login |

NCIS: New Orleans: vége a 3. évadnak

2017. 05. 26. 14:50 - Írta: winnie

Szólj hozzá | kategória: 2016/17 finálék, kritika,

Fura, hogy elsőre színtelen és szagtalan sorozatnak bélyegezném meg ezt az NCIS-spinoffot, holott pont ez az, amiben leginkább vannak ízek, ennek van leginkább stílusa, gondolok itt az élénk színekre vagy a New Orleans-fílingre, amit folyton folyvást az arcunkba tolnak, hiszen a(z élő) zene és a kaják igen kiemelt szerepet töltenek be. A finálé is nagyon new orleans-os volt. Ettől persze még nem lett jó, de ez mégis csak a sorozat erénye.

Szerencsére már tudom, hogy nem vagyok negatív irányba elfogult az NCIS: New Orleans-szel, hiszen a 2. évados zárás kifejezetten bejött, azonban a mostani lazán visszahúzott a földre, pedig elég jelentős sztorinak tettek (elvileg) pontot a végére.

A Steven Weber által alakított polgármester korábban is tényező volt a sorozatban, de idén minden korábbinál többet szerepelt, köszönhetően annak, hogy mellé rittyentettek egy fő, átívelő szálat, azért, hogy végleg “leszámolhassanak” vele ilyen vagy olyan módon. Ennek megfelelően a finálé nem volt epizodikus, az előző résznek a folyománya volt a renegátba átment Pride-dal és Hamilton-nal.

Persze, hogy még véletlenül se legyen zökkenőmentes a történetmesélés, a készítőknek muszáj volt beiktatnia a nyomozós kliséket, de ezúttal elég viccesen kilógott a lóláb, hogy legalább háromszor zajlott beszélgetés a karakterek között, amit hirtelen megakasztott a kocka laboros egy random infóval, hogy épp milyen nyomot írtak a sztoriba talált képernyőn kívül, így gördítve előre a történetet, s jelezve azt, hogy a következő jelenet hol fog játszódni.

Az efféle kínos ragaszkodás a procedurális dolgokhoz számomra teljesen érthetetlen, mert épp most lehetett volna egy szabad elbeszélési formát választani. Nem mintha sok fantáziával bírt volna az, amit meg akartak valósítani, hiszen volt némi kergetőzés, egy kicsit több, agytompító lövöldözés, valamint telefonos segítséggel végrehajtott orvosi beavatkozás, amit szerintem ideje lenne betiltani, mert már annyira nem ad semmi pluszt, hiszen ezerszer láttunk ilyet.

Eléggé hangsúlyos volt még a határok átlépésén való elmélkedés is, Pride kapcsán, de még Miss Loretta sem hazudtolta meg önmagát, már ami a cél és az eszköz relációját illeti a szentesítés kapcsán, de nem hiszem, hogy lett volna néző, akiben megfordult volna a gondolat, miszerint Scott Bakula karaktere tényleg átállt volna a sötét oldalra.

Hiába volt azonban fantáziátlan és feszültségmentes a zárás, a szálat mégiscsak lezárták, és ez bőven elégedettséget fog okozni rajongói körben, az pedig pozitív, hogy a disznóság mellé kreált sztori, bár az ingatlanos és gazdasági/környezeti tényezős sztorik nem hatnak meg, dettó teljesen lokális volt, még a Katrina is szóba kerül.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz