login |

Harrow: az 1. évad – írta nargli

2018. 07. 11. 14:50 - Írta: vendegblogger

11 hozzászólás | kategória: Ausztrália megmutatja, kritika,

– Did you kill him?
– If I did, do you think anyone would ever know?
– No.

Sok junkie-társamhoz hasonlóan én is azért kezdtem el nézni a Harrow-t (a pilotról már volt kritika a Junkie-n), mert még mindig hiányzik a Forever.

A Harrow főszerepét alakító, Ioan Gruffudd tehetséges színész, de azt kijelenthetjük, hogy a sorozatokkal nincs szerencséje. A karrierje elején a Hornblower című sorozata sikeres volt, de azóta szinte mindegyik széria megbukott, amelyikben szerepelt, ő maga hiába volt jó.

A Ringer című mérsékelten szórakoztató rejtélyes szappanoperát elkaszálták, mielőtt kibontakozhatott volna, a Forever, amely pedig igazán szerethető és jól felépített sorozat volt, sajnos a második évadot sem érte meg.

És érdekességképp jegyzem meg, mint a blog Poldark-felelőse, hogy játszott (volna) egy Poldark-sorozatban is, amelyet azonban egyetlen epizód után levettek a képernyőről, mert a nézőknek annyira nem tetszett, hogy tiltakoztak ellene. Abban az egyetlen epizódban, amely tévéfilmként azóta is megtekinthető, Ross Poldark idősebbik fiát, Jeremy-t alakította, és megint csak azt kell mondanom, hogy ő nagyon jó volt, nem rajta múlott. (Oké, a Liart, amely tavalyi sorozat, folytatják, de ott ki tudja, hogy mit terveznek vele.)

Ilyen előzmények után kíváncsian, de kicsit félve kezdtem bele a Harrow-ba, mert nem akartam valamit megint megszeretni, hogy aztán hirtelen vége legyen. Szerencsére azonban az ausztrál ABC berendelte a második évadját, és most azt mondom, jó esély van rá, hogy még ennél is többet kapjunk, hiszen a igazán szórakoztató lett ez a krimi. Egyszerre guilty pleasure és nagyon okosan, körültekintően felépített sorozat. Már a főcíme is ötletes, ráadásul az egyik epizódban magyar jelenlét is van, úgyhogy lelkesen ajánlom most nektek.

Itt van tehát Dr. Daniel Harrow, aki zseniális törvényszéki patológus, egészen olyan, mint Dr. Henry Morgan, mínusz a halhatatlanság, plusz egy csipetnyi Gregory House-stílus, megbolondítva némi lazasággal, ami abból adódik, hogy a történet Ausztráliában játszódik.

Harrow elvált, kamaszlányát alig látja, mert ő éppen lázad, elhagyta a szüleit, inkább a barátjával él hajléktalanként. És még csak most jön az, ami az egész sorozatot beindítja – és ezzel lelövöm a pilot csavarját, aminek ismeretére szükség lehet a sorozat elkezdéséhez, mert enélkül csak egy szimpla epizodikus kriminek tűnhet. A biztonság kedvéért, azért csak a tovább mögött folytatom.

Szóval az 1×01 végén kiderül, hogy Harrow (valószínűleg nem sokkal korábban) szó szerint betonba öntött, majd a folyóba dobott egy holttestet. Mármint a néző számára derül ki, a rendőrség éppen hogy megtalálta hullát, és még csak találgat.

A felmerülő kérdések a néző számára a következők: Harrow is ölte meg, vagy csak a vízbe dobta az áldozatot? Harrow feleségének vagy lányának, esetleg mindkettejüknek köze van a halálesethez? Ahhoz, hogy a kérdésekre választ kapjunk a sorozat mind a 10 részét meg kell néznünk, de az biztos, hogy Harrow már az első perctől kezdve minden leleményét beveti, hogy hátráltassa nyomozást, nagyon nem akarja, hogy fény derüljön rá, kié a titokzatos holttest.

Eközben a sorozatban fölvonul a klisé szerint szükséges összes szereplő. Kezdjük a sort a keménykezű főnöknővel, aki minden szigora ellenére tisztában van Harrow zsenialitásával, és nagy vitáik után természetesen végül mindent megenged neki. Van idegesítő rendőr és idegesítő kolléga is, akinek a kárára a doki gyakorolhatja szarkasztikus humorát. Az idegesítő kolléga legalább olyan jó a szakmájában, mint Harrow, csak éppen nem olyan laza és ösztönös, és persze nem olyan vonzó, mint a főhős.

Nem szabad elfeledkeznünk a gyakornokról sem, akit főhősünk látszólag semmibe vesz, de a lelke mélyén nagyon nagyra tart. Cserébe a gyakornok látszólag nem tudja elviselni Harrow-t, miközben a végletekig lojális hozzá. Nem maradhatunk idős mentor nélkül sem, az apafigura nélkül, aki Harrow minden titkát ismeri, legalábbis ismerte, addig a napig, amíg a titokzatos test a folyóba nem került.

És persze végül, de nem utolsó sorban ott van Soroya Dass őrmester, a csinos, okos, bátor és kitartó rendőrnő – adja is magát a vonzalom kettejük között, s mindebben persze az a csavar, hogy Soroya nyomoz a folyóból kihúzott hulla ügyében, így Harrow neki (is) végig hazudik.

A sorozat átívelő részének felépítésében tehát nem nagyon akad olyan elem, amit ne láttunk volna már máshol is százszor, mégis sikerül ügyesen és izgalmasan tálalni a rejtélyt. Emellett pedig valóban okosan fölépített heti ügyeket kapunk, amelyek komoly témákat dolgoznak föl.

Például az az epizód, amelyben Harrow a kínai befolyásos üzleti körök és az ausztrál kormány összefonódásával találja szemben magát egy gyilkosság kapcsán, néha már olyan volt, mint egy jó dán krimi, csak Dániában kevesebbet süt a nap. De üresjáratra egyébként sincs lehetősége a sorozatnak, hiszen ahogy már említettem, 10 részes volt az évad.

Az idei év végére bizony az is kiderül, ki a betonba merevedett hulla, és a néző azt is megtudja, pontosan mit tett vele Harrow. És erre más is rájön, ami éppen elég feszültség a második szezon kezdetére. Éppen ezért, szerintem a cliffhanger, amit az utolsó képkockákon kaptunk, teljesen felesleges, de hát ma már lezárni is bombasztikusan kell a dolgokat.

A Harrow a Forever és Ioan Gruffudd rajongóinak kötelező. És nagyon ajánlott azoknak is, akik szerették a Lucifer első két évadát, esetleg reménykedve várják a negyediket. Sőt, azok is nyugodtan belenézhetnek, akinek hiányzik a Bones vagy a House. De ha egyszerűen csak egy ausztrál lazasággal és brit (egészen pontosan walesi) sármmal fűszerezett nyomozós sorozatra vágytok nyári daraként, akkor is tökéletes választás a Harrow.

Mondanom sem kell: drukkoljunk, hogy ez a sorozat kitartson végre sokáig, Ioan Gruffudd igazán megérdemelné.

11 hozzászólás Ne habozz!

speranza - 2018. 07. 11. 15:23

Imádom ezt a színészt. Igazán az “old school” karakterek állnak jól neki (a Forevert én is visszasírom), de bármiben megnézném, ahogy ebben is meg fogom. :)

Deny - 2018. 07. 11. 15:28

Anno bepróbáltam, de nem rántott be, pedig bizakodtam Ioan és a Forever miatt. Lehet adok majd neki még egy esélyt.

Aldo - 2018. 07. 11. 15:57

Akár tekinthetjük a Forever második évadjának is, még a sztoriba is beleillene.
A pilotot megnéztem, akkor azt hittem, hogy a halott csaj volt pasijának a levadászása lesz az átívelő szál, de azt az ügyet megoldották a végére. Nem volt rossz, de annyira azért nem rántott be.

salinger - 2018. 07. 12. 06:54

kedvet kaptam a sorozathoz :)

ChristineJane - 2018. 07. 12. 13:44

Nekem az első két rész döcögött, de örülök, hogy maradtam, mert utána minden a helyére került, és tényleg szépen fölépítették, hogy mi is a helyzet a “beton hullával”. A heti ügyek tényleg jók, ezeket a klisés szereplőket pedig én kifejezetten szeretem.:)

LilyCat - 2018. 07. 12. 13:45

Nekem is megjött a kedvem a sorozathoz! Köszi!:)

nargli - 2018. 07. 12. 13:50

salinger, LilyCat: örülök, hogy meghoztam a kedveteket, remélem, tetszeni fog!:)

IamSherLocked - 2018. 07. 13. 21:43

Betonhulla :D
Hát, természetesen kedvem az nekem is van hozzá, az más kérdés, hogy fogom-e nézni. Most akkor se lenne rá időm, ha olyan jó lenne, mint a House. Most csak a Poldark fér bele. Poldark rajongóknak is ajánlott? ;)

ChristineJane - 2018. 07. 16. 13:49

IamSherLocked: mit csináljak, ha egyszer tényleg betonból van már szegény…:D

nargli - 2018. 07. 16. 13:52

IamSherLocked: az olyan Poldark rajongóknak, akik szeretik a House-t, feltétlenül ajánlott.:) Mint írtam Ioan Gruffudd is volt egyszer Poldark.:)

antares69 - 2018. 07. 18. 22:02

Imádom! Ennyi!

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz