login |

NCIS: Los Angeles: kezdett a 10. évad – írta Sue

2018. 10. 23. 18:50 - Írta: vendegblogger

3 hozzászólás | kategória: kritika,

Először is: próbálok napirendre térni afelett, hogy már a 10. évadját kezdte a JAG-NCIS univerzum harmadik sorozata. Jelentem, sokkolódtam a számtól, amikor tudatosult bennem.

Miután ezen túljutottam, még az évadnyitó epizód elindítása előtt, felidéztem, mi minden történt az évadzáróban. És ugyanoda jutottam, mint májusban: a fenébe mindennel és mindenkivel, lehet, hogy lassan már guilty pleasure kategória ez a sorozat, de én bírom. Valahogy kikapcsol, még akkor is, amikor komoly agresszív késztetéseket váltanak ki belőlem a to be continued… feliratokkal.

Mindezek után jöjjön, amit láthattunk. Mint azt említettem a finálénál, voltak teóriáim, és szándékosan nem olvastam utána semminek. Így aztán nem voltam meglepett azt illetően, hogy a végkicsengés happy end volt, és az odáig vezető út kapcsán komolyan elkezdtem gondolkodni a karrierváltást, de legalább a lottózást illetően – az egyik, fejemben „kitalált” és legvalószínűbbnek gondolt verzió szinte egy az egyben a monitoromon nevetett az arcomba. Mégis tetszett. Csak tudnám, hogy hogy csinálják mindezt?

A tovább mögött folytatom spoilerekkel.

Igen, a felrobbant autóból mindenkit úgy húztak ki a galád „mehíkói polícia” emberei, Spencer Williams és kis csapata jelenlétében, hogy még éltek. Ha nem érkezik a Hetty révén megismert jóbarát megmentőként – mert természetesen tökéletes ütemben jelent meg a színen –, akkor komoly gondok lettek volna az amúgy is meglehetősen viharvert-sebesült négyesünk háza táján. De érkezett, egy remek kis csellel kimentette a négyest.

Később, amikor az elvileg őket kimentő helikopterhez érve annak pilótáját holtan találják, egyértelművé válik, hogy nem lesz a megmenekülés ennyire egyszerű. Pláne, hogy megint érkezik a páncélököl az ellenoldal irányából. Callen nem kíméli magát, újabb sérülések begyűjtése árán elteszi láb alól a két jómadarat, így a csapatunk háromfelé válva, különböző módokon távozhat a legközelebbi kórház irányába.

Mily meglepő párosítás: az ájult, súlyos fejsérüléssel küzdő Deeks-et Kensi húzza maga után a hordágyon a sivatag közepén, Sam és Callen eleinte egy motoron halad tova, majd annak kipurcanása után egy helyi kissrácot kaptak el és tettek meg vezetőjükké, bár – hogy úgy mondjam – nem volt vele gördülékeny a kapcsolat indulása. (Igen, arra gondolok, hogy megharapta Samet. Epic!) Turk pedig egymaga vágott neki az útnak.

Sem Kensiék, sem Samék útja nem zökkenőmentes, mint ahogyan az előre sejthető. Kensiék egy elhagyatott templomban kénytelenek tölteni az éjszakát az éppen magához térő Deeks-szel. Francisco, akivel összeakadnak, és először a segítőjüknek tűnik, kiderül, hogy – kapaszkodjatok meg, rendkívül meglepő – Spencer Williams kezére szeretné játszani a párosunkat. Az már csak Kensi lélekjelenlétén múlik, hogy ehelyett ő is, és az asszonykája is elhalálozik.

Sam vérvesztesége és Callen bordatörése szintén nem bizonyul jó kombónak, végül az eleinte kissé ellenségesnek tűnő kissrác meglógva tőlük megmenti az életüket, mert segítséget hoz, Sam így meg tudja menteni társa életét a rögtönzött tüdőműtéttel, majd – természetesen csak ezután – elájul a vérveszteségétől. Szerencsére a kissrác apukája és annak barátai eljuttatják őket a kórházba. Így ott egyesül újra a csapat.

Közben persze Nell és Eric eszi a kefét az Ops-ban, hogy mi van a csapattal, pláne az admirális megérkezése után, aki Hetty-vel vagy Mosley Főnénivel szeretne mindenáron beszélni, és nem boldog, hogy előbbi holléte ismeretlen, utóbbival meg nem sikerül érdemben beszélnie. Mosley, megneszelve, hogy csapata mekkora kulimászba került, próbálja menteni a menthetőt, az admirálissal folytatott rövid telefonbeszélgetése nagyon tanulságos volt.

A kórházban persze még nincs biztonságban senki, ott is próbálnak a brigádunk életére törni, de ennek a vége – számomra körülbelül az egyetlen pozitív meglepetésként – Mosley közbeavatkozására az addigra nagyon forró helyzet hirtelen kihűl. Magyarul: a Főnéni gondoskodik arról, hogy gyermeke apja életét vesztve távozzék a helyszínről. Méghozzá nem semmi módon. A hírmondónak meghagyott sofőr (igen, Williams-en kívül két fogdmegjét is kiiktatja, akiknek pusztán annyi bűne volt ezen túl, hogy Williams-szel egy kocsiban ültek az adott pillanatban) jól jelképezi, hogy a Főnéni mennyire gyűlölte a fegyverkereskedőt, s mennyire viselték meg a történtek.

A rész végére kiderült az, amit többen nem akartak tudomásul venni: az évadzáróban látott grillparty áldozata valóban Hidoko – ahogyan az várható volt. Mindezek fényében kíváncsian tekintek a ránk váró folytatás elébe.

Nagy elvárásaim nincsenek azon túl, hogy kapcsoljon ki heti 40 perc erejéig, aztán ha esetleg ezt sikerült még itt-ott némi extra ráadással megfűszerezni humorban, ne adj’ isten történetben, akkor részemről ide vele.

3 hozzászólás Ne habozz!

torjack - 2018. 10. 24. 14:31

Nem volt rossz az évadnyitó, bár láttunk már jobbat. Az elején némileg meglepő volt, hogy Turk zsákos trükkjét csont nélkül benyelték, meg se próbáltak megbizonyosodni arról, hogy a zsákban tényleg a gyerek van-e…na mindegy.

Ami még meglepett némileg, az Hidoko. Elég kegyetlenül elbántak szegény lánnyal. Megverték, kivágták a nyelvét, majd élve elégették…hű. Végig azt vártam, hogy menet közben majd felbukkan a csajszi, de tényleg kinyírták, méghozzá elég brutálisan.

A folytatás meg ismerős, megint belső vizsgálat, megint szét akarják kapni a csapatot és nyilván megint megússzák.

A Kensi-Deeks drámát meg gyorsan feloldották, úgy néz ki egy majdnem halálos kimenetelű küldetés elég volt arra, hogy Deeks mégse akarjon kilépni a veszélyes meló miatt és dolgozzon tovább, mintha mi sem történt volna…

Picit mintha hanyagok lettek volna most az írók.

Zordon - 2018. 10. 24. 18:04

Szokas szerint egy napig kellet gondolkodnom, hogy valamit tudjak irni, amit Sue meg nem irt le a kritikaban…

Hidokoert nagy kar, kimondottan kedveltem a karaktert. Oszinten szolva hangyanyit meg is lepett, hogy kiirtak.

Mosley tovabbra is idegesito, bar kicsit javult…

Az admiralis egesz jo karakternek tunik, remelem megtartjak. Ugyanitt nagy osszegu fogadas az E04 alapjan, hogy Hetty az epuletben rejtozkodik, mert ugyan vajh’ mitol tusszentett volna az elektromos halozat, majd erkezik Callen telefonjara egy torzitott hangu hivas…

Kellemes szezonstart volt, nem a legjobb es legeredetibb, de nem egy 10. evados epizodikus sorozattol varom a legnagyobb megujulast :)

Kellemes kikapcsolodas, maradjon is igy. Jovo heten veletek ugyanitt :)

torjack - 2018. 11. 15. 17:13

Eddig nem rossz az évad, leszámítva, hogy Hetty megint nincs sehol.(Oké, tudom, hogy Linda Hunt kisebb balesetet szenvedett és emiatt nincs, de akkor is.)

Az új igazgató-helyettes jó arcnak tűnik, akár maradhatna is Mosley helyett. A főnéni továbbra sem szimpi.

Anát nem gondoltam, hogy sittre vágják, de legalább eltűnik a képből. Szegény Bar Paly nagyon elkódorgott, mikor a színészi tehetséget osztogatták. Bár legalább a természet más adottságainál korrigált… :)

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz