login |

Nashville: kezdett a 6. évad – írta -T

2018. 01. 11. 18:20 - Írta: vendegblogger

7 hozzászólás | kategória: kritika,

Akár úgy is kezdhetném, hogy a kezdetét vette a méltatlanul hanyagolt Nashville 6., és egyben utolsó évadja. Hiszen tényleg ez a helyzet az ABC által dobott sorozattal, amit a CMT karolt fel.

Ebben talán az is közrejátszik, hogy az elmúlt 5 évben egyik magyar csatorna sem tartotta arra érdemesnek a sorozatot, hogy megvegye a sugárzás jogait – vagy csak az emberek nem vevők a magánéleti szálakkal tarkított country zenészek drámáira? A blogon az utolsó írás a 4. évad elejéről szólt, és azóta már eltelt bő másfél év.

A sorozattal is sok minden történt az elmúlt időben – én például azt hittem, hogy a jó nézettség ellenére is az S5-tel fog búcsúzni, legalábbis nem voltam biztos abban, hogy túl fogja élni a széria az 5. évados nagy változásokat, a szereplők távozását, a showrunner-cserét.

Ahhoz, hogy megértsük a 6. évad kezdetét, itt egy dióhéjnyi gyorstalpaló az 5. évadról a tovább mögött. Utána pedig a 6. évad kezdéséről is kifejtem a véleményem spoileresen.

Connie Britton (Rayna), aki a sorozat egyik sztárja volt, bejelentette, hogy az 5. évadban kevesebb részben fog szerepelni, és ez lesz az utolsó évada a sorozatban. Hogy ez megvalósulhasson, az írók elég drámai szálakat adtak neki.

Először is kapott egy zenei útkeresős szálat, majd ott voltak a tinilányával kapcsolatos problémák, aki szintén zenei karrierbe kezdett, és ha ez nem lett volna elég, akkor még a lemezkiadója is a csőd szélére került és egy őrült zaklatót is kapott a nyakába. Mindez pedig elsodorta egy autóbalesethez, amely után életét vesztette. (Az a két rész egyébként, amelyben a kórházban az „életéért küzdöttek”, illetve a halála utáni rész nagyon érzelmesre sikerült és szépen lett felépítve.)

Juliette, aki még a 4. évad végén szenvedett repülőgép szerencsétlenséget, amit csodával határos módon egy fej- és lábsérüléssel túlélt, szintén meg akart változni, és a gospel zenei stílus felé kezdett kacsingatni, hogy meghálálja az „angyallánynak”, hogy megmentette.

Scarlett és Gunnar duóként próbálkoztak zenei karrierjük fellendítésében, egy igazán tenyérbe mászó producerrel, akivel a lánynak még romantikázni is volt ideje. De eközben Scarlett megtudta, hogy terhes, azt viszont nem tudta, hogy ki az apa: Gunnar, vagy a producer, mert közben a régi pasijával is volt köztük 1-2 résznyi fellángolás… Idővel el is vesztette a babát.

A többiek, a régi és új szereplők pedig csak úgy ott voltak kiegészítésnek ezekhez a szálakhoz. Rachel Bilson vendégszereplését azonban mindenképpen ki kell emelnem, üde színfoltja lett annak a pár résznek, amiben szerepelt.

Aztán bekövetkezett a tragédia és onnantól kezdve erről szólt az évad második fele, hogy kire milyen hatást gyakorol Rayna halála. Deacon-nek helyt kellett állni lázadó és önmagukat kereső lányaival, valamint próbálta a kiadót is újra nyereségessé tenni, nem sok sikerrel.

Maddie és Daphne ők az anyjuk halála után próbálták kiheverni a tragédiát, és míg az idősebb lány a zenei karrierjére koncentráltak Juliette „segítségével”, addig a fiatalabbik lázadó lett és próbálta megtalálni önmagát.

Azt kell mondanom, hogy a két lány, akik az életben is testvérek, tényleg baromi tehetséges énekesek, és a sorozatot már csak miattuk is érdemes figyelemmel követni. Sok lenne mindent leírni, hiszen az 5. évadban aztán tényleg volt minden: szerelmi háromszög, zenei karrierek fellendülése és bukása, dalszöveg lopás, útkeresés, terhesség, vetélés, kiadó elvesztése, csőd, új remények.

Ezek után vette kezdetét a 6. évad, amiben aztán igazán megmutathatnák az írók, hogy mit tudnak, hiszen meg van rá a lehetőségük.

Miután Juliette ellopta a Maddie-nek szánt dalt, és sajátjaként rögzítette, a rajongói nem igazán álltak ki mellette. Így a csaj hiába kapott egy sokadik második esélyt Deacon-től, ezúttal egy terapeutához fordult, hogy helyrehozza az életét – utóbbi számomra inkább tűnik csalónak és agymosónak, mint segítőnek, de ez majd idővel kiderül.

Maddie zenei karrierje tovább szárnyal. Ezúttal Scarlett és Deacon vigyázó szemei alatt tevékenykedik a lány, aki tényleg irtó tehetséges és jól is játszik. Gunnar jelenleg Will-lel kiegészülve próbál túllépni a Scarlett drámán, és megtalálni a saját zenei világát. Közben természetesen Scarlett is vívódik, hogy mi legyen Gunnar-rel. Mintha nem ezt csinálták volna 5 éven keresztül…

Deacon is vívódik – ő az egyedülálló apaság és a szerelem keresése között, amiből még lehet, hogy tudnak valami érdekeset kihozni.

Az évadnyitóból az jött le, hogy a szezon Juliette és Maddie karaktereire épül, ami még akár vérfrissítést is hozhat a sorozatnak, de a feltételes mód azért ott van, hiszen a készítők 5 éven át gyakorlatilag ugyanazokat a köröket futották újra és újra. Azt mondjuk el kell ismerni, hogy a már megszokott drámák mellett a rész könnyedebbre sikerült, viszont olyan érzésem volt, hogy egy-két szereplőt kivéve a többiek csak tengnek-lengnek, nincsenek kihasználva.

Összességében nézve azt kell mondanom, hogy az 5. évad drámai szempontból elég erős volt és magasra tette a lécet. Lehet, hogy ebben a főszereplő halála is közrejátszott, és gyakorlatilag új alapokra kellett fektetni a sorozatot, viszont azt érzem, hogy sok minden megváltozott és mégsem történt semmi lényeges.

Éppen ezért még mindig azt gondolom, hogy hetiben nézve kicsit unalmas lehet a sorozat (az első 4 évadot én is szűk 1 hónap alatt daráltam le), de darálva egész jó kikapcsolódást nyújt azoknak, akik szeretik a countryzenét vagy a zenészekről szóló drámákat.

Az 5. évadra adnék 5/10, a 6. évad kezdete viszont a semmilyensége miatt csak 4/10 nálam. És hogy innen merre haladnak tovább? Szerintem azt a Nashville esetében sohasem lehetett és most sem lehet igazán tudni.

7 hozzászólás Ne habozz!

Zizi - 2018. 01. 12. 01:01

Talán nem nagy meglepetés, hogy régen mennyire szerettem ezt a sorozatot… aztán egyre több, jobbnál jobb sorozatot kezdtem el nézni, és kb. az utolsó írásom után rendesen le is maradtam.
Egyszer biztos, hogy befejezem, de leginkább csak a zene és nem a történet miatt.

Minden esetre örülök, hogy hosszú idő után újra született hozzá kritika.

El Diablo - 2018. 01. 12. 13:05

Ha Deacon nem jön össze Jessie-vel, akkor megette a fene az egészet. :)

Thomas - 2018. 01. 13. 20:35

Várj, az a csávó nem producer volt, akivel Scarlett romantikázott, hanem a klipjüknek a rendezője. A többi stimmel.

Nekem azért tetszett ez az évadnyitó, mert a képi világgal kezdtek valamit, rendekkel jobban nézett ki, mint az 5. évad filléres, digitális képe. Sztoriban nem sok újat hozott, bár Juliette jól játszott, és még érdekes is lehetne, hogy hogy lábal ki a depresszióból, csak az a baj, hogy ezzel a karakterrel már annyiszor eljátszották, hogy megváltozik, fejlődik, jobb emberré válik, de végül mindig visszatért az önző, hisztis, elviselhetetlen énjéhez. Szóval már nem vagyok igazán kíváncsi egy újabb ilyen felvonásra, ráadásul a szektás vonaltól is előre félek.

De amitől még jobban félek, hogy most ugyan Scarlett és Gunnar nem beszélnek, mégis ugyanaz a szenvedés megy, mint eddig, 2 rész múlva megint együtt lesznek, aztán 4 rész múlva veszekednek, a félévadzáróban meg szakítanak, alig várom, hogy tizedszerre is megnézhessem.

Ennyire nincs ötlet, komolyan? Bár már letettem róla, hogy itt bármi érdekeset fogunk még látni, de azért mégis, ha már berendeltek egy utolsó évadot, erőltessék már meg egy kicsit magukat!

Ja, a zene legalább jó volt, most így a The Four után megnézve pláne:)

Thomas - 2018. 01. 13. 20:39

De tényleg, Jessie ne szállt ki, ugye? Ők jók voltak Deaconnal, inkább azt a szálat kéne továbbvinni. Ha a barom exférje maradt, akkor remélem, hogy ő is.

-T - 2018. 01. 19. 09:37

Thomas: Jogos, tényleg kliprendező volt.
Nem szállt ki Jessie. Sőt, ahogy elnézem, elég rendesen a Deacon cselekmény középpontja lesz.

Thomas - 2018. 02. 04. 15:59

Jaja, Deaconnel elég szórakoztatóak eddig, Jessie illik hozzá szerintem:) Viszont a szektás szál nagyon idegesít, annak a pajtinak a szövegétől égnek áll a hajam, és iszonyú lassan halad, kiderülhetne már, hogy mit is akar (de persze nyilván a pénzét). Hát nem ez az évad fogja megreformálni a sorozat műfaját, de azért most már végignézzük:) Az előzőnél így is jobb egy fokkal, amíg Scarlett és Gunnar nem beszélnek egymással!:)

Cinzina - 2018. 05. 04. 21:12

Hát, nem vagyok túl elégedett a hatodik évaddal, így a kb felénél tartva… Nekem nagyon rosszul esik hogy Daphne ilyen könnyen elfogadta apjának Deacont, hogy még dad-nek is szólítja… WTF, Eric Close karakterét szépen kiírták a sorozatból. Juliette sztorija már egy kissé erőltetett, a terapeutája nem igazán tűnik segítőkésznek, manipulatívnak mindenképp. Avery tényleg jobban jár, ha lelép… Scarlett is megtalálta a foltját, az a lány imád megmenteni rakás szerencsétlenség embereket… Gunnar is folytatja a köreit, ezúttal nem Scarlettel, de megint egy olyan lánnyal, aki képtelen tartós kapcsolatban létezni. Az az igazság, hogy rühellem ezeket a kavarós szálakat, noha a zeneipar tele van velük alapból. Deacon és Jessie okés, de persze itt meg a rohadék exférj kavar be. Szóval kicsit uncsi. De szerintem csakazértis alapon be fogom fejezni.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz