login |

Black Lightning: vége az 1. évadnak

2018. 04. 25. 14:50 - Írta: winnie

6 hozzászólás | kategória: 2017/18 finálék, kritika,

Tactically, hand-to-hand combat makes no sense.

Szép lassan, egymás után leköszönnek az idei évadra a CW DC-s képregényes sorozata – a Legends of Tomorrow után a Black Lightning is búcsúzott múlt héten. De jövőre, miképp a többi széria, ez is vissza fog térni jövőre, és én is így fogok tenni (ez a The Flash óta nem fordult elő nálam), továbbra is tartom azt, amit a kezdés után nem sokkal gondoltam: ez a sorozat a szuperhősöktől irtózóknak is bejöhet.

Nekem legalábbis bejött. Ennek persze szerintem az volt a fő oka, hogy sokkal kevésbé volt szuperhősös, mint a legtöbb, leginkább gondolom, az Arrow-val hozható párhuzamban – csak itt alig van szappan. A Black Lightning, ha eltekintünk a főhős képességeitől, megpróbált a földön maradni, végig emberekről szólt, inkább keltette egy gengsztertörténet benyomását, ami féltávon ugyan átcsapott valami másba.

Legjobban az lepett meg ennek kapcsán, hogy annak ellenére, milyen hangzatos epizódcímeket kreáltak, a Black Lightning szinte semmilyen tekintetben nem volt epizodikus, az egész egy nagy, átívelő sztorit mutatott be pár kiemelt rosszfiúval, és egy igencsak meggyőző főgonosszal, Tobias Whale-lel, akit nem csak Marvin ‘Krondon’ Jones III hozott elég jól, hanem a karakter is elég vészjóslóra sikeredett.

És annak ellenére működött a sorozat, hogy a szuperhősködésre abszolút nem vágyó, de a környéke biztonsága érdekében mégiscsak álarcot öltő főhős számára mondhatni semmi sem támasztott nagy kihívást, a képességei miatt bárkivel szemben túlerőben volt, de ez is csak azt jelezte, hogy nem a bunyón és az akción volt a hangsúly, hanem inkább a karakteren, illetve a világon, az univerzumnak ezen a kis, Freeland-nek nevezett szeletén, illetve az ott zűrt okozó drogon, illetve annak eredetén.

És persze Jefferson Pierce családja is a szezon középpontjában volt, amellett, hogy a történetben is aktív szerepet kaptak, a főhős lét minden negatívuma rajtuk csapódott le, és egy (vagy két) csavar révén a részek előrehaladtával több szemszögből is megtapasztalhattuk, hogy miként állnak hozzá a jelenséghez – remélem, a folytatásban is megmarad ez a két-, sőt, hárompóluső viszony. (Az évad MVP-je egyébként a főhős Alfred-je, Gambi volt, James Remar egyszerűen fantasztikus ebben a klisés mellékszerepben.)

A finálé egyébként furcsa módon az évad egyik leggyengébb részét hozta nálam, ami többek között annak is köszönhető volt, hogy Jefferson a javát vízszintesben töltötte és a múltjában bóklászott – sajnos bármennyire is nagy volt az akkor történtek jelentősége, ezt a szálat sajnos ebben a sorozatban sem sikerült úgy megírni, hogy igazán felkeltse az érdeklődésemet. Ráadásul a cliffhanger is elég bávatag volt, amolyan “van valami”-kategóriás húzás.

Azt mondanom sem kell, hogy a feketék közösségének kiemelése révén olykor zseniális zenés szegmenseket sikerült készíteni, helyenként még én, mint a műfajhoz semmit sem konyító laikus is csak bólogatni tudtam a (menő) zeneválasztáson.

Persze a Black Lightning sem úszta meg a metahumán szál behozását, hiszen valahogy mitológiát kellett kreálni a főhősnek, de amíg nem rajzanak a(z aktív) képességekkel rendelkezők, addig nem hiszem, hogy fenyegetné a sorozatot az, hogy túlságosan hasonlítana a társaira.

Mondjuk a hazai népszerűségét (illetve annak hiányát) lehet, hogy pont azzal lehet magyarázni, hogy nem az Arrow-s gárda dolgozik rajta, és ki tudja, talán ez lesz a hosszabb élettartam akadálya a BL esetében, azonban egyelőre még cseppet sem kell aggódnunk emiatt.

6 hozzászólás Ne habozz!

FP Jones - 2018. 04. 25. 15:28

Freeland a neve amúgy, nem Free City

bellarea - 2018. 04. 25. 17:32

Hát, most nem értek egyet a kritikával, szerintem rémesek a karakterek, a folyton csak aggódó anyával, aki szörnyű színész, meg a leszbikus lánnyal, akiről próbálják elhitetni, hogy badassebb, mint az apja, ráadásul ez a főgonosz még a LoT első évadának szakállas törpéjénél is nevetségesebb. Akkor szálltam ki, mikor Eve úrnő meghalt (most komolyan, úrnő, na persze), aztán vuduztak ott valamit valami tetkóval, de már nem is értettem, mi van. Egyedül Gambi volt kedvelhető számomra, de azért annyira nem, hogy maradjak is. Pedig én követem mindehyik DC- sorozatot, de ez kifogott rajtam.

inferno88 - 2018. 04. 25. 19:34

Pár rész után kuka. Minden tekintetben gyenge.

kerval - 2018. 04. 25. 23:05

bellarea +1
Megfogalmaztad amit akartam. Csak én végig néztem.

Annyit tennék hozzá, hogy az elején legalább az egyszerű utcai bűnözős szál (számomra) gyomorforgatóan valósághűnek látszott.

Fura volt a történetvezetés is mind írás, mind pl. vágások terén is (nem tudom jobban megfogalmazni).

Az meg OK, hogy az egyszerű ember nem ismeri fel Superman-t szemüvegben civilben, de hogy a lány a saját apját szemüvegben ha világító rucit visel, legalább a sokk után utólag…

Tudom, hogy utólag is össze lehet kapcsolni a többi hivatalosan is Arrowverse sorozattal, és a nézettség miatt lehet meg is lépik, de léci NE, nem akarom még a buszon, kis képernyőn sem darálni a teljességérzet miatt a következő crossover előtt. Neeeeeeeeeeeeeee

Mate4182 - 2018. 04. 27. 17:34

En a kritikairoval ertek egyet. Nekem is bejovos volt az egesz evad.
Kulon tetszettek a zenek (pedig hozzam se all olyan kozel a hiphop zene) illetve az hogy mennyire nem vontak bele az Arrowverse-t (igazabol cask a Metahuman kifejezes utal arra hogy egy vilagban jatszodik)

Varom a masodik evadot.

Ja es kifejezetten birtam Tobias Whale-t. Szerintem sokkal parabb mint a Flash vagy Arrow fele fogonoszok

Kismohar - 2018. 07. 22. 11:52

Mate4182 volt még egy apró kikacsintás, amikor a a kiscsaj megtudja h a fél családja szuperhős mondja az anyjának h “hacsak nem te vagy Vixen”

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz