Advertisement
login |

Samurai Jack: az 5. évad – írta Lali

2017. 12. 07. 18:35 - Írta: vendegblogger

3 hozzászólás | kategória: animáció, kritika,

A magányos harcos szakállat növesztett és megfásult

2017-ben, 13 év után tért vissza a képernyőre gyermekkorunk egyik legmeghatározóbb rajzfilm-sorozata. A 2004-ben félbehagyott történet 5. (egyben lezáró) évadja már a Cartoon Network felnőtt testvérénél, az Adult Swimnél kötött ki és… milyen jó volt ez a döntés!

Jack kalandjai mindig is megköveteltek egyfajta felnőtt terítéket, de mivel a CN adta, így vissza kellett fogni a gyeplőt (vér helyett a gépolaj spriccel az ellenségből, stb.). Ám a téma mindig is érett maradt, ami az utolsó évadra már tisztán látszik. Öröm nézni, hogy a régi, már felnőtt rajongókat a sorozat felnőttként is kezeli, ezáltal egy csomó ziccer végre napvilágot láthatott – milyen kár, hogy csak a zárásra

A történet szerint 50 év telt el a negyedik szezon után, Jack azonban valami rejtélyes ok miatt egy napot sem öregedett, helyette nagyon menő szakálla van és talán fogyott is egy kicsit izomból – ez nem titok, szinte végig félmeztelen. De a lélek az más tészta: az egykor naiv és csupaszív ember mára teljesen magába fordult, lelki gyötrődések kínozzák sorsa beteljesülésének kudarca miatt.

Mindez tisztán látszik harci stílusának megváltozásán, az ősi szokásokat levetkőzve már motorral járja a világot és nem riad vissza a kézifegyverektől sem. A megtört kardos Mad Max-et látomások gyötrik, újra és újra felbukkan lelki szemei előtt a szamurájokhoz méltó keserű végkifejlet. Egyszerűen hátborzongató, milyen sötét is lett a hangulata, mégis nézeti magát, ugyanis a varázs nem múlt el, csak átalakult.

A látványvilága a néhol egyszerűbb, letisztult forma jegyében mindig is egyedülálló volt Genndy Tartakovsky meséiben, amit Jack kalandjaiban polírozott igazán széppé. Az 5. évadra ugyan teret nyer a CGI, de csakis a legszükségesebb esetekben fordulnak ehhez az eszközhöz (például a jármű mozgásánál), egyébként a táj és a karakterdizájn még mindig kézzel rajzoltak, amik a digitális megvilágítással piszkosul összhangban van.

Külön érdemes odafigyelni a zenére is, ami az előző 4 évadban is tökéletes szimbiózisban volt a témával, de az utolsó szezonra jóval karakteresebb darabokat is hallhatunk, amik – Jack elkeseredett állapotával rezonálva – főként melankolikus, fenyegető hangulatúak. No de… az elhangzottak alapján elég depresszív hangulatú az új szezon, így egy jóravaló showrunner mindig igyekszik legalább egy pici ellenpontot csempészni a történetbe. De itt mégis ki az?

Bizony, Aku elemében van, bár ő is eléggé el van keseredve, hogy már 50 éve nem tudja megölni Jack-et, ettől függetlenül pont a főgonosz az, aki feldobja a sorozatot. Az eredeti szinkronhang (Mako Iwamatsu) sajnálatos eltávozása után Tartakovsky csapata egy remek helyettessel állt elő Greg Baldwin személyében, aki persze nem tökéletes mása az eredetinek, de pont a különbségek miatt működik ez a hang is, ergó egy “új” Aku-val ismerkedünk meg, hogy idézzem a karaktert idézzem.

Ez persze nem jelenti azt, hogy örökifjú szamurájunk is morcos maradt, közel sem. Jack az 50 év alatt szinte teljesen leküzdötte azt a sztoikus magatartásformát, amit neveltetése megkövetelt. Bátran hülyéskedik (oké, egyszer, de na!) és egyre kevésbé tudja a dühét kordában tartani. Sőt, ha egy kicsit pszichológiai szemmel nézzük akkor a PTSD tünetei is látszanak rajta, melyek látomásaiban és a kivetüléséhez való beszélgetésekben vehetőek leginkább észre.

De erre én csak annyi tudok mondani, hogy a megtört Jack karaktere jóval izgalmasabb és szerethetőbb, mint az első négy évad “megtestesült nyugalma és rendje”. Ennek egy oka van: megmutatta nekünk, hogy ő is emberből van. Megmutatta nekünk, hogy igenis bele lehet süppedni saját önsajnálatunkba, ha nem vigyázunk és csak segítséggel lehet onnan kikecmeregni. Az ő története pontosan erről szól. Emberfeletti kitartással küzdött a céljaiért az isteni magaslatokba nyúló Aku-val szemben. De az ember úgy látszik elbukott……vagy nem?

3 hozzászólás Ne habozz!

valee - 2017. 12. 07. 21:22

Tetszik az írás :) Kedvet is kaptam egy karácsonyi darára :)

protozoa - 2017. 12. 07. 23:27

Fantasztikus ez az évad. Bátran ajánlom.

stargatelost - 2017. 12. 08. 08:08

Furcsa, hogy nem említetted meg Ashit, hiszen fontos főszereplője volt az évadnak. A szerelmi része mellett adott Jacknek egy célt, hogy megtanítsa neki, mi is a jó a világban, és hogy Akuék mennyi hazugsággal tömték meg a fejét.

Emellett a vége nekem nem jött be, nagyon csúnyán beletenyertek az időutazás paradoxonjába.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz