login |

Pilot-mustra: Das Boot – 1×01-02

2018. 11. 26. 18:30 - Írta: winnie

20 hozzászólás | kategória: Európa is létezik, kritika, pilot-mustra,

Gőzöm sincs, hogy a a junkie-k hány százalékának volt meg a 80-as évekbeli Das Boot-mozifilm (itthon: A tengeralattjáró), aminek még tévésorozatos kibővítése is született, de az biztos, hogy a filmről a többség hallott, mint ahogy a klasszikus zenéjét is jól ismerik. Nos, ez a sorozat akár folytatásnak is tekinthető, hiszen ugyanúgy a II. világháborúban játszódik, csak épp nem az U-96-os, hanem az U-612-es tengeralattjáró legénységnek a sztoriját meséli el.

A németek a zseniális Babylon Berlin után, ezúttal koprodukcióban, tehát újabb nagy vállalkozásba fogtak, ráadásul hiányműfajra tapintottak rá, hiszen a The Last Ship-en kívül nem nagyon láthattunk mostanság tengerészeti, taktikai sorozatot, és még a világháborús kémes szériák (mert hogy ezt a műfajt hozták még be) zöme is kifutott az elmúlt években.

DAS BOOT – 1×01-02 – 7/10

1942-ben járunk, La Rochelle-ben, ide érkezik meg egy elzászi, azaz német-francia nő, Simone Strasser, hogy tolmácsként dolgozzon a náciknak, és itt tervezik egy tengeralattjáró kifutását is egy új, igen fiatal kapitány irányítása alatt – a hajóra pedig az események fura összjátékának Simone rádiós testvére is felkerül, aki indulása előtt még egy rejtélyes feladattal bízza meg a nőt.

A két kiemelt szereplő mellett képbe kerül még az amerikai kapcsolattal rendelkező francia ellenállás, illetve a Gestapo is, azaz megágyaznak egy kacifántos, machinálós, paranoid thrillernek is, aminek az a pozitívuma, hogy a szereplőit nem csak félhomályban láthatjuk egy konzervdobozban összepréselődve, parancsokat kiadni és elfogadni, hanem esetleg konkrétabb karakterizálást is kaphatnak, s ezért talán jobban fog érdekelni a sorsuk.

Mondanom sem kell, hogy a megvalósítás az eredeti filmet idézi – legalábbis ami a tengeralattjárós sztorit illeti. Amikor a hajó belsejében vagyunk, az általában rettentő feszült és klausztrofób érzést sugároz – magának a pilotnak a kezdése, az a 10 perces szegmens, pedig elég jól átadja, hogy milyen kiszolgáltatott az ember ebben a vaskoporsóban.

Nekem, akinek annyira nem kenyere a háborús műfaj, ez a start nagyon sokat segített a hangulatba kerülésben. Az a tudat, hogy bár a háborút nemzetek vívják konkrét célokkal, a világon nem jelent semmit a közkatonák számára, akik csak parancsokat teljesítenek kötelességtudatból vagy hazaszeretetből (esetleg kényszerből), és az, hogy a tengeralattjáró izzadt, robotoló legénysége még csak nem is látja az ellenséget, kiváltképp rámutat a helyzet ijesztő abszurditására. (Ha pedig valaki menekülni akarna vagy gyávának mutatja magát, annak kivégzés a sorsa…)

Ma éppen a filmek és a sorozatok, amik például számunkra be tudják mutatni ezt az elég extrém világot, és talán azért is hathat újra meg újra a néző érzelmeire, amit lát, mert annyira távol került az effélétől az elmúlt évtizedekben.

A tengeralattjárós eseményekkel elég nagy kontrasztban áll a szárazföldi szál (ami nekem talán még jobban is bejött, köszönhetően a jobban megrajzolt szereplőknek), bár ott is csak látszólagos a nyugodtság, hiszen elég gyorsan eszkalálódnak az események, láthatjuk, ahogy egy teljesen ártatlan ember akaratán kívül elég nagy fajsúlyú események közepébe keveredik, és már a második részre teljesen új emberré válik.

Nem tudom, hogy mennyire tervezik összefűzni a két szálat a személyi kapcsolat mellett, de talán az 1×02 végén kapott új feladatnak lesz valami köze Simone és a nácik sztorijához – az valahol csalódás lenne, ha a Das Boot csak két, egymással párhuzamosan futó minisorozat akarna lenni.

Nézném azonnal a folytatást, ami azt jelenti, hogy bejött a kezdés. Nem fogom magam azzal áltatni, hogy túl eredeti lenne a történet, hiszen láttunk már küldetésteljesítős katonai sorozatot, és kvázi kettős ügynökös, két oldal közé szorult kémeset is, de a jó megvalósításnak és a színészeknek köszönhetően a Das Boot elég hamar megfogott. Azt pedig, hogy egy hét múlva már nem fogok emlékezni a legénységi tagok arcára, majd csak feldolgozom valahogy.

Ja, volt benne A Zene is.

A sorozat első két részét premier előtt az Epic Drama jóvoltából láthattuk.

20 hozzászólás Ne habozz!

vbalazs91 - 2018. 11. 26. 20:33

Várnám, hogy legyen hozzá angol felirat, mert inkább eredetiben nézném, de aztán lehet, ráfanyalodok a szinkronra.

Ezt viszont nem értettem a szövegben:
“az valahol csalódás lenne, ha a Das Boot csak két, egymással sorozat akarna lenni.”

winnie - 2018. 11. 26. 20:40

ã, javítva.

AuroraBorealis - 2018. 11. 26. 23:15

“Várnám, hogy legyen hozzá angol felirat, mert inkább eredetiben nézném, de aztán lehet, ráfanyalodok a szinkronra.”

Nem is német nyelv az eredeti?

heidfeld - 2018. 11. 26. 23:18

Szinkron teljesen korrekt, főleg Vadász Bea tetszett, egyébként is nagy kedvencem.
Kezdésnek nem volt rossz, de többet vártam. Féltem ettől a francia ellenállós száltól, és ez a gyenge pont.. Színészileg sem egy Babylon Berlin, de nagy gond nincs. Meglátjuk a folytatást.
Nagyon reméltem, hogy nekem ez lehet az év sorozata, de a Pestis marad az, valószínűleg nagyon magasan.

Python - 2018. 11. 26. 23:21

Féltem tőle, hogy nagyon elcseszik. Ugyan nincs meg nálam az az igazi Das Boot érzés, de ettől még korrekt II. VH -s sorozatnak tűnik, én nézni fogom. ;)

vbalazs91 - 2018. 11. 27. 01:42

AuroraBorealis: német az eredeti, és ezért kéne hozzá angol felirat, hogy megértsem. :)

Fegyula - 2018. 11. 27. 10:30

Nem voltam oda érte. A történet elmegy, a kémszállal sincs gondom, de ha már történelem és a második világégés, 1942, Gestapo, akkor egyetlen “kézlegyintés” sincs és a kötelező hitleres üdvözlés is csak egyszer hangzik el, az is unottan?

Ace - 2018. 11. 27. 12:43

Remélem a tengeralattjárós részek is erősek lesznek azért.
Engem igazából az jobban érdekelne mert nincs mostanában ilyen jellegű sorozat de még film sem csak egy két régi cucc das boot, vörös october meg az u-571. Nekem ezek nagyon tetszettek de régen nem csináltak már mégcsak hasonlót sem.

winnie - 2018. 11. 27. 12:48

ace: de hát pont most volt a hunter killer, és jön a kurszkos film.

Ace - 2018. 11. 27. 12:55

Igen azokról hallotam (sajnos semmi jót) illetve láttam trailert de egyik sem győzött meg ,hogy lesz olyan mint a felsorolt filmek. De majd hátha ez, amit eddig tudok róla az meggyőzőbb.

perelli - 2018. 11. 27. 23:19

Őszintén meglep, hogy megfogott a sorozat. Szerintem rettentően középszerű az első két rész. Nem éppen rossz, csak nagyon messze van akár a film, de akár a Babylon Berlin minőségétől. Inkább a Kémek küldetéséhez lehetne hasonlítani. Tucatsorozat, sokkal többet vártam. Ettől függetlenül nézni fogom, mert háborús és tengeralattjárós, és persze közel sem nézhetetlen.

schimtzi - 2018. 11. 28. 11:29

@Ace: Volt a 2011-es ‘The Sinking of the Laconia’, azt láttad? Nekem tetszett, bár abban is van drámázás nem csak tengeralattjáró harcolós.

Bence - 2018. 11. 28. 21:09

Hiánypotló, én is erősítem a beszippantottak táborát.

vbalazs91 - 2018. 11. 28. 22:49

Megnézve az első két részt: nem vagyok elájulva. Ez a szárazföldi szál eddig elég érdektelen, és nem nagyon hiányozna. És habár néha-néha felcsendül a “zene”, de nem sokszor, és valahogy a hangulat sem kapott el.

Maradok, szóval meglátjuk, mi sül ki belőle, de az elvárásaim már korántsem olyan magasak, mint az indulás előtt.

winnie - 2018. 12. 06. 13:49

2. évad berendelve.

heidfeld - 2018. 12. 09. 23:16

3-4 rész megtekintése után vagyok. _A visszatérő legénység ünneplésekor már teljesen hihetetlen volt a tisztelgések elmaradása. Van egy meleg karakterünk, amit már az elején vágtam. Kommunista ellenállók már másik sorozatban is halálra idegesítettek, tűzre valók, itt is. Látványra is többet költhettek volna, megoldások néhol gyengék. Színészek terén is láttam már erősebb gárdát..
Ám a tengeralattjárón történtek sokat dobnak a sorozaton, illetve a bordélyban történtek igen durvára sikeredtek. 7/10 körül alakulna ítéletem, inkább alulról súrolva azt.

Geza Kovacs - 2018. 12. 12. 01:24

5 rész után: szépen megcsinálták. Nagyon örülök, hogy német gyártás, meglepően jók a sorozataik (is). Az Anyáink, apáink után ez is másik szemszöget mutat be az agyoncsépelt barom amerikaiakhoz képest. (Felnőttként azt kell mondjam, hogy a Band of Brothersen kívül nem nagyon tudok amerikai második világháborúsat, ami tényleg törekedne valamilyen mértékletességre a nézőpont tekintetében. Esetleg felmerülhetne a két Eastwood-féle japános, de ott is egy nagyon erősen eseménydús mikrocsatatérre koncentrált, ezért azok nekem kilógnak a sorból.)

Persze a tengeralattjárós témán kívüli szárazföldi szálak iszonyatosan unalmasak meg elcsépeltek.

winnie - 2018. 12. 12. 05:09

“Persze a tengeralattjárós témán kívüli szárazföldi szálak iszonyatosan unalmasak meg elcsépeltek.”

ez azért furcsa, mert, ha valami elcsépelt lehet, akkor az a tengeralattjárós, hiszen ott sokkal kevesebb történetmesélési lehetőség van, általában a hajós sztorik mind hasonlóak, bár karakterek szintjén el lehet azért térni.

perelli - 2018. 12. 12. 14:23

Szerintem pont a tengeralattjárós történet eléggé elcsépelt, mégis az köt le engem is. A szárazföldi számomra továbbra is B kategóriás, és teljesen érdektelen is. Nálam nincs ideológiai oka, viszont ennél sokkal izgalmasabban, idegtépően lehetne “terroristáskodni”. Vicky Krieps pedig kifejezetten irritál. Lizzy Caplan játéka és karaktere vihetné a történetet. Lehetne ennél jóval súlyosabb egyéniség.

heidfeld - 2018. 12. 12. 18:09

Némi tévedésben volt ez az ellenálló Leszbikus nőket csak elvétve zártak táborokba. Szinte csak akkor, ha nyilvános helyen, többször is tetten érték őket, illetve kapcsolódtak kommunista, zsidó személyekhez.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz