login |

The Good Cop: vége az 1. évadnak

2018. 10. 07. 21:45 - Írta: human

4 hozzászólás | kategória: kritika,

Azt hittétek, winnie ír róla, mi? Neki is bejött, annak ellenére, hogy valamennyire lehúzta a kezdést, és kettőnk közül egyértelműen ő a nagy Monk-rajongó, és annak a készítője csinálta a The Good Cop-ot is. Nekem valahogy mindig csak a The Mentalist és a többi környékén voltak Adrian Monk nyomozásai, így konkrétan meglepett, hogy milyen tempóval haladtam a most tárgyalt Netflixes darabbal.

Pedig iszonyat sok minden szól ellene. Konkrétan a főszereplőtől a falra tudok mászni, még így 10 rész után is. Ezek szerint jól van megírva, hiszen ilyesmi lehetett a cél. Sőt, nekem Tony Danza karaktere is sokszor mellé ment, főleg amikor már a ki tudja hányadik dologhoz volt köze. Ez gondolom régimódi krimis alap, Miss Marple is bárhova ment, ott nyomoznia kellett.

Az alapokról winnie is írt a pilotkritikában. Egy fiatal gyilkossági nyomozóról szól, aki igyekszik pedáns lenni, hogy így teljes ellentettje legyen a korrupt, börtönt is megjárt zsaru apjának. Többnyire mindkettejüket belevonják a nyomozásba, de nem olyan a recept, hogy “külsősként” segít a rendőröknek az öreg. Csak hát kicsi a város, főleg az alvilág.

Hogy az antipatikus főhős, a “szódával elmegy” fater és a többi efféle ellenére mégis miért daráltam le (a kritika csúszott a premierhét miatt)? Mert az ügyek jók. Még ha van is sejtésünk arról, hogy ki a gyilkos, akkor is érdekes már maga a tett, na meg az is, hogy az elkövető mivel bukik le.

Nem azt mondom, hogy iszonyat bonyolultak az esetek, viszont még nézőként is jó érzés, amikor a csöpögtetett apróságokat összetesszük. Esetleg a nyomozókat megelőzve. Oldschool rejtvényfejtés. Mondjuk ilyen szempontból furcsa, hogy miért az egyik leggyengébb esettel kezdték, bár talán jó volt arra, hogy felvezessék a karaktereket.

Igazából ez szól a sorozat ellen is, a karakterek. Mert rengeteg idő megy el rájuk, de nagyjából két mellékszereplő vicces csak igazán. Már ha a friss nyomozónőt oda sorolom közéjük. Pluszban nekem a The Good Cop ritmusa is nagyon furcsa volt. Nem az, hogy régimódi a sorozat, meg jazz szól, hanem a vágás, a lendület akadozása.

A lényeg végül is az lenne, hogy aki érdekes ügyekre kíváncsi (manapság ezek ritkaságnak számítanak a műfajban), annak valamennyire ajánlott, mert a krimi rész, főleg a későbbi epizódokban, egész korrekt, viszont a sok karakterizálás inkább csak mosolygást ért, nem pedig a néző lekötését. Hogy az átívelő ügyről ne is beszéljek…

4 hozzászólás Ne habozz!

Alain Prosztó - 2018. 10. 07. 22:15

Fura, ebből nekem a pilot nagyon tetszett, mert frissnek és humorosnak találtam. Aztán ahogy mentünk előre az évadban, úgy szürkült el, és nem lett más, mint az n+egyedik nyomozós sorozat.
Az ötödik részig bírtam, utána részemről kuka.

pody - 2018. 10. 07. 23:39

En is 3-4 reszig birtam csak. Abszolut semmi olyat nem fedeztem fel benne, hogy maradnom kene. Sem a karakterek, sem a szineszek nem gyoztek meg (pedig en meg csipem is Tony Danzat) ez szerintem nagyon melle ment.

Karcsi - 2018. 10. 07. 23:43

Végre rájöttem arra, hogy miért éreztem azt, hogy Josh Groban az egyik legkarizmatikusabb énekes a világon. Ennek az embernek valami nagyon súlyosan színész arca és kisugárzása van. Remélem, hogy még sok helyen fog szerepelni.

GodBadka - 2018. 10. 08. 10:29

Végigdaráltam a sorozatot. Nekem a sorozat tetszett, viszont az apa kimondottan idegesített. A főszereplő sem egy nagy szám, de a társával együtt nagyon jók. Több időt is kaphattak volna együtt.

Az esetek egész érdekesek, és van egy nagyon jó kis hangulata. Bár mindenkinek van mobilja, meg minden, de sokszor úgy érzem, mintha egy 80-as évekbeli sorozatot néznék.

Részemről jöhet a második évad.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz