login |

Designated Survivor: vége az 1. évadnak

2017. 06. 30. 14:50 - Írta: dzsiaj

11 hozzászólás | kategória: 2016/17 finálék, kritika,

Olvasgatom a network-sorozatok évadzárós írásait az oldalon (ez a kilencvenharmadik…), és az elmúlt évekkel összehasonlítva egyre több helyen látom azt, hogy a szerzők „egyszer meg lehet nézni”, „guilty pleasure”, „a sok minőségi közt akár ez is elfér”, „ha épp nincs jobb” meghatározásokat hajigálnak be a kalapba, már ami a drámákat illeti. Hol van már az a körberajongás, ami mondjuk 10 évvel ezelőtt övezte az országos szériákat, melyek úgy tudtak kommerszek maradni, hogy közben mégis nyújtottak valami újat?

Kellett ez a rövid kitérő, mivel én is hasonlóan üres frázisokat fogok puffogtatni a Designated Survivor kapcsán. Tehetem, mivel nem hiszem, hogy félnem kellene a hazai, véresszájú, oroszlánepével átitatott billentyűzetű, Maggie Q nevét mellkasukra tetováló DS-rajongóktól, a sorozat ugyanis nagyon szépen elfér az „egynek elmegy”-kínálat középső, de semmiképp sem legfelső polcán.

Pedig az egész szépen is elsülhetett volna: először az ABC felkérte showrunner-nek azt az Amy B. Harris-t, aki korábban olyan összeesküvés elméletes-politikai akciósorozatokon dolgozott már, mint a Sex and the City, a Gossip Girl, vagy éppen a The Carrie Diaries. Ezek után teljesen érthetetlenül, „kreatív nézeteltérések” miatt a csatorna már a pilot után kivágta (látatlanban is megtippelem, hogy Harris a családi vonatkozást akarta erőltetni, némi romantikával) és a helyére szerződtették Jon Harmon Feldman-t.

Az ő palettája azért már jóval színesebb (Tru Calling, Dirty Sexy Money, No Ordinary Family és még sokan mások), de féltávnál ő is elhagyni kényszerült a sorozatot. Oké, róla azért nem mondott le a csatorna, hiszen azóta már kötött is egy készítői szerződést az ABC Studios-szal, ettől függetlenül nyilván nem feltétlenül kellett volna lelépnie, ha minden szép és jó lett volna. A tovább mögött folytatom spoilerek nélkül.

A nézettség a nyitányhoz képest a 18-49 évesek között nagyot esett a tizedik részre (azaz a hosszú szünetre), és ekkor szellőztették meg azt is, hogy hiába a sorozatfőnök elméleti teljhatalma, az elkészült szkripteket illetően a végső szó a főszereplő-producert, Kiefer Sutherland-et illeti.

Érkezett tehát a főnöki székbe Jeff Melvoin, aki jó 3 évtizedes szakmai múltra tekinthet vissza, és sikerült megállítania a nézők további elvándorlását, korrekt szinten tartva a sorozatot az amúgy is gyengébb számokat hozó tavaszi időszakban.

Ha azt gondolnátok, hogy akkor innentől fogva sikersztoriról beszélünk, ki kell ábrándítsalak titeket: az évad végeztével Melvoin-t is felállították a székéből (mondjuk exec. producerként maradni fog), az ő helyére Keith Eisner került, aki legutóbb a The Good Wife csapatát erősítette.

És akkor azt már tényleg csak alsó hangon jegyzem meg, hogy az ötletgazda és tippre vezető író, David Guggenheim New York-ban felügyeli a Los Angeles-i írószobából érkező forgatókönyveket, melyekből aztán Torontóban készül a sorozat, miközben a fejük felett legyek módjára hullanak a sorozatfőnökök.

Van tehát baj rendesen: a csatorna vélhetően azért is küszködik ennyire, mert sejtésem szerint ez az egyik legdrágább szkriptelt drámájuk. Másfelől bitang erősek a Live+7 adataik, melyek azt mutatják, hogy a premiert követő egy hétben hányan tekintik meg adott epizódot; a csatorna nyilván nagyon szeretné, ha ezeket az utólagos nézőket „élővé” lehetne konvertálni valahogy.

A jó írás egyik titka elméletileg az, ha a bevezető nem hosszabb a lényegi résznél, de csak ismételni tudom magam: a Designated Survivor egy olyan konspirációs-politikai (meg családi és magánéleti dráma), ami ínségesebb napokon egynek elmegy, ha már kicsit megcsömörlöttünk a kábel- és streaming-es minőségi túlkínálattól. Amikor már néznénk egy kis kommerszet is.

Ezzel az egyetlen gond az, hogy a sorozat valami brutál véresen komolyan veszi magát, és miközben sokat akar markolni (Guggenheim szerint ez a West Wing-Homeland-House of Cards elegye), szinte semmit sem fog. Maga az összeesküvéses rész még úgy-ahogy rendben is lenne (bár minden eredetiséget nélkülöz), ha közben nem kellene erőltetni a teljesen semmire való politikai szálat, meg időnként a magánéletet is.

Arra szerencsére már Feldman is hamar rájött, hogy a gyerekek tűzrevalóak, úgyhogy pikk-pakk megszabadult tőlük, a feleséget játszó Natascha McElhone-t pedig ügyesen integrálták ahhoz, hogy alig tűnjön fel, szinte semmi szükség sincs rá.

A nagyobb gondot az jelentette, hogy miután elült a káosz, a fő nyomozás mellett kvázi epizodikus politikai széria lett az első évadból (főleg Melvoin főnöksége alatt), úgy nagyjából a Madam Secretary szintjén, és szerintem ez mindent elárul azért.

Már csak azért is megéri összehasonlítani a két sorozatot, mert a főszereplő körüli stáb mindkét esetben szánalmas: komolyan el nem bírom képzelni, hogy ennyire sótlan, semmitmondó figurákat hogy a francba lehet megalkotni, aztán meg úgy drámázni velük, mintha kicsit is érdekelne a sorsuk.

És akkor a végére jöhet az atom: hiába Kiefer Sutherland a főszereplő (aki szokás szerint nagyon jól játszik), és hiába neki jut a legtöbb képernyő-idő, tényleg csak a karizmáján múlik az, hogy Maggie Q el ne lopja előle a show-t.

Nem is feltétlen a bitang színészi kvalitásai miatt, mert hát Q egy teljesen közepes színésznő, hanem azért, mert messze az övé volt a legérdekesebb történetszál az egész évad során, az új főnöknek nagyon észnél kell lennie jövőre, hogy kicsit okosabban keverje az arányokat.

Zárásul pedig jöhet egy újabb klisé: hiába rendelkezett hatalmas potenciállal a Designated Survivor, a többség elvárásait szerintem nem ugrotta meg a széria, és nem kellenek látnoki képességek ahhoz sem, hogy ez minden bizonnyal a továbbiakban sem fog változni. Mi pedig szajkózhatjuk továbbra is: egynek elfér.

U.i.: pont Virginia Madsen-t kukázták ki a második etapra? Nálam a Canto-Ricci páros repülne…

11 hozzászólás Ne habozz!

Deny - 2017. 06. 30. 15:05

Hú, de jó, hogy ebbe nem kezdtem bele végül. Ez a kritika most megerősített benne, hogy jól döntöttem. Ez a logisztikai rémálom pedig több, mint durva.

winnie - 2017. 06. 30. 15:40

akartam is kerdezni, hogy mikepp kezeltek a gyerekeket, illetve a csaladot, de akkor nem csalodtam:) a motivaciokat olvasva pedig, pff.

heidfeld - 2017. 06. 30. 15:53

Igen, nagyon hullámzott a sorozat minősége, így érthető is. Sajnos sosem jó, ha egy színész ekkora hatalommal rendelkezik egy sorozat felett Kiefer remek színész. Meg is kéne maradni ennél.
Canto-Ricci páros nagyon szürkére van írva, de tudnának többet. Virginai hiányozni fog. Rob Morrow nagy nyereség volt. Kb. ami jó 20 éve volt, csak itt iszogat is.
Új szereplőkkel, határozottabb főnökkel jó lehet ez. Nálam eddig is sima heti nézős volt.

winnie - 2017. 06. 30. 16:05

“Sajnos sosem jó, ha egy színész ekkora hatalommal rendelkezik egy sorozat felett”

?? ez teljesen megalapozatlan állítás, mivel nem tudja a néző, hogy mit kinek köszönhet, hogy egy adott “jó” vagy a “rossz”” húzás kinek az ötlete. Lehet, hogy Sutherland nélkül még rosszabb lenne a sorozat, arról nem is beszélve, hogy sokkal jobban ismeri a karakterét, mint bármelyik évad közben beeső showrunner. Es prsze az is lehet, hogy miatta gáz a végeredmény.

Mom - 2017. 06. 30. 16:29

Egyszerűen imádom, amikor a mondat elején még gyanútlanul fogalmam sincs, mekkora irónia csapódik majd az arcomba a végén :D :D
“Pedig az egész szépen is elsülhetett volna: először az ABC felkérte showrunner-nek azt az Amy B. Harris-t, aki korábban olyan összeesküvés elméletes-politikai akciósorozatokon dolgozott már, (gyanútlanul sétáltam tovább…)
mint a Sex and the City, a Gossip Girl, vagy éppen a The Carrie Diaries. ” :D :D

Jó persze ehhez az is kellett, hogy fogalmam se legyen ki-kicsoda a showrunnerök világában, de így viszont nagyot nevettem ezen a mondaton :D

És köszönet a kritikáért, megerősített benne, hogy ez nem az én sorozatom :)

heidfeld - 2017. 06. 30. 17:14

Igen, utólag okosabb az ember, hogy egyik-másik sorozatnál mi volt a gond.De továbbra is azt mondom, hogy néhány színésznek túl sok a befolyása, hatalma. Aztán csodálkoznak, ha törlik a sorozatuk, és problémásnak tartják őket. Aztán vannak olyanok is, hogy nagyon nem jönnek ki a kollégák egymással. Ez sem tesz jót…
Egyébként teljesen hihetetlen ebben a sorozatban, hogy 4-5 ember nyomoz ekkora ügyben. Talán 3 !!! alkalommal kaptak kommandósokat, testőröket.
Hogy az indiai sajtós lőjön egy képet elnöki gépen anyának, arra jó volt 30-40 statiszta, limuzinok, repülő stb.
Politikai korrektség, máshol jót derülnék rajta, de tök felesleges volt.
Designeted Survivor egy közepes sorozat, pár tehetséges színésszel. Vannak benne lehetőségek, remélem élnek is vele!

Tyberius06 - 2017. 06. 30. 19:33

Én a felénél elkaszáltam, majd csak ledaráltam végig. De részemről ennyi volt. A második évadra valszeg nem térek vissza.
Az egynek elmegy sorozatokból tele a padlás és jön jó pár új ilyen “egynek elmegy” kategóriás.

Gera87 - 2017. 06. 30. 20:00

Nagyon érdekes! Nekem abszolút bejött! Komolyan. Lehet Kiefer miatt, de nekem a mellék szálak is tetszettek! És lehet ezért leszóltok, de nálam simán 4-5 évados ez a sori! :)

ALDO - 2017. 06. 30. 22:31

Nálam óvatos lelkesedés előzte meg a pilotot, lévén az ABC-ről van szó. A legelső rész alapján azt hittem a családi szál jóval nagyobb szerepet fog kapni, de ezt később szépen leépítették. A gyerekek statiszta szintre süllyedtek le és alig kaptak 4-5 mondatot azokban az epizódokban, amelyekben szerepeltek, amit én őszintén nem nagyon bánok. A feleség is sok részből kimaradt, amikben fel feltűnt, sokszor azoknak sem volt semmi értelme.
Egy idő után az összeesküvős szállal sem tudtak mit kezdeni, ezért tényleg átment epizódikus heti probléma megoldósba, amit nagy részben sikerült is megoldani. A vége felé azért a merénylettel és a titokzatos hatalmat átvenni szándékozó csoporttal is igyekeztek foglalkozni és az évadzáróra sikerült is őket felszámolni, persze azért a főgenya sikeresen meg tudott szökni, miután a teljes hatalmi gépezet a nyomába eredet. Mi is a legnagyobb baj a sorozattal? A karakterek. Tudom, hogy ez nem a valóság, de maga a főszereplő is egy teljesen irracionális és lehetetlen figura. Igazi fehér páncélos lovag, aki mindig kiáll a jó ügyért, sosem hazudik, aki mindig szakít időt a családja a legnagyobb válság idején is és akinek fontosabb egyetlen újságíró szabadságjoga, mint a folyamatban lévő nyomozás eredményessége. Igazi anti Trump. Valószínűleg az amerikaiak ilyen elnököt szeretnének a valóságban. Aztán ott van a muszlim beszédíró, aki sajtófőnök lesz és akinek ha kivágnánk az összes jelenetét fel sem tűnne a hiánya, az ambiciózus kabinetfőnök és lelkes főtanácsadó, akik gyakorlatilag ugyanazt a szerepet játszották, csak az egyik nő a másik meg férfi volt. Na és persze a titkos ügynök, aki annyira sokoldalú, hogy nem is értem miért nem kapott helyet a kabinetben.
Akaratlanul is beugrott a 24 és nem Kiefer miatt. Itt is volt egy (!) ügynök, aki már az első percen rájött, hogy nem az algériai terrorcsoport robbantott, amit természetesen senki sem hitt el neki, sőt ott akadályozták, ahol tudták. P is összehaverkodott az elnökkel és végül egyedül oldotta meg az ügyet. Szóval vannak problémák rendesen és valóban a guilty pleasure szintről csak lefelé mehet majd, nem felfelé.
A 2. szezonban nyilván kevesebb szerepet kap az összeesküvés és inkább heti problémás lesz, vagy a család nagyobb szerepet kap. Meglátjuk. Mivel szinte végig heti nézős maradt és mindet baromsága ellenére kitartottam, sőt ősszel is ott leszek, ezért egy 6-ost megér a 10-es skálán.

Kasey - 2017. 07. 01. 01:07

Az elején még nagyon lelkesen néztem, de az évad végére átcsúszott a sorozat a “nézzük már meg a maradék pár epizódot, hogy túl legyünk rajta”-kategóriába. Igazi “egynek elmegy”, pedig én szeretem a középszerű sorikat, kikapcsolódásnak tökéletesek, de ez már abból is kezd kiesni. Remélem, a következő évadra összekapják magukat, nem szeretném kaszálni.

kpeter - 2017. 07. 02. 00:04

“akartam is kerdezni, hogy mikepp kezeltek a gyerekeket, illetve a csaladot”

Hála égnek nem vitték túlzásba. Az évad 2. felére pedig teljesen eltűnnek szinte.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz