login |

Shadowhunters: folytatódott a 3. évad – írta Zsanna

2019. 03. 04. 14:50 - Írta: vendegblogger

6 hozzászólás | kategória: kritika,

Egyszer minden véget ér. Tizenkét rész. Ennyi. Mindent egybevetve sajnálom, hogy így alakult, bár meg kell jegyezzem, hogy látom az okokat, amiért ez a fantasy sorozat nem vált igazán sikeressé. De most hagyjuk is ezt, mert hátra van még tucatnyi epizód, és a sorozatfinálé kapcsán majd ráérek elmélkedni.

A kezdés sokkal nyugodtabb hangvételű volt, mint vártam, és valahogy az egész rész kevésbé volt logikátlanabb, mint amihez hozzászoktattak bennünket az írók. Újraolvastam a félévadzárós írásomat, ami felidézte bennem, mennyire idegesítettek az évad első felében történtek.

Ehhez képest a folytatás (új évadkezdés?), mintha új vonalat nyitott volna meg. Természetesen nyögjük a finálé következményeit, de mégsem olyan eszetlenül, mint amire lelkiekben felkészítettem magam.

Korábban is jeleztem már, hogy a történetvezetésben erős fejlődést vélek felfedezni, és vannak kifejezettem érdekes, és jól megírt alapok (amiket aztán rendre elbénáztak, de már ez is haladás volt az első évadhoz képest). Abszolút nem azt kaptam, mint amire számítottam, és ez egy pozitív komment. Legyen ez a kezdés 7,5/10, és ezt némi spoilerrel tarkítva megmagyarázom a tovább mögött.

A rész igazából azt próbálta bemutatni, hogy kelletlenül, de mindenki visszatért a napi rutinjához Clary halála ellenére. Alec maradt az Intézet vezetője, és legfőbb feladatuk a New Yorkban bujkáló alicantei szökevények elfogása, és a Klávé részére történő átadása.

Mindenki a maga módján gyászolja Clary-t. Jace emlékszik arra, amit Bagolyként művelt, és emiatt nem csak rémálmai vannak, de minden magányos percében kísértik az általa elkövetett gonosz tettek. Természetesen próbálja a hibáit jóvá tenni, ami leginkább az általa kiszabadított alvilági lények összefogdosásában merül ki, akár az élete árán is.

Nem csak ő okolja magát Clary halálért, hanem Simon is, aki elhatározza, hogy megszabadul a Napjáró jeltől, mivel ez a jel okozta összes szenvedését. Maya visszatér hozzá, de a bizalom megrendült közöttük.

Magnus elveszítette a varázserejét, próbál ehhez alkalmazkodni, de elég nehezen emészti meg a vele történteket. Alec ott van mellette, támogatja őt. A korábban belengetett szál elhalni látszik, újra nagy a szerelem kettejük között. Úgy tűnik erre a pár részre elengedték a drámát, amit a felbukkanó és Alec-et istenítő árnyvadász jelentett volna. Mondjuk ezt annyira nem bánom, de persze egyelőre nem vagyok biztos, hogy nem lesz ezzel még egy kanyar.

Izzy szerintem kicsit a háttérbe szorult, még ha szinte minden jelenetben jelen is volt, mindig kapott egy fél mondatot, azt mégsem tudtuk meg ő hogyan érzi magát. Korábban nem kezelte jól a veszteségeket, most mégis ő tűnt a legösszeszedettebbnek a csapatban, és ő az, aki rájön arra, hogy valami nem stimmel a Klávéval és foglyok bebörtönzésével.

Luke elhagyta a falkát, és magányosan tengődik egy motelszobában, ahol különféle összeesküvés elméleteket ellenőriz, mert szerinte Clary, Jonathan és Lilith nem haltak meg. Eszelősen próbálja elmagyarázni Jace-nek, hogy az egyik elmélete igenis bizonyítottnak látszik, de ehhez a fiú segítségére van szüksége, és további időjárási adatok elemzésére, amit Jace meg tudna neki szerezni az Intézetből. Ha segít neki, akkor közösen megtalálhatják Clary-t. Jace szkeptikusan fogadja az eléggé begolyózottnak és elhanyagoltnak tűnő Luke elméletét, és végül is nem is derül ki, hogy segít-e neki.

A részben felbukkant néhány régi ismerős is, mint Raphael, Madzie vagy Iris, de Jia Penhallow is feltűnt. Valahogy az egész résznek volt értelme, nem volt elsietve, nem voltak benne felesleges körök, és teljesen váratlan, bagatell megoldások. Nem mondanám, hogy lerágtam a körmömet az izgalomtól, mégis valahogy olyan érzésem volt, hogy szépen lassan építkezünk, és bizony ez a melankolikus helykeresés egyszer csak átcsap majd igazi döbbenetbe, és rájönnek, hogy átverték őket.

Merthogy átverték őket. Persze ez is kiszámítható húzás volt, és nem is hiszem, hogy meglepetésként ért volna bárkit is a cliff feloldása.

Ugyanis mindeközben a szibériai tajga kellős közepén Clary magához tér egy kanapén, és szembetalálja magát egy ismeretlen árnyvadásszal, aki nem is olyan ismeretlen. Csak végre láthatjuk az igazi arcát. Szóval Jonathan itt van, és az élete össze van kötve Clary-ével, és hiába mondja, hogy meg akar változni, akkor is tudjuk mindannyian, hogy rosszban sántikál.

Annyira szépen volt felépítve az egész, hogy nem haragszom a kiszámíthatóság miatt. Tisztára elérzékenyültem, mert vége. Kíváncsi vagyok, sikerül-e méltóképpen lezárni ezt a történetfolyamot. Én szurkolok.

6 hozzászólás Ne habozz!

PositiveRush97 - 2019. 03. 04. 18:14

” látom az okokat, amiért ez a fantasy sorozat nem vált igazán sikeressé ”
Azért ezt én nem mondanám tekintve, hogy a kasza óta mi mindent csináltak a rajongók, twitteren meg napi szinten top trend a Shadowhunters és világszerte nagy rajongó tábora van, tavaly a kasza bejelentésekor magam is nagyon meglepődtem azon mekkora zajt csaptak a rajongók a médiában mellesleg amúgy sem a sikertelenség volt a kiváltó ok.

winnie - 2019. 03. 04. 18:27

minden rajongói sorozat rendelkezik annyi rajongóval, hogy tudjon zajt csapni közösségi oldalakon, ahhoz egyáltalán nem kell túl nagy mennyiség. és a fiatalabb közönséget célba vevő sorozatoknál sokkal könnyebb aktivizálhatók a hangok. (más kérdés, hogy sokszor ezek azok a rajongók, akik miatt nem sikeresebb, mert a siker nem csak a közösségi jelenleg függvénye, és aki nem nézi live tévében, vagy nem nézi meg netflixen azonnal a részt, az keresztbe tesz.)

szóval részemről egyáltalán nem volt meglepő, a kiváltó ok pedig mindenképp az volt, hogy a kezdetektől fogva elmaradt a siker, és egy idő után ezt már nem lehetett kompenzálni.

(sőt, ugye duplán is a sikertelenség az oka a kaszának, hiszen egyrészt a freeform az erősen nyomot licencdíjnál többet nem volt hajlandó adni, másrészt a netflix nem tett meg mindent azért, hogy megújítsa a szerződését a gyártóval, számukra sem volt akkora plusz a sorozat, hogy nagyon kaparjanak érte, közvetve.)

Zsanna - 2019. 03. 06. 23:11

@PositiveRush97

A magam részéről azt gondolom, hogy bár a könyvek egy része jó, de igazán egyedien adaptálni nem lehet őket. Rólam aztán nem lehet mondani, hogy nem adtam meg az esélyt, de annak idején a film is és most ez a sorozat is egy adag Twilighttal leöntött Harry Potter koppintásnak tűnik.

Cassandra Clare fanfictionok írásával kezdett, mostanra könyveivel és füzeteivel egy egész komoly világot felépített, manapság már jó pár társszerzővel kiegészülve – mindenféle mitológiát beleépítve a sztorikba – alkot és szabadon szárnyal. De attól még ez egy fanfiction, amit ha lebontasz, akkor ott marad a csupasz igazság, miszerint írt egy történetet 16-18 éves gyerekekről, akik pálcával varázsolnak és közben mindenféle mitológiai lények, de leginkább vámpírok és várfarkasok veszik körbe őket, miközben egy nagyon gonosz, korábban közéjük tartozó szintén pálcával varázsoló férfival küzdenek. Ja, és közben mindenki mindenkibe beleszeret, és van egy csomó szerelmi dráma.

Azt gondolom az írónőről, hogy csak ebben a könyvfolyamban, ami Clary történetét meséli el, három felesleges könyvet írt ezres oldalszámokban kifejezve. És ugyan Magnussal és Aleccel szabadjára engedett valamit, ami időközben saját útra kelt, és konkrét, csak őket éltető rajongói bázist épített fel, de nincs benne igazi eredetiség.

A film annak idején rosszkor jött ki, már minden ilyen őrület lecsengett. Azon, hogy a blama után sorozatot készítettek belőle, abszolút meglepett. És ugyan a sztori csak nyomokban tartalmazza a könyvek fordulatait, de sajnos ugyanabból az alapból merít.

Igazán sosem éltek a lehetőséggel, pedig ebből lehetett volna valami sokkal jobb, sokkal lendületesebb, meglepőbb. Lenne benne potenciál, ha jól használják és jól mutatják be, vagy van rá elég pénz. De az hogy semmilyen történésnek nincs igazi tétje, hogy nem bírnak leszakadni Valentine-ról, hogy egyszerűen olyan bagatell megoldásokat alkalmaznak, amik már egy 1994-es nyomozós sorozatban is gázok voltak, az nem nagyon segített azoknak a megszólításában, akik esetleg nem ismerik a könyveket, de szeretik a fantasyt.

Arról nem is beszélve, hogy elég sokszor éreztem azt, hogy az írónőnek a sorozat készítésében megnövelt szerepével csak annyit értek el, hogy az általa megálmodott néhány jelent úgy került be a részekbe, ahogy azt ő kigondolta, mindenféle funkció és értelem nélkül, mert olyan jól néz ki. És pont. Ugyanezt érzem a színészek kapcsán is. Szinte mindenki kiköpött mása a könyvekben található leírásoknak. Az, hogy három mondatot nem tud elmondani hitelesen, az senkit nem érdekel, mert tökre cuki és tökre úgy néz ki. És akkor jól van ez így, mert lehet csinálni egy csomó posztert, ki lehet adni új borítóval a könyveket, lesz egy csomó gif meg háttérkép.

Szóval ilyesmikre gondoltam, amikor arról beszéltem, hogy pontosan látom, miért nem lett ez a sorozat sikeres. Nem pedig arra, hogy a könyves rajongók felháborodnak azon, hogy nem lesz több szexi jelenet Matthew Daddario és Harry Shum Jr. szereplésével, amit aztán majd össze lehet vágni szerelmes számok aláfestésével csúcsszuper youtube vidóknak.

ravengirl - 2019. 03. 07. 21:47

Zsanna:
A fenti kommented minden szavával egyetértek.
Sajnos, tényleg elcseszték.

LambSkewers - 2019. 03. 09. 18:58

@Zsanna Nem hiszem, hogy az írók tudják kezelni ezeket a karaktereket, azért tartunk ott, ahol. Lehet azt mondani a filmről, hogy rossz, de azt nem, hogy a főszereplők nem voltak szerethetőek. Az a problémám a sorozattal, hogy a legtöbb karakter unalmas és csak úgy van, a színészi teljesítményekről meg ne is beszéljünk, legutóbb a 3×12-ben jött ki ez a dolog (valami hihetetlenül szőrnyű alakítást nyújtott Kat és Dom). A történet tényleg nem megy semerre, minden egyes évadban ugyanaz történik és mintha a bagázs soha nem tanulna semmiből. Soha nem tagadtam, hogy csak Malec miatt nézem és tartok ki, de már előre forgatom a szemem, mert tudjuk, hogy összevesznek majd, aztán meg kibékülnek. Itt is ugyanazokat a köröket futjuk folyton, ami elég bosszantó. Sokkal többet ki lehetett volna hozni ebből a történetből.

A 3B egész jól kezdett mindentől függetlenül, Sizzy-t jó volt látni együtt, de az a vérszívós jelenet nevetséges volt számomra. Clace között még mindig nincs kémia, Malec olyan, mintha a 2. évadban ragadt volna. Pozitív: mindenki helyes és szép tájakon forgattak..ennyi.

(még mielőtt a sorozatnak vége, jó lenne látni az alliance rúnát akcióban. Erre várok a 2. évad óta. Túl nagy álom?)

Zsanna - 2019. 03. 11. 22:37

@LambSkewers
Így, ahogy mondod. Sem a karaktereket, sem a történetet nem tudják kezelni az írók. Egy csomó minden lehetett volna ebből, de ez csak langyos víz, néha egy kis izgalommal megfűszerezve.

Azzal is egyetértek, hogy ugyanazokat a köröket futjuk, és még a megoldások kb ugyanazok. Amikor a 3A-ban elővették Valentinet, azt hittem, sírva fakadok. És úgy érzem, nem akkor láttuk utoljára.

(Igen, túl nagy álom. ;)

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz