login |

Peaky Blinders: vége a 4. évadnak

2018. 01. 18. 20:25 - Írta: BotondB

15 hozzászólás | kategória: Anglia lecsap, kritika,

Bármennyire is szeretnénk, ha ez másképp lenne, de korunk egyik legerősebb angol televíziós drámája egy újabb kínzóan hosszú szünet után gyorsan el is búcsúzott tőlünk, hogy majd csak 2019-ben találkozzunk újra kedvenc birminghami maffiacsaládunkkal.

Szerencsére azért így is bőven több okunk van az örömre, mint a csalódottságra, hiszen azt gyorsan le kell szögeznünk, hogy a Peaky Blinders negyedik szezonja kiválóan sikerült, sokszorosan kijavítva a valamivel haloványabb harmadik etapot.

Már az évadpremieren is érződött, hogy idén mind a főellenség, mind a családtagok közt húzódó konfliktusok méltóbb szerephez jutnak a történetben, ami nagy elégedettségemre így is lett, emellett pedig (a már megszokott módon) emlékezetes jelenetekkel, valamint ütős szövegekkel sikerült a készítőknek tovább színezniük az egyébként is nagyszerű epizódokat.

A tovább után spoileresen folytatom.

A tavalyi finálé után, ahogy az várható volt Tommynak nem volt könnyű helyrehoznia kapcsolatát családjával, ugyanakkor a közelgő veszély miatt valahogy mégis kénytelen volt összefogni őket, hogy megfelelően felkészülhessenek. Az apja meggyilkolásáért a Shelby klánon bosszút állni tervező Luca Changrettáról első pillantásra kiderült, hogy méltó riválisa lesz főszereplőnknek, amihez nagyban hozzájárult az Oscar-díjas Adrien Brody kezdettől fogva kiváló alakítása.

Az első epizód végi rajtaütés érzésem szerint jól sült el, John halálával egy meglehetősen egydimenziós karaktert veszítettünk el, míg Michael jóval sokoldalúbbnak tűnik (bár idén méltatlanul háttérbe szorult), maga a jelenet a veszély érzékeltetésére is kitűnően alkalmasnak bizonyult.

Polly és Tommy lassan konszolidálódó kapcsolata érezhetően központi szerepet kapott innentől, Helen McCrory pedig szerencsére ismét az első két évados fényében tündökölt a szezon egyik legjobb alakítását nyújtva.

Az első sokkot követően feszült szervezkedésnek lehettünk szemtanúi a Small Heath-be visszatérő családtagok részéről, a már visszatérő elemnek számító belső konfliktusok és intrikák mellett új karakterekből is jutott bőven, de ezen a téren már sajnos felemás az összkép.

Aiden Gillen érkezésének, noha nagyon örültem, de Aberama Goldként érzésem szerint nem kapta meg azt a lehetőséget, amivel igazán karakteres szereplővé válhatott volna a történetben. Fiában, a tehetséges bokszoló Bonnie-ban már sokkal inkább látok potenciált a jövőre nézve, talán verekedésben végre emberére találhat majd Arthur is.

Ami a kommunista mozgalom egyik elhivatott harcosát, Jessie Eden-t illeti, az ígéretes kezdés után folyamatosan rombolták a karaktert, a végül neki szánt sors pedig egyenesen ellentétes volt azzal, amit vártam volna, így ez sajnos nagy csalódás volt számomra.

Ahogy azt már megszokhattuk, a finálé fele haladva ezúttal is számos emlékezetes jelenetnek lehettünk szemtanúi, idei kedvenceim a két rivális első találkozása Tommy irodájában, Arthur festékes akciója, valamint Tommy és Changretta embereinek tűzharca a házak között voltak. Brody említett első rendes jelenete alatt rendesen megfagyott a levegő, mindkét színész fantasztikusan alakított, és ez szerencsére az egész évadban így is maradt ezután.

Azt azonban meg kell jegyeznem, hogy Luca Changretta hiába indult nagyon ígéretesen ellenségként, az évad során a szerepet a kisujjából kirázó színész nem sok lehetőséget kapott, hogy folyamatosan hozzátegyen a karakterhez, a rendkívül autentikus akcentus pedig nem vitte el végig a hátán.

Sajnos itt érezhetően az írással volt a gond, de ennek ellenére egy hat részes szezon esetében talán nem az aktuális főgonosz jellemének kibontása az elsődleges, így ezt nagylelkűen el lehet nézni a sorozatnak.

Maga a finálé bár sokat nem tudott emelni az addigiak színvonalán (ahogy azt a sorozat esetében már nagyjából megszokhattuk), inkább tartotta azt, de mivel kifejezetten erős, egyenletes minőségű etapnak lehettünk szemtanúi, ez így is egy kiváló lezárást jelentett a sztorinak.

A bokszmeccs alatt ügyesen teremtették meg a feszültséget, Arthur „feltámadása” hiába érzem úgy utólag, hogy kiszámítható volt, akkor megtudtak lepni vele a legjobb értelemben véve és hát alighanem ez a lényeg. Tommy ravasz megmenekülése a bukottnak hitt helyzetből, és Luca Changretta halála egyaránt emlékezetesen sikerült, arra pedig nagyon kíváncsi vagyok, hogy találkozunk e majd Al Caponéval a folytatásban, de Michael sorsa alapján úgy érzem jó esély van erre.

A végére még Alfie Solomons is kapott egy méltó búcsút, minden elismerést megérdemel Tom Hardy is, akinek mindenféle nehézségek nélkül sikerült tökéletesen hoznia a karaktert az elmúlt három évadban.

Az utolsó tíz perc nekem nem jött be annyira, Tommy parlamenti képviselővé avanzsálását már kicsit soknak éreztem, de ha jól használják, akkor ezzel kavarhatnak még egyet a történeten a továbbiakban.

Összességében nagyon erős évadot zárt a Peaky Blinders, a rajongók nagy örömére úgy érzem sikerült ismét megidézni az első két szezon zsenialitását.

A sok hangulatos képsor, izgalmas csavar és látványos akciójelenet mellett ezúttal is voltak kiváló színészi alakítások, ezen a téren talán most Adrien Brody mellett Paul Andersont és Helen McCrory-t emelném ki, de persze Cillian Murphy is jól hozta főhős karakterét. Az évadot így nyugodt szívvel értékelem 9/10-re, és az is elképzelhető, hogy hamarosan az újranézésére is sort kerítek, hiszen napjaink egyik legjobb angol sorozatával 2019-ig sajnos megint nem találkozunk.

15 hozzászólás Ne habozz!

Pietro - 2018. 01. 19. 02:19

Mindennel nem tudok egyetérteni, például Helen McCrory játéka számomra leginkább idegesítő. Rengetegszer érzem visszaköszönni a karakterében a SOA Gemmáját, viszont a színésznőtől csak gyenge koppintásra futja. Persze lehet, hogy ebben abszolút nincs semmi igazság. Ettől függetlenül nem bírom.
Az első rész alatti hozzászólásoknál már említettem két dolgot, ezeket ide is leírom, hátha valaki jobban figyelt:
– lehet én vagyok a vak, de a hidas jelenetnél a sofőrnek hogy és mikor vágták el a torkát, miközben ott álltak a kocsi közvetlen közelében?
– csak nekem tűnnek Alfie motivációi enyhén szólva ködösnek? Miért dolgozik Changretta keze alá és ha már megtette, miért lép le? Mert ha az első kérdésre meg is adja a kérdésre a választ a sorozat, úgy gondolom, a második miatt teljes ellentmondásba keverednek.

Trader - 2018. 01. 19. 02:46

Pietro.
Szerintem Alfie ugy képzelte, hogy ha Changretta elteszi Tommyékat az útból akkor majd ő lesz a boss birmighamben. Talán azt gondolta, hogy az olaszokat könnyebb lesz neki kesöbb kiiktatni.

Pietro - 2018. 01. 19. 05:24

Trader, az oké, hogy hasznot akar húzni belőle valamilyen módon. És itt jön képbe a második kérdés: akkor mégis mi a frászért lép le, meg sem várva az eredményt? Ha meg eleve ez volt a nagy terv, hogy ő majd kimarad mindenből, akkor teljességgel fölösleges volt elárulni Tommyt.
Amit még nem említettem, az a végső nagy csavar. Hát én abban a pillanatban tudtam, amikor nem hallottuk, mit beszélnek, csak tátogtak. Ennyire direkt eszközt nem szabadott volna bevetni a fordulat érdekében. Nekem ez visszatetsző volt. Ezek ellenére szerintem is jobb, mint a harmadik évad. Nem voltam elégedetlen, csak maradt bennem némi rossz szájíz.

wellwellwell - 2018. 01. 19. 10:03

érdekes, nekem a 3. évadban nem voltak akkora bakugrások, mint ebben.
jó, nyilván nem húzhatták az időt az akasztással rögtön az elején, de azért ezt így elintézni nekem necces volt. kábé súlyát vesztette az, hogy feladta őket, aztán öt perc alatt kihozta az egész bagázst…
luca changretta tökéletesen indult, a halála viszont számomra borzasztóan gyenge lett, ennél sokkal, de sokkal többet érdemelt volna.
az is egyértelmű volt, hogy arthur nem halt meg. michael parkolópályára tétele se jött be. ezért kár volt megmenteni… remélem, a köv. évadban azért megint nagyobb szerepet kap.
szóval voltak csúcspontok, nagy jelenetek, ütős pillanatok, de összességében nem adott annyit, mint amennyire vártam.

petter - 2018. 01. 19. 11:02

Eszméletlen jó sorozat!
Ahogy Tommy dohányzik (bármennyire is kritizálható e tevékenység “pozitív” színben való bemutatása) leírhatatlan.
Tényleg, ha lenne ilyen bestof amiben a stílusos dohányzást rangsorolják, tuti megnyerné szerintem.

morty - 2018. 01. 19. 13:46

@petter: maximálisan igazat adok örülök, hogy nem csak nekem tűnt fel :D Igen, egyetlen negatívuma a sorozatnak, hogy az ember önkéntelenül is a cigisdoboz után nyúl :D

Legnagyobb sorozat a témakörben a maffiózok és a boardwalk empire mellett de amíg ez a kettő szárazan és relaisztikusan mutatja be a törénéseket ez szinte már giccsesen menően (sok lassítás, oltári soundtrack stb.) de minden percét élvezem és folyton a Mafia c. játék jut eszembe róla. Még ezer évadon keresztül tundám nézni.

dongatto - 2018. 01. 19. 14:17

Most egy kicsit szegyellem magam…. ugyanis kedvenceim a maffiàs sorozatok es èn ezt eddig nemtalàltam meg. Most làtom h ilyen is van…Azonnal elkezdem nèzni.Pedig a Boardwalk Empire a Gomorra Narcos mind a kedvenceim. Ha esetleg kihagytam meg valami fontosat ilyen es hasonlo stilusban szoljatok kerlek.

petter - 2018. 01. 19. 15:29

@dongatto Nem fogsz csalódni ebben!
Más. Ha szereted Tom Hardy-t, ajánlom a The Take című minisorozatot is.
http://www.sorozatjunkie.hu/2017/07/11/the-take-irta-peti/

petter - 2018. 01. 19. 15:32

@dongatto The Take – Tom Hardyval, ajánlott!

- 2018. 01. 19. 16:21

“amihez nagyban hozzájárult az Oscar-díjas Adrien Brody kezdettől fogva kiváló alakítása.” Köszi <3 Imádtam én is <3

polka.dots - 2018. 01. 19. 19:10

Imádtam az egészet, de a 3. évadban kaszáltam. Érdemes visszajönni és kitartani?

Brynden Rivers - 2018. 01. 26. 21:34

@polka.dots:

Szerintem ha nem vagy elmaradva olyan 9/10 sorozatokkal mint a Black Mirror, akkor ez a 8/10-es évadot simán megérti nézni.

Papp Sanyi - 2018. 01. 27. 08:45

Jó évad volt! Nagyon sajnálom Tom Hardy halálát, nagy kedvencem, itt is jól nyomta.
Viszont Adrien Brody-t ha meglátom menekülnék, nekem hiteltelen volt ebben a sorozatban.
Most jöhet a várakozás… :(

tiktak - 2018. 01. 28. 12:15

Érdekes, hogy én pont Paul Anderson és Helen McCrory alakítását tartom a legszörnyűbbnek. Főleg az utóbbiét, annyira erőltetettnek érzem a játékát, természetellenesnek, hogy néhány jelenete ez miatt a nézhetetlen kategória határát súrolta, annyira teátrálisra sikerült (pl a erdős jelenete a cigányokkal, vagy az Adrien Brodys jelenet). Végig annak szurkoltam, hogy meghaljon. Arthur karaktere szimplán csak idegesítő, ott talán a színésznek pont ezt kell megjeleníteni, tehát ezt valahogy jobban el tudom fogadni.
És akkor lehet én leszek szinte az egyetlen, de Adrien Brody-tól sem volt elájulva.Néha nekem kicsit túljátszott volt az alakítása, főleg ha Tom Hardyval hasonlítom össze, aki fényévekkel természetesebben hozta a szerepét.
Amúgy valóban jobb volt ez az évad, mint a harmadik.

yossarianbp - 2018. 02. 02. 09:41

A kezdetektől nézzük, de ez az évad elvettem a kedvem tőle, sajnos. Nulla történet, a semmiből előrángatott balfasz olaszok, akik olyanok mint valami karikatúra, csak arra valók mint a régi háborús filmekben a németek. Teljesen logikátlan, hosszú, unalmas, jelenetek(a mélypont az 5. részben a félórás vacsorajelenet), a zenére, lassított felvételen vonulások, és a cigarettázás minden részben 10 percig. Ripacs színészi teljesítmények(Adrian Brody olasz gengsztere szánalmas, legfőbb színészi eszköze egy fogpiszkáló, ugyan már, Paul Anderson színészete pedig csak a kiejtésről és az ordibálásról szól. A legszánalmasabb pedig, hogy a januári jelenetek folyamatosan JÚNIUSI természeti környezetben játszódna!!! MInden fa üdezöld, még az aljnövényzet is az erdőben!! Szánalmas fércmű, ennél még a Barátok Közt is színvonalasabb néha. Én befejeztem a viszonyom vele végleg.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz