login |

The Handmaid’s Tale: vége az 1. évadnak

2017. 06. 16. 20:42 - Írta: winnie

28 hozzászólás | kategória: kritika,

They should never have given us uniforms if they didn’t want us to be an army.

Kezdem a lényeggel: nagyon erős, kifejezetten jó sorozat a The Handmaid’s Tale. (Itt írtunk az alapokról és az első részekről, arról a vérfagyasztó, disztópikus jövőről, ahol a sztori játszódik.)

Ezt szem előtt tartva nem tudtam elhessegetni magamtól azt az érzést, amit a The Americans első szezonja esetében éltem át, miszerint szeretem, de látom a gyerekbetegségeit, a bénább húzásokat, és kissé meglepnek a szélsőségesen pozitív vélemények. Persze örülök nekik, és annak is, hogy akár díjesélyes lehet, de… De.

Többek között azért is éreztem némi túlértékeltséget a The Handmaid’s Tale-ben, mert ha elvesszük azt a fő motívumot, amire épül Margaret Atwood regény formájában több, mint 30 éve megírt története, akkor szinte minden parallel a sorozatban a különféle YA-sztorikkal, ha pedig sorozatos példát keresek, akkor részleteiben hasonlót láthattunk a Netflix-es 3%-ban, illetve a Syfy-os Incorporated-ben is – aki kedveli a disztópiákat, azoknak mindenképp ajánlom ezeket.

A The Handmaid’s Tale-ben, és a már említett sorozatokban is adott egy igencsak szétszakadt világ, mely kvázi hatalmon lévőkből és senkikből áll, a főhős pedig természetesen az alsórendűek közül akar kitörni a rendszerből – hadd ne mondjam, hogy mennyire örültem, hogy a Hulu drámájának első szezonja nem úgy ért véget, hogy “Welcome to the Resistance.” Nyilván, ami késik, nem múlik, az Ellenállást is meg fogjuk ismerni.

De épp ez az a motívuma a The Handmaid’s Tale-nek, ami minden sablonosabb megoldás ellenére megmutatta, hogy mégiscsak más, mint a kortársai: a sorozat sokkal intimebb, mint azok. Máshol lehet, hogy megismerünk egy egész világot, vagy egy makrokörnyezetet, itt viszont elég szűk a szkóp, sok jelenet mindössze egy háztartásra szorítkozik

Persze olykor meg-megnyílt előttünk a világ, többek között az ugyancsak tipikusnak számító flashback-ek segítségével, amiket egyébként kifejezetten jól alkalmaztak a készítők. Nem mondhatni, hogy bombasztikusak lettek volna, vagy WTF-ra épültek volna, de nagyon jól árnyalták a karaktereket és érzelmi töltetet adtak nekik, ráadásul mivel a visszaemlékezések a “mában” játszódtak, nagyon hatásos volt látni az összeomlást, valamint azt, ahogy lesújt a hatalom ökle – az alábbi snitt volt az egyik kedvencem, ahogy Moira egyszerűen nem hisz a szemének, hogy lazán közéjük lövettek.

A röhej persze az, hogy, mint írtam, az alapanyag régi, így nyilván nem fair az Atwood-könyvből (is) sokat merítő YA-hullám képviselőivel kapcsolatos párhuzamokat felhánytorgatni, de gondoltam jobb, ha képben van az, aki még nem kezdte el a sorozatot.

Ráadásul a sorozat egyáltalán nem csak ennyiből áll. Oké, ennyi felvezetés után fura, hogy ezt írom, de a The Handmaid’s Tale-ből nem szabad elvenni a fő motívumot, azt, ami különösen kegyetlenné teszi ezt a világot, ami az alfája és az omegája az Elisabeth Moss által zseniálisan jól alakított főhősnek, azt, hogy a szolgálólányokat tényleg csak gyereknemzésre tartják és ünnepélyes keretek között erőszakolják meg őket.

Offred esetében eleinte furcsa volt, hogy viszonylag passzívnak tűnt (oké, nyilván), főleg, hogy ez éles ellentétben állt a visszaemlékezésekkel, de végülis csak egy folyamat kezdetén vagyunk és az évad során szerencsére maga a karakter tisztességes utat járt be. Sokáig úgy éreztem egyébként, hogy túlságosan a sztorira és a világra koncentrálnak, és a szereplők elsikkadnak, de a szezon második felében (például a flashback-eknek is köszönhetően) a mellékszereplők is kaptak rétegeket.

Mondjuk ezen a téren is valahol kiszámítható volt a sorozat (francos YA-hullám!), sejteni lehetett, hogy a karakterek nagy része milyen utat fog bejárni, de szerencsére a színészek hamar feledtették ezt velem. A sorozatnak az alakításai mellett (Yvonne Strahovski “főgonoszként” ritka jó, de Ann Dowd is remek) egyébként a látványvilága is elsőrangú – a jelmezek, a díszletek, a vizuális stílus számos emlékezetes képet és jelenetet szállított.

Azt pedig nem lehet elvitatni a The Handmaid’s Tale-től, hogy hatásos (és hiszem, hogy nem hatásvadász), és az alapanyag még ennyi év távlatából is elgondolkodtató tud lenni, az ábrázolt berendezkedés, valamint a problémák egy része, amikkel Gilead küzd, illetve szembenéz pedig igen aktuálissá teszik a sorozatot.

Ahogy írtam fent, némiképp túlértékeltnek érzem a szériát (egyrészt a helyenkénti suta és szájbarágós megoldásai (némely zenés montázs…), másrészt az ismerős panelek miatt), semmiképp sem koronagyémánt, de ettől még abszolút bejött, és a 2. évad is várós. Főleg, hogy mostantól kezdve a The Handmaid’s Tale túllép a könyvön, és tippre megnyílik a világ is.

Persze a kérdés, hogy merre tovább, de nem nagyon akarok gondolkozni azon, hogy mi érdekelne jobban, hiszen egy esetleges Welcome to the resistance-húzás biztosan izgalmasabbá tenné a sorozatot, azonban valahogy nem hiányzik még ez a klisé, sokkal jobban érdekel Offred June küzdelme sajátmagáért, illetve a lányáért.

28 hozzászólás Ne habozz!

P Ewing - 2017. 06. 16. 21:17

9,5/10, nálam eddig bőven az év újonca, és elég jó esély van rá, hogy ez év végéig se fog változni.

A fél pontot azért vontam le, mert helyenként nagyon szájbarágós. Pl. mikor bemennek a hotelbe, szinte épp csak nem írják ki a képernyőre, hogy “látjátok, gyerekek, ezek a szemetek miket prédikálnak, mivé tették a világot, aztán náluk is megvan az uralkodó réteg dekadenciája”.

Félelmetes, hogy még férfiként is mennyire átérzi az ember az anyai ösztönökhöz kapcsolódó érzelmeket. Az utolsó rész is nagyrészt erre volt felhúzva.

Nolite te bastardes carborundorum, bitches!

markil - 2017. 06. 16. 21:21

Nálam eddig az év meglepetése. Mondjuk nem sokat tudtam róla előtte, így nem szálltam fel a hype vonatra, szimplán unalomból kezdtem bele, később pedig azon kaptam magam, hogy alig várom a csütörtököt. Nagyon tetszik, hogy nem kapkodnak el semmit, szépen lassan hagyják kibontakozni a szálakat, mindezt gyönyörű díszletekben, tehetséges szereplőkkel. Sokukat már ismertem korábbról, Elisabeth Moss-ra viszont csak most figyeltem fel csak igazán (ami szégyen, mert látszik, hogy hihetetlen tehetséges, itt zseniális a játéka) Amit még kiemelnék az a zenehasználat, szerintem telitalálat, hogy ilyen markáns soundtrackkel dobták fel a részeket, ezzel is közelebb hozva a nézőkhöz ezt a felvázolt, rideg jövőképet. A peaches – fuck the pain away számáról mostmár mindig ez a sorozat fog eszembe jutni. :D Úgyhogy én ajánlom mindenkinek megtekintésre, addig is vágom a cetlit a második évadig. :)

sorozat/gyilkos - 2017. 06. 16. 21:27

Yepp, a szájbarágós és helyenként sablonos jelzők nálam is felbukkantak.

Engem viszont Elisabeth Moss istenítése is meglep. Mindig hoz egy korrekt szintet, de nem lényegül át a karakterré, csak eljátssza, és az eszköztára egyszerűen szűkös és felületes, egyetlen olyan pillanatot nem láttam tőle, amit ne láttam volna már más szerepeiben.

Strahowski egyetlen odavetett pillantásában több dráma sűrűsödik, mint neki egy egész részben. A bizonyos elhálós jelenetben tizedannyi jelenléttel is elvitte a showt. Az is igaz, hogy neki hálásabb a karaktere, de szerintem még Bledel is jelentősen jobbat játszik Mossnál, hitelesebben érzékelteti a félelmet, a páncélt.

energy - 2017. 06. 16. 21:30

Először azt hittem, csak pár részes lesz, aztán eluntam magam, és letudtam az egészet a film megnézésével.

winnie - 2017. 06. 16. 21:45

sorozat/gyilkos: moss esetében szerintem a karakter annyira béklyók közé van verve, hogy szerintem nincs is sok lehetősége, de így annál hatásosabb volt, amikor gyülemlett benne a feszültség, illetve, amikor kitört. és az igaz például, hogy a részek folyamán előjöttek bizonyos manírjai, amiket észrevettem (vagy észrevenni véltem) fix megoldások egyes szituációk kezelésére, de ezek végig nagyon működtek nálam, abszolút úgy éreztem, hogy tudom, hogy ki ez az ember.

viszont az mindenképp igaz, hogy maga a karakter nem annyira, hmm, “komplex” vagy, hogy mondjam, ellenben strahovskiéval, akinek a helyzetét nem is igazán lehet átgondolni, annyira faramuci. de hiszem, hogy offred is elindult az úton és egyre teljesebbé válik.

P Ewing - 2017. 06. 16. 22:14

Pontosan. Van egy olyan kis “hmmm” hümmögése, ami már majdnem olyan, mint Tom Hardy dörmögése a Tabuban. De egyszerűen ilyen a karakter, nem tud kitörni. Aztán annál erősebb, mikor mégis – pl. az utolsó részben az autóba bezárós/szitkozódós jelenet.

doki - 2017. 06. 16. 22:39

Nálam is az év újonca eddig minden hibájával.
Korrekt elemzés.

bëiz - 2017. 06. 16. 23:13

Eleinte azt hittem, ez valami durva feminista tanmese lesz, de aztán örömmel tapasztaltam, hogy több réteggel is ellátott, meglepően jó sorozat. Én Moss és Strahowski játékát egyaránt szerettem, elég jó páros ők ketten. Nagyszerűen működtek együtt, le a kalappal.

Néha kicsit szűkösnek éreztem azt a világot (teret), amiben a sorozat játszódik, de gondolom ez költségvetési kérdés.

c12h24 - 2017. 06. 16. 23:38

engem a legjobban az zavart, hogy 10 részen át gyakorlatilag klipeket néztünk. túlontúl mesterkélt, művi képek, beállítások, fények, színek. minden tökéletesen idegen volt, ami nyilván néha még bemagyarázható direkt utalásnak is, de egy idő után sok lett. főleg az utolsó pár résznél éreztem, amit egyben daráltam, hogy olcsó húzásokkal operál a sorozat. a másik bajom, hogy érzésem szerint nagyon mellément a casting (nem csak a könyv miatt, ahol a főszereplő handmaid csinosabb, mint a ház úrnője – ami itt nyilván nem igaz), egyszerűen yvonne strahowski lemossa a színről elisabeth moss-t. fényévekre vannak egymástól és ez (sajnos) nagyon lejön a képernyőről… amiért ez bánt, hogy annyi lehetőség lett volna benne – és szerintem egy kihagyott ziccer lett a végeredmény.

bélabá - 2017. 06. 17. 01:42

Valahol az 5. résznél abbahagytam. Le van töltve, de sosincs kedvem hozzá. Sajnálom, mert érdekelne, de a lassúsága miatt egyszerűen nincs kedvem folytatni.

gatling - 2017. 06. 17. 08:03

Az senkit nem zavart, hogy valószínűleg pár év nem lenne elég ekkora társadalmi/politikai/gazdasági átalakuláshoz? Nem beszélve az emberi morál és jellem elaljasodásáról. Emiatt egy kicsit végig hiteltelen volt számomra a sztori…

coligny - 2017. 06. 17. 10:54

gatling: gondolj a náci Németországra, vagy Iránra, ha túl kevésnek találod az eltelt időt. De lehetne sajnos közelebbi példát is hozni.

Mom - 2017. 06. 17. 11:06

@gatling: dehogynem zavart. Olvass bele a pilot alatti kritikákba, rengeteg szó esik róla. Vannak vélemények és ellenvélemények is szép számmal. Bár én még mindig azt mondom, hogy hihetetlen, de annyival azóta árnyaltam magamban a dolgot, hogy 30 évvel ezelőtt lehet(!), hogy könnyebb lett volna rövid idő alatt is váltani. De a mai világban, tele internettel, mobil eszközökkel, könnyen hozzáférhető tudásbázissal, nekem hiteltelen. Főleg, hogy Amerikáról beszélünk, nem egy fejlődő országról.
Talán jobb lett volna nem áthelyezni a mostani korba a flashbackeket, hanem meghagyni az eredeti mű korát, de az is lehet, hogy nem :)

Maga a történet számomra érdekes maradt, be is nevezek a második évadra. Szintén örültem, hogy az ellenállásba való beszervezést még kicsit elodáztuk.
Annak a köteg levélnek mi értelme van? Nyilvánvaló, hogy a világnak van elképzelése, mi folyik itt, csak nem sietnek segíteni. Ennél valami fontosabb csomagra számítottam, ezért biztos nem kockáztatnék egy hajszálat sem.

Amivel viszont továbbra sem békültem meg, az a tempó. Értem, hogy érzékeltetni akar, de alapból 1,25-ös gyorsításon nézem és egyes részeknél még a duplát sem félek használni, mégis átjön az egész. Az évadzárót kénytelen voltan normál sebességgel nézni, mert a kedvenc oldalam vacakolt, de szörnyen zavart a sok vágatlan jelenet. (Aminek az elejét meg a végét nyugodtan le lehetett volna vágni, csak nem találtam jobb szót rá. Bár tény, hogy akkor max 30 perces lenne egy epizód)

@winnie: szélsőségesen pozitív vélemények alatt kikre gondolsz? Mert most gyorsan csekkoltam a pilotnál és ott találtam jó pár negatívumot is. Vagy ez a kritikusokra vonatkozott?

winnie - 2017. 06. 17. 11:18

mom: a kritikusok egy részére, igen. nálam is az év egyik legjobbja, és nyilván mindenki másképp érzi, de például csak írás vagy rendezés szempontjából például ennél a sorozatnál nem tudnék kiemelni részeket, míg más sorozatoknál igen.

gatling kérdése jogos lehet, de én mindig fordítva szoktam gondolkodni: meg kell próbálni abból kiindulni, hogy megtörtént ilyen gyorsan (mert megtörtént. láttuk. látjuk az eredményét), és onnan levezetni azt, hogy ez milyen világ volt, milyen lehetett, amiben megtörténhetett.

Szaby59 - 2017. 06. 17. 12:07

Összességében bejött, Elizabeth Moss is jó választás, de szerintem is Yvone az aki kiemelkedik és szó nélkül, puszta arckifejezésével képes uralni a jeleneteit.

Brynden Rivers - 2017. 06. 18. 00:35

Egyetértek a kritikával tényleg jó, de túlértékelt a sorozat. Főleg a szokásos jó elnyomottak vs. rossz elnyomók felosztás zavaró, a diktatúrák működése ennél komplexebb.

Amúgy az hogy minden második disztópiában van Ellenállás a II. VH. történetének mesés verziójából fakad – valójában a francia ellenállás jelentősége jóval kisebb volt.

@gatling: Ha jól emlékszem évtizedek teltek el a mi történelmünktől való eltérés (POD=point of diversion) és a Handmaids’tale jelene között: évtizedek óta csökkent a születésszám a világban környezeti hatások vagy vegyszerek miatt. Így az USA politikatörténete is másképp alakult valószínűleg a ’70es évektől fogva.

- 2017. 06. 18. 19:20

Ez a túlértékeltség nálam is dominál. Szerintem annyira nem kurva király, mint amennyire és amennyien adták a max pontokat neki. Remek, de semmi több.

Kris - 2017. 06. 20. 00:12

Ennyire nagy szám lett? Én 3 rész után szétuntam, de akkor lehet, hogy befejezem. :D
Az volt a gondom, hogy olyan érzésem van, hogy nem tudnak egy új történetet kitalálni a disztópiáknál. Mindig az 1984 által kitaposott sablonokat követik. Van egy ember, aki nagyon szenved, meg se szólalhat semmiről és akkor egyszer kiderül, hogy van egy ellenállás, amihez csatlakozni kéne, de nem egyszerű és…. és alszom, nem érdekel, láttam 1000-szer, de befejezni rendesen még soha nem tudták. (Kivéve az 1984-et természetesen.)

Kris - 2017. 06. 20. 00:15

Ja és majdnem kifelejtettem, hogy az alaptörténet meg egy baromság, ez így soha nem történhetne meg. :D
Elég csak a technológia adta lehetőségekre gondolni, erre pont azt törlik el, nem volt nekem hiteles. Az az ember érzése, hogy akartak egy sztorit, amiben a legtöbb nő nem lehet terhes és elnyomás van és az egészet így beleerőszakolták a környezetbe. De persze lehet, hogy később minden értelmet nyer, de az első benyomás nem volt túl jó.

winnie - 2017. 06. 20. 04:57

Kris: már akkor is nagy szám volt – nem hiszem, hogy nagyobb számmá válna. ha nem jött be, akkor nem a stílusod, nem hiszem, hogy a folytatás jobban tetszene, de…

egyrészt: nincs egyelőre ellenállás, csatlakozásról pedig főleg nem volt szó (szóval akkor nem láttad ezerszer), másrészt

“ez így soha nem történhetne meg.”

ezt úgy nevezik, hogy “híres utolsó mondatok”.

nem csak azért, mert megtörtént, erről szól a sorozat, hanem azért is, mert a sorozat szereplői is így álltak hozzá, hogy ilyen soha nem történhet meg. elég sok minden történt már a világban, ami “ez nem történhet meg” kategóriás volt. és mint írtam fent, ezt a világot közel sem ismertük (akkor sem, amikor nem volt ez a rendszer), így pláne nem tudjuk, hogy mi mindennek volt vagy lehetett előjele.

arról nem is beszélve, hogy tévésorozatokban és filmekben elég sok minden van, ami nem történhet meg. nem érzem, hogy valami attól lenne jó vagy rossz, hogy a mi világunkban sor kerülhetne rá.

Zora - 2017. 06. 21. 09:55

Hát, nem tudom, minél több nap eltelik a megnézése óta, annál több logikátlansaág és butaság ötlik fel bennem.
A könyvben is így volt, vagy azért ott meg voltak magyarázva a dolgok?

Főleg az nem tetszik – amiről sokan írtak is -, hogy pont, ami a legnagyobb kincs – a szülőképes nő -, az van állati sorban tartva.
És hogyhogy a parancsnokok feleségei belementek ebbe a helyzetbe?
És az alacsonyrendű férfiak hogyhogy nem lázadnak, hogy márpedig nekik nő kell? Szednek valami potencia-lenullázó gyógyszert?
Amit azért nem hiszek, merthogy pont a sok kémiai anyagot hibáztatják a terméketlenségért, még egy fránya inszeminációt sem akarnak csinálni.
Hogyhogy ennyire eluralkodtak a férfiak, hogy tabu kimondani, ha ők maguk nem képesek nemzeni?

Szóval, nem tudom. Lehet, inkább a könyvet kéne elolvasnom?

(Hasonló témájú könyv ez is:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Az_eml%C3%A9kek_%C5%91re
12 éves kortól olvasható – a filmet SEMMI ESETRE SE
nézzétek meg, kb csak a 10%-át tartalmazza, így bárgyú a mondanivaló.)

Brynden Rivers - 2017. 06. 22. 20:23

@winnie:

Alternatív történelem a sorozat műfaja nem kardózós szörnyes fantasy

Nincsen kitalálva rendesen sem a Point of Diversion, sem a bemutatott világ kialakulása, sem a működése. Vannak viszont rosszul használt klisék.

Brynden Rivers - 2017. 06. 22. 20:26

Egy találó kritika: ” …fails the Plausibility Test”,

…Things are the way they are because The Author is Making A Point; things work out the way they do because The Author’s Point Requires It””

Zora - 2017. 06. 23. 10:34

És ez mit jelent magyarul?

Cardas - 2017. 06. 23. 17:12

“a dolgok azért vannak úgy, ahogy, mert a Szerző ezt Állítja; a dolgok azért alakulnak úgy, ahogy, mert a Szerző Állítása megköveteli”

Shannen - 2017. 06. 23. 20:29

A napokban rászántam magam, hogy ledaráljam az évad második felét. Elég lassan ment…

Nem igazán értem, hogyan lett ennyire elismert a kritikusok meg nézők körében a sorozat. Mármint oké, a színészek jók, a fényképezés szép, maga a kiindulóhelyzet érdekes, de amúgy? Iszonyat vontatott volt számomra minden rész, főleg a vége felé, ja meg az 1×07, ami maga volt a mélypont. Az elnyújtott, művészieskedő jelenetek tömkelege nagyon le tudott fárasztani. Nincs bajom a lassú tempójú sorozatokkal, hogy ha a lassúság nem öncélú, hanem értelme is van. Itt nem volt. Ezt a 10 részt 5 részben is bőven le lehetett volna tudni, és talán még az is sok lett volna.

Azért néztem végig az évadot, mert a kíváncsi voltam hova fut ki a sztori. Hát, nagyjából sehova. Jó, mondjuk mivel nekem a sztori kiindulása bár érdekes volt, ugyanakkor teljesen komolyan vehetetlen, amin az évadban felvonultatott logikátlanságok sem tudtak segíteni, így alapból hátrányból indult a sorozat.

A 2.évadra én már nem térek vissza az fix. Maximum majd elolvasom a kritikákat. Azért legalább 3 olyan idei újoncot is tudnék mondani, amire valóban illene az “év meglepetése” vagy az “év sorozata” cím. A The Handmaid’s Tale inkább volt egy művészien becsomagolt blöff, mint jó sorozat számomra.

daninet - 2017. 06. 25. 07:54

Halovány SPOILER alert cselekmény nélkül:
Jó kis sorozat de elképesztően zavartak a következő dolgok:
-A karakterek sokszor nem kommunikálnak, és ebből az információ hiányból feszültséget csinálnak
-Felbaszott mikor a vonatállomáson June nem mondta az őrnek, hogy azzal a Nannyvel van.
-Borzasztóan gyenge az ellenállás még gondolati szinten is, gyakorlatilag szenvednek de elfogadják.
-Modern gondolkodású emberek gyakorlatilag egy huszárvágással beletörődnek, hogy visszamennek 150 évet az időben.
-Nevetségesen sok a gépfegyveres katona, minden ajtóban 20an állnak még a kisbolt előtt is. Ráadásul semmit nem csinálnak, mikor a csaj ellopta a kocsit, csak álltak és bámulták, megvárták, hogy áthajtson az egyiken.
-A csaj ellopta a kocsit és meg sem próbált elhajtani, ment egy kört és hagyta, hogy elkapják. LOL.

Na szóval ilyenek.
A hangulata fasza, csak valahogy nem hihető az egész. Nem ilyen lenne.

Juliska - 2017. 07. 03. 23:31

Azok közé tartozom, akik számára ez a disztópia túl logikátlan és nem jól felépített. Már valaki említette, de ami engem a legjobban zavar, az az, hogy a legértékesebb dolgokat, a szülni képes nőket kezelik úgy, mint a kutyát. Ez biztos, hogy nem így történne egy ilyen helyzetben. Semmi értelme nincs annak, hogy elvesznek egy szülni képtelen nőt, aki se nem dolgozhat, se nem szexelhetnek, mert ugye csak az élvezetért az bűn, bejárónő van, gyakorlatilag semmi funkciója az asszonynak, mégis miért van 3 tagúra kitalálva a szex, a szülés, stb, mikor egyszerűen megoldhatnák azzal, hogy a szülni képes nőket veszik feleségül, és egy család nemz nem egy, hanem egy rakat gyereket? Visszanépesítés ugyanúgy megtörténne. A nő nem szenvedne vagy nem annyira, nem kéne “megleckéztetni”, a kis tanodákra is pénzt és energiát fordítani. Életszerűtlen, hogy a társadalom legértékesebb tagjait ütik verik, megvakítják, ha rosszat csinálnak, nem félve attól, hogy öngyilkosok lesznek az amúgy is ritka szülni képes nők – nekem ez is egy logikai bukfenc, egy csomó nő miért nem lett az? mert amit itt kapnak az nem élet… módszeresen megerőszakolják őket, csomó papának mindenféle kinky stuffot kell eltűrni, a gyereket elszakítják tőle egyből, mehet a következő házhoz, ahol megerőszakolják és szülhet érzéstelenítés stb nélkül, hű de jó, irreális, hogy ezt így találták ki, nincs semmi értelme, irreális hogy minimum szülés utáni depiben nem lesz a nők 90%a öngyilkos, ha épp nem az erőszaktól, a veréstől, mástól. Na igen és akkor nem beszélve arról, hogy elvileg kincs a testük, mégis bántják őket, stresszelik őket, olyan dolgokat csinálnak velük végig, amitől köztudott, hogy még nehezebben lesznek terhesek, vagy amitől simán elvetélhetnének. Nem látom értelmét, hogy a többi nő ebbe belement, hogy így épüljön fel a társadalom. A nehezen kiharcolt minimál jogok után egy okos nő, aki a feminizmusről ír könyvet, visszatakarodik a tűzhely mögé szó nélkül? Irreális. Az egész sorozatban az az egy reális, hogy összességében véve nem a fériak, hanem a nők az igazi szemétládák egymással. Ha az elit réteg nők nem mennének bele, ha nem lennének a kis tanító nénikék, ha az elit háziassznyok nem vernék össze a szolgálólányt, ésatöbbi ésatöbbi. Ahogy a nők viselkednek egymással, simán lekurvázzák a szolgálólányokat nyilvánvalóan a puszta irigység miatt, az iszonyat rideg, és ez az egy ami elég valóságos is … Ja, és érdekes a szolgálólányok sorsa és a nagyon is reális, nagyipari hús és tejtermelésben kihasznált állatok helyzete.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz