login |

Pilot-mustra: FBI – 1×01

2018. 09. 30. 18:50 - Írta: winnie

2 hozzászólás | kategória: 2018/19, kritika, pilot-mustra,

(A másik pilotkritikánk itt olvasható.) Szóval Dick Wolf megint gründolt egy olyan (krimi)sorozatot, aminek rém generikus a címe és végtelen számú spinoffnak ágyazhat meg, csak egy várost kell hozzá biggyeszteni. Most már csak az a kérdés, hogy miben különbözik az FBI mondjuk a Law & Order-szériáktól.

FBI – 1×01 – 6/10

A Law & Order-sorozatokat a világ legtipikusabb krimijeiként szoktam emlegetni, mert kimondva is egy sémát követnek, és ez is a sikerük titka: nem sok bennük a nyomolvasás, mint a CSI-okban, inkább az egyik kikérdezéstől a másikig mennek, mindig felvesznek valami új infót, ami révén új kikérdezés jön (és közben bonyolódik a sztori is).

Azonban valójában az L&O nagyon nem tipikus, ugyanis az volt a találmánya, hogy miután megvan a tettes (sokszor a 20. percre), következik a bírósági tárgyalása, hiszen míg a legtöbb krimiben, amikor csattan a bilincs, elkönyveljük a hepiendet, ezekben a sorozatokban megmutatták, hogy közel sem biztos, hogy börtönbe kerül az elkapott illető. Nos, az FBI-ban ugyanúgy ketten járják a helyszíneket, de ebben nincs ilyen plusz. (A kettő egyike Missy Peregrym, akit jó látni egy idősebb karakterként, sokkal komolyabb szerepben.)

Van azonban egy nagy FBI-apparátus, amiből kiderül, hogy annak ellenére, hogy ketten vezetik a nyomozást, ők azok, akik akcióközelben vannak, de mögöttük kőkemény fogaskerekek forognak, és az egyik kiemelt szereplő ezt a több százas gépezetet irányítja. És mivel az FBI-ról van szó, a pilot sem egy szimpla gyilkossággal foglalkozik, hanem egy több tucat életet követelő robbantás elkövetőjének erednek a nyomába, sok másik ügynökséggel együtt.

Az nagyon hamar kiderül, hogy ez nem egy vidám, vicceskedő sorozat lesz, Dick Wolf nem kegyelmez, már az első percekben végez egy aranyos kisgyerekkel – írnám, hogy ő aztán tudja, hogy mi kell a nézőnek, de biztosan ez kell? Ez a komor hangulat, a nagyon erős (megint Law & Order-párhuzam) zenei aláfestéssel együtt végig jelen is van a pilotban.

Az FBI pilotja kifejezetten dinamikus volt, és nem azért, mert esetleg akcióztak benne. Valahogy még a párbeszédes jelenetek is elég gyorsan gördültek, amikor pedig mozgásban voltak, akkor végképp jó volt a tempó. Kellemes változatosságot jelentett az is, hogy nem a megszokott volt a nyomozás stílusa, hiszen egyrészt megfigyelések is voltak a kezdésben, másrészt a kikérdezések általában nem tanúkra szorítkoztak, hanem főként bűnözőket szorongattak meg, és próbáltak kiszedni belőlük ezt-azt.

Az efféle infószerzést a Magnum PI esetében kipécéztem, de itt nem csak “hívjuk fel” és kész, hanem alaposan megírt kihallgatások vannak, vagyis az írók nem lazázzák el a dolgot. Ráadásul ezek a kihallgatások lehetőséget nyújtanak némi karakterizálásra is, hiszen ugyancsak a Law & Order-es szellemet továbbgörgetve, az FBI sem magánéletezik, nem megyünk haza a szereplőkkel, szinte minden beszélgetés az üggyel kapcsolatos, szóval azokon belül kell a szereplőket is közelebb hozni a nézőkhöz.

Nem tapsikoltam a pilot hatására, de korrekt volt, hisze mindig szeretem, amikor a rész játékidejének 40 percéből 35-40 percet szentelnek az éppen aktuális bűnügynek, és nem romantikázással, évődéssel, barátkozással vagy ebédeléssel megy el az idő. Manapság már ez jelenti a kivételt, amikor lecsupaszítják a műfajt, lenyesegetik a felesleget, kihajítják a sallangot, a színészek játékára bízzak a karakterek megteremtését.

Ahogy azt már megszokhattuk a LO-franchise-ban, az egyszerűnek induló ügy sokkal komplexebb (és ördögibb), mint azt elsőre gondolnánk (ennyit tesz, hogy nem csak 10-20 perc a nyomozás), és érdekes látni, ahogy az első és második tévút, zsákutca után kezd kirajzolódni a big picture.

A szappanfaktor nélkül az FBI sem a Chicago-sorozatokhoz fog hasonlítani, hanem a Law & Order-ekhez, gondolom ez totálisan epizodikus jelleget is fog jelenteni, ami átívelhet, az a mikronnyi magánéleti szál, mert annyit azért tudunk, hogy Missy Peregrym karaktere (elég beszédes, hogy csak a 35. perc körül esett le, hogy nem is tudom a keresztnevét, és ahogy nézem, ez nem az én figyelmetlenségem volt, tényleg akkor említik először) erősen gyászol valakit.

2 hozzászólás Ne habozz!

winnie - 2018. 10. 07. 12:06

1×02: 6,5/10. Ugyanazt kaptuk, mint a pilotban, csak pepitában – ahogy a Magnum-nál is írtam. Vagyis nem ugyanazt, de nem az volt a különbség, hogy míg ott vagy 30 halottal járó bűncselekménnyel indítottak, a folytatásban “csak” 8-10-en haltak meg. (Maga az ügy elég ijesztő és ijesztően valóságos volt online vetülettel.)

Továbbra is imponál, hogy 42 percből 40-et az üggyel töltenek. Hogy az infót nem egy telefonhívás révén szerzik meg, hanem komoly utánajárással vagy egy 5 perces kikérdezési jelenet révén. Hogy a nyomozók egy ponton leültek egymással szemben és elkezdtek közösen gondolkodni és kombinálni, de nem ám egy 5 másodperces jelenetben. Ezek egyike sem újdonság vagy egyedi, de manapság elég ritka.

Verdikt: még maradok, de várnék valami pluszt a részek végén is, mint a Law & Order-ekben. Nem feltétlenül végső csavart vagy totál pesszimista befejezést, az tényleg nem illene ide, de fél perc magánélet vagy totál hepiend helyett kitalálhatnának valamit.

winnie - 2018. 10. 19. 08:57

1×03 – 6/10: ez megint korrekt volt, és most majd döntenem kell, hogy folytatom-e. szerintem krimiben mindig fogok találni jobbat, ami aktuális, de nem kaszálom, hanem inkább olykor megnézek belőle 1-1 részt (havi kettőt, mondjuk?), aztán a kimaradókat olykor behúzom, mondjuk nyáron. vagy nem, mert nyilván nem fognak hiányozni. de amíg van law and order: svu (és azokból is egy csomó rész a korábbi szezonokból, amiket nem láttam), addig nem hiszem, hogy azt fogom mondani, hogy “most az fbi-t akarom nézni”.

de mondom, nincs a sorozattal bajom, korrekt.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz