login |

Pilot-mustra: Downward Dog – 1×01

2017. 06. 07. 21:05 - Írta: winnie

11 hozzászólás | kategória: 2016/17, kritika, pilot-mustra,

Vannak pilotok, amik valamiért nagyon betalálnak az embernél (erre vonatkozó heti kérdésünk itt van). Nyilván adottak a majdnem mindenki által istenített darabok, amelyek esetében ebben semmi meglepő nincs, de az olyanok esetében, amiket nem hype-olnak és szórnak meg csupa pozitív kritikával, mindenképpen szükségeltetik a csillagok együtt állása is, hogy az első 20 vagy 40 perc pont azt hozza, amire rezonálunk.

Nekem az elmúlt hetekben ez az ABC új komédiájára, a beszélő, vagyis narráló kutyás Downward Dog-ra volt igaz. Ahogy látom, már a berendeléskor, egy éve vártam is, de azóta alig gondoltam rá, a pilotot is csak ki akartam pipálni két másik sorozatkezdés között, de olyannyira elkapott, hogy másodjára is meg kellett néznem. (És utána a 2. és a 3. rész sem okozott csalódást, sőt!)

DOWNWARD DOG – 1×01 – 9/10

Persze a websorozatos alapokkal rendelkező Downward Dog-ot kissé egyszerű lenne azzal elintézni, hogy csupán beszélő kutyás sorozat. A főhős egy bizonyos Nan, aki egy reklámügynökségnél dolgozik, nemrég szakított a pasijával, így életét egy kutyával osztja meg – vagy éppenséggel a kutya osztja meg az életét Nan-nel, végülis nézőpont kérdése.

I just don’t feel very respected, like, as a being.

Miközben pedig látjuk Nan (Allison Tolman a Fargo S1-ből) munkahelyi életét is, a lány otthoni életének nagy részét a szobakutya szemszögéből kísérhetjük. A blöki imádja őt, és nem nagyon érti, hogy miért megy el minden reggel, hogy csak este térjen haza, s tölti az egész napot minden bizonnyal autózással, hiszen a kocsiba száll be a búcsú, és onnan is száll ki a hazatérés idején. És bizony ezek az “elvonási tünetek” éreztetik is hatásukat a kutyán.

Még véletlenül sem a sztorija verhetetlen a sorozatnak, az aduász egyértelműen a készítő, Samm Hodges által megszólaltatott kutya, akinek a stílusa nagyon egyéni, zseniális. Nemcsak egyszerűen narrál, mintha ember lenne, hanem a kamerába is beszél, s teszi mindezt remek, olykor bizonytalan, már-már rezignált hanglejtéssel, nem egyszer filozofálgatva, de mindezt szigorúan kutyaszemszögből, kutyaaggyal.

I mean… I think I just opened a portal with my mind. I mean, it’s… it’s genius.

Martin nyilvánvalóan teljesen másképp látja a világot és a környezetét, mint az emberek, és ez az az aspektus, amivel az eddigi részek során nem tudtam betelni. Pedig még eredetinek sem mondható sem a stílus, sem a látásmód, de itt nagyon működik. Nem lehet nem szeretni ezt a karaktert. Még akkor sem, ha a maga egyszerű gondolkodását követve keresztbe tesz a gazdájának. Míg az Imaginary Mary-nél ez irritált, itt inkább szívmelengető volt.

De még talán ennyi sem lett volna elég ahhoz, hogy ennyire oda legyek a kezdésért, hiszen, ha nem is ilyen magas szinten, de a sorozat többi része is működik. Nan kapcsolata az expasijával (a Raising Hope-os Lucas Neff) kissé szappanos, de a munkahelyi élete eddig, köszönhetően a totálisan inkompetens, őstahó, mégsem klisékarikatúra főnökének, ugyancsak kifejezetten vicces.

Sőt, talán ez utóbbi az igazán vicces dolog a sorozatban, mert így visszagondolva a Downward Dog nem túlzottan nevetős komédia. Olykor beüt egy-egy váratlan poén, de most nem rémlik, hogy milyen a humora, hogy van-e egyáltalán. És ez annak köszönhető, hogy abszolút nem ezzel törődtem, a kicsit független filmes, melankolikus hangulata teljesen elvarázsolt, ráadásul volt értelmes hangszeres zenéje, ami komédiánál elég ritka.

Igen, adódik a kérdés, hogy mit keres a sorozat országos csatornán, de nem vagyok arról sem meggyőződve, hogy rossz ötlet volt a szélesebb közönség elé küldeni, mert vannak olyan aspektusai, amit simán lehet értékelni minden fenntartás nélkül.

Tipikusan első látásra szerelem volt részemről ez a pilot, pár perc után tudtam, hogy a Downward Dog-ot nekem találták ki, pedig nincs is kutyám. És Martin (a kutya) karaktere az idei év egyik legzseniálisabbja.

I’m only human.

11 hozzászólás Ne habozz!

pody - 2017. 06. 07. 21:20

Na vegre, vartam ar nagyon egy kritikat es orulok, hogy mas is igy erez ezzel a sorozattal. Pont most fejeztem be a negyedik reszt, amely talan a legjobb volt, de 8 pont ala eddig egyik resz sem ment.
Egyszeruen imadnivalo, csak ajanlani tudom, plane kutyasoknak kihagyhatatlan.
Szoval nalam is szerelem elso latasra, akarok egy ilyen kutyat :)

P Ewing - 2017. 06. 07. 21:30

Egyetértek, van egy nagyon klassz, keserédes hangulata az egésznek.

Maga a sztori elég közepes, de ez a bizonyos hangulat bőven-bőven elviszi, a kutya és Alison Tolman kettőse pedig elképesztően aranyos.

Egyébként ezt a sorozatot szerintem az tudja _igazán_ értékelni, aki szereti a kutyákat, és van/volt is neki.

Ja, és Merc Lapidus most vágta föl az ereit.

winnie - 2017. 06. 07. 21:33

most néztem meg megint az 1×03-at az 1×04 előtt. annyira eszméletlen jó, amikor beviszi a kutyát a munkahelyére és szembesül azzal, hogy mi van ott…

“maybe i’m the old sleeping pad”

eszemix - 2017. 06. 07. 23:32

Épp kerestem valami néznivalót ma estére.
Bejött nagyon! Martin a legjobb “karakter” akivel idén találkoztam.

edg - 2017. 06. 08. 01:22

oh, ez a Fargós csaj, szép nő, miatta megnézem majd a pilotot.

inferno88 - 2017. 06. 08. 10:08

Ahogy látom, még nincs fordítója a sorozatnak. Megmutatom az asszonynak és ha bejön neki, akkor megcsinálom a feliratokat hozzá.

Savanah - 2017. 06. 08. 11:42

Még amikor nemrég jelezted, h ABC még tartogat egy komédiát május végére, írtam fel, h csekkolnom kell. Ezek után amit írtál róla, mindenképp megnézem, kutyákkal engem kilóra meglehet venni :)

ayren - 2017. 06. 08. 14:48

inferno88
Na azt nagyon megköszönnék az angolul ippeg csak tudók, mint én. :) A kritika felkeltette az érdeklődésemet!

FrankLuck - 2017. 06. 11. 17:59

No igen, nálam a beszélő kutya miatt must see-kategória, mindenkinek bátran ajánlom, aki kutyával él (természetesen néha a miénk is ‘beszél’, bár a stílusa országoson egy picit sok lenne).
Maga a történet szerintem annyira nem erős, de Martin nézőpontja/stílusa nálam is 8/10-re húzza a pilotot (a második rész is hasonló szintű volt).

eszemix - 2017. 06. 15. 21:22

1×5 Martin a trashdog.
Nagyon jó ez a sorozat, nem is tudnám leírni, talán az enyhe melankólia, és valami sztoikus, hol bús, hol halványan pozitív életszemlélet miatt jön be ennyire. Aki valaha is kutyás volt, annak szerintem teljesen természetes ez a megvalósítás.

napocskin - 2017. 06. 28. 19:44

Nem szeretem a beszélő állatos cuccokat (annak ellenére, hogy az állatokat, és különösen a kutyákat viszont nagyon), úgyhogy bele se akartam nézni, de a kicsi, de lelkes csapat itt és Allison Tollman meggyőzött, hogy legalább nézzek bele. És milyen jól tettem – annyira tetszett, hogy újranézős lesz, többször is, mert ez a kutya valami eszméletlen jó fej. Értem, hogy miért nem tetszik másoknak (és engem is halálra tud idegesíteni a sok “like”, de itt egyáltalán nem zavart, sőt, abszolút eladta a karaktert), de nekem nagyon, nagyon bejött. Remélem, találnak neki új csatornát, mert nagyon sajnálnám, hogy ahogy rátaláltam el is kellene búcsúznom tőle. És tényleg, egyébként a sztori nem túl eredeti, de ez nem is zavart egyáltalán.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz