login |

Pilot-mustra: Reverie – 1×01

2018. 05. 31. 21:30 - Írta: winnie

27 hozzászólás | kategória: 2017/18, kritika, pilot-mustra,

Általában, ha kritikát is akarok írni valamiről, akkor a nézés közben kiírok pár hívószót, mondatot, gondolatot, amit mindenképp meg szeretnék említeni a posztban, nehogy elfelejtsem. Ezt csak azért írom most le, mert az NBC új sorozatának nézése közben egyszer sem kellett felemelnem a tollat. Ez persze azt is jelenthetné, hogy beszippantott és lekötött a Reverie, de sajnos nem erről van szó.

Valami iszonyatosan snassz volt ez a kezdés, ami felvázolta egy működőképes alapötlet koncepcióját és bemutatta a szereplőket, valamint pár lehetséges történetszálat, de ezen kívül szinte semmit sem csinált, érdekeset legalábbis biztos nem. Gyorsan meg is néztem két külföldi, premierekről szavazós oldalon, hogy a nézők miképp értékelték a pilotot, és mindkét helyen (szokás szerint) 40-50%-nyi néző 5/5-ösre hozta ki. Jól van.

REVERIE – 1×01 – 4/10

Ha nem lenne folyton szómenésem, akkor tényleg nagyon röviden le lehetne rendezni ezt a kritikát, hiszen csak azt kéne elmondanom, hogy a heti motorja a sorozatnak az, hogy a főhős (kábé, mint a Stitchers-ben) bemegy olyan emberek saját virtuális világába, akik nem akarnak kijönni onnan, és “kihozza” őket. A pilotban is ezt teszi. Kideríti, hogy miért is akar a VR-ben maradni a heti alany, majd rábeszéli, hogy “ugyan, jöjjön már ki.” Ennyi.

Erre mondom, hogy valami rémisztően snassz volt a kezdés – azt meg sem említem, hogy mivel győzte meg őt Mara, az egykori túsztárgyaló, mert bárki képes lett volna ilyesmire, nem kellett volna ehhez speciális embert keresni. Ennél csak jobb lehet a folytatás, és ezért sem fogok lemondani a sorozatról, főleg, hogy az 1×02-ben már nem fog a fél epizód arra elmenni, hogy az alaphelyzetet lefektessék és a karaktereket bemutassák.

Bővebbre fogva még annyit érdemes elmondani a sorozatról, hogy a Reverie egy virtuális világ szimulátor, melyben az ember kialakíthat saját magának egy világot, újra élhet emlékeket, találkozhat emberekkel az életéből. Azonban a Reverie kezelői azt veszik észre, hogy egyre többen ragadnak bent (önszántukból) a VR-ben, miközben a valóságban bekómáznak, ezért próbálják meg kihozni őket. (Ugyebár nem vet jó fényt a dolog a cégre.)

A főhőst egykori rendőrségi felettese szervezi be, aki már a cégnél dolgozik, mellette még a fejlesztőt és egy programozót ismerünk meg, valamint egy lehetséges vevőt, hogy legyen a karakterdráma mellett is átívelés – a drámát a Sarah Shahi által alakított Mara tragikus múltja szolgáltatja, akit ez a múlt a Reverie-nek köszönhetően még kísérteni is kezd, hogy elültesse a bogarat fülünkbe és kételkedni kezdjünk abban, hogy mi a valóság és mi szimuláció. (Remélem, nem arra megy ki a játék, hogy a pilottól kezdve Sarah Shahi a VR-ben van.)

A sorozat egyértelműen a koncepciója miatt lehet érdekes, ha izgalmasan mutatják be a Reverie-ben, mint szimulátorban rejlő lehetőségeket, hiszen azok kapcsán a kőkemény expozíciónak használt pilot csak némiképp megkapirgálta a felszínt. Nyilván a hangsúly a heti ügyeken lesz, amiket a személyes szálak lassú pödörgetésével fognak kiegészíteni, bár az efféle koncepciók szoktak a 2. évadtól full high concept-be átmenni.

Azonban potenciál ide vagy oda, ez a kezdés annak ellenére nem jött be, hogy szeretem az “emberek segítős” sorozatokat. Nem találtam rossznak, csak totál érdektelen esettel operált (az érzelmi háttér abszolút nem jött át), és meglepett, hogy mindössze ennyit akartak megvalósítani benne, hogy ezzel akartak nézőt fogni. A 3. rész után szerintem újra fogok jelentkezni, remélem, hogy az “ügyek” érdekesebbé válnak.

27 hozzászólás Ne habozz!

LaCRossE - 2018. 05. 31. 21:43

Ez nagyon érdektelen pilot volt, abszolút nem tudott lekötni, alig vártam, hogy vége legyen.

Ez így nem, kasza. Kár érte.

bara - 2018. 05. 31. 22:02

A viszonylag érdekes téma – mármint elég sok mindent ki lehetne hozni belőle – ellenére tényleg rettenetesen tipikus volt. Nem tudnám jó szívvel rámondani, hogy nem jött be, de az érdektelen jelző tényleg kijár.
A sztori az uncsi tipikusság mellet ráadásul elég erőltetettnek tűnt, a storyline steril és kicsit esetlen volt.
Valamikor talán visszanézek, de bevárom, mit írtok. :)

cherockee - 2018. 06. 01. 00:25

Untam, megpróbálom CSAK AZ ALAPÖTLET miatt a második részt. Szerintem már-már pofátlanul nyúltak az Inception-ből több konkrét elemet is, és ennek ellenére lett unalmas.

Akit a téma megfogott, és még nem látta a Falling Water-t, az első évada nagyon jó, második már kevésbé, de külön is nézhető az első.

cherockee - 2018. 06. 01. 00:30

Kiegészítés: a felvetés a rész elején, hogy mindenki virtuálisan él, bambul a telefonba, semmi valódi kapcsolat, …, ez ha értelmesen lesz tovább kibontva még lehet belőle érdekes sorozat.

El-ahrairah - 2018. 06. 01. 08:46

Egy újabb sorozat ami baromi jó lehetne epizódikusként de nem lesz mert muszáj átívelő történetszál és felesleges drámázás.
Mert mindenbe kell sötét múlt, megfoghatatlan gonosz szervezet, és nagy epikus titkok amik húha de rejtélyesek, fogyeltek-e kispajtások talán a hetedik évadban majd mesélünk róluk többet is vagy nem.
Ettől lesz ám egyedi és különleges a sorozat, épp úgy mint az összes többi.

winnie - 2018. 06. 01. 08:59

El-ahrairah: ezzel nem értek egyet. mármint azzal, hogy attól, hogy van minimális átívelés, ez totál epizodikus lesz – sokaknak ez kell, így viszont a kecske és a káposzta is megmarad.

plusz a főhősnek meg kell valami motiváció, de amíg átívelés csak karakterszinten van, az szerintem elfér, maximum nem izgat, de túl sok időt nem visz el. ugyanez igaz a többi karakterre. én abszolút megvagyok azzal, ha 2D-sek, de érthető, hogy akarnak adni némi hátteret, ld. a tesó például.

a védelmi célú felhasználása a programnak már más kérdés, de szerintem itt fontosabb átívelés lesz az, hogy a technológiának milyen következményei vannak. mondjuk összeesküvés és kódnév szerintem ide is be fog úszni, amitől előre fázok, bár jó eséllyel addig már nem jutok el.

El-ahrairah - 2018. 06. 01. 09:16

winnie: Miért ne lehetne az a motivációja, hogy segíteni akar az embereken? Hogy érdekli a technológia? Hogy szereti ezt csinálni?

Miért kell a 265435162. sötét múltú rejtélyes figurát beleírni akinek több köze van a dolgokhoz mint elsőre látszik?

Épp az a legnagyobb gond, hogy ettől lesznek 2D-sek a karakterek, mert ugyanazokat a grandiózus ívű, de ezerszer látott fáradt paneleket puffogtatják el minden “rejtélyes” sorozatban.

Ez a sorozat zseniális lehetne pusztán azzal, hogy a különböző elmkben kalanoznánk a főhősökkel és megoldva a gondjuk-bajuk segítenének rajtuk.
És ekkor lehetnének komplex sztorik, érdekes karakterek, a lehetőségek tára szinte végtelen mert nem emgy azzal az idő folyton, hogy ebbe a részbe is bele kell rángatni valahogy, hogy a főhős kiskutyáját harmincnégy éve lelőtte egy virtuális valóság.

Lehetnének benne valódi, érdekes társadalmilag releváns gondolatok a virtuális valóságok jövőjéről, az emberekre gyakorolt hatásukról és a mindennapi élet megváltozásáról ami túlmutat azon, hogy atyaúristen a gonosz megacég már megint arra használta a VR-t, hogy beleültesse a sztegoszauruszdéenest és katonákat klónozva elpusztítsák az árvaházat a mellette álló cicamenhellyel együtt.

Neoprimitiv - 2018. 06. 01. 09:18

El-ahrairah: “Ettől lesz ám egyedi és különleges a sorozat, épp úgy mint az összes többi.”

ez olyan, mint ha azt mondanád, egy étel attól rossz, hogy van benne só. A probléma nem az átívelés vagy a karakterizálás, hanem az, ha ezeket unalmasan vagy fantáziátlanul oldják meg.

Az “egyedi és különleges” meg alapból nem azok a fogalmak, amit egy országos csatorna keres a berendelésnél. Néha bejön ilyesmi is, de megmaradni nem szokott. Legyen benne valami ötlet, amitől egy kicsit más, mint az éppen futó, kipróbált receptek, de egy országos csatornának tömeg kell, nem húsz rajongó geek.

Neoprimitiv - 2018. 06. 01. 09:26

“zseniális lehetne pusztán azzal, hogy a különböző elmkben kalanoznánk a főhősökkel és megoldva a gondjuk-bajuk segítenének rajtuk” – ami pont így lesz a következő részekben, az interjúk alapján.

“És ekkor lehetnének komplex sztorik, érdekes karakterek” – ja 45 percben, az elmondják-bemegyek-megoldom ismételgetésével. Hű, ez milyen komplex történeteket tenne lehetővé…

“Lehetnének benne valódi, érdekes társadalmilag releváns gondolatok a virtuális valóságok jövőjéről, az emberekre gyakorolt hatásukról és a mindennapi élet megváltozásáról” – miért zárja ki az átívelés vagy a karakterizálás ezeknek a lehetőségét?

winnie - 2018. 06. 01. 09:32

“Miért kell a 265435162. sötét múltú rejtélyes figurát beleírni akinek több köze van a dolgokhoz mint elsőre látszik?”

szerintem ettől lesz a sorozat, mert ha más lenne, akkor nem oda futna ki, amerre kéne. plusz, akkor eleve nem is tudnák beszervezni, hiszen még mindig rendőrként dolgozna:)

de azzal egyetértek neoval, hogy attól, hogy történt vele valami tragikus anno, még nincs baj, minden sorozatot külön érdemes kezelni – ezt meg lehet jól és rosszul is oldani, eredeti módon és közhelyesen is. plusz szerintem el van túlozva a “sötét múlt” használata. az biztos, hogy ez sokkal izgalmasabb a nézőnek és az írónak is (“compelling”), mintha valaki nyitott könyv lenne és semmi trauma nem érte volna, de ilyenek is bőven vannak a sorozatokban. a lényeg, hogy ha van egy történet, akkor kell találni valamit, ami miatt a főhős felkelti a néző érdeklődését, és a sötét múlt annyiféle lehet, hogy nem kell csak ezt az egy fedőcímkét használni. mármint ez nem bináris kérdés, hanem sokkal sokrétűbb.

a cél mindenképp az, hogy amellett, hogy kitérjenek arra is, amit te írtál, hogy a karaktereket is érdekessé tegyék, és a részek során gazdagítsák. és itt jön be az, hogy túl sokat akarnak markolni.

persze annak ellenére, hogy itt az elmélet mellett érvelek, nem hiszem, hogy bárki túl érdekes lett volna. shahi lehet, hogy érdekel, de a többiek teljesen felejtősek, és nyilván idővel ők is megkapják majd a saját részüket.

El-ahrairah - 2018. 06. 01. 09:38

“ez olyan, mint ha azt mondanád, egy étel attól rossz, hogy van benne só.” – Most komolyan ennyire elképzelhetetlen egy sorozat a kliséhömpölyös, ezerszer ismételt narratíva nélkül?

“ami pont így lesz a következő részekben, az interjúk alapján.” Persze, majd a következő részekben mindig minden jobb lesz.

“ja 45 percben, az elmondják-bemegyek-megoldom ismételgetésével. Hű, ez milyen komplex történeteket tenne lehetővé… ” – Komplexebbeket mint az, hogy a 45 perc felének még el kell mennie az epikus átívelő szál rágcsálására aztán ha marad idő rá akkor még írunk valami sztorit a részhez is.

“miért zárja ki az átívelés vagy a karakterizálás ezeknek a lehetőségét?” – Szimpla matek. Minnél több idő megy el a főhős búbánatos múltjának boncolgatására meg a sötét gonosz szervezet sötétgonoszkodásának mutogatására annál kevesebb idő marad másra.
Nem zárja ki, csak nagyon valószínűtlenné teszi.

Neoprimitiv - 2018. 06. 01. 09:49

El-ahrairah:

Úgy gondoltam elég egyértelműen írtam: az átívelés nem klisé. Akkor a Breaking Bad és minden szerializált sorozat tömény klisé. A megvalósítás lehet az, de te magát tényt kritizálod.

” a 45 perc felének még el kell mennie az epikus átívelő szál rágcsálására” – epizódikus sorozatokban, márpedig a Reverie az, az átívelő szálra jó, ha részenként pár percet szánnak a későbbiekben, fölösleges a hiszti.

“Persze, majd a következő részekben mindig minden jobb lesz.” – nem azt mondtam, hogy jobb lesz, hanem hogy pont olyan dolgok lesznek benne, amiktől szerinted hűdejó lesz.

“Minnél több idő megy el a főhős búbánatos múltjának boncolgatására meg a sötét gonosz szervezet sötétgonoszkodásának mutogatására annál kevesebb idő marad másra.” – Attól, hogy te fantáziátlan vagy és kizárólag unalmas dolgokat tudsz elképzelni unalmasan megvalósítva, még nem jelenti azt, hogy az íróknak sincs több tehetségük. Nem biztos, hogy van, de még a sablonos átívelő szál sem biztos, hogy sablonos megvalósításhoz vezet, lásd pl. a Person of Interest első négy évadát.

El-ahrairah - 2018. 06. 01. 10:11

Neoprimitiv:

Nem “hisztizek” és fantáziátlannak sem tartom magam de ha neked jól esik személyeskedni akkor hajrá.

A véleményünket mindketten az elérhető információkra alapozzuk. Ezek alapján nekem egy jópofa ötlettel álcázott lerágott csontnak tűnik a sorozat, ezt is írtam fentebb.

Te és valamennyire winnie is azzal érveltek ellene, hogy de ettől még lehet jó, ha a vitatott dolgokat jól valósítják meg.
Ezzel nagyon nem lehet mit kezdeni, persze, sok minden lehet jó, ha jól csinálják meg. Ugyanakkor sem a saját értékelésem, sem a fenti 4/10-es kritika nem arra utal, hogy itt ez a helyzet.

És nem, nem magukat az átívelő szálakat kritizálom.
Arról viszont meg vagyok győződve, hogy túl vannak használva mint dramaturgiai elem és sok sorozat jobb lehetne nélkülük.
És baromira irreleváns, hogy mennyire megaszuperkirály átívelő szál van a sorozatban ha elveszi a fókuszt arról amiről eredetileg a sorozat szól.

Neoprimitiv - 2018. 06. 01. 10:31

én is fantáziátlannak tartom magam ahhoz, hogy sorozatepizódokat írjak (különben azt csinálnám), szóval nem személyeskedés, hanem megállapítás.

“Egy újabb sorozat ami baromi jó lehetne epizódikusként de nem lesz mert muszáj átívelő történetszál és felesleges drámázás.” – hát ez bizony teljesen az átívelő szál általános kritikájának tűnik.

“És baromira irreleváns, hogy mennyire megaszuperkirály átívelő szál van a sorozatban ha elveszi a fókuszt arról amiről eredetileg a sorozat szól.” – egyelőre fogalmad sincs, miről szól a sorozat (nekem sincs), hiszen éppen az volt a kritikában, hogy a pilotban túl sok időt fordítottak az általános felvezetésre. Ráadásul saját magadnak is ellentmondasz, mert az elején még az volt a bajod, hogy majd a hetedik évadban (talán) foglalkoznak az átívelő rejtéllyel is – akkor meg mitől vesz el fókuszt?

Ráadásul folyamatosan valami antagonisztikus ellentétként beszélsz az átívelés-karakterizáció és a heti eset viszonyáról, ami egyszerűen nem igaz. A legjobb heti esetes sorozatok pont azért jók, mert a karakterek története, egyénisége, konfliktusai az egyedi heti eseteken keresztül bomlanak ki. Fogalmam sincs a Reverie ilyen lesz-e, a kritika alapján sajnos valószínűleg nem, de ez nem a szerkezet, hanem az írók hibája lesz.

Kevés országos sorozatot nézek, de a közelmúltban volt kettő is, ami az általad kívánt szimplán epizódikus formátummal kezdett (Agents of Shield, Person of Interest) és majdnem bele is döglöttek, mert a második hét után a nézők nem voltak kíváncsiak a rinse-dry-repeat formulára. Akkor indultak be (és próbálták visszacsalogatni a nézőket), amikor az átívelő szálakon érdekessé vált a történet.

Neoprimitiv - 2018. 06. 01. 10:51

Még egy: “Ezek alapján nekem egy jópofa ötlettel álcázott lerágott csontnak tűnik a sorozat”

Mondjál egyetlen olyan epizódikus sorozatot, ami nem ilyen. Mindegyik besorolható valamelyik alaptípusba: ügyvédes, nyomozós, orvosos, ne adj isten időutazós. Az amire vágysz, a csak heti esetek, minden kifutás nélkül, pont a lerágott csont kategória, ami mellett legalább van egy jópofa ötlet.

El-ahrairah - 2018. 06. 01. 11:38

Neoprimitiv:

Kezd kicsit parttalanná válni a vita, megpróbálom összefoglalni mi a véleményem a témában aztán vagy sikerül jól, vagy nem.
Világos, hogy angyon különbözik az ízlésünk a témában. A példaként felhozott két sorozatot én pont akkor kaszáltam mikor elkezdtek feljönni az epikus rejtélyes csudasztorik.

Személy szerint nem vagyok kíváncsi az átívelő szálakra. A legtöbb esetben túlnyújtott, nem túl érdekes, erőltetett történetek jönnek elő amiket évadokon, éveken keresztül nyújtanak a végtelenbe, izgalmasnak szánt de többnyire banális fordulatokkal.
Ettől függetlenül értem, hogy miért léteznek, nem gondolom, hogy rosszak. Ha a sorozat alapfelütése nem annyira izgalmas és nincs a “heti ügyön” nagyon mit magyarázni akkor jót tehet egy ilyen vezérfonal. Egyszerűen nem szeretem ezt a módját a történetmesélésnek. Akkor már a teljesen összefüggő “több részes film” jellegű sorozatokat nézem, ahol halad normális tempóban a történet.

Ami itt előjött viszont az az, hogy a “heti esetek minden kifutás nélkül” sorozatok gyakorlatilag eltűntek a tévéből, pedig nagyon sok sorozatnak – például ennek is – szerintem jót tenne a formátum.
Jó lenne egy sorozat ahol az egyes részek történetére lehetne koncentrálni mind az íróknak, mind a nézőknek, mind a karaktereknek.

És persze ezt is lehet bugyután csinálni, ez a Knight Rider/A-Team vonal ahol meg minden rész egy az egyben ugyanaz de a kettő között bőven lenne még tér arra, hogy sorozatok létezzenek, de nincsenek.
És azért nincsenek, mert szinte az összes beáll a sorba és azért csak megmutatja nekünk a maga kis titkos kormányügynökségét.

Ez pedig szerintem baj.

Neoprimitiv - 2018. 06. 01. 11:58

El-ahrairah: valamiért azt hiszed, hogy az átívelés és karakterizálás egy öncélú divat és mellé ismét automatikusan feltételezed, hogy automatikusan gátolja azt, hogy egy epizód története önmagában is érdekes legyen.

Mindkettő mélységes tévedés vagy prekoncepció. A sorozatokban (kiemelten az országos adókra készülőkben) azért lett általános az átívelő tartalom, mert a csatorna azt akarja, hogy a jövő héten is leüljön a néző az adott időpontban a tévé elé. Ma már nem nyolc-tíz adóból válogathatnak és szó sincs arról, hogy időhöz lennének kötve, tehát a nézőt csak akkor tudják erre rávenni, ha annak minden másnál fontosabb, hogy akkor pont az ő adójukat nézze. Ezt egy olyan sorozattal, aminél tök mindegy, hogy az aktuális vagy az egy évvel ezelőtti részt nézem, nem lehet elérni. Ráadásul attól, hogy te erre vágysz, a gyakorlat azt mutatja, hogy a nézők meghatározó része meg marhára nem erre vágyik (ezért buktak majdnem be a korábban említett sorozatok is, más lett a világ), tehát nem a sorozat hibája az, hogy nem a te igényeidet akarja kiszolgálni.

A másik oldal, hogy attól, hogy egy epizódnak van egy jó sztorija, az nem zárja ki azt, hogy ez beépüljön egy átfogóbb történetbe is, ahogy önmagában az epizodikus felépítés sem garancia arra, hogy egy hangyányit is érdekes lesz a történet. Te magad hoztad fel a negatív példákat az utóbbira, vagyis visszajutunk oda, hogy nem a műfajjal és a struktúrával van gond, hanem a kivitelezéssel.

Az egy más kérdés, hogy mint mindenben, itt is sok a középszer, de az eddig leírtak alapján a Reverie átívelő történet nélkül is pont olyan középszerű lenne, mint azzal – azért mert ennyire tellett az íróktól.

winnie - 2018. 06. 01. 12:23

ha csak az átívelés és az epizodikusság a vita tárgya, akkor ott nincs gond, hiszen ma kábé fele-fele arányban vannak jelen a teljesen epizodikus és az átíveléssel is rendelkező epizodikus sorozatok – ami kapcsán ugyebár az átívelés, ha nem karakterizálásról van szó, akkor kábé egy epizodikus történet 13 kisebb darabra felosztva és elszórva.

szóval a következő mondattal nagyon, de nagyon nem értek egyet:

“a “heti esetek minden kifutás nélkül” sorozatok gyakorlatilag eltűntek a tévéből,”

szerintem még mindig ilyenből van a legtöbb, hiszen még a karakterizálósabb krimikben is általában kifutás nélküliek az esetek, ahogy a jogi és kórházas sorozatokban is. előkapunk bármilyen random nyomozós sorozatot a lucifertől a law and orderen át mondjuk az ncis-ig, szinte mind ilyen. random heti eset és kalap. a különbség, hogy ezek közül két sorozat karakterizál (értsd: vannak nem az ügyhez kapcsolódó jelenetek is), egy szinte semmit sem, egynek pedig van a mitológiája.

én speciel szeretem, ha jópofa karakterek epizodikusan nyomoznak mindenféle karakterizálás nélkül, full procedural üzemmódba, de a mi generációnkat, a junkie-kat ez szinte semennyire sem érdekli, ez valamiért nyugdíjas műfajjá vált.

El-ahrairah - 2018. 06. 01. 12:28

Neoprimitiv:

Tökéletesen értem, miért vannak jelen az átívelő szálak a sztorikban. Annyit hozzátennék, hogy a direct streaming és társaik korában lassan ez a hozzáállás is kezd idejétmúlttá válni.

A többiről: Ez egy elég egyszerű képlet. Van X erőforrás egy sorozatrész elkészítésére gázsi/kellék/CGI/történetíró/kávé. Ha Y dologra megy el az erőforrás akkor egy dologra arányosan több erőforrás jut mintha Y+2re.
Ha van átívelő szál akkor kevesebb idő, pénz stb. jut az epizódokra.

Követtkezik-e ebből, hogy ha nem lenne átívelő szál akkor jobb lenne a sorozat? Nem.
Lehetőséget ad rá? Igen.
Következik-e ebből, hogy az átívelő szálak mind szarok? Nem.

Ront-e a Reverie-n az, hogy az amúgy is kapkodó pilot epizódban még extra erőforrásokat emészt fel ezek megalapozása? Szerintem igen, szerinted nem.

Ennyi és nem több. Az, hogy a nézők meghatározó része mire vágyik…meglátjuk. Mint említettem én kaszáltam már sok sorozatot ilyenek miatt és egészen biztosan nem vagyok egyedül.
Lehet, hogy nem éri meg az ilyeneknek mint én sorozatot csinálni de az is lehet, hogy igen. Majd ha valaki megpróbálja meglátjuk.

Neoprimitiv - 2018. 06. 01. 12:56

“Lehet, hogy nem éri meg az ilyeneknek mint én sorozatot csinálni de az is lehet, hogy igen.”

Országos network tévén nem. A direct streaming és társai még mindig nem meghatározók egy ilyen adón futó sorozat jövedelmezőségének a megítélésekor. És bár a kommentelők szeretik a sorozatok készítőit és berendelőit teljesen hülyének gondolni, akiknek gőzük sincs arról, mit keresnek a nézők és mit nem (pár irgalmatlan bukás azt mutatja, hogy néha nem is ok nélkül), de azért ez alapvetően egy nagyon komoly háttérstruktúrával működő ipar, amelyik nem a “szerintem biztos zabálni fogják” alapon hoz döntéseket.

Az alternatív csatornák pedig éppen azt bizonyítják, hogy nincs igazán igény ilyen sorozatokra. Ha lenne, akkor mostanra a sok száz fejlesztő közül (akik mind szeretnének valami nagyon mást nyújtani) már lenne, aki ilyent csinál.

Azt most már lezárom, hogy láthatóan nem tudsz leszakadni arról, hogy az átívelés és az epizód története két külön dolog, amivel kizárólag vagy-vagy alapon képesek a készítők foglalkozni.

winnie - 2018. 06. 02. 04:49

“Ront-e a Reverie-n az, hogy az amúgy is kapkodó pilot epizódban még extra erőforrásokat emészt fel ezek megalapozása?”

itt fontos, hogy minél több hook-ot dobjanak be, hogy minél több olyan dolog legyen a procedural engine mellett, ami a nézőt maradásra késztetheti. ha pedig már megvan a kapás, utána a néző bármit lenyel, amíg a horog a szájában. ott van epizodikus krimisorozatnak a lucifer, ahol a gyenge ügyek ellenére vagy a főhős, vagy a két főhős kapcsolata, vagy a mitológia meg fogja tartani a nézőt. ott az izombie, ami végképp generikus epizodikus nyomozós egy izgalmas engine-nel, amibe ugyancsak bedobtak még 2-3 hookot az elején, hogy ha más nem, azokba lehessen kapaszkodni. stb.

igen, ezek egy része engem is hidegen hagy, de azért dobnak be többet, hogy mindenki megtalálja a sajátját.

Eni - 2018. 06. 02. 07:34

Nekem ebből 1 rész elég is volt. Totál unalom.

A zenéje pedig full koppintása a Thomas Newman féle Passengers-nek.

Kasza

zolkó - 2018. 06. 02. 08:33

Sarah Shahi miatt kapott egy esélyt. MEH. MEEEEH. Jővö héten is megnézem (Shahi miatt, nem tehetek róla, imádom), de nagyon állóvíz (zavaros pocsolya) volt a pilot. Ha ezen a közepesnél is gyengébb szinten marad, akkor 3 and out.

Biohazard - 2018. 06. 02. 21:27

Hát ez meg mi volt?! Stichers-t is azért töröltem, mert nagyon limonádé volt. Erre most itt van ez, pepitában.
Mennyire érdekes dolgot lehetne már felépíteni a tudatalatti-álmok-virtuális valóság tematikára, de ez egy felvizezett, limonádé ízesítésű vacak. 3 percenként hüppögő karakter nekem teljesen hiteltelen, cserébe a heti történet és annak feloldása teljesen kiábrándító. Nyilván nem mindenből lehet egy Legion mélységű cuccot csinálni, de ez…faék egyszerűségű, édes-szirupos tutti frutti rágó. Stichers főszereplője legalább első pillanatra érdekesnek tűnt (aztán ez is elmúlt), ez a karakter nem, nagyon nem. 2/10

bvr - 2018. 06. 14. 14:41

na ez volt az a sorozat amit tényleg csak katasztrófaturista-üzemmódban néztem meg miután elolvastam itt az első-második rész kritikáit.

Ha lesz róla évadkritika ott majd még beleolvasok, de ha nem hát szerintem még azt is el fogom felejteni hogy visszakeressem a topicot hogy a kommentekből kiderüljön mi lett az átívelő szállal. Végülis kb ennyire fontos, tehát lényegében semennyire.

Tyberius - 2018. 06. 17. 14:06

1×03

kaptunk még több unokahúg jelenést, a heti ügy nemtom mennyire volt érdekes, mármint ezek az emberek mind lelki sérültek valamilyen szinten, akik a félelmeik csapdájában rekednek…
Ebből a szempontból az utolsó perc, amire megint egy rész végi cliff tette a pontot, meg se lepett. Annyire ebbe az irányba ment a sztori már az elejétől és itt talán még inkább az Inception juthat az ember eszébe, hogy akkor most hány rétegről is beszélünk. Közben kaptunk újabb és újabb elemeit a virtuális világnak, hogy mire képes.
A gond az, hogy heti 1-nek épp elmegy, mert kajálás közben épp van 40 perc, amit nem sajnálok rá, és érdekel a világ, de egyébként annyira nem pörög…
És elnézve a köv rész előzetesét, kezdenek elmenni az összeesküvős irányba, ami hát nemtom mennyire lesz jó..

winnie - 2018. 06. 18. 12:10

már kiszálltam, így nem tudom, mi volt a vége, de valahogy adja magát, hogy mara egy olyan világot álmodott magának, ahol a munkája elvesztése után nap, mint nap lebeszélhet embereket erről-arról. és lehet, hogy a kislányt küldik be hozzá, hogy kihozza őt? vagy valakinek a próbálkozásait látja?

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz