login |

Az anime is sorozat: Youjo Senki (Saga of Tanya the Evil)

2017. 09. 12. 14:50 - Írta: Qedrák

4 hozzászólás | kategória: animáció, anime, Ázsia sorozatozik, kritika,

(Megpróbálok életet lehelni ‘Az anime is sorozat’ rovatba, kommentekben jöhetnek azok az alkotások, amelyeket szívesen ajánlanátok ezen az oldalon, vagy olvasnátok róla kritikát. Elsősorban aktuális sorozatokkal terveztem, de ha valaki nagyon hiányol innen régebbi darabokat, akkor azt is jelezheti. Vagy küldhet róluk írást.)

Ha Isten és egy pszichopata vetélkedni kezd, abból világháború születik – valahogy így foglalható össze egyetlen mondatban 2017 első negyedévének egyik felkapott animéje.

Amikor megjelentek róla az első képek, azt gondoltam, hogy hasonló kategóriában fog mozogni, mint a Strike Witches, vagy az Izetta: The Last Witch. Míg azonban utóbbiban helyenként roppant erős idealizmussal találkozhatunk, a Youjo Senki ezen a téren inkább a House of Cards-hoz áll közel, ahol a főszereplő előszeretettel köpi arcon és relativizálja a morális értékeket, ha az érdekei úgy kívánják.

Mint megannyi társa, a Youjo Senki is egy adaptáció, egy 2013 óta futó light novel feldolgozása, (angol címe: The Military Chronicles of a Little Girl). A sorozattal szinte egy időben, 2016 telén kezdődött a belőle készült manga.

A történet központjában Tanya Degrecsov áll, aki külsőleg egy pubertás kor előtt álló fiatal, szőke, kék szemű kislány. Ám szokatlan háttértörténettel bír: valódi énje egy üzletember a 2013. évből, Tokióból. Ott többek között személyzeti ügyekkel foglalkozik, büszke megkérdőjelezhetetlen lojalitására és mindent lehengerlő racionalitására. Ám az élet nem fenékig tejfel neki sem, az egyik beosztottja, akit személyesen rúgott ki, a közeledő metró elé löki. Mielőtt azonban a jármű széttrancsírozná főhősünket, az idő megáll, és egy sajátos eszmecsere kezdődik közte és Isten között.

A magát Teremtőnek nevező lény, akit Tanya csak X-Létformának nevez el, felrója az emberek hitetlenségét az éppen meghalni készülő címszereplőnek, aki azonban még a halál küszöbén sem enged ateista elveiből. Elmagyarázza vitapartnerének, hogy egy tudomány által uralt világban csak annak van szüksége istenekre, akik szociális létbizonytalanságban élnek. X-Létforma ezért úgy dönt, hogy egy olyan világba helyezi Tanyát, ahol szegény és árva lesz, hogy ott feléledjen benne a hit lángja.

A tovább mögött folytatom spoilerek nélkül.

Ennek a világnak két fontos jellemzője van. Az egyik, hogy a mágiának sokkal erősebb a szerepe, (bár ez az animében kevésbé, a mangában és a light novelben jobban érezhető). A mágia tökéletesen alkalmassá válik arra, hogy a hadsereg lehetőségeinek a kiegészítésére használják. A másik fontos jellemzője ennek a világnak ugyanis a háború.

Egy korabeli, európai világban járunk, amelyet kettészaggat az államok közötti konfliktus. A középpontjában a Birodalom áll, amely az első világháborús Német Császárság analógiájára jelenik meg a történetben, mindenütt sasos lobogók, hegyes sisakok, ismerősnek tűnő egyenruhák és gót betűk fogadják a nézőt. A háború két fronton zajlik, az ún. Antant-tal (a mangában Legadóniai Antant), amely nagyjából Skandináviát jelenti, és a Köztársasággal, amely körülbelül az első világháború előtti Franciaországgal azonos.

Tanya egy háborús árvaként születik újjá, korábbi emlékeinek azonban a teljes birtokában van. Egy szegény apácazárdában nevelik egy darabig, ám kiderül, hogy jelentős mágikus erővel bír. Ez kapóra jön a számára, hiszen az amúgy meglehetősen maradi Birodalom egy tekintetben nagyon is liberális: az jelentkezik a hadseregbe, aki akar, ha megfelel a feltételeknek.

Tanya ki is használja ezt az apró rést a rendszerben, és elhatározza, hogy csak azért is fityiszt fog mutatni X-Létformának, és veszélyektől megpróbálja távol tartani magát, kényelmes és biztonságos helyet keresve magának a hadsereg kötelékében. Az anime Tanya karrierjének legfontosabb állomásait követi nyomon.

Az egyik erőssége a sorozatnak, kétségtelenül a főhős személye. A sorozatos világban egyáltalán nem ritka a pszichopata főhős, Tanya alakja pedig egy jól kitaposott mintát követ. Az a következetes és hideg racionalitás, amellyel mindent alárendel a céljainak, ismerős lehet a többségünknek.

Habozás nélkül küldi ágyútűz elé az embereit, akikkel egyébként elsősorban akkor kedves, amikor az érdekei úgy kívánják. A nagyvállalati HR-világ módszereivel nyalja be magát a feletteseinek, hogy utána kisajtoljon mindent a beosztottjaiból, végtelenül lojális nacionalistát faragva belőlük. Ez egyébként egy alig burkolt kritika napjaink óriáscéges világa felé, hiszen a párhuzam a Birodalom hadserege és egy multi között túl sokszor adódik az animében.

Egyúttal egyébként a főhős köré szövődő cselekmény kissé el is nyomja a többi karaktert. A nagymonológok, beszédek és a belső gondolatok egy kissé egyszereplőssé teszik a történetet. A füstös szobákban elmélkedő vezérkari tiszteknek (akiknek egy részét történelmi alakokról formázták), ugyanúgy nem ismerjük meg a személyiségét, ahogy a későbbi főellenfélnek, vagy alapvetően bárkinek a csapatból.

Az a két ember sem kivétel ez alól, akik valamennyire tisztában vannak Tanya valódi természetével. Az egyikük Viktorya Serebrjakov, aki viszont az engedelmesség útját választja, magában pedig úgy tűnik úgy oldja fel a főnöke személyisége körüli kérdőjeleket, hogy azt hiszi, Tanyát a beosztottjai védelme motiválja a döntései során. A másik Erich von Rerugen, aki személyesen van jelen, amikor Tanya engedetlenség miatt agyon akar lőni egy újoncot, és emellett eljutnak hozzá a háborúról való elmélkedései, amelyeket a vezérkar szép lassan átvesz. Mégis, egyikük sem “növeszt” igazán mély saját személyiséget.

Az anime megjelenítése pazarul sikerült, a háborús viszonyokat remekül eltalálták, mindehhez pedig egy alapvetően sötét tónust használnak, amelyet csak ritkán oldanak fel. A nemzetekre jellemző felszerelések, még a mágusoké is, árulkodóak a viselőjükre és a hadseregére nézve is. A történelmi háttér, amelyet felfestenek elsősorban az első világháborúra hajaz.

Az állóháború környezetében játszódik a cselekmény jelentős része, felidézve a nyugati front poklát, de kapunk első világháborús eseményeket is (Dacia váratlan támadása a Birodalom ellen stb.). Ezek mellett azonban megjelennek a második világháborús motívumok, így például a korszerűbb tankok, vagy éppen az egyes hadműveletek is későbbi technikát tükröznek.

Az alternatív világban jelen lévő mágusokat ötletesen építették be a cselekménybe, igaz, egy dolgot mégis kifelejtettek: a mágiahasználat magyarázatát. Mert míg például a mangában fordítottak időt arra, hogy különbséget tegyenek a pajzsok, vagy a fegyverekre használt mágia között, addig az animében mindenki csak használja, és csak a megjelenésből vonhatunk le következtetést, hogy az adott alkalommal éppen melyik fajtájára került sor.

A másik hátrány, hogy egy kicsit az az érzésünk támad, mint az Overlordban, hogy ti. a főhőst senki nem tudja még megkarcolni sem. (Erre az animére egyébként található utalás a Youjo Senkiben: a modern Tokióban játszódó jelenetnél az egyik hirdetőtáblán reklámozzák, ami nem véletlen, tekintve, hogy a két mű mögött dolgozó stábban elég nagy az átfedés).

Ellenben a háború húsdarálóját annak ellenére sikerül alapvetően jól megfogni, hogy a brutalitást nem vitték túlzásba. Bár látunk premier plánban leszakadt testrészeket, meg halottakat, ezek jelentős része offscreen történik meg. Így például a front mögötti ellenállók lemészárlását sem látjuk, helyette egy dal kerül a képernyőre, a többit pedig el tudjuk képzelni.

A megjelenés egyetlen ponton sántított igazán: a karakterdizájnban. A különböző országok vezérkarának rajzolási stílusával nem volt semmi gondom, ám a többiekébe azért már bele lehetett kötni. Mert Tanya megrajzolása kifejezetten rondára sikerült, talán azért is, mert a szemeket oldalsó szempillákkal rajzolták meg, én pedig ezért a stílusért soha nem voltam oda. De ha még lehet is védeni azt, hogy X-Létforma egy kifejezetten ronda kislány testébe akarta száműzni Tanyát, az már nehezen magyarázható, hogy a mangában például igen csinosnak ábrázolt Viktorya Serebrjakovból hogy sikerült ezt megalkotni:

A zene szerintem telitalálat. Az openinget ugyan csak a harmadik részben látjuk először, de nem lehet panaszunk rá, illik a témához. (A Myth & Roid egyébként közreműködött az Overlordnál is). Az ending pedig kellemes levezetést jelent. A csatajelenetekhez társított, kórussal megtámogatott zene kifejezetten epikus hangulatot áraszt, nekem ez a fajta párosítás amúgy is a gyengém. A karakterek közül még X-Létformához tartozik egy lassú téma, amely szintén jól illeszkedik a megjelenéseinél tapasztalható tempólassuláshoz.

Összességében azt hiszem, hogy ha junkie-ként valaki megkedvelte a pszichopata karakterekkel készült sorozatokat, akkor érdemes belenéznie a Youjo Senkibe, mert könnyen lehet, hogy Tanya Degrecsov is helyet követel majd magának a hasonszőrű társai között.

Folytatásról egyelőre nincs hír, bár a lezárás, és az a tény, hogy a már megjelent történetnek nem az egészét dolgozták fel az animében, arra enged következtetni, hogy láthatunk még belőle egy újabb évadot.

4 hozzászólás Ne habozz!

Mersby - 2017. 09. 12. 15:10

Köszönöm! Étvágygerjesztő írás! :)

Skirm - 2017. 09. 12. 16:54

Nemrég daráltam le, nagyon tetszett, de a negatívumok is igazak amit írtál,pl hogy egyszereplős a történet. A zene tényleg tetszetős ahogy írod. az utolsó rész végi monológ pedig priceless :) Azt hiszem minden rész végén van stáblista utáni jelenet, hol vicces, hol meg a következő részeket vetíti előre.

Balumedve - 2017. 09. 13. 11:14

Nagyon szépen köszönöm az ajánlást. Piszok sok anime koncepciója elnyeri a tetszésem, de aztán a belső tépődésekkel, és az elvetemült megvalósításokkal elveszítenek, de ez eddig nagyon tetszik.
Az első rész után még nem igazán értem hogyan működik a varázslat ebben a világban, de azt már látom, hogy a főszereplő lány/fickó túl erős lett a többiekhez képest, így nehéz lesz érte izgulni a harcokban.

Jah, és nem gondoltam volna, hogy valaha ilyenen akadok fenn, de borzasztóak ezek a csupa szempilla szemek.

zserb - 2017. 09. 19. 13:39

Ha az animékkel kapcsolatos cikkekről általánosságban elmondottakat szem előtt tartva, Quedráknak „Az anime is sorozat: Youjo Senki (Saga of Tanya the Evil)” címmel írt cikkét mérték alá állítjuk, nagy sajnálattal és minden tiszteletünk daczára, a melylyel közéletünk e veteránja iránt viseltetünk, konstatálnunk kell, hogy az nem üti meg a mértéket, sőt határozottan azon színvonalon alúl maradt, a melyet ma e kérdésben joggal megkövetelhetünk.

[A hozzászólás Dedek Crescens Lajos: Boncz könyve a vallás körüli felségjogokról (1894) egy idézetének felhasználásával készült.]

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz