login |

Cardinal: vége az 1. évadnak

2017. 03. 13. 21:30 - Írta: winnie

10 hozzászólás | kategória: Kanada odavág, kritika,

Vicces, hogy miközben megy a Fortitude második szezonja (azt a sorozatot kábé a bejelentés napja óta nézni akarom), én a másik havas krimit, a Cardinal-t kezdtem el nézni. És milyen jól tettem. Mondjuk nem biztos, hogy ilyen sorozatra számítottam az alapszituációt olvasva (itt a pilotkritikánk), de tele volt olyan összetevővel, amiért szeretem az átívelős, kisvárosi nyomozósokat, a skandináv krimiket.

Persze a Cardinal nem észak-európai gyártás, hanem kanadai, de műfajában abszolút a skandináv stílust idézte meg. És nemcsak a havas táj és a sok kabát miatt, hanem a sötét hangulata, erőszakossága miatt is. Ezúttal egy fiatal lány brutális megölése a katalizátor, s elég hamar kiderül, hogy egy sorozatgyilkossal van dolga a nyomozóknak (egy az ügyben régóta dolgozó férfi egy új társat, egy nőt kap maga mellé).

Kettejük kapcsolata határozza meg Cardinal-t (a nőnek titokban nyomoznia kell a férfi után, valami múltbéli ügy miatt), főleg azok után, hogy hamar kiderül, hogy a sorozat nem egy whodunit-krimi lesz, hiszen a “Ki tette?”-kérdésre viszonylag hamar választ kapunk. Sőt, az egyetlen rejtély még csak nem is a motivációkban rejlik (mondjuk ez az, ami a legkevesebb figyelmet kapta), hanem a főhős, Cardinal múltjában.

Ami meglepett, hogy bőven volt jelen a gyilkossági nyomozás mellett több sztori is, melyeket így vagy úgy belefűztek fősodorba – még azt is, ami teljesen másodlagos helykitöltésnek tűnt. Így visszatekintve, elég okosan volt megalkotva a szezon szerkezete, a készítők tudták, hogy milyen tempóban kell adagolni az infókat, illetve behozni az újabb szálakat.

Lehet, hogy a sorozatgyilkosos sztori nem több összességében, mint egy random Criminal Minds-epizódé (csak részletesebb), lehet, hogy maga a nyomozás nem volt komolyabb, mint egy random epizodikus krimi egyetlen részében, és szerintem az is hazudik, aki szerint a két főszereplőn (meg talán a gyilkoson) kívül más karakter túl sok vizet kavart a főszálon, de a Cardinal több volt, mint a részeinek az összessége.

Ami meglepetésként ért (bár a skandinávokat e tekintetben sem kell félteni), az az elég kemény pszichikai és fizikai terror ábrázolása, a gyilkosok szálán az áldozat(ok) totális kiszolgáltatottságát lehet, hogy egyesek gyomra nehezebben fogja bevenni.

Igazából magam sem tudom, hogy mi fogott meg leginkább a sorozatban (oké, a színészek sokat segítettek, Billy Campbell-t már a The 4400-ben is kedveltem, de hát, ugye neki ott volt a The Killing, míg Karine Vanasse a Pan Am óta a favoritom), de összességében faltam a jeleneteket, mint egy jó könyvben az oldalakat, olvastatta, illetve nézette vele magát a Cardinal – lehet, hogy tényleg sokat számított a könyves alapanyag.

Lehet, hogy ez volt a legjobb januári újoncom, bár a finálé esetében volt némi hiányérzetem. Most persze jöhet a hasonlítgatás, lehet bedobni a címeket jobbról-balról, aki ismeri a műfajt, az nyilván hasonlót bőven tud sorolni, de valójában csak stílus és műfaj alapján lehetne hasonszőrű sorozatokat találni, a Cardinal-nak úgy ahogy sikerült saját identitást kialakítania.

Mégis, ha nagyon kéne párhuzamot találom, akkor az Eyewitness-szel tudnék. Igaz, abban nem volt két nyomozó, cserébe stimmelt a magánéleti sztori, a gyilkos ismerete, a több történetszél, és leginkább a hangulati tényező. Persze a The Killing is eszembe jutott a hangulatról, de a Cardinal-ban minden fókusz a nyomozókon volt (és a különállónak tűnő szálakon), az áldozatok mellékesek voltak, miképp a kisváros, illetve a környezet is, ellentétben egy Broadchurch-csel.

A folytatás már be van rendelve (sőt, nemcsak a 2., hanem a 3. évad is, de basszus, most nézem, hogy ezt reggeli hírben nem is írtam – na, majd holnap pótlom), nyilván várós is, alapanyag is lesz, hiszen több Cardinal-regény íródott, szkeptikus mindössze azért lehetnék, mert a két nyomozó közötti kapcsolatból most eltűnik egy réteg, és tartok tőle, hogy sokkal egyszerűbb lesz így a sztori. De persze nyilván a könyv írójának voltak ötletei, szóval biztos, hogy feleslegesen aggódok.

10 hozzászólás Ne habozz!

mevrim - 2017. 03. 13. 22:07

Nagyon tetszett, jöjjenek csak az új évadok!

Tiffauges - 2017. 03. 13. 22:12

Négy epizódot láttam eddig,imádom. Tényleg megidézte az említett klasszikusokat itt-ott, mégis sajátos, egyedi hangulata lett. Billy Campbell pedig itt is remek.
Örülök a berendelésnek!

Geza Kovacs - 2017. 03. 13. 22:25

Kb. 2 rész után nekem is nagyon tetszett, de ehhez Kanadának meg a főszereplőnek volt köze, nem pedig ahhoz, hogy egy agyoncsépelt elemként a perverz, kínzós, szadista gyilkos párt rakták meg főellenségnek, mert semmilyen izgi ötletük nem támadt e téren. Kifejezetten utáltak azokat a részeket, amikor ők szerepeltek.

A Fortitude-ban ez nagyon szép izgalmasan meg lett oldva (az első évadban), és ez nem pénzkérdés. De mondhatnám példaként a nekem némiképp szintén hasonló Q ügyosztály gyerekrablós részét, ami szintén inkább pszicho-, mint naturalista horror gyilkos téren.

G0thM4n - 2017. 03. 13. 22:58

Igen, én is az egyedi hangulat,színészek,megvalósítás és sok minden más miatt szeretem ezeket a sorozatokat.Ha beteg,elcsépelt vagy épp érdektelen a történet,cselekmény,akkor is van ezekben az alkotásokban valami,ami mindig megmenti.
Abszolúte bejön nekem is.

bvr - 2017. 03. 14. 00:18

Jé, nem is gondoltam hogy ebből lesz évadkritika :)
Nekem nagyon felemás élmény volt. A hely, a táj, az atmoszféra tetszett, és a két főszereplő is (bár szerintem inkább a színészek, mint a megírt karakterek, erről még majd később). Az elkövetők viszont nagyon nem, semmilyen szempontból sem, és a screentime-jaik sem (sőt, közben azon is gondolkoztam egyáltalán jó döntés-e hogy őket is látjuk) Cardinal sötét múltja miután feltárult, szintén egy vállvonással elintéztem (ebből is az látszik hogy maguk a karakterek nem érintettek meg annyira hogy ezt a drámájukat én nagyon magaménak érezzem)
Szóval nem bántam hogy végignéztem (a színészek és a hangulat miatt), viszont sem a drámák nem fogtak meg, a sztoritól pedig (mindkét fő szálon) az elején jóval többet vártam. Az viszont tök pozitív hogy nem húzták el 10-12 stb részre.
Hát, ebben az északi, borongós műfajban nekem marad továbbra is a Bron/Broen a toronymagasan kiemelkedő kedvenc!

PS: ha már a Fortitude is szóba került, én az első wtf évad miatt tök kíváncsi voltam a kezdésre de az első rész vége nekem egyelőre a kíváncsiságom végét is jelentette :) Jó, azért biztos bele fogok még nézni, de ha most nem kerül szóba, hát nekem hetek óta eszembe sem jutott (kár érte)

winnie - 2017. 03. 14. 04:43

Geza Kovacs: én tényleg filóztam és visszagondoltam, hogy mi minden volt mostanában, és nyilván nem juthatott minden eszembe (lehet, hogy volt), de nem nagyon emlékeztem hasonlóra műfajban. (meg egyébként sem, de én a kínzós cuccokat általában kilövöm.)

mondjuk a könyv miatt gondolom adott volt a dolog, de én a szállal kapcsolatban épp azt gondoltam, hogy mennyire “pozitív”, hogy nem a valóban elcsépelt nőkínzós vonalon megy, amin legutóbb például a time after time – itt nem kellett sokat gondolkoznom példán:)

winnie - 2017. 03. 14. 05:57

azt egyébként nem írtam bele, hogy tök jó, feszült jelenetek voltak benne, meg pár olyan, amire nem nagyon számítottam ebben a stílusban, például az a pár perces egysnittes, aminek a végén elkapták a gyilkost. (mindig izgalmas érzés, amikor rájövök, hogy hopp, már jó ideje nem volt vágás:)

azorka - 2017. 03. 14. 07:47

Nekem nagyon bejött, és igazán sajnálom hogy az ilyen volumenű sorozatok elvesznek a nagy áradatban, a sokszor agyon hype-olt, de valójában középszerű alkotások között.
Nekem amúgy The Killing feeling ugrott be, már csak azért is mert szerintem zseniálisan működött a kémia a két főhős között. Karine Vanasse külön felfedezés volt. Egy egészen új, erős és érdekes női karaktert hozott létre.

Eny - 2017. 03. 24. 11:58

imádtam. nagyon gyorsan le is daráltam. várom a következő évadokat !

Snoopyzit30 - 2017. 05. 07. 19:34

Ma végre én is ledaráltam. The Killing és az Eyewitness ugrott be nekem is, az előbbi egyértelműen a főszereplők miatt, a másik meg a többi hasonlóság miatt. Nyilván ez nem tud(ott eddig) felérni The Killinghez, de hozta a ‘nagyonnéznémtovább’ szintet. A gyilkos szerintem is elég gyenge volt, én valami nagyon fifikás valakit vártam, de ez a srác egy szadista kreténnek hatott csak. A csaj az annak ellenére volt parásabb, hogy lehetett látni, hogy egy pszichopata lakozik benne, mindig azt vártam, hogy mikor fog kitörni.
Ami viszont hatalmas LOL volt nekem, amikor kiírták, hogy a 4. rész címe az, hogy “Woody” azzal én azonnal levágtam, hogy a betörő rossz helyre fog betörni és meg fogják ölni. Annyira egyértelmű volt, hogy annak a szálnak semmilyen más jelentősége nincsen.
Ami kicsit gyengébb volt nekem az az iskolás kergetőzés, lövöldözés, de nem is a jelenet megvalósítása miatt, hanem egyszerűen mást vártam, de azt meg jól megírták, hogy a srácnak meg kellett halnia előbb, hogy utána a csajra fókuszálhasson a cselekmény.
Az számomra máig rejtély, hogy a hasba szúrt gitáros csávó hogy élte túl, de ám legyen, túlélte. Viszont amikor a csaj képes volt a saját nagyanyját is megölni, akkor gondoltam, hogy ő még valami ámokfutásba fog kezdeni.
Kíváncsi vagyok a folytatásra, biztos lehet jó történeteket írni, de ahogy winnie írta is a kritikába a 2 nyomozó kapcsolata már nem lesz ugyanaz, nem lesz olyan izgalmas.
Mindenesetre ha jól meg van írva a sztori, akkor én elnézek még egy ilyen Bosch-szerű sorozatot is csak kanadai havas környezetbe ágyazva.
Még egy gondolat, hogy ne csak a kiszámítható pillanatokat emeljem ki, én arra például abszolút nem számítottam, hogy Cardinal felesége volt az, aki telefonált. Még amikor a nő az étterembe beszélgetett a Lise-szel és mondta, hogy Catherine-nek van köze a dologhoz, én még akkor sem tudtam, hogy mit hoznak ki belőle.

Sokat kell várni a következő évadra, csak az a baj!

8/10 +0,5 pont a gyönyörűen fényképezett havas tájért :)

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz