login |

Pilot: The Ranch

2016. 04. 09. 16:20 - Írta: human

17 hozzászólás | kategória: kritika, pilot-mustra,

What the fuck is Netflix?

Amikor azt hiszi az ember, hogy a Netflix a leghagyományosabb sitcom műfajban szállít valamit, akkor persze, hogy kiderül ennek a szinte ellenkezője. Hiába tűnik első pillantásra tipikus többkamerás komédiának a The Ranch, valójában elég különleges.

ranch1

Az alaptörténet annyi, hogy a focista karrierjéből kiöregedő legidősebb fiú hazatér a szülőfarmjára, ahol sok súrlódással kísérve elkezd besegíteni a munkába. Nincs átívelő sztori, ellenben a karakterek kapnak fejlődési lehetőséget, drámai pillanatokat, ezzel már az általam látott 3 rész alatt is éltek.

Mondom, elsőre látszólag semmi extra nincs a sorozatban, hiszen a veterán sitcomos Aston Kutcher és Danny Masterson a főszereplője, mellékszerepben pedig Bret Harrison és Elisha Cuthbert tűnik fel – mindannyian rutinosak a stíluson belül. Az első érdekesség a fater szerepére castingolt Sam Elliottnál tűnhet fel, az elvált felesége pedig Debra Winger.

ranch2

Akkor bele is vágnék abba, hogy mitől különleges a The Ranch: baromira darkos az egész. Az pedig, hogy tulajdonképpen stúdióban veszik fel, még furcsábbá teszi a végeredményt. Tudjátok, minden multikamerás sitcomnak van az szokásos erősen bevilágított, nagyon színes kinézete. Na itt nincs ilyesmi. Egy kicsit tényleg olyan, mintha színházba ment volna a néző, nem pedig tévére gyártanák közönséggel.

Why can’t you just be like a normal wife and not care if I live or die?

A kinézet mellé pedig tényleg ilyenek hangzanak el. A focista álmaiból kiábránduló csávó és a farmot csőd szélétől visszatartó fater is az élete mélypontján van, ahonnan igyekeznek feltámaszkodni. Szóval hiába hangzik el az előbbihez hasonló mondat egy “sima” sitcomban is, a már említett megvalósítással és itteni karakterekkel egyszerűen lelombozó néha.

ranch3

Viszont a The Ranch mindezek közben mégis vicces marad. Nem úgy, ahogy a forgatáson levő közönség élvezi, ők teljesen olyanok, mintha a Two and a Half Men felvételén lennének, hanem valamennyire Louie-szerűen. Nyilván nem olyan zseniális, de hiába aláröhögős, ez nagyon érdekes lett. 8/10 három rész alapján.

17 hozzászólás Ne habozz!

winnie - 2016. 04. 09. 16:25

engem nem igazán tudott megmozgatni. valóban nem annyira tipikus, de annyira nem is volt atipikus, hogy izgalomba jöjjek.

tény, hogy valamennyire komolyabb, és ha akarom, akkor sztori is erről a visszailleszkedésről, de annyira nem voltak számomra izgalmasak sem a karakterek, sem a színészek. és a 30 perc is marha hosszú egy klasszikus szitkomformátumhoz.

pody - 2016. 04. 09. 16:37

nagyon elveztem az egeszet. 2 negativum: 1 a gepnevetes 2 elcseztek, h Sam Elliott, Debra Winger parost megszereztek, mert igy magasan latszodott, h mennyire gyenge szineszek Kutcherek. Karomkodasok is erdekesek voltak, mert eleinte inkabb csak egy mi ilyet is megtehetunk, hiszen Netflix feelingje volt. De egy delutan siman ledaraltam az egeszet es nagyon elveztem. Sam Elliott es Debra Winger miatt erdemes volt

winnie - 2016. 04. 09. 16:48

“1 a gepnevetes”

tömegközlekedve néztem, de nem élő nevetés volt? ha csak a nevetésre célzol, akkor nem szóltam, bár akkor ott az “alánevetés” vagy a “nevetés” kifejezés:) ne keverjük ezt azzal, amit itthon kapunk olykor a szinkron miatt. mármint csak a félreérthetőségre célzok.

egyébként meg nem hiszem, hogy egy többkamerás szitkomnál a színészi játék nagyon fontos, hiszen elég természetellenes az egész előadásmód, amin nem lehet javítani sokat. viszont sokkal fontosabb az időzítés, márpedig ebben javarészt, ahogy chemistryben is, kutcher és masterson sokkal erősebb, mint winger. elliott hol ilyen volt, hol olyan az általam látott 3 részben, nem tudtam eldönteni. de szerintem ezerszer inkább kutcher és masterson, annak ellenére, hogy egyik sorozatukat sem néztem, ők sokkal profibbak. a másik kettő, amellett, hogy jó látni őket, inkább a nem feltétlenül több kamerás humor miatt volt jó, bár elliott az elején eléggé kiszámíthatóan ugyanolyan. de persze viccesség szempontjából ez az ugyanolyansága vitte a pálmát.

CyClotroniC - 2016. 04. 09. 17:08

Na végül csak ránézek akkor erre is. Eleve a főszereplő páros miatt is nagyon esélyes volt, mégiscsak egy That 70s “reunion” feelingje van ennek.

human - 2016. 04. 09. 17:18

élő nevetés volt szerintem.

DarkEagle - 2016. 04. 09. 18:39

Meghoztad a kedvem hozzá. :D Pedig alapjáraton nem is nézek a TBBT-n kívül más szitkomot már. Röhej hogy nincs egy se ami megfogna. 1-2 van talonban még mint a Man seeking women. De aztán ennyi is.

pody - 2016. 04. 09. 19:35

egyertelmuen alarohoges volt, nem elokozonseg elott vettek fel. De mindegy

pody - 2016. 04. 09. 19:41

Kutcher fortelmesen szar volt az elejen, de a szerepevel egyutt o is fejlodott :) Masterson meg Masterson. Ot nem szineszi teljesitmenye miatt szeretjuk. Ha jo szoveget irnak neki, mint itt is, akkor hozza azt az egyetlen dolgot, amit tud. Ellenben ne csak a szokasos 3 resz alapjan itelj :) mar ha persze van kedved tovabb nezni, mert a ket “oreg” zsenialis benne. Persze mondjuk Sam Elliott hangja nalam alapbol mindent ut :)

Herczi - 2016. 04. 10. 00:10

Első részt megnéztem. Szerettem volna szeretni mert a 70-es évek Show nagy kedvenc, Sam Elliot dettó, de még egy mosolyra se nagyon futotta tőlem. Kis túlzással ha nem nevettek volna alá, lehet még a “poénokat” sem vettem volna észre. Második részt még bepróbálom, hátha.

winnie - 2016. 04. 10. 08:24

pody: az a baj, hogy nagyon ritka, hogy ráhangolódom. és annak ellenére, hogy tudom, hogy sok netflix sorozatnak van íve (sőt, egyre több más platformon lévőre is igaz, hogy több rész alatt jobb hatást érnek el), elintézem azzal, hogy biztos akkor sem jönne be. maximum visszanézek a fináléra vagy a 2. évados premierre.

“egyertelmuen alarohoges volt, nem elokozonseg elott vettek fel. De mindegy”

megnéztem. van cikk élő közönségről, de ez lehet feltételezés is, viszont ezt az egyik színész mondja: ““The first couple of nights that we filmed in front of a live audience and listened to audience laughter, it was pretty incredible.”

ergó simán lehet, hogy nem az egész lett így felvéve (más kérdés, hogy egy ilyen sorozatot pár nap alatt le lehet forgatni, ha akarnak.) bár olyankor is azt szokták csinálni, hogy a kész anyagot levetítik közönségnek (ld. how i met your mother), hogy közönségreakciókat kapjanak.

de passzolok, hogy itt mi volt a folyamat, tovább nem néztem, hogy megítélhessem.

lalakov - 2016. 04. 10. 12:20

Amikor megláttam a címet, elsőre azt hittem hogy dráma lesz, így egy kicsit csalódottan kezdtem neki, de nagyon bejött. Sam Elliot hangja annyira egyedi számomra és ez a beszólása: “What the fuck is Netflix?” , döltem tőle.
Lesz folytatás?

El-ahrairah - 2016. 04. 10. 13:10

Hát, két rész után erősen felemás érzéseim vannak.
A téma meg a környezet tetszik, és a hangulat is egészen bejött.

Viszont a színészi játék borzalmas, és a poénok is gyengék/közepesek. Ez utóbbi menthető lenne ha jól illeszkednének a sorozatba, de nem. Néhol komolyan fájdalmas, hogy mennyire megtorpan az egész jelenet, mert “nafigyeljmostjönapojén!!!”.

Még egy-két rész esélyt kap, mert legalább végre nem nagyvárosi huszonéves barátitársaság vagy apuanyukiskölkök az alapfelvetés.

totoro - 2016. 04. 10. 13:24

Ez nem az én világom. Első részig jutottam, egy félmosolyt nem csalt az arcomra, kaszáltam.

dragon1986 - 2016. 04. 10. 17:38

Idegesitett az öreg mogorvasága.

Eyecandy Heather miatt 3 pont jár

A végén kiabáltam , hogy vedd fel a pénzt ne hoyg szétázzon. :D

goodjohnwin - 2016. 04. 11. 11:46

Nagyon unortodox a koncepció, de a furcsaságokkal ellenére jól működött szerintem… de tény, hogy ezt a hangulatot nehéz lenne hagyományos tv-nézők torkán lenyomni: nekem voltak hangosan röhögős poénok is benne (Masterson, szinte mindig), az epizódok előrehaladtával egyre gyakoribb komorabb hangulat szokatlan vendég volt, főleg a stúdiós felvétel miatt (ez utal a leginkább arra, hogy szitkomot látunk)
Szóval a casting, a hossz, a fprgatás minden szabványtalan, de az eredmény valami átlagostól pozitív iráyba eltérő dolog lett, amit érdemes kipróbálni.

korovjov - 2016. 04. 11. 12:14

Azt gondolom, hogy akinek bejön, annak oka lehet egy nagy adag nosztalgia. Szinte sajnáltam, hogy nem szerezték meg Mila Kunist ex-barátnőnek (semmi baj Cuthberttel sem, sőt). Masterson kicsit ugyan már megkopott, de ugyanazt a karaktert hozza, amit a T70S-ban, szóval gond semmi. Az öregről nem tudtam eldönteni, hogy idegesít-e, vagy sem, így 6 rész után sem, de tény, hogy jól csinálja, amit csinál. Anyu egyértelműen zseniális, mellékszereplők papírmasék, kár értük (Heather, Kenny, Beer Pong).

Összességében nagyon bejön, igazi feelgood cuccos, szeretem az ilyesmit, mondjuk a zenével engem már megfogtak. Látom, hogy nem mindenkinek tetszik, én valószínűleg a nosztalgia miatt vigyorogtam végig az egészet, és igenis akad egy-két ütős poén is, még ha részenként csak pár darab is.

Arra mindenképpen jó volt, hogy eszembe jusson, hogy még tartozok magamnak a T70S utolsó évadjával, szóval ebből lemegy a hátralévő 3-4 rész, és veszem elő azt megint.

FrankLuck - 2016. 04. 15. 07:41

Ugye? Én is a nosztalgiára tippeltem, amikor megláttam a sok pozitív kritikát. Nem ismertem a főszereplőket régebbről, így ez nálam nem játszott.
Az első részt megnéztem, a másodikba már csak beletekertem, de nem nekem való. Tényleg van nem-tipikus része, de 1) a pilot-végi
SPOILER
“kellek a csapatba, amit eltitkolok otthon, mert inkább maradok segíteni a farmon”-téma alsó hangon is gyomorforgató, illetve 2) a második részben is erősen jelen volt a ‘küzdök apám elismeréséért’-sablon, ami viszont kínosan tipikus + ezredszerre sem érdekes.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)


Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz