login |

Forever: az 1. évad

2018. 09. 14. 20:44 - Írta: winnie

11 hozzászólás | kategória: kritika,

Még mielőtt: ez nem az Ioan Gruffudd-os, halottkémes krimi, hanem az Amazon mai premierje, aminek itt az előzetese, de valójában szinte semmit nem lehetett tudni róla, a kritikusoknak is a lelkére kötötték, hogy a történetről nem írhatnak semmit.

Manapság elég nagy merészség úgy kilőni egy sorozatot, hogy nem promózzák és spoilerezik szét, és szinte semmit nem árulnak el róla, csak annyit, hogy a Master of None készítője, Alan Yang jegyzi, valamint hogy Maya Rudolph és Fred Armisen a főszereplője, akik egy házaspárt alakítanak. Ez tipikus esete annak, hogy azt kérik a nézőtől, hogy bízzanak meg az alapfelállásban, illetve a platformban.

Mondanom sem kell, hogy ezzel a titkolózással fel is keltették a figyelmemet, olyannyira, hogy az ugyancsak Sean Penn-es Marsos The First, valamint az American Vandal/Bo Jack Horseman duó elé vettem a Forever-t. És végig is néztem az első szezont, amiből nagyjából rá lehet jönni, hogy mi a véleményem. Tippre bőven lesznek, akik a legjobb őszi újoncok között fogják emlegetni.

Tőlünk persze nem kértek titoktartást, de én sem fogok sok mindent elárulni a sorozatról (legalábbis a posztban, ezen a linken leírtam az első részekben kibomló, spoileres alapkoncepciót – a kommentek között erről lehet szó, így csak óvatosan!), mert valóban nagyon sokat jelent az, hogy a nézőnek nincs fogalma arról, mibe vágja a fejszéjét, többek között a csavarok viszik előre a sztorit. Miképp az American Horror Story S8 esetében, itt is legalább 4 különböző irányba indult el a sztori (NÉZTEM VOLNA MINDET!), mielőtt kikristályosodott volna, hogy mit is akarnak.

Mint írtam, egy házaspár van a Forever középpontjában, akiknek a dinamikáját (és a felek személyiségét) nagyon szépen és okosan felvázolják pár perc alatt. A duó minden évben ugyanabban a tómenti kunyhóban szokott “nyaralni”, azonban egyszercsak úgy döntenek, hogy francba a fáradó rutinnal és ezúttal síelni mennek. És azon a síelős víkenden örökre megváltozik minden a kapcsolatukban.

És itt ütközök elég komoly zsákutcába, hiszen nem elég, hogy képeket sem nagyon merek betenni, de még bizonyos kulcsszavakat is mellőznöm kell, hogy ne áruljak el sok mindent. És azt sem tudom igazán elmondani, hogy miért jött be annyira a Forever. Az nem hiszem, hogy bárki érdeklődését felkeltené, hogy a házasságról vagy a rutinról, vagy az ember vágyainak beteljesítéséről szól, mert ezek elég általános dolgok, de legalább magunkra ismerhetünk ebben-abban.

Az unalomról és az annak megszüntetésére történő törekvésekről lehet drámát is készíteni, de a Forever inkább afféle melankolikus komédia akar lenni, vagy legalábbis dramedy, 28-35 perces epizódokkal. Más kérdés, hogy a humora nem hangosan röhögős, inkább nagyon finoman tálalt és szellemes, amin egyébként nagyon jól lehet szórakozni, főleg, amikor a karakterekből fakad, azonban hiszem, hogy ez sokaknak nem lesz elég.

Az évad első fele köszönhetően a sok homálynak (örök hála a titkolózásnak!), nagyon betalált nálam, a legjobb rész talán az 1×06-os, teljesen randomnak tűnő filler volt, talán csak a sorozathoz való túl erőltetett kapcsolódása miatt nem lett 10/10-es. És épp ezért sajnáltam, hogy a zárás közel sem lett ennyire erős. Félre ne értsetek, jó volt az évadzárónak is, voltak remek pillanatai, de a fő sztori nem volt érdekes, és kissé a semmiből jött a főhős döntése. De a (nevezzük így) cliffhanger, vagyis amerre tartott a sztori, mindenképp felkeltette az érdeklődésem.

Maya Rudolph sosem volt a kedvencem, így azt hiszem, részemről elég nagy dicséret az, hogy számomra ő vitte a vállán a sorozatot, helyenként kiemelkedően jó volt. Armisen-nek volt egy nagyon erős jelenete, de ő túlságosan is tipikus figurát hoz, olyat, amit már láthattunk tőle. A többiek közül leginkább Noah Robbins (Mark) emelhető ki, de egyébként olyan kiemelt szereplők vannak még benne, mint Catherine Keener, Julia Ormond vagy Peter Weller.

Ilyen egy “nesze semmi, fogd meg jól!” vélemény? Nem tudom. De összességében nagyon élveztem a Forever-t, jó volt nézni és még jobb felfedezni. Egyedi sorozat ez, és nagyon jól áll neki a visszafogottság, hogy nem akar nagyzolni, hiszen így sokkal jobban ütnek a csendesebb pillanatai is. Egyedül a zárásnak köszönhető az, hogy nálam szerint nem lesz benne az év végi top3 újoncban, de a 10-es listára jó eséllyel oda fog érni.

Arról viszont gőzöm nincs, hogy kinek tudnám ajánlani a sorozatot (nekem például nem jött be a Master of None), illetve, hogy kinél mennyire fog betalálni Alan Yang stílusa – a készítő (és némelyik rész esetében rendező is) azt nyilatkozta, hogy David Lynch, Wim Wenders, Tim Burton és Krzysztof Kieślowski munkái inspirálták a Forever egyes elemeit.

11 hozzászólás Ne habozz!

abba - 2018. 09. 14. 22:16

A 3. résznél tartok, és pff. Meg kell mondjam, jobban bejött volna az az irány, amit az első két rész vett, most egy kicsit mintha csalódott is lennék.
Mindegy. Végignézem, aztán jön a végleges ítélet.

D - 2018. 09. 14. 22:23

Egynek elment igy pentek delelott, de nem nagy szam :)

cherockee - 2018. 09. 14. 22:46

Hát én megpróbáltam, az első rész közepéig sem jutottam. Később mennyire változik?

abba - 2018. 09. 15. 00:16

Basszus, a 6. rész tényleg nagyon ott van. Nem tudom, hova lehet ezt még fokozni…
Mindenesetre ezalatt 3 rész alatt, ahogy kibontakozott a teljes helyzet, nagyon kikupálódott a sorozat, nekem abszolút bejön.
Maya Rudolph pedig tényleg a vállán viszi az egészet, bár nem is csoda, hiszen a legtöbbször ő van a képernyőn.

Egyébként én azt mondanám, hogy a sorozat nem változik, legalábbis hangvételben nem, viszont kinyílik, és sokat tud adni egy-egy pillantással vagy lassú, csordogáló történetmeséléssel.

winnie - 2018. 09. 15. 04:43

cherockee: mint írtam, a sorozat teljesen más, mint az elején, meg mint a 2. részben. az ember azt hiszi, hogy erről fog szólni, aztán kiderül, hogy teljesen másról, és utána, hogy megint totál másról.

változni változik. hatalmasat, de a hangnem hasonló marad, szóval ha nm jött be addig, akkor _lehet_, hogy később sem fog.

abba - 2018. 09. 15. 14:15

Befejeztem az évadot.
Összességében véve tényleg nem szólt másról, mint egy házasságról, a mindennapokról, csak egészen különleges módon kísérelte meg ezt elmesélni a sorozat. Nekem tetszett, és nagyon könnyen lement ez a 8 rész, úgyhogy egyáltalán nem bántam meg, hogy megnéztem.

Nem mondanám különösen kiemelkedőnek, de konstansan jó és egyedi volt.

Shannen - 2018. 09. 16. 19:51

Hm, hát ez érdekes volt. Hiába volt spoiler-mentes az írás, már abból sejtettem, hogy mi lesz itt a csavar, viszont az érdekes készítői húzás volt, hogy ezt csak a 3.részben fedték fel.

Gyorsan lecsúszott ez a 8 rész, de elég egyenetlen volt számomra.

A csúcspont tényleg az 1×06 volt (nálam simán az év eddigi egyik legjobb epizódja), és ebből az is sejthető, hogy nálam a főszereplő páros pl. annyira nem jött be, valahogy nem passzoltak össze. Mindenki jól hozta a karaktert a maga módján, de nem volt meg a kémia, amiért úgy tényleg igazán drukkoltam volna nekik.

És nekem még az is hiányzott, hogy kicsit tágítsák a világot, miközben persze tudom, hogy itt maga a kapcsolat volt a lényeg, de örültem volna, ha az apróságokon kívül (amiken amúgy érződött, hogy vannak itt ötletek), többet is megtudunk.

Bár eléggé érződik rajta Alan Young keze nyoma, összességében 7/10-nél nekem nem volt jobb, viszont az 1×06-ot komolyan ajánlom mindenki figyelmébe, mivel tulajdonképpen tényleg filler, ezért bátran nézhető, akkor is ha a sorozat nem érdekli az embert vagy nem jön be neki.

bara - 2018. 09. 18. 21:14

Végigásítottam a pilotot, aztán jött a fa, és… nem, nem rázott fel. Pedig érdekesen hangzik ez a “másról szól”, de ha ilyen uncsi nekem, akkor nem érdemes felülnöm rá. Kár, egész felcsigázott az ajánló.

winnie - 2018. 09. 19. 04:56

bara: engem sem rázott fel a fa. és ez csak az első irányváltás, viszont a stílus nem változik, szóval nem mondom, hogy a folytatás bejönne.

FrankLuck - 2018. 09. 19. 10:46

Megnéztem az első részt, aztán váltás, aztán a második részt, váltás, aztán már nem érdekel tovább (ha nem lett volna váltás, akkor sem érdekelt volna). Nem utáltam egyik részt sem, de egyik sem kötött le (tán a pilot jobb volt).

louie - 2018. 09. 22. 18:00

rég volt ennyire vegyes érzésem egy sorozatról. Először berántott, meglepett, aztán kicsit nyomasztott, nem volt jó nézni… vagyis inkább csak nehezen kezdtem bele egy-egy epizódba. Sokat segített, hogy rövidek, így csak folytattam, az évadzáró pedig még hátra van.
Ja, és nyilván az 1×06 a legjobb, de az konkrétan zseniális, akár külön is nézhető.
Az Insatiable volt mostanában nekem hasonlóan fura élmény, de ott egyértelműen vittek magukkal már csak a karakterek is.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz