Advertisement
login |

Crazy Ex-Girlfriend: kezdett a 3. évad

2017. 11. 20. 16:50 - Írta: Shannen

3 hozzászólás | kategória: kritika,

You do (you don’t) wanna be crazy
And you do (you don’t) wanna be “crazy”.
To clarify: yes, no on the crazy.
We hope this helps.

A zenés, musical-betétekkel tarkított Crazy Ex-Girlfriend sosem volt a CW legnézettebb sorozata sem Amerikában, sem az itthoni junkie-körökben. A kritika azonban már a kezdetektől elismerően beszélt Rachel Bloom sorozatáról, és valószínűleg ez is közrejátszott abban, hogy még mindig követhetjük Rebecca Bunch hullámhegyekből és hullámvölgyekből álló életét.

A blogon sajnos a pilot óta nem volt írás a sorozatról, ami semmiképp nem jelenti azt, hogy ne lenne nézésre érdemes. Sőt. A harmadik évad utóbbi néhány része kifejezetten remekül sikerült, olyan sztori szálakkal és témákkal, amikről úgy gondolom, mindenképp érdemes megemlékezni és lehetőséget biztosítani a kibeszélésre.

A sorozat sosem volt igazán az a habos-babos-énekelgetős könnyed sorozat, amire sokan gondolnának a musical dalok emlegetése kapcsán. A készítők időről időre nagyon komoly témák köré építik a cselekményt, legyen az az abortusz kérdése, az alkoholizmus, a friss diplomások útkeresése, vagy az örökbefogadás kérdése.

Life doesn’t make narrative sense.

És persze a ”crazy” sem véletlenül szerepel a címben. Az őrültség mindig is a történet része volt – eleinte a komédia részét erősítette, ahogy Rebecca az abszurdabbnál abszurdabb ötletekkel próbálta megszerezni Josh-t, majd amikor ez megtörtént jöttek az újabb és újabb őrült ötletek, hogy hogyan tudja őt megtartani és biztosítani a „boldogan élnek, amíg meg nem halnak” végkifejletet.

Mi, nézők, láttuk, hogy Rebecca ragaszkodása Josh iránt egyre jobban túlmegy egy határon. A viselkedését a többi (egytől egyig remek) szereplő, Paula-val az élen, tulajdonképpen végigasszisztálta, miközben azért apránként jöttek az információmorzsák, amik jelezték, hogy Rebecca múltja bizony aggodalomra adhat okot, de hogy mekkorára azt sokáig senki nem tudta.

Amikor a harmadik évad előtt a készítők több helyen elmondták, hogy ez az évad sokkal sötétebb lesz, mint a korábbiak, akkor nem gondoltam volna, hogy olyan mélységekig fogunk jutni, mint amilyen a 3×05 vége volt, miközben csak reménykedni mertem, hogy olyan kiváló részeket fogunk kapni mint a 3×04-5-6. Utóbbi epizódokra simán mehet a 9/10-es pontszám, míg az évad, akárcsak a korábbiak 8/10 nálam.

A tovább mögött spoilerekkel folytatom.

A mentális betegségek tévéképernyőn való reprezentálása nem túl gyakori és a hiteles ábrázolásába bizony sok esetben bele is törik a készítők bicskája. (Persze kivételek is akadnak, helló, You’re The Worst!)

Az idei évad első felében Rebecca  megjárta a poklok bugyrait, miközben próbálta feldolgozni, hogy Josh otthagyta az oltárnál, hogy a barátai tudomást szereztek a múltjáról és Josh is meg tudott minden apró kis őrült titkot a West Covina-ba való költözéséről.

A szorongás, depresszió és egyéb mentális betegségekre való közvetlen és közvetett utalásokat követően, miután az édesanyjánál sem talált nyugalomra, Rebecca öngyilkosságot kísérelt meg, amit ott helyben meg is bánt. Itt mindenképp meg kell dicsérni a készítőket, akik bizony nagyon pontosan, lassan és értőn építették fel az idáig vezető utat. Az egész epizód (3×05) egy nagy érzelmi hullámvasút volt, ami a gödör legmélyére vezetett.

This is not what happy feels like.

Aztán jött a 3×06 és a fordulat, amikor megtudtuk, hogy pontosan mivel is küzd Rebecca: borderline (érzelmileg labilis) személyiségzavar. Nem vagyok szakértője a témának, így erről nagyjából annyit tudok és értek, ami a részben elhangzott (plusz ami a  Wikipedia szócikk gyors átfutása után megmaradt). Ez a személyiségzavar valóban az egyik legbonyolultabban kezelhető. A terápia nem oldja meg egyik napról a másikra a problémát, ez egy sokkal hosszabb folyamatot igényel.

Ennek tudatában tehát érdekes lesz látni, hogy az írók hogyan fogják feldolgozni ezt az új szituációt, mit jelent ez pontosan Rebecca-ra és nem mellesleg a barátaira, valamint a kialakulófélben lévő kapcsolatára Nathaniellel nézve. Ja igen, Josh mostanra igencsak háttérbe szorult, hiszen ahogy Rebecca is ráeszmélt:

It’s like Josh is irelevant.

Gyanítom ez nem lesz így örökre, mindenesetre nem hinném, hogy a közeljövőben újra egy párosként látnánk őket.

3 hozzászólás Ne habozz!

Dalmayr - 2017. 11. 20. 17:24

Teljesen egyetértek. Nagyon elkapták ezt az utolsó pár részt, jó, hogy ilyen mélységet adtak Rebecca karakterének. Közben pedig ott vannak a többiek akik ellensúlyozzák a komolyságot. Valencia videoblogjai vagy Heather beszólásai. Nagyon alulértékelt ez a sorozat sajnos :(

winnie - 2017. 11. 20. 17:40

én nagyon szeretem, de kriminálisan le vagyok maradva vele, viszont egyszer beizzítom a netflixet és felhozom magam. valamennyire.

abba - 2017. 11. 20. 18:20

Örülök hogy végre került ki írás a sorozatról.
Nálam a második évad óta folyamatosan 10/10es, egsszerűen képtelenek hibázni. A karakterek, a zene, a mentális betegségek ábrázolása mind flottul megy szerintem, az előző rész és Rebecca Borderline-ja pedig további érdekességeket tartogat.

Plusz számomra nagyon pozitív hogy minden romantikus kapcsolat háttérbe szorult vagy elhalt. Rebeccának egyértelműen saját magával kell kibékülnie előbb. Végre nem old meg mindent a románc, mint a legtöbb Cws sorinál.
Ja, és csillagos ötös Josh Groban cameojáért, az egyik legjobb jelenet és dal a CEG-ben.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz