login |

Sense8: vége a sorozatnak

2018. 06. 13. 14:50 - Írta: superpityu

18 hozzászólás | kategória: kritika,

3 éve a Sense8 berobbant a köztudatba, a Wachowski-testvérek és J. Michael Straczynski Netflixes ritka ambiciózus sorozata junkie körökben megkerülhetetlen darabnak tűnt.

Kapott rengeteg hideget és meleget, de mindenképpen elérte a célját, mert beszéltek róla az emberek. Kevés ennyire megosztó sorozattal volt dolgunk, hisz rengetegen dobálták rá az 1/10-et és a 10/10-et is már a pilotnál is. A 2015-ös JAws újonc kategóriájában között 3. helyig jutott, a legjobb 40 perces sorozat kategóriában pedig a top10-es lett.

Az első évad annyira megfoghatatlanul volt gyönyörű és mutatott rá a kulturális szakadékokra, hogy az az évad mai napig etalonnak számít nálam és valószínűleg még sokaknál. Egyszerűen kevés ennyire egyedi sorozat készült el, még így is azt merem mondani, hogy elvileg a televíziózás aranykorában élünk: nincs még egy, a Sense8-hez hasonló sorozat. És ahogy összeértek a személyes sztorik és a főszál is a végén, na, az fantasztikus volt.

Maga a történet alapja már eleve nagyon izgalmas volt: 8, a világ különböző pontjain élő ember telepatikus kapcsolatba kerül egymással. Ez a 8 szereplő adta a sorozat lelkét, ahogyan megismerkedünk velük, és ahogyan megismerkedtek egymással. Mindegyikük valami mást vitt a közösbe, mindenki valami mást képviselt. Ez adott a Sense8 számára egy olyan eredetiséget, amit sehol máshol nem tapasztaltam mostanáig sem.

Majdnem tökéletes első évad után a második szezon világépítése egészen szép húzásnak bizonyult.

Előtte kezdésként kiadtak fanservice-szel teletűzdelt karácsonyi különkiadást, amelynek egy csomó jelenete mai napig kedvenceim között van. Viszont a hiába az elismert kezdés, a folytatásra kicsit megkopott a Sense8. Pedig tele volt jóságokkal, de valahogy mégsem klappolt annyira az egész, mint korábban. Cserébe a képességeiket tudatosan használó szereplők egészen új szintre léptek. Talán még jobban meg lehetett kedvelni a karaktereket. Mélyítették a köztük lévő kapcsolatokat, amit nem tudtam nem szeretni.

Ráadásul egy olyan durva cliffel zárt a szezon, hogy az folytatásért kiáltott. Erre a Netflix a nézettségre hivatkozva megmutatta a középső ujját a rajongóknak és kaszálta a sorozatot. Innen lett egészen érdekes a dolog, hiszen mi nem ismerjük a pontos okokat a kasza mögött (persze nagyon drága szuperprodukció, amelyet a világ számos pontján egy hatalmas szereplőgárdával forgattak), de a rajongók olyan keményen kiálltak a sorozat mellett, hogy 2 hónappal a kasza bejelentése után a Netflix mégis rábólintott egy záró filmre.

És itt vagyunk, hogy búcsút vegyünk ettől a szériától, ami ezzel a zárással sem hazudtolta meg önmagát. Mert ha egy sorozatnak esélye van a halálból visszatérve egy lezárást összehozni, akkor mindenképpen úgy kell csinálni, mint ahogy a Sense8 tette.

Minden benne volt az utolsó két és fél órában, amiért szerettük ezt a sorozatot. Persze hiába tűnik hirtelen soknak, hogy 150 perces a búcsú, nem tűnt az egész többnek 40-nél. Időszűke miatt pedig a személyes szálak némelyike nem kapott lezárást a képernyőn (bár Lito-ék többet is szerepelhettek volna, őket még mindig nézném egy szitkomban), de mindenkinek sikerült adni normális befejezést. Viszont az elintézték, hogy az összes szereplőnek jusson legalább egy nagyon menő jelenet, amiért jár a pacsi.

Cserébe a BPO elleni háború teljes gázon égett és sikerült egy akciódús végkifejletet produkálni. De nem csak ezzel foglalkoztak többet, hanem Kala és Wolfgang kapcsolatával is, amire nem is gondoltam, hogy ekkora szükségünk van. Mert ez volt ez a történet, amit Rajan jelenlétével simán el lehetett volna rontani, de ki gondolta volna, hogy ez ennyire pozitívan fog elsülni. Erre mi történik? A korábbi részekben teljesen feleslegesnek tűnő Rajan volt majdnem a finálé fénypontja.

A korábban már beváltnak bizonyult jeleneteket is sikerült rekreálni, de érdekességként nem csak klasztert alkotó 8 ember élvezte ezeket a jeleneteket, sikerült belevonni a legközelebbi hozzátartozóikat és ettől még családiasabb lett az egész búcsú. Volt közös zenehallgatás a Depeche Mode I Feel  You-jára, volt közös bulijelenet, hatalmas közös kajálás és aki látta az előző két szezont, az ki fogja találni, hogy milyen monumentális montázst hoztak még össze.

Mondanám, hogy hiányzott, hogy a mexikói trió (Lito, Hernando és Dani) többet szerepeljen (bár a legbadassebb jelenetet így is Dani szállította, WTF), vagy nem kapott elég időt Riley és Will, de próbáltak minket kompenzálni ezért a montázsokkal. Viszont Sun és Capheus szálainak offscreen megoldása kicsit fájt (de 150 percbe nem fér bele minden).

Cserébe Nomi és Amanita megkapta a finálé giccsesebb pillanatait, amit nem tudtam sajnálni tőlük. Talán mert ez volt a sorozat egyik legmeghatározóbb sajátossága, ahogyan kiállt a LMBTQ közösségért.

Spoilerekbe nem mennék most bele, azt majd ti a kommentekben elintézitek. Annyi biztos, hogy a Sense8 mindig is különleges darab lesz, ami szerintem (legalábbis saját tapasztalatom alapján mondhatom) közelebb hozta egymáshoz az embereket.

Az pedig, hogy sikerült úgy befejezni, hogy nem köpték magukat szemen, megmaradt az egyedi hangulata, mindenképpen elismerésre méltó. Mehet az örök kedvencek közé, mert megérdemli.

ui: az utolsó képkocka beleégett a szemembe…

18 hozzászólás Ne habozz!

Kiváncsi Fáncsi - 2018. 06. 13. 15:19

wow!

ezt most nem fogom végigolvasni, de tetszett a felvezető, nézős lesz ez nagyon!

LaCRossE - 2018. 06. 13. 15:32

Nem a Sense8 lett volna, ha nem egy olyan jelenettel zárják a sorozatot. Az utolsó képkocka, bár nekem is beleégett a szemembe, valahogy mégis tökéletes volt, bár ehhez még hasonlót sem láttam soha, talán nem is akarok.

Nagyon szomorú vagyok egyben, mert ezeket a karaktereket még évekig elnézném, ha nem lenne semmilyen főszál, akkor is.

Azt hiszem, sikerült nagyon jó finálét összehozni, még úgy is, hogy nem 150 perccel terveztek szerintem, hanem még legalább egy (de valósszínű) több évaddal.

Nem lenne rossz átkerülni abba a dimenzióba, ahol nem kaszálták el.

SpentRocket - 2018. 06. 13. 16:08

Most nem merem elolvasni a kommenteket (sőt magát a posztot is csak félve olvastam), mert még csak az első évad felénél járok. Akkor a java még csak most jön? :)

Grizon - 2018. 06. 13. 16:26

Nálam olyan 7/10-es a sorozat, de Tina Desai olyan brutál mód eyecandy, hogy miatta simán 10/10, full szerelmes vagyok Kala-ba…

juhaszvik - 2018. 06. 13. 17:24

Ez az a sorozat, amit nagyon akartam, hogy bejöjjön (háromszor futottam neki), de nem sikerült. Maga a hangulat nem ragadott meg (se a zenék), pedig a sztori érdekelt volna.

k.karas - 2018. 06. 13. 18:07

SPOILERES valószínűleg
Hát nekem nem sikerült se a második évaddal se az utolsó résszel elkapni az első évad zsenialitását. Szerintem erősen látszott a másik Wachowski testvér hiánya és az, hogy Lana vitte a végéig az egészet.
Egyszerűen kevesebb kreativitás és ötlet volt benne, szerintem az is kár, hogy nem vitték tovább a két szereplő főleg egymásnak segít és a nagyobb dolgoknál egyszerre mozognak vonalat. Úgy valahogy erősebbnek tűntek a karakterfejlődések és az, hogy egy sorozatnak 3 részen keresztül évadzáró epizódjai voltak egészen fantasztikus felépítés, amit szintén nagyon hiányoltam.
Valahogy az új helyzetek nem kaptak el anno a második évadban, talán Wolfgang és Sun történetét élveztem úgy, mint az előzőeket.
És nyilván máshogy alakult volna ha nem zárja rövidre a netflix, de az egyik főszereplő halála és annak elfogadása és gyászolása szerintem egy óriási helyzet kihagyása. És Kala jelenete a közelébe sem ért annak, a feloldás miatt. Emlékszem mennyire kétségbeestem amikor a börtönben majdnem felakasztották Sunt és milyen hatással volt rám, egy szereplő valós halála meg aztán pláne óriási érzelmi ütés lett volna, de olyan amilyen feldobta volna a lezárást.
Összesen talán egy jelenet (discos) volt szájtátós és az utolsó tíz perc marad még meg hosszú távon. De ezek már nem olyanok, mint amit két havonta megnézek újra és újra youtubeon -> Capheus Sun első búnyója, Lito és Wolfgang vs Joaquin, az első éneklés, első szexjelenet, a születésekre emlékezés stb. Mind annyira megfogó és emlékezetes, amilyet már a későbbiekben kevesebbszer tudtak elérni. És nem az újdonság hiánya miatt, mert azért bármikor ki tud rázni a hideg egy jól megkomponált sense8 jeleneten.

Aszusz - 2018. 06. 13. 20:20

Az első évad meghatározó sorozatélményem a mai napig, egyszerűen zseniális volt. Nekem a második évad is tetszett, szépen tágult a világ, sokat adott a karakterekhez. A kasza a mai napig fáj. Alig vártam már ezt a záró részt, azonnal megnéztem, amikor kijött, azóta többször is végignéztem. Nem csalódtam, volt benne sokféle montázs, a végén sem hazudtolták meg magukat.
Az egyetlen dolog, amin nehezen tudom túltenni magam, az a Kala-Wofgang-Rajan sztori “megoldása”. Kalából és Wolfgangból még ki is nézném ezt a megoldást, de Rajantól ez kicsit karakteridegen. Bár az igaz, hogy nem ismertük meg annyira eddig, hogy ezt nyugodt szívvel kijelentsem. De akkor is fura.

Nomi és Amanita sosem volt a szívem csücske, szóval egy kicsit fáj, hogy ekkora fontosságot kapott a kapcsolatuk, és ennyire keveset láttuk Litoékat.

Örültem a sok visszatérő karakternek is, de talán a kevesebb több lett volna. Diego és Mun visszahozatalának volt értelme, de Nomi s Amanita családja nekem nem hiányzott, és Capheusék sem tettek hozzá sokat a dologhoz. Bár gondolom, ez szintén egyéni preferencia kérdése.

Mindenesetre sikerült egy olyan befejezést adni a sorozatnak, ami megfelelő lezárást biztosít. Ha valami csoda történik, még akár folytatni is lehetne az egyéni sztorikat. Kaláékra nagyon kíváncsi lennék.

Platschu - 2018. 06. 13. 22:43

Nem volt rossz, de annyira azért marha jó sem. Nagyon tetszett, hogy mindenkit visszahoztak, tehát egyik színész sem mondta azt, hogy nem ér rá. Egyedül talán Kala családja maradt le, mert tényleg minden másodlagos és harmadlagos karakter ott volt. Ennek köszönhetően viszont egy picit túl zsúfoltnak éreztem az egészet, tehát a 8 fő karakter mellett mindenkinek ott volt a fogadott tesója és a párja, így lassan már 15-20 karakter is egyszerre a képernyőn volt, így alig pár mondatuk maradt, ahogy felszedegették őket itt és ott és ott és még ott… Olyan osztálytalálkozó hangulata lett a dolognak ettől.

Itt jegyezném meg, hogy Brian J. Smith (Will) a film első felében olyan furcsa hangszínen beszél, mint aki megfázott vagy utólag mondta fel a szövegét, mert alig lehetett a megszokott hangjára ráismerni.

Így is kicsit hiányoltam azt, hogy mindenki többet karattyol a saját anyanyelvén, így a vendégeik csak kapkodták volna a fejüket a koreai-német-spanyol-hindi-angol-izlandi-szuahéli keveréken, mert bár ők megértik egymást, de a normál emberek nem. Ráadásul a legtöbb visszahozott karakter inkább volt színesítés, mintsem hasznos és elég hamar túlléptek az új helyzet elfogadásán is. A végére behoztak még pár régi karaktert az ünneplésre, ahol nyíltan beszélnek a sensatekről. Nekem ez furcsa volt.

Nem értettem teljesen Lila motivációit, hogy neki mire volt jó életben tartani Whisperst, de lehet átsiklottam valamilyen információn. Nem igazán értettem ezt az ősanya dolgot is, mert a sorozat zárásaként kár volt ilyen Orákulum jellegű kavarást behozni. Ami nem igazán tetszett még, az a tömegmészárlás. A mi kis “ártatlan” clusterünk halomra ölte az embereket Nápolyban és bár lehet azok a fickók zsoldosok és maffiózok voltak, azért ezt úgy nehezen vette be a gyomrom.

Szerintem nem volt csöpögős az esküvői fogadalom. Nekem tetszett, de a képességeik nyilvánosságra kerülése nem igazán. Vajon így mi lesz Caphaelus választásával? Azt a történetszálat mintha nem zárták volna le, míg mindenki másét igen.

A végén lévő szexjelenet pedig nem volt igazán megbotránkoztató vagy érdekes, inkább feleslegesnek mondanám, mert a 2. évadban látottakat úgysem tudták überelni. Kala szendvics. De most tényleg, ez lett a vége, hogy szex hármasban, mert nem tud dönteni? Óh jaj. Aztán a fókusz rámegy a használt dildóra és ez a sorozat záróképe?!

Szóval jó volt és örültem, hogy végre van egy sorozat, ami kapott egy kisebb 3 epizódnyi lezárást a kasza után, mert így kiteljesedett a történet. Öröm volt látni ezeket a karaktereket és a színészeket újra, kicsit azért hiányozni fognak, mert így már sosem fogjuk együtt látni őket. Tényleg le a kalappal a Netflix előtt, hogy ezt összehozták és hogy a stáb is a rajongók kedvéért így összeállt és bár minden sorozat kaphatna egy ilyen búcsút.

ann86hu - 2018. 06. 14. 00:03

Egyetértek Platschu minden szavával.

A hangulat többnyire megvolt, jó volt látni a szereplőket, elnézném őket még sokáig. Örülök, hogy kaptak lezárást, bár nem mindenkire jutott elég idő sajnos.
Viszont a történet, a jelenetek, a tettek és motivációk nekem nem mindig álltak össze. Kapkodós volt, hiányzott a karakterfókusz, nem lett rendesen felépítve a cselekményszál, szerintem. Az utolsó jelenet várható volt, de ennyi.

De azért jó volt még egyszer látni őket! :)

szpojleres mókus - 2018. 06. 14. 01:03

En 40 percig birtam, aztan kikapcsoltam hogy ne gyalazzam meg a regi emlekeket, mert inkabb volt parodia

szpojleres

amikor wolfgang felkel es lelo mindenkit, mintha svarcit latnam a commandoban. Aztan a hatalmas szervezet nem birja oket lenyomozni de rajan igen. A hatalmas szervezet erre kuld 3 darab francia rendort akiket persze lekarateznak, es minden oke, maradhatunk, biztos nem jon erosites nem kell felni.

wellwellwell - 2018. 06. 14. 06:32

Alig varom h jojjon a het csalodasa poszt es jelolhessem. Ez nem a het, az ev csalodasa volt. Helyenkent onmaga parodiajava valt a sorozat, nyaltenger megoldasokkal, didaktikus szovegekkel, osszecsapott akciokkal. Semmi karakterizalas, csak a sztori, nyilvan ertem h ket oraba semmi nem fer bele, de a legjobb karakterek (lito, sun) gyakorlatilag lathatatlanok voltak, a kalagang ship megoldasa biztos sokaknak bejott, nekem nem, a bpo elleni harc is fostalicska modon lett megoldva, nomi-amanita nyomasa meg felboritotta az egesz egyensulyat.
Erre meg egyest se nagyon tudok adni, ugyhogy inkabb nem pontozom.

Platschu - 2018. 06. 14. 08:04

Annyira azért nem tragikus a helyzet. Nekem a fő bajom a zsúfoltság és a hatalmas mészárlás volt. Most függetlenül attól, hogy ki kinek a testében irányított, ettől még a cluster kezéhez rengeteg vér tapadt megint.

Azt sem értettem teljesen, hogy minek áldoztak ennyit időt a Wolfgang flashbackre, ha egyszer senki mással nem foglalkoztak ilyen minőségben a zárófilmben. Én értem, hogy talán így akarták a túlélése motivációit bedobni, de a lényeget azért már ismertük az előző két évadból is.

Jamesch - 2018. 06. 14. 13:41

Én is adom Platschu véleményét, inkább csalódás volt mint jó, de ezért jó hogy volt vmiféle lezárás.

Kicsit engem is zavart ez a nagy gyilkolászás a love meg tolerance üzenet mellett, de ami sokkal idegesítőbb volt nekem, hogy Rambóbbak voltak Rambónal. Fél kézzel kinyírtak mindenkit, úgy hogy senki nem találta el őket pedig fedezéket aztán nem használtak.
Értem hogy kell egy kis suspension of disbelief, de nem emlékszem hogy ez ennyire túl lett volna tolva a 2 szezonban.

jessm - 2018. 06. 14. 21:33

Litot elöször nem tudtam, hova tenni mert az első pár részben egy kicsit sok volt. Utána viszont elkezdtem imádni minden pillanatát, és trio tényleg valmai fergetesen viccesek egyött. Egy sitcomban is megállna

will és Riley kicsit tényleg kevés volt, viszont ők ilyen csnedes páros és illett hozzájuk .
Kala- Wolfgang sztori nagyon elvihete volna a zárást,túl drámai is lehetet volna.

Szerintem az alap koncepció nagyon érdekes volt, számomra az teszi a legkülönlegessé a sorozatot, hogy bármennyire is különbözünk, máshol élünk, másmilyen életet élünk,de vannak életünkben közös pontok , amivel tudunk kapcsolódni egymáshoz. Imádtam amikor egy-egy sensate valamin keresztül ment és másik megjelent és valami hasonlón ment ő is keresztül.

Finálé tartalmazott mindent amit a finálétól elvártam !

Kiváncsi Fáncsi - 2018. 06. 15. 22:38

végigtoltam végre én is :)

a színes dildónál röhögve sírtam, hogy így, ezzel :D

az első évad és a karácsonyi részhez nehéz felnőni, nem is sikerült nekik, de talán nem is volt már cél, tényleg egy szép kerek lezárást akartak

a történet már másodlagos volt, a karakterek szerepeltetése került középpontba – ami szerintem a “feel good” érzés rovására is ment

de jó volt, hogy végre együtt volt mindenki, egy helyen, fizikailag is – aztán meg a teljes pereputty is, tényleg visszahoztak mindenkit a fináléra – ez a rész erről szólt

wolfijék hármasa nekem kicsit erőltetett volt, de ők így tudták drámamentesen feloldani a szituációt

áhh, nincs értelme részletezni, ezt a sorozatot nagyon lehet szeretni és kaptunk hozzá egy befejezést – a credits alatti klipes werkfilmért meg külön pacsi a készítőknek :)

idioty - 2018. 06. 16. 01:08

Nekem vegyesek az érzéseim. Azaz pont olyan, kint az eddigi részek/évadok. Én nagyon utáltam bennük a montázsokat. Ebben az utolsó részben egymás után volt olyan jelent a,öt nagyon utáltam és nagyon imádtam. Szóval én megkaptam azt, amit vártam. Sajnálom én is hogy Litóékra nem jutott több idő. Nem szeretem nézni a meleg párokat egyáltalán, de Litóék hármas a valahogy tetszett, nem volt idegesítő számomra.
Wolfiék hármas a már annyira nem tetszett, de a megoldás igen. Azaz tetszett volna, csak nem bírtam nézni. :)

Az akció jelenetek meg tényleg röhej tárgya. Én sem értettem azt, hogy pár rendőrt lekaratéjoznak, utána meg menekülés helyett ömlengenek. No meg akkor is néztem egyet, amikor elkezdtek vérengzeni. Szerintem sem illett hozzájuk.
Amúgy az alap sztori tetszett, csak szerintem sem használták ki azt, hogy egymásnak segítenek, egymás bőrébe bújnak. Röhögtem is, hogy Will helyett Wolfi megjelent addig, míg eldobta a gránátot. Mert Will nem tudott gránátot dobni? Vagy inkább az, hogy ez is egy lehetőség volt karakter cserére és mindent ki kell használniuk….

AlrightSir - 2018. 06. 17. 22:43

Imádtam. A végére minden egyes szereplő a szívemhez nőtt. Hiányozni fog a sorozat, főleg azért, mert gyönyörűen mutatta be a sokszínűséget, és hogy milyen jó feltétlenül szeretni egymást.

We’re all Sense8.

JKJ - 2018. 06. 18. 22:04

Nem szamit milyen lett a lezaras. Csak orulok, hogy kaptunk egyet.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz