login |

The Take – írta Peti

2017. 07. 11. 14:50 - Írta: vendegblogger

2 hozzászólás | kategória: Anglia lecsap, kritika, minisorozat,

Taboo. Peaky Blinders. The Take. Mi a közös ezekben a sorozatokban? Igen, Tom Hardy. Ha másért nem, miatta mindenképpen megéri megnézni ezt a 2009-es, 4 részes sorozatot. Na jó, ez erős, mert van azért bőven más pozitívuma is a Martina Cole regénye alapján készült darabnak – a könyv itthon Hatalom címen jelent meg.

Ott van például az alvilág, melynek ábrázolása kellőképpen kegyetlen, brutális, és ad az egésznek egy kis pikantériát a tudat, hogy mindezt női szemmel láttatják velünk – nem olvastam még semmi Cole-tól, de ezek után előszedek valamit tőle, annyi szent. Ahogy olvastam, előszeretettel kalandozik el a világ mocskosabb felén – hát, nem a The Take-ben cáfolt rá erre.

A cselekmény ugyanis száguld, nincs igazán üresjárat, jóllehet, ez egyúttal negatívum is, mivel néha olyan érzésem volt, hogy ugrottunk néhány hónapot a sztoriban, annak ellenére, hogy lett volna még bőven kibontani való. Így nem egyszer karakteridegen döntéseket kellett lenyelnem, nem kaptam magyarázatot olyan dolgokra, melyekre azért vártam volna.

Nem tudom, ki a ludas, talán a forgatókönyv írója? Nehezen hiszem el, hogy a regényben ennyire bakugrásos lenne a sztori, gondolom, ott jóval árnyaltabbak a dolgok, és kibontásra kerülnek bizonyos részek, melyekre a szabott játékidő alatt nem volt lehetőség. A néhol igen tévéfilmes kamerakezelésen és vágáson túl ez volt a leginkább zavaró.

Ezeken túllépve viszont kapunk egy olyan történetet, ami odaszögez minket a képernyő elé, olyan karaktereket, akikért lehet izgulni, vagy épp szívből gyűlölhetjük őket, és persze korhű hangulatot. Azt azért sajnáltam, hogy Brian Coxot nem használták ki még jobban, de még így is élményszámba ment minden pillanata. Mellette viszont valósággal tombolt Tom Hardy.

A börtönből szabadult, családjához visszatérő Freddie személyében annyira visszataszító, alávaló figurát jelenít meg, hogy csak szuperlatívuszokban lehet róla beszélni. Rühelltem, a halálát kívántam, minden percben a hideg futkosott a hátamon tőle, és ökölbe szorult a kezem. A legkisebb szimpátiát sem éreztem iránta, és ez annak a Tom Hardy-nak köszönhető, aki egyébként az egyik kedvenc színészem.

Még arra is képes volt, hogy a karakter megírásában lévő hiányosságokat (motiváció, jellem magyarázat) semmissé tegye a jelenlétével. Szóval, le a kalappal előtte! Róla szól ez a sorozat, a többiek inkább csak asszisztálnak mellette, valaki ügyesebben, valaki kevésbé.

A csapongó dramaturgiai ív, kissé összeszedetlen felépítés után kapunk egy egész kellemes és korrekt lezárást, ami képes némi katarzissal is szolgálni. Hardy-rajongóknak mindenképp kötelező a The Tale, ahogy a gengsztersztorik kedvelőinek is, de bátran ajánlom mindenkinek egy unalmas, esős délutánra, mert – még, ha nem is felejthetetlen – hibái ellenére legalább szórakoztató darab. 7/10.

2 hozzászólás Ne habozz!

Ancsa - 2017. 07. 11. 17:19

Köszi az ajánlót, pont ráfért már erre a sorozatra egy ilyen jó kis elemzés!

Bátran ajánlom mindenkinek, Tom Hardy fanoknak kötelező!

Zseniálisan hozza a karaktert. Nem tudom más is így látja-e, de ez az alakítás köszön vissza a tavalyi Legend zakkant rosszfiújában és a Taboo szintén zizzent főhősében. Ezzel távolról sem azt akarom mondani, hogy Hardy egysíkú színész, de tény, hogy ez a fajta, kissé őrült karakter áll neki legjobban, szinte kisujjból hozza (de sosem unalmas rutinból), és alakítja az aktuális környezethez.

Visszatérve a The Take-re, a többiek játékára sem lehet panasz, Hardy feleségéről itt még egészen elhiszem, hogy jó színésznő (a későbbi szerepválasztásai az én ízlésem szerint hagynak némi kívánni valót maguk után).

Szóval akinek kimaradt pótolja, nagyon szuper sori!

Marcipánmacska - 2017. 07. 13. 15:52

De jó hogy írtatok róla, szerintem pár napon belül bele is kezdek.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz