login |

Wild Wild Country: az 1. évad

2018. 12. 28. 14:50 - Írta: human

8 hozzászólás | kategória: doku, kritika,

Csak elkapott engem is végre egy dokumentumsorozat! Rendben, a Jinx-be még nem néztem bele, az tény, de most nem is ez a lényeg, hanem hogy a Netflix tavaszi darabja alapján Amerika még mindig mennyire vad, vad ország.

A Wild Wild Country egy szekta felemelkedését és bukását mutatja be. Vagyis nem is bukását, hanem azt, ahogy megpróbálták Amerikában, a mindenféle szabadság földjén megvetni a lábukat, és ezt a helyiek nem nézték ölbe tett kézzel. Jogosan?

A sorozat 6 részen át elemzi, hogy a Bhagwan Shree Rajneesh – itthon a késői neve, az Osho ismerősebb – által vezetett keleti és nyugati tanításokat egyesítő közösség miképp telepedett le egy egy amerikai kisváros, Antelope mellett, és küzdött a túléléséért. Azt persze tegyük hozzá, hogy a jogi kiskapuk mellett azért nem teljesen legális eszközökkel is.

Amúgy az, hogy dokusorozatot nézünk, egyrészt biztossá teszi, hogy a drámaírók szerint nem történt elég tragédia az eset körül, nem írtak belőle olyasmit, mint például a Waco esetében nemrég. Másrészt viszont akit az emberiség (és emberség) árnyalatai érdekelnek, annak talán még durvábban is beüt.

Mondjuk a hatásban az Wild Wild Country évadjának szerkezete is közrejátszik, ugyanis elég profik csinálták. Az elején csak a karizma és az álmok jönnek át, a nézőt is megpróbálják berántani abba a lelkesedésbe, amit Bhagwan követői éreztek. Tényleg azt hitték, hogy egy változó világ alapkövei ők. És az első fontos tettük, ahogy létrehozták Rajneeshpuramot Oregonban. Ez 16 órás nappalokkal teli építkezést és hasonlókat jelentett.

Aztán jön a többi nézőpont, például a helyieké. Na meg már az első részben emlegetett tény, hogy Bhagwan tanításaiban nem a materalizmust teljes eltaszítása szerepel, és a keleti filozófia teljes magáévá tétele, de azért mégis durva látni, ahogy egyre több minden derül ki a közösségről, miközben gyűlnek a Rolexek és Rolls-Royce-ok. Szépen lassan vezetnek minket be abba, hogy merrefelé korrumpálódott a szexuális szabadsággal teli közösség.

És itt látták meg a legnagyobb témát a Wild Wild Country-t készítő Way testvérek: a Bhagwan “titkárnőjét”, de valójában jobbkezének szerepét Ma Anand Sheela-t. Aki még ma is él, és annyira tökéletes antihős, hogy írni is nehezebb lenne hasonlót. Bár az érzelmi szálakhoz, és nézőpontokhoz más emberekkel is készültek interjúk, amik segítenek a részek ritmusában, Sheela emeli ki az átlagból a Wild Wild Country-t.

Míg Bhagwan többnyire csak egy mosolygós Snoop Doggnak tűnik, a követőin át látjuk csak a hatását a személyiségének, meg a közösség legnagyobb megroppanásánál (azok az interjúk), addig Sheela végig kőkeménynek mutatkozik, és az egész mozgatórugójának. Iszonyat karizmatikus, és durva látni, ahogy az embereket befolyásolja a céljainak eléréséhez.

Hogy mi lehetett az egész apropója pont most? Egyrészt a dokusorozatok jelenlegi felkapottsága, na meg a világban kialakuló törzsmentalitás megkérdőjelezése. És a média szerepe ebben. Persze másra is vannak benne példák, de az emberi természet örök, attól nem lenne fontos aktuálisan a téma.

Vicc amúgy, hogy sokan Shane Dawsont a YouTube megújítójának tartják, mert ugye nem egyedül, neki is van csapata, de behozta ezt a dokumentumfilmes stílust oda is. De hát amit ő csinál, az ehhez képest egy Jersey Shore nagyjából, ő csak hatásvadász módon beszáll a drámázásába. El sem tudom képzelni, hogy egy igazi profi csapat mit művelne olyan témákkal, mint a Paul testvérek felemelkedése. De ez csak mellékgondolat volt.

Egyetlen komolyabb gondom van csak a Wild Wild Country-val: egy-két részt talán le lehetett volna faragni belőle, valahogy elfogyott a puskapor a vége előtt. Persze az utolsó fél óra mégis ütött, ügyesen játszottak az érzelmeinkkel, de előtte valahogy nem stimmelt a ritmus. Ennek ellenére is egy 8/10 a végeredmény.

8 hozzászólás Ne habozz!

Heisenberg - 2018. 12. 28. 15:41

Hatalmas volt, minden percét imádtam! Még a legelején van egy bevágás valakinek a nyilatkozatával, hogy majd erről ír valaki egy könyvet és az emberek el se fogják hinni, hogy ilyen megtörtént. Tényleg az élet írja a legelképesztőbb sztorikat.

dukyka - 2018. 12. 28. 15:50

Tényleg nagyon jó volt, de én is levágtam volna belőle 1-2 részt. Egyébként Osho legalább annyira antipatikus, mint Sheela. Amúgy sem gondolnám, hogy létezik normális szektavezér.

Heisenberg - 2018. 12. 28. 17:04

Egyébként ha már dokumentumsorozatok, akkor itt megragadom a pillanatot és ajánlok párat. Az elmúlt két-három évben vadásztam le őket és nagyon tetszettek:

Paradise Lost (nagyon megrázó sztori, csak erős idegzetűeknek)
Death on the Staircase
Evil Genius
The Keepers
The Jinx
Amanda Knox
Into the Abyss
Making a Murderer

winnie - 2018. 12. 28. 17:14

és aki még tippet akar, az a délelőtti hatos videókat csekkolja kereső “videó 6”) oda mindig próbálok heti egy dokut is rakni, mint most a murder mountaint.

monti - 2018. 12. 28. 19:21

reméljük azt is bemutatták mennyire perverz volt, nőket erőszakolt satöbbi

cherockee - 2018. 12. 28. 19:53

Pár éve még masszívan küldözgették az Osho idézeteket a neten, azért jó lenne szélesebb körben is ismerni a történetet :) (pár éve olvastam róla egy rövid utalást, click wikipedia, olvas, ámul, sose ismertem, csak az idézeteket)

rary - 2018. 12. 29. 17:38

Én is beszállok majd. Előtte ajánló: a The Jinx tényleg jó.

jgxpro - 2018. 12. 31. 06:11

A Path 1. évad befejezése után 1 héttel pont jó lesz.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz