login |

Pilot-mustra: Somewhere Between – 1×01

2017. 07. 27. 14:50 - Írta: winnie

7 hozzászólás | kategória: kritika, pilot-mustra,

(Aki nem kíváncsi a csapongó hisztimre, az ugorjon a második kép alá, aki pedig el akarja lőni a pilot “csavarját”, ami egyébként érdekessé teszi az alapkoncepciót, az a harmadik és negyedik kép közé nézzen be.)

Nothing is a coincidence! Everything is connected!

Komolyan mondom, ha nem látom az ABC-s Somewhere Between pilotját, főleg az első 10-15 percet, akkor nem hiszem el. Ilyen minőséget manapság, a PeakTv korában ritkán látni. Ez valakiknek a kezén átment és adásba került. A röhej, hogy mindezek ellenére az is lehet, hogy maradok a sorozat mellett, mert mégiscsak “időutazós”.

Tavaly a The Family kezdésére írtam, hogy mennyire állatorvosi ló volt, tele volt tipikus megoldásokkal, amiket szanaszét lehetett szedni és egy sorozatos írótanoncnak kötelezővé tenném a megtekintését. A Somewhere Between-nel viszont nem ez volt a bajom, hanem inkább, hogy mennyire amatőr, mind az írást, mind a rendezést, mind a színészi játékot tekintve. (És megvagyok róla győződve, hogy sokan nem fogják érteni, hogy mi a bajom vele, főleg, hogy nekem is nehéz szavakba öntenem, hátha valaki profi kisegít, miután megnézte az elejét.)

SOMEWHERE BETWEEN – 1×01 – 1/10

Tényleg nem akarom magyarázni vagy túlmagyarázni, hiszen lehet, hogy csak én vagyok túlérzékeny valami nüanszra, nagyon sok gagyit szoktam látni, és ritkán akadok fenn rajtuk, de ezt tényleg kátránynak éreztem. Egészen abszurd élmény volt látni, ahogy jött az egyik “nagydráma” a másik után, ahogy történetszálakat (veszekedés-kibékülés, boldog házasság-válás) tudtak le 2-3 percben, ahogy egymásra hánytak a jeleneteket, hónapokat ugrottak, stb..

A fő ok a zsúfoltság és a brutális rohanás volt. Semmi nincs kifejtve. Sem a karakterek (nulldimenziósok), sem pedig a sztori (csak átlapozzák a dolgokat – például a rész elején beszélnek a sorozatgyilkos 3. áldozatáról, a végére már a 7. ölésénél tart.) Másrészt az egész tele van elnagyolt, szó szerinti megoldásokkal a színészek (szegény, Paula Patton…) részéről (tudjátok, ha valamin csodálkozik, szájtátva teszi, ha megijed, akkor naaagyra nyitja a szemeit) és totál érthetetlen karakterreakciókkal. Néztem, és nem hittem el, hogy minimális infóból milyen drámai dolgokat szűrnek le (mert a sztori megkívánja), illetve, hogy miképp viselkednek egyesekkel. (A sorozatban 8 éves, szörnyű színész kisgyerek teljesen WTF, a random idegennel, az énekessel és az új barátnőjével is.)

A Somewhere Between sztorija pedig azért rohan, mert nagyon sokáig nem derül még így sem ki, hogy miről akar szólni a sorozat. Rejtélyeskedve úgy fogalmaznék, hogy tévés hírműsor-producer anyáról, aki meg akarja menteni kislánya életét, hogy nehogy egy sorozatgyilkos áldozatává váljon, és ezért nyilván mindent megtesz (meddig merészkedik el?), és összeáll egy volt zsaru magánnyomozóval, hogy elkapja a haramiát.

Indulhat a nyomozgatás, miközben látszólag mellékszálként ott az ügyészférj által elítélt háromszoros gyilkos kivégzése, akinek pont az öccse a magánzsaru, aki segít hősünknek. És aki tök véletlenül egy másik, természetfölöttinek tűnő szálon feltűnő epizódszereplővel is kapcsolatban áll. És akkor még figyelmet kap a gyilkos anyja, Anyu tévés foglalkozása, egy fiatal énekessztár, meg egy féltékeny férj is.

És akkor lelövök egy poént (akad még, szóval no para): a meglehetősen snassz sztorit némi időutazással dobják fel, ugyanis amikor Anyu végső elkeseredettségében tesz valami nagyon szélsőségeset, akkor hirtelen arra eszmél, hogy a 14 nappal korábbi eseményeket kezdi el újra élni, így értelemszerűen lehetősége nyílik megmenteni a gyereket. Nosza, akkor uccu neki!

Értem én, hogy mindent bele kellett zsúfolni és meg kellett alapozni a kezdés során, hogy a 40. percre meglegyen az idővisszatekerős csavar, hiszen tippre a következő 9 részben a most történtekre fognak sorban visszautalni (már, ha nem lesz új visszatekercselés), de a megvalósítás így is értelmezhetetlen volt, ami már önmagában elégtelent érne. De az, hogy ennyire szörnyen dolgoznak a színészek, és az írók még a főhőst sem tudták érdekessé vagy szimpatikussá tenni, végképp minden idők legrosszabb pilotjai közé taszítja nálam a sorozatot.

De hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem érdekel a koncepció (Day Break-esen nem felejt a főhős teste sem), mint ahogy abban is biztos vagyok, hogy a sok szerteágazó szálból valami komplex és igen érdekes, “mindennek köze van mindenhez” dolog is összerakható a szezonzáróra, kérdés, hogy mennyire fogom tolerálni a későbbiekben a bénázást, mennyire fogja a történet és a pár időkunkunszt tompítani a fizikai fájdalmat.

Az 1×02 is lement a pilot után egy nappal, és azt nézve már nem fetrengtem fájdalomtól elgyötört arccal, de még véletlenül sem mondanám, hogy jól sikerült volna. A főhős előtudása révén megpróbálta megállítani a gyilkost, de mivel még csak az évad elején járunk, hiába érezte nyeregben magát, természetesen nem sikerült (párszor még el kell ezt játszaniuk), mint ahogy a jövő sem változott meg, csak kiderült, hogy nem lehet ám csak úgy felpakolni a gyereket repülőre és elutazni Hawaii-ra.

A részben egyébként az volt a legérdekesebb, hogy elvileg láttuk a sorozatgyilkost (vagy egy gyilkost), tehát jó eséllyel nem arra megy ki a játék, hogy a végén, egy csavar keretében valamelyik szereplőről kiderül, hogy rosszfiú. Vagy egyszerűen csak az válik világossá, hogy a sorozatgyilkosos szál csak elterelés, és a Somewhere Between talán valami egészen másról szól, mint azt elsőre gondolnánk.

Ja, ha valakinek ismerős lenne a történet, akkor jelzem, hogy a sorozat a koreai God’s Gift: 14 Day feldolgozása. Talán nem véletlen, hogy ott a 3. rész elején, 110 percnyi felvezetést követően történik meg a nagy WTF, amire itt a 37. perc táján kerül sor. Akkor lehet, hogy mégsem túlérzékeny vagyok, és tényleg nem kicsit összecsapták ezt az első részt.

7 hozzászólás Ne habozz!

szocsika - 2017. 07. 27. 17:17

Imádtam anno a Daybreak-et (hüpp) így simán bepróbálom a sorozatot. Remélem winnie “ingerküszöbje” romlott el és nézhető minőségű a sori, most szedem össze a 2 hetes szabadságomra a darálnivalót.

cherockee - 2017. 07. 27. 17:25

Nem csak a vágás fura (konkrétan nem vettem észre, hogy másik nap van már a történetben), de a hang is konkrétan össze van csapva, mondat közben változik a hangerő, utószinkronizálás más minőségben történt, …

25. percnél még nem tudom, hogy ez most miről szól, gyerekével mutogatták anyut és aput, meg van másik főszereplő (magánnyomozó), de egyik életében sincs bonyodalom, végülis, még van 15 percük, hogy értelme is legyen nézni. Közben aki tudja miről szól a sorozat az az első jelenetektől látta a jeleket, amik rosszul, de utaltak arra, hogy mi fog történni.

Nem Daybreak.

stargatelost - 2017. 07. 27. 18:49

Én pontosan értem, miről beszélsz winnie. Paula Patton miatt néztem bele, de ami az első húsz percben lement, arra tényleg nincsenek szavak :D De tényleg, ezt a cringefestet látni kell :D

Amikor megjelenik a semmiből a két “betörő”, aztán meg telefonálnak, mintha valami durva zsarolás lenne, aztán meg következő jelenet, hogy ott táncikál a gyerekkel. ÁÁÁÁÁ :D :D

Húsz perc után már nem bírtam, így tekertem, a végén azért megnéztem azt a pár percet, de az is mi, hogy ennyire hülyének nézik a nézőt, ahogy összevágták a visszaemlékezést a kislánnyal, amikor hozta az ajándékot vagy mit.

Deny - 2017. 07. 27. 19:17

16 percig bírtam. Az acting csapnivaló, és az egész egy rakás gagyi. Nem hittem a szememnek, hogy ez zöld utat kapott. Egyetértek winnie-vel, nálam is minden idők egyik legrosszabb pilotja.

winnie - 2017. 07. 27. 19:42

“Amikor megjelenik a semmiből a két “betörő”, aztán meg telefonálnak, mintha valami durva zsarolás lenne, aztán meg következő jelenet, hogy ott táncikál a gyerekkel. ”

jaja, az teljesen kész… csak néztem magam elég, hogy most mi van. aztán a gyerek később van, hogy odaszalad és meg is öleli a fickót, hogy “nico bácsi!”.

(vágásnál, amikor a kislány elesik, az is totális mélypont, mint valami kisiskolás.)

winnie - 2017. 07. 27. 19:45

“mondat közben változik a hangerő, utószinkronizálás más minőségben történt, …”

igen, volt egy nagyon kemény, amit kiszúrtam, hogy bevágták hátulról a beszélő karaktert, és rögtön lejött, hogy azt utószinkronnal tolták meg. ilyen hogy kerülhet képernyőre.

(mondjuk, ha utószinkron, akkor a south of hellt nem lehet felülmúlni, ott majdnem teljes jelenetek voltak úgy mutatva, hogy mindig hátulról mutatták a beszélőt, hogy ne látszódjon a szája:)

szepi06 - 2017. 07. 27. 21:18

Ez tényleg nagyon rossz lehet, mert mégvaz “élmény” beszámolót sem bírtam elolvasni. Ami pilotoknál ritka nálam…

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz