login |

Quantico: vége a 3. évadnak. És a sorozatnak is. – írta Necridus

2018. 08. 09. 15:00 - Írta: vendegblogger

5 hozzászólás | kategória: 2017/18 finálék, kritika,

Többszörös reboot, sugárzási időpontváltás, színészgárda- és showrunnercsere – a Quantico idén végleg leköszönt az ABC műsorai közül. A kétidősávos terroristás drámának induló sorozat második évadjában jobbára már csak egy idővonalat követhettünk, kevesebb karakterrel és eltérő stílusban. Idén pedig egy heti nyomozós szezont kaptunk, még kevesebb eredeti szereplővel, és egy sokkal egyszerűbb formulával.

Nem azt mondom, hogy elbutult volna a sorozat, hogy unalmas és kiszámítható lett, hanem hogy sokkal érthetőbb, követhetőbb és reálisabb történetet tártak elénk a készítők.

Az első évadban szinte azt se tudtuk, ki kicsoda, mert mindenkinek annyi titka volt, mint ahány hajszála. Utána pedig annyira zavarosra sikeredtek a szálak, hogy az egészből talán csak annyi maradt meg, hogy néhányan beépültek a CIA-hoz, hogy csak egy-kettő maradjon, a főhős pedig még az FBI-tól is elköszönt. Az évad vége felé történő hirtelen stílusváltás jót tett a sorozatnak, és talán úgy látszott, hogy az alacsonnyá váló nívó javulni készül.

Most fogom saját magamat szembe köpni, mert a véleményem az évadnyitós kritikámmal már nem sok pontban egyezik: a harmadik évad kellemes meglepetés volt az eddigiekhez képest. Habár kifejezetten szerettem az első évadot, és szerintem az volt a sorozat csúcsa, mert bárkivel bármikor történhetett bármi, kiderülhetett róla mindenféle egyik percről a másikra, és egyszerre lehetett izgulni a jelen és a jövő eseményei miatt, addig a harmadik évad heti ügyes stílusa is kifejezetten jól állt a sorozatnak.

A tovább mögött spoilerekkel folytatom.

Szóval próbálkoztak az alkotók. Láthattunk végre egy igazi, érettebb szerelmet (Shelby és Ryan végül ezerszer jobban bejött, mint Alex és Ryan), autós üldözést, penthouse-ba betörő terroristákat, siket FBI ügynököt, ír bűnözőcsalád fejét, emberkereskedelemről szóló részeket, Alex terhességét és az azt követő elvetélését.

A személyes kedvenc epizódom is egy különlegesség volt az évadban, amikor az elrabolt emberek fejére zsákot húztak, kezükbe fegyvert adtak, és egymásnak eresztették őket amolyan „csak egy élheti túl” stílusban, ahol az egyik csapattag életét is vesztette hatalmas érzelmi löketet adva az egész résznek.

Habár elköszöntünk a Haas testvérektől, az Amin ikrektől, Mirandától, és a CIA-s újoncoktól, azért még a csapatban maradt Alex, Shelby és Ryan mellett Owen, az osztag feje, és Harry is, az ex-MI6-s ügynök. Melléjük érkezett még Jocelyn, az egyik küldetésen felrobbant bomba miatt hallását elvesztett ügynök, valamint Mike, az angol FBI ügynök. Kaptunk még két újoncot, Jagdeep-et és Celine-t, akik hamar kiestek a képből, nem igazán ismerhettük meg őket.

Az évad elején azt gondoltam, itt minden a szerelmi háromszögről fog szólni, de szerencsére hatalmasat tévedtem. Az első pár részben ugyan valóban érződött, hogy Shelby, Alex és Ryan között elég feszült a levegő ez ügyben, és nyilván az irtó gyenge opening is Alex és Ryan egymásra találását jelezte előre, de ezt az írók hamar elfelejtették, és Shelby és Ryan kapcsolatát igazán kedvelhetőnek írták, míg Alexet Andrea elhagyása után közelebb hozták Mike-hoz.

Muszáj külön írnom a zene használatról, mert az viszont egyszerűen kiborított. Amikor meghallottam a nyitány dallamát először az egyik részben, azt gondoltam, ez tök hangulatos, de amikor az egymás után következő 5-6 jelenet mindegyike ezzel a zenével lett felvezetve, majd szinte az egész évadban hallhattuk az addigra már nagyon idegesítővé váló dallamot, akkor már elgondolkoztam, hogy Jocelyn-üzemmódba váltva némán, csupán felirattal fogom nézni a sorozatot.

Habár voltak olyan részek, amiket alig tudtam egy helyben végig ülni, annyira egysíkúra és unalmasra sikeredtek voltak, a végére összekapta magát ismét a Quantico, és behozott egy komolyabb szálat. A már említett ír bűnöző, Conor Devlin megölte Mike húgát, Owen lányát, elrabolta Harry tesóját, máris komolyabb ellenféllé vált, mint az évadban addig látottak. Családtagjai is hasonló karriert futottak be, így történt, hogy a csapatra támadó fiát Ryan megölte, majd testvére is életét vesztette – Conor Devlin kezei által.

Ezt azonban csak főhőseink tudták, akikre Devlin a testvére temetésén rákente az egész gyilkosságot, és arra kérte ír társait, álljanak ki magukért, forduljanak el az amerikaiaktól. Elrabolta az évad elején megismert Andreát és Isabellát, Alex új családját, és életükért cserébe Ryant kérte, fia gyilkosát, aki legnagyobb meglepődésemre nem adta fel magát egyből, nem volt az a hős, aki egykor, csak azután merészkedett ki – feleségének előre nem szólva -, miután Devlin megölte Andreát.

Ryant majdnem halálra verte, akinek mégis sikerült egy jeladót bekapcsolni, amivel társai megtalálták. A látszólag legyőzhetetlen Devlin azonban nem volt már a szobában, így ő nem került kezeik közé, azonban rájöttek, hogy az egyik társa, Little Bobby annyira mégsem szeretne egységben lenni a gyilkossal, így csapdába csalva az írt szó nélkül hagyták, hogy lelője ellenségüket, így átvegye a családja vállalkozását.

A csapat hosszú hetek óta először pihenhetett, kivéve Shelby-t, aki az eszméletlen férje felett zokogott. Azt tanácsolta barátnőjének, hogy ne meneküljön többet a szerelemtől, mert az a legfontosabb az életben. A lány azonban Isabellához ment ezután, nem Mike-hoz, és magához vette a kislányt. Azért kaptunk romantikus összejövetelt, hiszen Owen és Jocelyn végre egy párt alkothatnak a hosszú, Devlin elleni háború után.

Számomra maga az évadzáró megoldása csalódás volt, nagyobb bumm-ra számítottam, hiszen ennél néhány korai, évadközi rész is több izgalmat és csavart tartogatott. S a zárójelenetek alapján a készítők bíztak a 4. évadban, hiszen nem tudjuk, Ryan vajon felébred-e a kómából, Harry újra jóban lesz-e a testévérével, hogy a főhős marad-e az FBI-nál, valamint hogy Mike és Alex végül egymás mellett kötnek-e ki.

De a fentiektől, és a hullámzástól eltekintve azt mondom, hogy nem bántam meg, hogy megnéztem az S3-at, már csak az eyecandy Johanna Brady és az első amerikai sorozatban főszerepet játszó Priyanka Chopra miatt sem. 6/10-re értékelném ezt az etapot, s ha nem is ez a sorozat lett életem kedvence, mégis tudnám ajánlani, ha valami kellőképp izgalmasra vágyik az ember.

5 hozzászólás Ne habozz!

Stuffy - 2018. 08. 09. 16:12

Köszönöm az írást:) anno a szívemhez nőtt a sorozat első évada, utána furcsamód valamilyen űrt is éreztem az életemben:D

valóban az első évad volt az igazi “quanticós”, lehet a helyszín, a sok titok, na meg a szereplők.

Nekem nagyon hiányoztak Miranda motivációs beszédei, az egyenruhák, Az ikrek,és az alap-alap szereplők, 2 évadot nem néztem végig,nem jött be, talán egyszer behozom. Mindenesetre igazi quilty pleasure:)

Ki tudja, azért a számok maradtak a tavalyihoz képest, lehet lesz 4.évad. volt már példa.

Captain Phillips - 2018. 08. 09. 21:04

Valamelyik poszt ala mar beirtam, de ide meg aktualisabb:

Par evtizede mar nezek sorozatokat, de ketseget kizaroan allithatom, hogy a Quantico szereploinel rosszabb szineszi alakitast egyetlen mas sorozatban nem lattam.

Olyan szinten mu az egesz, hogy az ember nem tudja sirjon-e vagy nevessen.

Kitana - 2018. 08. 09. 22:36

Korrekt írás, szinte teljesen egyetértek mindennel.

Az elején rezgett a léc, de végülis kimondottan jó záróévadot hoztak össze. Az állandóan visszatérő főcímzene pedig nekem is az agyamra ment!

Az évadnyitó alapján tartani lehetett tőle, hogy túl lesz tolva az Alex-Ryan-Shelby háromszög, de szerencsére nem így lett – tulajdonképpen ebben az évadban volt a legkevesebb szerelmi drámázás, ami üdítően hatott, főleg a második évad után. Az új szereplők engem eleinte nem fogtak meg, inkább koncentráltam volna a régiekre, de a két újonc kiírása után, kisebb létszámmal már jól működött a csapat.

A szereplők mellett a sztori is pozitív irányba fejlődött, az évad második fele az átívelő ír sztorival kimondottan izgalmas volt. Ha ilyen csapattal és ilyen stílusban folytatták volna egy negyedik évadban, szívesen néztem volna tovább. Az évadzáró sajnos befejezetlen maradt, jó lett volna még 5-10 perc, amiben mindenki sztoriját lezárják.

Összességében tetszett a Quantico, még ha hullámzó is volt a három évad, megérte végignézni.

Baribar - 2018. 08. 11. 12:27

Most akkor kaszát kapott, vagy van még némi remény?

winnie - 2018. 08. 11. 12:35

szerintem elég beszédes a poszt címe, de ha rákttaintasz a poszt címkéjére és legörgetsz, akkor bővebben is előjön a hír a kaszáról/berendelésről.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz