnátok a bepróbálással, ne nagyon habozzatok tovább, más sorozattól úgysem kapjátok meg egyszerre az esküvőszervező sötét mágust, a szárazföldi kalózokat, a szüzekkel szimpatizáló unikornist, a szerelemért harcba szálló zombisereget, a véletlen egybeesések erdejét és ráadásul mindezt egy könnyen darálható 6 órába sűrítve.

23 hozzászólás Ne habozz!

winnie - 2016. 02. 04. 15:09

a dalok nekem 6-7-8. rész körül elég felesen jöttek be, viszont a szövegük mindvégig frenetikus volt. a legjobb a sheridan smith-féle rockhercegnős dalárda volt, az annyira váratlan volt, hogy mindent vitt.

Neoprimitiv - 2016. 02. 04. 15:14

Csatlakozom, az éneklés önmagában nekem már inkább felesleges lett volna, viszont a dalszövegeket úgy kitömték poénokkal, hogy az bőven kárpótolt.

A Galavant egy gátlástalan ökörködés, Krod Madoon megzenésítve és bár szinte nulla az esélye, hogy ilyen nézettséggel másodszor is megmeneküljön, jó, hogy két évad elkészült belőle.

juhaszvik - 2016. 02. 04. 15:15

amennyit láttam ebből a sorozatból, az alapján azt tudom mondani, hogy ne nézze senki, aki… nem akar egy jót mulatni :)
feelgood, folyamatos vigyorgás az egész, a fő dalokat végtelenszer meg tudom hallgatni.
az első évadot háromszor minimum megnéztem, de persze ehhez az kellett, hogy nem hosszabb egy gyűrűk ura filmnél.
annyi bajom van, hogy a magyar felirat a 2×02 után elakadt :( remélem “felgyógyul” a srác, aki csinálja…

amúgy tényleg ennyire minimális az esély a folytatásra? csak mert ugyanez volt az első évad után is.

Dr. Agy - 2016. 02. 04. 15:17

A kornyikálást már az első évadban se szerettem, egyszerűen bántja a fülemet (a második évadban legalább műfajilag próbálták kicsit színesebbé tenni – felemás sikerrel).
Viszont annyi önirónia, popkult utalás, “negyedik falas” kikacsintás van a sorozatban (és főleg a dalokban), hogy a Community adja a másikat. Ezt a részét nem tudtam nem imádni.

energy - 2016. 02. 04. 15:29

A dalok gyengék voltak:) bár a végefelé javult. Örülnék egy 3. évadnak!

Lemoni - 2016. 02. 04. 15:32

Itt még a legutolsó genya karakter is szerethető volt, nemhogy a lökött zombi sereg :D Ennyire tömény idiótaságot ritkán találok, nagyon hiányozni fog, de a hivatalos cancelig még remélek.

chros69 - 2016. 02. 04. 15:40

:D
Az egyik legnagyobb! Es ezt ugy mondom, hogy (ido hianyaban) meg nem kezdtem el a 2. evadot! :D

Éva - 2016. 02. 04. 15:46

A Hamiltonhoz képest nyilvány minden zene eltörpül, ha 21. századi musicalről beszélünk, de én sokszor élveztem az apró zenei megállókat, mert annyival ironikusabbak voltak idén, a sok kikacsintás a finálé szerzetes-kórusa kifejezetten bejött. “There’s no need to fight/You’re the same damn height.” Nagyon humoros és fülbemászó. Ja, és Madelena rövid szomorú ballad-je nagyon ott volt.

A szakáll pedig nem fura, hanem illik a történelmi korszakhoz.

Szaby59 - 2016. 02. 04. 15:50

A 2. évadban szerintem is a dalok picit gyengébbek voltak, de minden más jobban sikerült, jót tett a sorozatnak a karakterek összekeverése.
9/10 az egész sorozatra, üde színfolt volt az országos komédiák között.

eszemix - 2016. 02. 04. 17:04

Imádtam a szüzekkel szimpatizáló unikornist, a szerelemért harcba szálló zombisereget, de leginkább a véletlen egybeesések erdejét! Meg persze Tad Coopert. :D
Kellett ez a sorozat nagyon.
Remek kritika, gratula!

Neoprimitiv - 2016. 02. 04. 17:28

“amúgy tényleg ennyire minimális az esély a folytatásra? csak mert ugyanez volt az első évad után is.”

Tavaly is csak a csoda és némileg az újdonság meg a rövid évad mentette meg. Akkor még lehetett azzal érvelni, hogy talán túl gyorsan kifutott, nem volt idejük a nézőknek, hogy rákapjanak.

A második évadnál ez már nem mondható el, a nézettség pedig továbbra is sajnos vállalhatatlanul alacsony. Ráadásul a díszletek, a sok külső helyszín és a dalok miatt a produkció sem olyan olcsó.

blueberry - 2016. 02. 04. 17:38

Egy egyedi sorozat, az biztos. Nekem a dalok is rendben voltak, egyedül a Galavant-et nem megmentő, mert az idő sürgősségéről dalolászó mágus dala nem tetszett kifejezetten idén.
Nagyon szerettem (a kritikában is említett apró dolgok mellett) a “Guess the future” játékot, az Enchanted Forest és a törpék és óriások beépítését és a vénlány-hajóutat, ahol egy macskát és csokit kapnak a jelentkezők.
Ha nem lenne folytatás, nem bánnám, szerintem kerek volt így.

szpojleres mókus - 2016. 02. 04. 17:58

Sok sorozat van amit nem fogok megérteni, ez is köztük van. Az első évadot az itteni remek reakciók miatt végigkínlódtam, várva mikor lesz már az ízlésemnek megfelelő, majd csak jó lesz..nem lett. A második évadot csak feléig bírtam.

A legjobban a Frozen meséhez tudnám hasonlítani. Azt sem kedveltem, mert arra a sémára épül fel, hogy szinte csak egyetlen lépést teszünk és elénekeljük.

Maga a történet sem áll meg, engem például borzalmasan irritált, hogy a gonosz király kibelezné Galavantot, itt meg hirtelen best brok lesznek. ejj

ldavid - 2016. 02. 04. 18:16

nagy jó volt ez az évad. hiányozni fog ha nem lesz több.

Rick - 2016. 02. 04. 19:46

Halál menő volt az évad, es ugy a vege felé a dalok is magukra találtak (foleg a bolond evadosszefoglaloja es a Good Day to Die)

polovcev - 2016. 02. 04. 19:56

Nekem is hiányozna, de legalább kapott rendes lezárást. Engem az éneklés nem zavart, sokkal élvezhetőbbé tette a “tündérmesei” jelleget. Ráadásul látszott a színészeken, hogy élvezték a forgatást.
Remélem lesz folytatás -bár nem tudom Galavant szála, hogy maradna éedekes-, de ha nem akkor is nagy hűzás volt az ABC-től.

winnie - 2016. 02. 04. 20:03

polovcev: akit zavart az éneklés, az szerintem nem nézte. cyclonak csak kevésbé jöttek be idén a dalok szerintem. ha hasonlítgatni akarnék, talán nekem is egy fokkal az S1 volt erősebb dalok szempontjából, de itt volt az eddigi legjobb, és egyébként is, akadtak nagyon jók még.

CyClotroniC - 2016. 02. 04. 20:51

Leginkább az van, hogy az első évadban szerintem többször volt a zenebetét a humor forrása, idén meg sokszor éreztem azt, hogy két poénos jelenet között van az éneklés. Voltak szokásosan jó darabok is, de volt hogy azt éreztem, hogy na ebbe a részbe is kéne dalolászás és nem feltétlenül adott semmi extrát közben.

Plusz emellett tényleg csak arra tudok tippelni, amit írtam feljebb is, hogy a sok Hamilton musical hallgatás elég magasra tornászta a lécet.

juhaszvik - 2016. 02. 04. 21:51

OFF: most nagyon meghoztátok a kedvem ehhez a Hamiltonhoz, de gondolom ez egy csak angolul futó, színi előadás, ugye? ha hidegen hagy a hip-hop, akkor ne is merüljek bele?

CyClotroniC - 2016. 02. 04. 22:02

[OFF] juhaszvik: Egyelőre sajnos csak hallgatni lehet és mivel sok hip-hop elem van benne, ezért nem árt hozzá egy magabiztos angol is, mert elég sűrű a dalszöveg és amellett, hogy a zene is jó, a dalszövegtől kiemelkedő főleg.

Egyébként egyáltalán nem keményvonalas hip-hop az egész, nagyon könnyed, szórakoztató és rengeteg más stílushoz is nyúlnak benne. Pl – ha már sorozatok – Jonathan Groff játssza az angol királyt, akinek brit pop a főtémája de vannak benne klasszikus musicalre hajazó elemek és jazz is helyenként.

Amúgy a két lemezes album 2 és fél óra játékidejű, szóval kvázi az egész előadás meghallgatható én ebből egy órát lekurtítottam magamnak, de azt a 90 percet kb tényleg napi szinten hallgattam tavaly és most is hetente párszor előkerül még, annyira telitalálat az egész.

Ja és még van annyi tévés vonatkozása, hogy lesz fellépésünk a Grammy átadón, illetve a PBS-nek van ilyen színházi dokus riportműsora, ott idén lesznek majd egy egész órában.

kisakos - 2016. 02. 05. 11:32

Egy ilyen szemérmetlen és őrült történetvezetési húzást, mint a Véletlen Egybeesések Erdeje legutoljára a Community mert volna meglépni és elvinni szárazon… Szakadtam a röhögéstől. Magát egy pillanatig komolyan nem vevő, tökéletesen önironikus sorozat, rengeteg bennfentes poénnal és kimerevítésre váró képkockával. Nekem a második jobban bejött, mint az első évad, talán nem bíztak abban, hogy még egyszer elkerülik a kaszát és minden őrült ötletet beletettek, ami eszükbe jutott. A zene nekem nem volt zavaró, de különösebben emlékezetes sem, olyan tinglitangli, de illett ehhez a feelgood hangulathoz.

heidfeld - 2016. 02. 12. 21:06

Nagyon megszerettem ezt a sorozatot! Nagyon egyedi, ami a legnagyobb előnye.Nagyon hiányozna, de bízni kell a csodában, a harmadik évadban!

Zora - 2016. 04. 09. 09:53

Hát, hogy milyen jópofa ez a sorozat! Még csak az 1×06-nál tartok, tegnap kezdtem a darálást.
Imádom a középkori kosztümöket, a humort, lovagokat, hercegnőket és a musicalt…
Ebben a sorozatban mindez benne van.
Most nézem is tovább.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)


Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz