login |

Supernatural: vége a 13. évadnak /kritika #2/ – írta Necridus

2018. 06. 13. 18:20 - Írta: vendegblogger

7 hozzászólás | kategória: kritika,

Tudom, hogy már volt egy fináléírás a SupNat-ról, de muszáj nekem is világgá kiabálnom, hogy: Azt a mindenit! Hogy én mennyire beleszerettem ismét ebbe a sorozatba!

A Supernatural míg 13. évadját kissé átlagosan kezdte, addig egyszerűen zseniálisan fejezte be. Legalábbis számomra biztosan, mert mindig is azt kedveltem jobban a sorozatban, amikor a testvérek egy nagyobb ellenfél ellen küzdenek, nem pedig az olykor fantáziátlan heti ügyeket oldják meg. És ebből jócskán többet kaptunk idén.

A tovább mögött máris spoileresen folytatom.

A tavaly bemutatott alternatív/apokaliptikus világ először csak a háttérbe szorulva volt jelen az idei évadban, amikor Mary és Lucifer megtalálták az ottani vadászokat, az alternatív Bobby-t, majd később Kevint és Charlie-t. Együtt küzdöttek ALT Michael ellen, aki végül az évad egyik főgonosza lett. Mellettük még visszatért néhány Wayward Sister: Jody, Claire, Donna, valamint Ketch, Donatello, Naomi, Rowena és Gabriel is.

Visszatérő arcnak tekinthetjük még Castielt is, aki tavaly meghalt, az idei premierben pedig érzelmes búcsút kapott főhőseinktől, majd az örök végtelenséget túlságosan idegesítette, ezért visszaküldték a Földre. Értem én, hogy a halála tudatosította a fiúkban, hogy mindenkit elvesztettek maguk mellől, de értelmetlen módon hozták vissza Castiel karakterét, s ezáltal a halála is kissé értelmét vesztette…

A rengeteg vendégszereplő mellett – amiért egyébként hatalmas pacsi az íróknak – idén talán az egyik legfelkapottabb karakternek indult Anael, akit Danneel Harris-Ackles játszott, s aki Lucifer társa lett, majd elhagyta őt, s azóta sem hallani felőle. Számomra kérdőjel, hogy miért maradt ennyiben ez a szál, remélem még viszontlátjuk őt.

De mindezt elnézem az íróknak, hiszen az, hogy Mark Pellegrino még egy évadon keresztül játszotta Lucifert, az egyszerűen hatalmasat dobott a színvonalon. Ez a fajta Lucifer tökéletesen illik a műsorba: hatalmas ereje van, mindent képes elpusztítani, mégis a humorával ellopott egy halom jelenetet, s nem engedte, hogy egy percig is utáljam az ördög karakterét.

Tavaly született meg az ördög fia, Jack, aki habár tinédzser testben él, szinte az évad végéig gyermek. Mert az ő idealizált világában nem létezik probléma, a bűnösök halált érdemelnek, a szeretteit pedig bármi áron meg akarja védeni. Az etap vége felé Lucifer hatása alá került, manipulálni s a saját oldalára kezdte állítani fiát, melynek hatalmas következményei lettek.

Ugyanis miután Gabriel feláldozta magát, hogy az apokaliptikus világból a mi világunkba meneküljenek a vadászok, Lucifer és Michael maradtak ott egyedül, s alkut kötöttek: előbbi megkapja a gyermekét, elmenekül vele, majd utóbbi az egész Földet maga uralma alá vonja, s elpusztítja.

De Jack ezt megtudva megtagadta apját, aki ördögi énjét ismét megcsillogtatva elvette fia erejét, s hatalmasabb lett, mint valaha. És végre, végre ismét sort került arra, amit úgy imádtam az Odaátban! Hogy mennyire beleillesztették Samet és Deant az angyalok és az ördög örökös háborújába. Dean az egyetlen járható útnak látta, ha befogadja Michaelt testébe, s úgy küzd meg Luciferrel.

Jensen Ackles karaktere a rész elején még azzal a gondolattal játszadozott, hogy mindezek után visszavonulna, és a Team Free Will-lel közösen a világ megmentése után pihenget valahol a tengerparton, de ez az álma szertefoszlott, ugyanis miután legyőzte és megölte az ördögöt, Michael megszegte alkujukat, s átvette testét, így sejthető, hogy ki lesz jövőre a főgonosz.

Amit még kimondottan szerettem ebben az évadban, hogy ismét előrukkoltak valami újjal (ld. Scooby-Natural), s nem féltek új effekteket kipróbálni, elég csak a levegőben történő harcra gondolni Michael és Lucifer között, vagy Jack erejének vizuális ábrázolására.

De talán az egyik legnagyobb értéke a sorozatnak, hogy a komolysága, a felnőttessége mellett pont annyi humort tartalmaz, amennyit kell. Mert biztos vagyok benne, hogy rengeteg rajongó felnevet, amikor egy részen belül beszólnak Trumpnak, a Kardashianéknek, a Destiny’s Child-rajongó Castiel pedig a Rowland, Knowles és Williams ügynök fedőneveket használja.

Az egész évad számomra pozitív változáson ment keresztül, s rettentő jó történetet hozott. Ez legalább 8/10-re volt jó a szezon tekintetében, a finálé pedig simán elment egy 10/10-nek, abszolút megnyert. Kíváncsi vagyok, milyen útra téved ezután az egyedül maradt Sam, az árva Jack, a megszállt Dean, valamint az alternatív karakterek.

7 hozzászólás Ne habozz!

pilota - 2018. 06. 14. 12:51

Egyetértek a kritikával !

mókus - 2018. 06. 14. 14:15

Nem a végtelenséget idegesítette Castiel, hanem a semmit (Nothing).
Egyébként minden szavával egyetértek.
14. is jó lesz!

Kissur - 2018. 06. 15. 11:13

Castiel karakterével kezdjenek már valamit, mert bár hatalmas kedvence a fanoknak, kifulladt a története. Esetleg ha arkangyal válna belőle, és ő indítaná be újra a Mennyeket, vagy visszakapná a szárnyait, vagy kiderülne, hogy az Üresség benne van a testében az feldobná. A Jack feletti pótapáskodásával sem tudtak semmit kezdeni… Jelenleg ez a karakter pontosan az, ahonnét megmenekült. A nagy SEMMI.

Carlo Blaine - 2018. 06. 16. 15:43

Ezt a sorozatot, mint ezt az évadot is az gyengítette ennyire rohadtul szerintem, hogy össze vissza visszahoznak mindenkit mindenhonnét… Sokszor annyira rohadtul feleslegesen, hiszen kb. szart sem tudnak velük kezdeni csak nem írhatunk ki senkit, mert jaj jaj…
Szerintem ez adta kezdetben az igazi báját a sorozatnak a valamennyire horrorisztikus nyomozásokon túl. De ez már régen elveszett.
De “szerencsére” az apjukat nem hogy nem hozták vissza, de szinte nem is beszéltek róla sose, ami igazán illúzió romboló.
De az anyjukat vissza hozták persze, de annyi értelme volt, mint Castielt… 0
Ennek a sorozatnak egyedül a vad, ijesztő tökösség áll jól megfelelő humorral.
De ez nagyon kevésbé jellemző, inkább ez a tét nélküli mű vagányság… Műanyag az egész, szar az íze az egésznek sokszor.
De legalább ebben az évadban visszavettek ebből és több igazi vadságot kaptunk, bár tétje itt sem volt nagyon semminek.
Olyan kiszámítható mű volt Anael is, hogy nem fog meghalni. Csak ennek sem sikerült semmi értelmet adni, hogy miért nem, jaj inkább csak adagokban veszi el az erejét… Nem is tudtak velem is kezdeni, hogy miért is kellett ez bele. Talán majd jövőre kitalálják, ha már ennyire szőnyeg alá söpörték.
Meg ahogy halál így, halál úgy, pokol, menny, pokol hercege aki évekig szipolyozza az erőt, 10mp es égés és ennyi… Néha brutálisan balanszolatlannak érzem az egészet. Akkora erőkkel játszanak össze vissza, hogy nem is sikerül semmit igazán jól belőni.

Carlo Blaine - 2018. 06. 16. 15:44

vele mit kezdeni*

yagami - 2018. 08. 22. 18:25

Újabb paródia, a sorozatban is látott szereplőkkel. :) Eléggé igényes:
https://www.youtube.com/watch?v=Nsy06n-omrg

szirial - 2018. 08. 23. 07:58

Az új Hilliwood paródia remek. Igazi csemege a rajongóknak. Egy halom apró utalással pakolták tele, nevek a ruhán, fegyverek, emlékezetes jelenetek, kameraszögek. No és persze a szereplők. Remekül szórakoztam rajta.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz