login |

Ryan Hansen Solves Crimes on Television*: az 1. évad

2019. 02. 08. 14:50 - Írta: winnie

4 hozzászólás | kategória: kritika,

– You guys making a movie? Who’s this for?
– It’s YouTube Red.
– Yikes.
– Yeah, I know. It’s an emerging platform. And our show is a meta crime procedural currently in the middle of a loose “Se7en” parody.

Tudom, hogy már elindult a YouTube Premium-on a Ryan Hansen Solves Crimes on Television* 2. évadja is, de ez a sorozat van annyira zseniális, hogy két posztot kapjon tőlem – az S2 kezdéséről pár nap múlva majd írok (még nem is láttam). Igen, tudom, hogy szégyen-gyalázat, hogy egy általam ennyire várt sorozatot csak most kezdtem el nézni, miután totál ingyenessé tették a kezdő szezont, de előfordul az efféle, ha egy pilotról nem én írok – és az human reszortja volt.

Szóval, a RHSCoT* egy nyomozós sorozat, amiben egy színész segít nyomozni a rendőrségnek mindenféle gyilkossági ügyekben. Ezt a széria premierje után a Carter is megcsinálta Jerry O’Connell-lel, valamint a Take Two is Rachel Bilson-nal, de a komikus jellegük ellenére azokat a sorozatokat komolyan vették valamennyire. Ennek viszont már a címe is beszédes: Ryan Hansen bűnügyeket old meg a tévében*.

Na de ki az a Ryan Hansen? Van egy olyan érzésem, hogy a sorozat élvezeti fokát növelheti az, ha a néző ismeri a színészt (ha meg nem, legalább tudja, hogy mit érez a legtöbb karakter), aki amellett, hogy a Veronica Mars-ból lehet a többségnek ismert, szerepelt a készítő remek kis komédiájában, a Party Down-ban, de állandó volt a Friends with Benefits-ben (uhh, erre már nem is emlékszem), a Bad Teacher-ben és a Bad Judge-ban is – mindegyik kap kikacsintást ebben, többek között az a tény is, hogy két sorozat címe is ‘Bad’.

Hey, you touch me again and I will shoot you in the head and finger fuck the hole!

Hansen a sorozatban a sajátmaga (remélhetőleg) némiképp eltúlzott énjét alakítja, egy jószándékú, de nem túl okos és igencsak hiú színészt, akit beosztanak egy nyomozó (a remek Samira Wiley) mellé Hollywood és a rendőrség szerződésének köszönhetően. Az ok nem érdekes, csak a felállás, mert ez adja a komédia alapját, az, hogy az egyik nyomozó semmihez sem ért, de legalább lelkes és otthon van a popkultúrában, a másik pedig… Cleveland-ből jött. És nem ismeri Hansen-t, meg egyébként sincs köze a filmes világhoz.

Azonban ez a szatirikus megközelítés szerencsére nem volt elég, a sorozat ugyanis egy totálisan meta komédia, mely teljes erővel figurázza ki nem csak a krimisorozatos kliséket, hanem magát Hollywood-ot is, úgy röhög a műfajon, hogy közben maga is részese, de minden teljesen tudatosan történik benne. (A lényeg, hogy nem paródia, mint az Angie Tribeca, vagy karakteralapú poéngyűjtemény, mint a Brooklyn Nine-Nine, hanem még azokon is túllép ls természetesen főleg sajátmagát röhögi ki.)

A színésztől mindez nem meglepő, hiszen ha emlékeztek az ugyancsak zseniális Play It Again, Dick-re (amiben Hansen Veronica Mars-spinoffot akar létrehozni), akkor már abban is ezerrel kacsintgatott ki ránk, most viszont végképp megpróbálja kimaxolni a műfajt.

A RHSCoT* eleve azzal kezdi a pilotját, hogy magán a sorozatnak otthont adó platformon, a(z akkor még) YouTube Red-en köszörüli a nyelvét, ami rettentő muris pillanatokat eredményez, mint ahogy az is, hogy minden rész egy vlogos betéttel indít, amiben az öntelt Hansen kommunikál mobilján keresztül a rajongóival és a sorozat státuszát ecseteli, hogy berendelést kaptak, hogy csökken a nézettség, stb – miközben természetesen az összes rész egyszerre került fel a platformra.

Should I… No? No, you don’t want the writer on set, do you, no.

Hansen, vagyis a karaktere folyton kibeszél hozzánk (illetve az írókhoz, hogy miért a partnerének adják a jobb dumákat), szó szerint kacsint egyes kikacsintásnak szánt mondatoknál, mi meg röhöghetünk azon, hogy minden részben más színész alakítja a mérges, takarodjonazirodámból! fekete rendőrparancsnokot, hogy az adott eset áldozatainak a száma megegyezik az epizód sorszámával, vagy hogy amikor feltűnik, hogy az egyik részt szinte végig a kocsiban beszélgetve töltik a nyomozók a dugóban és bottle epizódra gyanakodnánk, Hansen is elkezd arról beszélni, hogy úgy érzi, mintha egy bottle epizód részese lenne.

És az az imádnivaló a sorozatban, hogy miközben kacsint ránk és folyamatosan rombolja a negyedik falat, minden szereplője, karaktere természetesnek veszi ezeket a metadolgokat, normális emberként létezik abban a világban, ahol Hansen minden rész végén hazamegy – az otthona pedig egy többkamerás szitkom díszlete élő közönséggel, és persze szerető mintacsaláddal.

– Whoa, whoa, you’re telling me I can say fuck but I can’t say Fro—? Okay, how about I just say the word, right? Like, um, I like ice cream more than I like fro— yogurt. Geez.
– Fro— is Disney IP, okay?

Az efféle sorozatokkal képtelen vagyok megtenni, hogy daráljam, hibának éreztem volna a külön-külön is gyöngyszemnek számító epizódokat egymás után ellőni, és így elhúzva sokkal jobban tudtam értékelni az egyes részeket (amiknek nyilván a krimis sztorija, mármint meglepetések vagy logikus következtetések terén nem túl számottevők), amiknek szinte minden pillanatát imádtam.

YouTube Red, what, are you fucking kidding me? You understand this is undercutting the entire fucking business, these bullshit platforms throwing garbage.

ui: azt gondolom, mondanom sem kell, hogy a sorozat tele van ismertnél ismertebb vendégszereplőkkel és Hansen-hez hasonlóan sajátmagukat alakító színészekkel. Egyszer például Joel McHale-re cserélik le őt, másszor pedig látunk egy rivális kirendelt színésznyomozót, aki nem más, mint Eric Christian Olsen.

ui2: a csillag a címben minden résznél mást jelent, az intróban ez is egy külön poénra lehetőséget ad.

4 hozzászólás Ne habozz!

RiCo - 2019. 02. 08. 15:37

Mivel a Youtube Premiumon látható, sajnos nagyon kevés emberhez jut el. Főleg hogy, khm, “egyéb úton” is nehézkes beszerezni.
Ha 1 évvel megjelenés után ingyenessé teszik az évadot, akkor szerintem már jóval kevesebben veszik rá magukat a megnézésére.

Pedig csak ajánlani tudnám én is.

Minden percét imádtam, én már a második évadon is túl vagyok, nagyon bejött az is.

A sok-sok meta poén valami zseniális, nem lehet megunni.

Csak reménykedni tudok egy esetleges harmadik évadban.

napocskin - 2019. 02. 08. 17:31

Ez valami meglepően eszméletlen jó volt, néztem volna még. Ó, most jut eszembe, hogy még csak az első évadot láttam! :-D Zseniális minden perce.
Most hallgattam meg Ryan Hansennel egy beszélgetést Dax Shepard podcastjében (amit egyébként szívesen ajánlok mindenkinek, aki szereti a kicsit vicces, de azért tartalmas beszélgetéseket), és nem tűnt olyannak, mint a karaktere itt, inkább valahogy azt gondolnám, hogy arra próbálnak építeni, amilyennek tűnik pl. Dick Casablancas karaktere miatt, ha ennek így egyáltalán van értelme (meta meta hátán).
Amikor Samira Wiley-val elkezdenek bohóckodni a kocsiban a Paula Abdul számra, hát az mindent vitt. Szerintem ezt megnézem még párszor.

Dalmayr - 2019. 02. 09. 12:07

Imádom. Már a play it again Dick is zseni volt, de ez valami totál elborult. Ryan Hansen amúgy szerintem egyáltalán nem ilyen, a social mediaja alapjan legalábbis tutira. És annyira birom, hogy családilag jóban vannak Kristen Bellékkel, a fotóik alapján jó bandának tűnnek, én is lógnék velük.

asdf - 2019. 02. 13. 15:38

Nem volt rossz, a maradekot ma tudtam volna le, de koppantam, a feb. 13-ig ingyenes az valojaban 12-eig, odakint valamiert nem ertik bele a 13-at is :(.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz