login |

Pilot-mustra: Carter – 1×01

2018. 04. 19. 20:20 - Írta: winnie

3 hozzászólás | kategória: Kanada odavág, kritika, pilot-mustra,

Ó, jaj! Ha van egy vicces koncepció és egy ismert színész, akkor a forgatókönyv már smafu?

Pedig az AXN krimisorozata biztatónak tűnt, de basszus, ennyire betelefonált pilotszkriptet régen pipáltam, lerí róla, hogy a készítőknek megvolt az alapötlete és egy Jerry O’Connell-je, aki rábólintott a karakterre, tudták, hogy ezt lazán el lehet adni, és akkor köré írtak egy…, egy valamit. Még az is erre utal, hogy O’Connell lenyúlta magának az executive produceri státuszt, amit utoljára a Sliders S4-ben tudott kiharcolni, de akkor is csak sima producerit.

CARTER – 1×01 – 3/10

A készítők már karakternevek és cím szintjén is megerőltették magukat, ugyanis a Carter főszereplője egy bizonyos Harley Carter, aki egy Charlie Carter nevű nyomozót alakít egy krimisorozatban színészként. Ő az, aki a kamerák előtt összeverekedik valakivel, majd hazatér parti szülővárosába, hogy kieressze a gőzt. Ahol hogy hogy nem, de gyilkossági ügybe keveredik – a gyanúsított egy jóbarátja, a nyomozó pedig… egy jóbarátja, akivel anno majdnem össze is jött.

Naná, hogy tipikus, külső segítős, komikus, sőt, akár will they/won’t they is lehet idővel a felállás. Azonban mindez, a korábbi sok siker ellenére, nem garancia arra, hogy jó is lesz a sorozat. Ahhoz ugyanis kellene valami plusz. Mondjuk jó párbeszédek. Vagy jó karakterek. Vagy jó dinamika. Vagy jó rejtélyszál. Itt mindössze egy hangulatosabb környezet van (egy puskás nénivel) és kész.

Carter egy valamiben hoz pluszt a nyomozásokba, azzal, hogy ismeri a krimik szerkezetét. De ezzel nem ötleteket ad, inkább csak kommentál. Valamiért jobbára nem a saját tapasztalatait említi meg (“Emlékszem az 5×04-ben…”), csak azt, hogy egy helyszínről elfele menet vissza kell fordulni egy kérdéssel, hogy korábbról ismert szereplő a tettes, hogy a végén összeérnek a szálak, hogy ha a halottkém nem talált semmit, akkor meg kell említenie, hogy “van ugyan egy apróság, de…”, ilyesmi.

A krimiszál pedig… Amellett, hogy rém érdektelenül és felületesen lett tálalva, én is úgy gondolkodtam, hogy a tettest már ismerjük, és mivel nem volt sok szereplő, és szinte senki nem lett volna nagy meglepetés, így az egyetlen, aki szóba sem került, adta magát, de ezzel nincs semmi gond. Viszont magával a gyilkossággal, a motivációval már volt, mert ennél nagyobb ostobaságot nem nagyon pipáltam. Ami pedig a lebuktatás után jött az igazi amatőrök órája volt, rettenetesen kínos.

Nagyon limonádé sorozatot sugall az első része a Carter-nek, durván bele kell húznia a folytatásnak, hogy legalább egy harmadik esélyt kapjon. És még csak nem is azt mondom, hogy a kriminek kell jobban működnie, hiszen a komédia is rémesen sánta volt. A chemistry ugyanis a két színész között semmi extra, de a karakterek között sincs meg az a bizonyos szikra, ami elkélne ide.

Ennek persze lehet, hogy az a fő oka, hogy Carter karaktere totálisan szürke. Nem nagyon látni, hogy ki akar ő lenni, hogy kiféle-miféle ez a figura. Eleve nem szimpatikus, de nem is tudálékos, mint az Instinct főhőse, nem szellemes, mint a Castle írója, nem túl okos, mint a The Mentalist címszereplője, egyszerűen csak tévés toposzokat bifláz vissza. Még ha előállt volna valami komolyabb megoldással, de a világon semmi alapot nem szolgáltat arra, hogy felvegyék hivatalos rendőrségi tanácsadónak.

És még azt a ziccert is kihagyták, hogy a tévésorozatból részleteket mutogassanak. Persze lehet, hogy ami késik, az nem múlik, de a Rob Lowe-féle The Grinder már csak ezért is sokkal jobban működött.

3 hozzászólás Ne habozz!

vorti - 2018. 04. 20. 10:19

Szembejött a plakát a metrón, pont miután előző este a Sliders-szel nosztalgiáztam. Hogy mik vannak… Szóval a plakát alapján már éreztem, hogy ez engem nem fog érdekelni, így a kritikát is olvasva már biztos vagyok benne.

Lalolib - 2018. 04. 21. 10:29

Elég sutára sikeredett, de a történet lazaságán kívül, egy kissé Jerry O’Connell is “kiöregedett” már. Engem nagyon irritált a jelenléte.

Aldo - 2018. 04. 30. 12:22

Az eddig lement pár rész alapján sajnos elég vérszegény ez a sorozat, pedig bírom Jerryt és a kisvárosi környezetet is. A karakterek eléggé kidolgozatlanok, maga a címszereplő is olyan, mint egy nagy rossz gyerek, aki folyamatosan azon töri a fejét, hogyan bosszanthassa a szüleit és hogyan szegje meg a szabályokat, mert éppen ehhez van kedve. A sorozatos múltjából gyakorlatilag semmit sem tud felhasználni, ami segítene megoldani az aktuális ügyet, egyszerűen csak bedob valami baromságot, ami éppen eszébe jutott, vagy csak rávágja, hogy ez megérzés, aztán persze mindig szerencséje lesz a végén. A humorosnak szánt részek baromi kínosak. Igazi háttérzajnak való sorozat, amivel felesleges évekre tervezni.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz