login |

Mosaic: vége az 1. évadnak

2018. 01. 29. 14:50 - Írta: winnie

6 hozzászólás | kategória: kritika,

A Mosaic kezdéséről már írtam, próbálom az ott leírtakat nem ismételgetni, csak annyit emelek ki, hogy az HBO sorozata (töröltem a “mini” jelzőt, mert a készítő elmondta, hogy folytathatják a lezártság ellenére) egy app-ra, egy mobil alkalmazásra készült (ami elérhető a watchmosaic.com-on is), ahol választhatunk bizonyos pontokon karakterek nézőpontjai között, dönthetünk, kivel tartunk, illetve megvizsgálhatunk részleteket.

Persze az egészet nem lapozgatós könyvként kell elképzelni, amit választunk, az nem befolyásolja a történetet, csak más árnyalatokat kínál az interaktivitás, valamint azt, hogy így az érdekesebb figurákkal tarthatunk. Éppen ezért volt fontos a készítők számára, hogy a karakterek mindegyike olyan legyen, aki képes a hátán elvinni a történetet. És szerintem némiképp a karakterek miatt is vérzett el számomra a próbálkozás.

Aki szereti a soderbergh-i realista megközelítést, az imádni fogja a Mosaic stílusát, nekem ez semmi különös pluszt nem adott, bár bajom sem volt vele. Ez a fajta sterilitás viszont sokkal nagyobb hangsúlyt helyez a karakterekre, akik bár elég jól körülírhatóak, de a játékidő nagy részében annyira nem izgalmasak, hogy feledtessék velem a történet döccenőit. (Mondhatni mindegyik akkor lett hirtelen érdekes, amikor eltűnt a színről.)

Azt mondjuk a készítők javára írom, hogy a sorozat olyan szempontból nem kiszámítható, hogy az elején fogalmunk sincs, hogy ki a főszereplő. Az, hogy kinek a meggyilkolásáról szól a Mosaic, rögtön az első percekben kiderül, viszont az mindenképp meglepő húzás, hogy az évad második felében olyan karakterek kerülnek a középpontba, akik az első két részben talán egy-egy jelenetben szerepeltek, miközben addig központi szereplők szinte teljesen eltűnnek a sorozatból.

A “Ki a gyilkos?”-sztori kapcsán mindvégig sejthető volt, hogy nem a Mosaic fogja feltalálni a spanyolviaszt, hogy nem ebben a sorozatban fogunk WTF-hegyekkel találkozni, és sajnos ez igazolódott is. A nyomozgatás menete ugyan logikus volt és akadtak benne jó húzások (a megoldás, illetve lezárás pedig egyszerre volt gonosz és elegáns), de a körítés pár kezdeti tényezőtől eltekintve nem volt túl figyelemfelkeltő, inkább csak “egy a sok közül” – ez a sok átívelős krimi nézésének az átka?

A pilotot még közepesnek éreztem, utána darálva nekiestem a szezonnak (beneveztem rá, másképp szerintem nem érdemes, a legrosszabb, ha valaki 2-3-4 részt néz meg belőle), de nem változott meg pozitív irányba a véleményem, sőt, inkább negatívba fordult (3,5/10), annak ellenére, hogy a történet idővel formát öltött. Egyrészt azért, mert a sztori eléggé legyintős volt, miképp az indítékok is, másrészt azért, mert komolyabb hangulati tényezőre számítottam volna.

Ja, azt mindenképp megjegyezném, hogy aki (tehát majdnem mindenki) a tévés változatot nézi, az a világon semmit nem fog tapasztalni abból, hogy a Mosaic különleges sorozat, amit más platformra terveztek, hiszen egy normál szériát vágtak össze belőle. Ami pedig feltűnhet, az sem szokatlan egy hagyományos sorozatban. (A végén például akad egy rész, ahol egy jelenetet más nézőpontból is láthatunk, mint pár perccel korábban.)

Olvasgattam itt-ott a készítési folyamattal kapcsolatos írásokat, interjút a sorozat zárásáról, illetve az app és a lineáris, tévés változat közötti különbségekről, illetve a fogyasztásuk élményének eltéréséről, és ezekből is az jött le, hogy a kettő nagyon eltérő.

Nyilván a készítő nem mondja azt, hogy az app felsőbbrendűbb a sorozatnál, és valójában hiszem azt is, hogy aki az egyiket nem tartja például történet szintjén túl jónak, az a másikat hirtelen megkedvelné, de abban biztos vagyok, hogy ha a sorozathoz hozzácsapnánk a választható nézőpontokat, illetve a kvázi interaktivitást, akkor egy másféle, egy gazdagabb nézői élményt kapnánk, és akkor kizárt, hogy a végső értékelés ne lenne jobb.

Persze összességében az app egy hosszabb élményt is kínál, szóval az lehet akár unalmasabb is, de szerintem az irányítás lehetősége valamennyire kompenzálhatja a dolgokat. Persze csak azok számára, akik el tudják fogadni azt, hogy nem érdemes visszamenni és más utakat keresni az alkalmazásban, úgy kell belemenni a játékba, hogy egy út létezik, az, amit választunk.

(Az alkalmazás csak Amerikából érhető el, és ez így is marad, bár gondolom, a webes alapnak köszönhetően IP-s trükközéssel meg lehet tapasztalni azt, hogy mi is az a Mozaik.)

6 hozzászólás Ne habozz!

clegane - 2018. 01. 29. 15:25

hát én nem jósolok nagy jövőt ennek a formátumnak.

turosz - 2018. 01. 29. 18:05

Semmilyen. Ez az érzés fogott el a pilot megnézése után, olyan szintű középszerűség jellemezte, hogy még ilyen rövid szezonra is sajnáltam az időt, hiszen zseniális sorozatok sora vár folytatásra nálam. Kasza.

Kraye - 2018. 01. 30. 11:00

Az első 10 percben megfeneklett nálam. Ilyen is van sajnos.

Zoli221 - 2018. 01. 31. 01:04

Az a jel mit jelent, ami az utolsó 2 részben tűnt fel? (Petra is észrevette,de mintha nem kezdett volna vele semmit)

winnie - 2018. 01. 31. 04:44

igen, az elég wtf volt, hogy csak lógni hagyták a levegőben. az interjúban arról beszélnek, hogy az app megmagyarázza, de azt a változatot nem láttam, és ő sem válaszol a kérdésre konkrétan.

– The app clears that up further and it also explains the mysterious symbols Petra noticed in town. Why did you leave the HBO version more open-ended?

– It seemed like one being a little more open-ended was better for that iteration. I know that people might have beef with this, but I would say that you can’t point to the one that is more definitive and use that as evidence that the other has an answer. They are different storytelling experiences, based on what seemed to us to be a more optimized way to tell it. We initially designed Mosaic to be the app and the linear version for HBO was a decision in the middle of production, as we talked about. The two versions are very different and discrete storytelling experiences that have different inner requirements. The app is this subjective experience where you choose an experience and follow that through a more subjective telling of the story, structured entirely differently. It’s not just scenes put in different order, but there are also different shot choices and different points of view. The linear version is more of a traditional telling of it — Steven’s “traditional,” which is not traditional. (Laughs.) But it’s something more people are used to.

m.m. - 2018. 02. 03. 08:58

…ezt a csalódást…végig vártam,hogy lesz valami….de nem lett…olyan unalmas volt…de erőlködtem…biztos jó ez…nem akartam hinni a szememnek…meg nekek sem…kár volt..

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz