login |

Final Space: az 1. évad

2018. 07. 30. 15:15 - Írta: winnie

15 hozzászólás | kategória: animáció, kritika,

Az animációs műfajnál mindig gondban vagyok az ajánlásokkal, mert szinte egyik rajzolt sorozatot sem vagyok képes 2-3 résznél tovább nézni (a nagy kivételt a zseniális BoJack Horseman jelenti, de a Rick & Morty-val is haladok). Ami nem jelenti azt, hogy ne látnám bennük a pozitívumokat, hogy ne ajánlanám némelyiket, csak ugye elég furán veszi ki magát egy “kaszáltam”-írásnál a dicséret…

Mindegy. Mivel a Final Space-ről más nem írt, én pedig a júliusi Netflix-es premiernek köszönhetően végre elkezdtem ezt a TBS-es intergalaktikus, scifi-sorozatot (amit vártam nagyon, itt a bizonyíték), ezért hadd dobjam be a közösbe, mint mindenképp bepróbálós darabot. Annak ellenére, hogy én végül passzoltam, mert mint mondtam, a műfaj képviselőinek sokkal nehezebb megkedveltetnie magukat velem. És mert az űrhajós sorozatok sem a kedvenceim, úgy tűnik.

Olan Rogers animációja igazi szerelemprojekt, amin sok éve kezdett el dolgozni, előbb websorozatként keltette életre, majd sikerült pilotot is forgatnia belőle, ami felkeltette Conan O’Brien figyelmét, aki meghívta őt, és együtt kidolgozták egy sorozat koncepcióját, a többi pedig már történelem. (Az a 7 perces pilot itt nézhető meg, érdekes látni, de a sorozatot nem ismerőknek nem ajánlanám a spoileressége miatt.)

Mondanom sem kell, hogy felnőtteknek szóló animációról van szó (helyenként elég véres, bár a nyelvezete nem veszélyes, inkább fura a sok, óvatoskodó, a végére toposszá váló ‘crap’), ami elsősorban komédia, de azért erős drámai felhanggal is bír, nagyon érzelmes és tényleg tele van szívvel, plusz a scifi zsánere és a történet-központúsága is szerepet játszik ebben, hiszen a vicceskedés és a poénok ellenére egy élő, lélegző, elég kegyetlen világban játszódik, ahol bőven van tét, egy kósza lövés bárkit leteríthet és nem is mindegyik kiemelt karakter fog életben maradni a szezon, egyébként ugyancsak elég lehangoló végére.

A Final Space története több szálon indul el: először egy flashforwardot kapunk, amiben a főhős, Gary egy csata romjai között lebeg a világűrben és csak 10 percnyi oxigénje van (minden rész vele kezdődik, ahogy 9, 8, 7, stb. perc van hátra az életéből), majd megismerjük őt a jelenben, amint egy űrhajón rabként tengeti az életét robotok között, kekszre éhezve. (Hogy miért, arra pár évre korábban visszaemlékezve fény derül.) És mindehhez kapunk még egy földi szálat is a flashback-ben megismert szereplőkkel.

Nem tudom, hogy ilyen, komplexebb szerkezettel mennyire szoktak animációs sorozatok büszkélkedni, de már ez is jelzi, hogy e tekintetben az élőszereplős sorozatokra hajaz a Final Space. Abban viszont már sokkal inkább animációkra, hogy a fősztorit egy cuki, macguffin-ként funkcionáló űrlény indítja be (Gary-nek csak Mooncake, a többieknek E 351), aki bolygómegsemmisítő képességekkel rendelkezik és már földönkívüliek vannak a nyomában.

Innentől kezdve pedig már nincs megállás. Míg eleinte Gary csak Matt Damon módjára kvázi egyedül szerencsétlenkedik és megállás nélkül pofázik az űrben (karakterizálásra remek jelenetekben), kisvártatva partnereket kap maga mellé, és onnantól kezdve akcióközpontú, elég erőteljes scifi-elemekkel átszőtt sztorit, amiben világot is próbálnak építeni, kütyükkel, különféle fajok, szokásokkal és érdekes dinamikákkal.

Az a nagy helyzet, hogy rém fapados indokot fogok felhozni annak kapcsán, hogy mi nem tetszett leginkább a sorozatban: a főhős hangja. Szokás szerint a készítő kölcsönzi , és számomra annyira elütött The Gary kinézete az orgánumától, hogy folyton kizökkentett a párbeszédekből, sőt, inkább azt mondom, hogy “be sem zökkentett”. Nyilván nem a hanggal volt bajom (Tribore-ként például zseniális a készítői szinkron), hanem azzal, hogy ilyen figura szájából jött ki.

Nem olvastam utána, hogy vajon ez is egy poénforrásnak tekinthető, vagy totális baromságnak és a világon senki nem akadt fel ilyenen, de nyilván ettől még nézős maradt volna a sorozat számomra, ha a történet vagy a humor jobban megfog, de annak ellenére, hogy a poénok javarészt működtek, mégsem azt a hangosan röhögős stílust képviselték, amikre beindultam volna, sokszor inkább a pihentagyúság jellemezte őket.

Még nagyobb gond volt, hogy maga a főhős sem volt túl érdekes nekem, ezért az éretlen, gyerekes, idióta, bár jószívű karakterért nem tudtam aggódni, még az öblös hangja ellenére sem. És ugyanígy a trollarc főgonosz sem jött be, mert egyrészt annak ellenére, hogy lazán öldös a téttel bíró sztoriban ő tipikus, rajzfilmes, röhejesen pattogó villain, másrészt pedig a képességei miatt túl erősnek tűnt – kivéve akkor, amikor nem akarták, hogy erősnek tűnjön.

A nettó 3,5 órás első Final Space-szezon a fentiek ellenére szerintem marhára ajánlható sorozat (olyanok szinkronizálnak benne, mint David Tennant, Steven Yeun, Fred Armisen vagy Ron Perlman), és bár már az első két részben körvonalazódni látszik a történet, igazából később indul be, amikor a csapat összerázódik és meglesz a konkrét küldetés. És a 2. évad már be van rendelve, ami a zárás miatt gondolom, jó hír.

15 hozzászólás Ne habozz!

stargatelost - 2018. 05. 01. 12:09

Akinek hiányzik az űrhajós sci-fi műfaj, az mindenképp ugorjon neki! :) Ez is felnőtt animáció.

hallak65 - 2018. 05. 08. 15:20

minek második évad…Gyönyörű megvalósítás, nulla történet és kevés poén. Vígjátéknak nem vígjáték, drámának nem elég sötét. Olyan langyos víz, pár jó megmozdulással.

Edrick - 2018. 07. 24. 01:06

Megvan benne a humor és az egzisztenciális elmélkedésekbe hajló gondolatok, de az elején mégsem találja el annyira jó arányban ezt a kettőt, viszont 10 rész alatt kifejezetten sokat fejlődik, az első 2-3 rész szinte semmi ahhoz képest, ami utána jön. Ami már az elején maradásra bírt, az a történet, és le a kalappal, hogy még az utolsó másodpercekben is milyen jól volt adagolva. Ez és a zene (!) a legerősebb eleme, ezzel a kezdetben nehezen befogadható karaktereket is húzza. Ha 10 rész alatt ekkora ugrásra volt képes, akkor még bizakodóbb vagyok a folytatást illetően. Talán túlzok, de érdemes lehet rá figyelni a jövőben + bepróbálásra mindenképpen ajánlott, még ha az eleje gyengébb is, megéri kitartani.

- 2018. 07. 28. 12:15

Nem is értem eddig miért maradt ki. Mint Space Odyssey-fan, nem egy pillanaton sírtam hason fekve, pedig nem vagyok egy ”Poén van. Nevetek.” kaliberű néző. Azok a plot twistek is mik voltak már Jeeeez! Nem azt mondom, hogy egy Rick and Morty babérjaira törő csoda, de iszonyú igényesen lett összerakva az első évad.

clegane - 2018. 07. 30. 15:30

hááát… én megnéztem az első részt, de igazából nekem csak az jött le belőle, mennyire fantáziátlan az egész.
a karakterek, a poénok, minden.
fáradt, sablonos volt benne minden. még csak az erőfeszítés nyomát sem vettem észre rajta.
ennél egy Futurama pilotba százszor több szellemesség jutott.

winnie - 2018. 07. 30. 15:40

clegane: itt biztos érdemes várni egy kicsit, hogy a nagy sztori kibontakozzon, bár nyilván a stílus marad, a klasszikus scifis toposzok szerepet kapnak. viszont a karakterekre ráfekszenek, és ezzel elég jól megalapozzák a dolgokat êrzelmileg.

- 2018. 07. 30. 17:31

Simán 9-es erősségű. Space Odyssey fanboyként hatalmas felüdülés volt végigülni az idióták kalandjait. A csávót, aki a vécén maradt, még mindig nem tudtam feldolgozni, pedig majd’ 1 hete fejeztem be az évadot :D

LoGi - 2018. 07. 30. 21:00

CSUKITI PUK

Dark Energy - 2018. 07. 30. 21:17

Simán nézhető, fogyasztható, halálra azért nem nevettem magam, de én amúgy sem vagyok nagy poén fogyasztó, a legjobb poénokon is maximum elmosolyodom, de ez nálam egyébként is az egyéni standard. A sci-fi vonal miatt néztem meg, de teljesen jó volt.

idioty - 2018. 07. 31. 06:45

Köszi az ajánlást!
Már szemezek egy ideje a sorozattal és alapvetően érdekel is. De így, hogy Tennant is szinkronizál, így meg rá is szánom a 3.5 órát tutira. Pedig én sem vagyok az animációs sorozat kedvelője.

G. - 2018. 07. 31. 15:53

Tényleg szerethető, jószívű sorozat, és mivel kb. 4 normál (vagy 2,5 Westworld :D ) sorozatepizód hosszú az egész, nem nagy kockázat bepróbálni.
A zene tényleg nagyon jó!
+ ugye sci-fi, az se utolsó!

G.

jonnyka - 2018. 07. 31. 17:04

koszi az irast fonok
total egyetertek, a fohos hangjaval nem vagyok en se kibekulve, azon kivul imadom

Edrick - 2018. 08. 02. 02:18

A humor nekem se nagyon működött az elején, de még a karakterek is csak úgy-ahogy. A történet viszont mindkettőt húzta előre, a részek eleji egy percesek sokat tettek hozzá az elején, hogy maradjak; mintha már ezekben mutattak volna olyan gondolatiságot, ami az évad vége felé erősödött, plusz nyilván érdekelt, hogy hogy jutunk el odáig. És ami miatt nagyon tetszett, az az, hogy amikor elértük ezt a sokszor előre vetített pontot, akkor nem oldották meg egy csapásra a helyzetet, ahogy vártam volna, hanem még elidőztek benne, és szó szerint csak az utolsó másodpercben jött valami, de arról sem tudjuk pontosan, hogy mi.

Ami szúrta a szememet, és talán ami miatt a humor se annyira jött be, az az a fajta kreativitás “hiánya” (nem szeretném bántóan használni ezt a szót), ami miatt érzem, hogy amit nézek, az okos és kreatívan átgondolt. Mármint lehet, hogy csak nekem volt kevés, de örültem volna több olyan helyzetnek, mint amilyen talán a 3. vagy 4. részben volt a “gondolat börtön”, illetve amilyen a 8. részben volt a démon bolygója. Ez a fajta kis plusz nekem hiányzott, a történetből kevésbé, de a humorból már jobban.

Valamint – és szerintem ezzel egyedül leszek – az animációval sem voltam kibékülve. Nem magával a ténnyel, hogy ez animációs, hanem amilyen volt néha. A főcímet képileg úgy, ahogy van, ki nem állhattam, és többször is úgy éreztem, hogy részek közben is átcsúsztak néha-néha ebbe a stílusba, és számomra kicsit kizökkentő volt.

A zene azonban elég erős, és sok pillanathoz járult hozzá, szóval azt csak dicsérni tudom (még a főcímnél is). Meg úgy tényleg, sok dologban erősödik az első egy-két részhez képest, a szerkezetet pedig okosan oldották meg, nálam legalábbis plusz húzóerő volt.
De nem nagyon akarom ismételni magamat (köszi, hogy az ajánlós kommentemet betettétek :), tényleg érdemes neki esélyt adni, kitartani meg pláne.

humorpalanta - 2018. 08. 02. 10:51

Nekem nagyon bejött, csak ajánlani tudom. A megvalósítás csillagos ötös, gyönyörű a kép, a történet tetszetős, drámai, fordulatos, bár szomorú, de élvezhető.

Spoiler
Nekem az volt az igazi, mikor látta felrobbanni azt a bizonyos robotot,mondom tuti megsajnálja majd, mire jön az: It’s so beautiful! benyögés, na ott szakadtam :D

idioty - 2018. 08. 13. 20:34

Megnéztem és nekem is tetszett. Bár én sem röhögtem magam halálra, de összességében szerintem jó sztori volt. Valamint engem nem zökkentett ki a főhős hangja.
Viszont nem tetszett benne egy dolog: az egyik részben úgy oldja meg a helyzetet, hogy lő egy lyukat az üvegre, és a lyukon kiröpül az ellenség. Erre az utolsó részben szanaszét lövi a főhős az üveget, plusz ugye szét is rágják, de semmi sem repül ki… Jó persze ez mese, de akkor is… :)

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz