login |

Endeavour: kezdett a 4. évad – írta VandaTheVampire

2017. 01. 19. 14:50 - Írta: vendegblogger

3 hozzászólás | kategória: Anglia lecsap, kritika,

Brit krimi híreink következnek: Morse nyomozó visszatért!

Január 8-án kezdődött az Endeavour 4. évadja (a sorozatról bővebben itt írtunk), az oxfordi városi rendőrség legkülöncebb nyomozójával. Az első rész egy számítógép elleni sakkversennyel, fürdőben elkövetett gyilkosságokkal, és rejtélyes halotti maszkokkal indít, és az is kiderül, végre sikerült-e Morse őrmesteri vizsgája.

A cselekmény két héttel az előző évad vége után folytatódik, ezért aki nem látta a harmadik évadot, a következő két bekezdést ne olvassa el, mert a szereplők még mindig az évadzáró hatása alatt vannak. Ettől eltekintve spoilerek nélkül folytatom a tovább után.

Ott hagytuk abba az előző évadot – ami elég jól kezdett, majd a közepére picit gyengült –, hogy egy félresikerült bankrablás túszdrámájában majdnem Morse (Shaun Evans) és Thursday felügyelő lánya, Joan (Sara Vickers) húzta a rövidebbet.

Joan végignézte, ahogy apja a szeme láttára majdnem agyonlő valakit, sokkos állapotában pedig inkább úgy döntött, elmenekül a feldolgozatlan stressz elől. Morse az utolsó pillanatban ráeszmélt, hogy Joan az, akit valójában mindig is szeretett, de már ő sem tudja rábeszélni, hogy maradjon Oxfordban.

A feszült és érzelmes záró snitteket nem lépték át az új évadban, a történet ugyanott folytatódik, ahol abbamaradt – Joanról semmi hír, a Thursday család ürességtől kongó háza nagyon szomorú hely lett, most, hogy mindkét gyermekük kirepült (a fiuk, Sam, bevonult a seregbe).

Mrs. Thursday (Caroline O’Neill) igyekszik elterelni a saját figyelmét azzal, hogy kimozdul, bár a naptárhoz igazítható heti szendvicskínálatát is kezdi összekeverni. Thursday felügyelő (Roger Allam) egyáltalán nem találja a helyét, teljesen maga alá gyűri a depresszió és a kilátástalanság. Önmarcangolásában végső soron Morse-ot is hibáztatja Joan elvesztéséért.

Morse egy új üggyel próbálja kizökkenteni mentorát a levertségből, kevés sikerrel. Egy korábban eltűnt személyt találnak vízbe fúlva, akiről később kiderül, hogy azon a számítógépen dolgozott, (becsületes nevén JASON-ön), amit a mesterséges intelligencia feltalálásának hajnalán, egy ember és gép közötti sakkversenyre terveztek. Az epizód egyik központi szála ez a sakkverseny, ami szépen állítja szembe az érzelmeket, és a számításokon alapuló gondolkodást.

A 60-as évek légköre továbbra is belengi a szériát, minden részletre ügyelnek, a kosztümök, a kellékek, a helyszínek, egytől egyig a helyükön vannak. 1967-ben járunk, az évtized egy divatos témáját, a számítógépek megjelenését boncolgatják. Az epizódban három különálló esetet kapunk (mindhárom fulladás), a kérdés az, összefüggnek-e vagy az egyik ügy a másik útjában áll?

A történet több szálon fut, sokszor elbizonytalanodunk „nyomozás” közben, Morse sem tévedhetetlen, esendősége már az előző évadokban is megmutatkozott.

A mesterséges intelligencia mellett az emberi érzelmek is komoly figyelmet kapnak ebben a részben. Shaun Evans remekül hozza az összezavarodott, dühös, és ismét összetört szívű Morse-ot, aki egy kis melankólia nélkül nem is lenne önmaga. A távolságtartás, és a több évszázados brit „illendőség” miatt (férfi nem beszél az érzelmeiről) nagyon nehéz feloldani a Thursday felügyelővel kialakult rideg viszonyt, de egyikük sem bírja sokáig kifakadás nélkül – ez a feszültség is nagyon jó hangsúllyal jelenik meg az epizódban.

Visszatérő motívum az a morális kérdés, hogy meddig marad a rend őre a rendőr, és mikor válik maga is „bűnözővé”. Már az elejétől kezdve Morse jelenti ezt a határt, amit próbál tartani, annak ellenére is, hogy a kollégái könnyedén átlépik azt – egy pofon itt, egy elkent rendőrségi brutalitás ott.

Thursday sosem félt bemocskolni a kezét, szerinte ez a munka ezzel jár, és a kilátástalanságában mindig képes önbíráskodóvá válni (ahogyan arra Morse rá is kérdez egy korábbi részben, “a vég szentesíti a módszert?”). Akármennyire is becsületes, az élet edzette, ő hajlandó beszállni abba a játékba, amibe Morse képtelen. Főhősünk feddhetetlen akar maradni, ezért jó néhány ellenséget szerez magának, akik valószínűleg a karrierjét is képesek szabotálni.

Idén szokás szerint a szárnysegédek is remekelnek. Dr. DeBryn (James Bradshaw) továbbra is a kedvenc filmes patológusom. Kimeríthetetlen szarkazmusa mit sem változott, de azért az együttérző oldalát is megmutatja, amikor Morse-szal szerelmi kérdéseket is kitárgyal.

Bright főfelügyelő (Anton Lesser) epizódról-epizódra szórakoztatóbb, képtelen nem halálosan kínosan viselkedni egyszerű bájcsevejek során, amit már a kollégák sem tudnak mosolygás nélkül megállni. Trewlove közrendőrnő (Dakota Blue Richards) is egyre szimpatikusabb, okos, karakán karakter, jól betölti az űrt, amit Jakes őrmester hagyott maga után.

Néhány felejthető epizódszereplőt is kapunk, annyi minden történik ebben a részben, hogy egyszerűen rájuk már nem maradt idő, ezt odabiggyeszthetjük a negatívumok listájára.

A fényképezés most is gyönyörű, de feltűnően sok a tükröződésből felvett képsor, valószínűleg ezzel is a végkifejletre szerettek volna utalni, de az is lehet, hogy ez pusztán a rendező és az operatőr perverziója. Mindenesetre zavaró volt, helyenként már túlzásnak éreztem.

A további három epizód biztosan tartogat még erős részeket, annál is inkább, mert a záró képsorokban, afféle felütésként, az Akasztott ember tarot lapját láthatjuk, ami valamilyen nehéz helyzetre, és nagy változásra utal. Én készen állok.

3 hozzászólás Ne habozz!

LanaRaven - 2017. 01. 19. 20:27

Pont a napokban jutott eszembe ez a sorozat, hogy merre van már a 4. évad, erre azt látom, hogy már két rész is lement :D Nagyon sajnálom, hogy itthon ilyen kevesen ismerik, pedig egy bitang jó és hangulatos krimi.

VandaTheVampire - 2017. 01. 21. 20:57

Most már a felirat is elkészült hozzá ;)

Nora77 - 2017. 02. 10. 00:35

most bukkantam rá :) ebben a pillanatban minden más parkolópályára van téve :)

köszönet a feliratért :)

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz