login |

Murphy Brown: vége az 1. évadnak

2019. 02. 06. 19:42 - Írta: winnie

1 hozzászólás | kategória: 2018/19 finálék, kritika,

Nem mondom azt, hogy a Murphy Brown az idei országos újoncok egyik legnagyobb koppanását szállította, mert egy cseppet sem vártam a CBS klasszikus, híradós komédiájának felélesztését, viszont az még engem is meglepett, hogy mennyire ósdi lett, és hogy képesek a készítők manapság ilyet leszállítani. Egyszerűen az, ami 20 vagy 30 éve működött, az ma már nem biztos, hogy fog.

Aláírom, vannak időt álló műfajok, de a politikai komédia nem ilyen, főleg az nem, amelyik aktuálpolitikai áthallásokkal operál. És, ha már egy sorozat kritikus akar lenni, akkor azt nem annyira szánalmas és totál egyértelmű módon kell tennie, mint a Murphy Brown, ami úgy konkrét szócsöve a készítőnek, hogy kvázi kiírják a képernyőre, hogy Diane English éppen milyen kérdést tenne fel az elnöknek. Basszus, erre a Twitter való, hogy az illető követői legyenek a tanúi, nem a tévés nyilvánosság. Ők másra fizetnek be.

Az az igazság, hogy számomra a fenti aspektus teljesen kinyírta a sorozatot, de az egyébként akkor sem működik, ha túllépek azon, hogy a pilotban például egy fantom sajtótájékoztatóról cibálták ki a főhőst, miközben random kérdéseket lövöldözött az elnök szóvivőjének (aki nyilván nem szerepelt személyesen), a fináléban pedig Mike Pence, az amerikai alelnök jelent meg a kocsmában (megint csak nem vendégszereplőként, csak fehér hajjal, takarásban), hogy egy másik újságíró karaktert ne engedjenek a közelébe, aki aztán végül a vécében feltette a politikusnak azt a kérdést, hogy… – és itt jön a politikai jellegű érdeklődés egyenesen a készítő szájából.

Nekem az efféle, túl feltűnő és nyilvánvaló, nulla burkolással szállított megoldások totál tönkreteszik az élményt. Szeretem a társadalmi üzenettel vagy kritikus politikai felhangokkal bíró sorozatokat, de azok sokkal okosabban oldják meg mindezt, a nézői nem épp az aktuális és random, a hírháttér műsorokban ezerszer hallott lózungot akarja visszahallani, ha sorozatot néz, vagy ha már ez a cél, akkor ne kibeszéljünk a karakterek révén, hanem az ő problémáikba és a sztoriba ágyazzuk bele mindezt, ne az illetőtől kérdezzük meg monológként, hanem legyen szerves része egy dialógnak.

Más. A Murphy Brown-ban nem csak politikai szócsövezés van, hanem némi általános tévézés is, meg tudósítás – utóbbi kapcsán hiszem, hogy a főhős fiának behozása az egyik legjobb ötlet volt, az legalább némi modernséget és fiatalságot csempészett a szitkomba (szemben a szerkesztőségben jelenlévő, minden szempontból klisés mellékfigurával – szegény Nik Dodani…), ráadásul a finálé kapcsán az sem volt mindennapi, hogy egy afganisztáni bunkerben játszódó jeleneteket is láthattunk. Van, amikor a komolyság jól áll egy komédiának, és az is korrekt, hogy némi tudósítói munkát is becsempésztek.

A régi nézőknek egyébként biztos sokat jelentett, hogy a felélesztésben visszatért a kocsma is, ami így hárompólusúvá és végképp totál szétesővé tette a sorozatot, ami harmadrészt munkahelyi szitkom, harmadrészt kocsmás haverszitkom, harmadrészt pedig családi komédia volt – mondanom sem kell, hogy az a sorozat, ami egyszerre minden akar lenni, összességében semmi sem lesz…

Oké, az mindig vicces, amikor valaki, aki egy mozgóképet véleményez, azt kifogásolja, hogy a kritika tárgya nem olyan, mint amit ő elképzel. Nyilván a Murphy Brown pont az a sorozat, aminek a készítője látni akarja, én meg nem megváltoztatni akarom, mert ha kevésbé lenne nyílt, akkor sem lenne igazán minőségi, az egészről nehezen tudom elképzelni, hogy a nosztalgia szintjén kívül másképp működik a nézőnek. Én meg nem ismertem az eredetit, szóval…

1 hozzászólás Ne habozz!

goodjohnwin - 2019. 02. 07. 10:26

Szokatlan volt, de nem rossz, legalábbis az első pár rész után kicsit mintha rendberakták volna.
A Hálaadásnapi rész a latino szülők begyűjtésével és a köré írt jelenettel viszont kitűnő és megindító volt egyszerre, ez s rész és Murphy fiának a történetszála nálam segít elnézni a sorozat hibáit és kitartok mellette, ha még folytatják valaha.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz