login |

Instinct: vége az 1. évadnak

2018. 07. 06. 15:10 - Írta: winnie

1 hozzászólás | kategória: 2017/18 finálék, kritika,

Ha választanom kéne a Take Two és az Instinct között, akkor szerintem utóbbi, a CBS nyomozósa mellett tenném le a voksomat. Mindkettő külső segítős, karakterizálós, humoros krimisorozat, és nekem az Alan Cumming-Bojana Novakovic duó egy fokkal jobban bejön, mint Rachel Bilson és Eddie Cibrian párosa. De még így sem nézős sajnos, aminek az okairól a pilot és az 1×02 után is írtam, és a finálé csak megerősített ebben.

Bár az évadzáró ismét csak a bűneseten bukott meg, most legalább más tényező volt a ludas. A készítőknek magával a tett és annak körülményeinek megírásával nincs gondja, és helyenként a nyomozás is működik, azonban az ügy egészét tekintve ismét csak nagyon sánta volt.

Ezúttal egy könyvkiadónál dolgozó nőt öltek meg, feltételezhetően azért, mert valami kényes témával foglalkozó könyvet akart kiadni, ráadásul az első halálesetet jól “megdizájnolt” továbbiak követik, tök jól megteremtették a rejtélyt és a hangulatot, sőt, még személyes vonalat is hoztak be a nyomozók számára, hogy némi fenyegetettség érzetét keltsék – ez nagyon jól működött, de a harmadik felvonásra össze is omlott minden.

A tovább mögött folytatom egy kicsit spoileresen.

Mondjuk ennek már korábban voltak jelei, egyszerűen nem értem, hogy krimikben miért dobnak be random előrántott infókat, amikre a nézőket nem vezetik rá.

Most tényleg szőrözés vagy kákán való csomókeresés következik, mert szinte senki sem akad fenn ilyesmin (ők más apróságon akadnak fenn, amin meg én nem, szóval egál). De.

  • ha megmutatnak két karórát közelről, akkor abból hadd lehessen már következtetni, és ne egy percre rá derüljön ki, hogy ad1. mindkét óra 5 perccel előrébb van állítva, ad2. mindez egy Lambsmen nevű egyetemi titkos társaság szokása. MIVAAN?
  • vagy, ha egy 3:22-es gravírozású mandzsettát látunk, akkor az ne arra szolgáljon, hogy csak megmutassák, és később Alan Cumming elmondja, hogy a titkos társaságra ez is jellemző (mert csak), és jó eséllyel egy bibliai passzusra utal.

Ez tipikus esete annak, amikor nem a logikára építkeznek, hanem visszafele haladva találnak ki random nyomokat. Ami igaz a krimi 90%-ára, de akkor azok lehetnének normális nyomok. Mert eEnnek így semmi értelme, ilyen alapon bármiről bármire lehet következtetni, a lényeg, hogy a néző ne legyen beavatva, így “csalás” krimit írni. Akkor minek megmutatni?

És ez nem hiszti amiatt, hogy én kimaradok így a nyomozásból, egyszerűen csak az írói lustaságon húzom fel magam, hogy nem akarnak logikusan felépített nyomozást kitalálni, csak teljesen véletlenszerűen adagolják az infókat, anélkül, hogy bármit is felvezetnének. Ez így kardinális bűn a műfajban.

Arról már nem is érdemes szólni, hogy a már említett, érdekes személyes fenyegetettséges vonal a lehallgatással és a követéssel, miután fel lett dobva, menten el is lett maszatolva és feledve, az egyik gyilkossági kísérlet célpontja milyen esetleges módon menekül meg (ismét indokolatlanul), a végén pedig a leleplezés…, az végképp lerombolt mindent, amit addig az Instinct épített: egy sima hazugság, és máris sor került a vallomásra. Talkin’ about írói lustaság. Akkor minek a nyomozás?

Annyira közhelyes potenciállal előhozakodnom, de ez a sorozat nem a főszereplőkön bukik meg, hanem a nem krimiprofi írókon, akik a két nyomozó kapcsolatát elég jól megírják, a karakterekhez értenek, de a történethez nagyon nem, és ez nem csak a nyomozásra igaz, hanem arra is, hogy ha a nyomozónőt nem lehet összehozni a partnerével, akkor összehozzák a partner segítőjével.

Mivel szezonfináléról volt szó, így a végét valami cliff-szerűségnek is fel lehetett fogni, de nyilván nem az, és semmi sem fog változni. Ami nem is baj.

1 hozzászólás Ne habozz!

Casey Novak - 2018. 07. 06. 17:50

Követtem 2-3 részenként darálva, és tinglitanglinak elmegy, főleg nyári nagytakarítás közben, de marhára fel tudtak húzni azzal, hogy mennyire fogják a néző kezét.
Nem is fogják, rángatják, úgy Trump-osan.

Kisírtak a párbeszédekből azok a kényszerből beírt és a színészek által kényszerből, félvállról elmondott mondatok, amik a nem látott előzményeket mutatták be.
Pl. a 12. részben mi vigyázunk a kislányra mert szegény anyja úgy örül annak a kirándulásnak a franc tudja hol. Ó ezt mi már tudtuk egy ideje, de a nézők nem, szóval elmesélem még egyszer. Meg még vagy három ilyen részenként.

Az is többször előfordult, hogy teátrálisan, szinkronizált lépésekkel érkezik meg a prof és a nyomozó a helyszínre, mert az úgy milyen menő. Mintha az íróknak lenne egy díszkötéses “Filmes klisék” könyve, amit bibliaként használnak.
Az isteni sugallatként jött, egyébként teljesen logikátlan következtetéseket említetted, a legtöbb esetben tűrhetőek voltak, de volt olyan szintű is az évad során, hogy mivel lila a kedvenc színem, ezért pénteken találjuk meg a gyilkost spagettievés közben.

De amin konkrétan hangosan felröhögtem, az az volt, mikor az évad közepén, tehát már bőven benne a rendőrségi rutinban, az egyébként is ex-CIA-s, szupertájékozott, zseni egyetemi professzor elcsodálkozik a “bus” és egyéb rendőrségi szleng szavak jelentésén, mire korrepetálást tartanak neki a többiek. Kösz.

Nem baj, jó lesz az a második évad, legyen min idegeskedni takarítás közben.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz