login |

Search Results for ‘Dokik’

Emlékeztető: Állati dokik 1. évad

2014. 03. 09. 09:30 - Írta: winnie

2 comments | kategória: ajánló

Ma. 11:00. VIASAT3. Animal Practice – 1×01 (pilotkritika by winnie – 5/10 + pilotritika by human – 6/10) – az NBC 2012/13-as bukó szitkomjából 9 rész készült el, ezek kerülnek adásba délelőtt, egy divatmagazin és egy házátalakító valóságshow között.

Emlékeztető: Dzsungeldokik

2011. 03. 13. 17:10 - Írta: winnie

11 comments | kategória: ajánló,video

Ma. Story4. 21.00. Off The Map – 1×01 (pilotkritika itt) – utána 22.00 Body of Proof – 1×01 ismétlés.

És itt a másik, elég friss Story4-premier a dzsungelben MacGyverező dokikról, akik Shonda Rhimes (Grey’s Anatomy, Private Practice) producerkedésével érkeznek hozzánk. Bár a 2. évad valószínűtlen, de a látvány fantasztikus. Hawaii, igen. A tovább mögött egy magyar promó.

Tovább...

Visszatérnek a dokik

2009. 10. 13. 20:03 - Írta: winnie

35 comments | kategória: magyar hírek

Hosszú volt a böjt. S hogy megérte-e, kiderült: a lényeg, hogy október 27-én jön az RTL Klubra a Vészhelyzet – 14×11 és a Grace klinika – 4×11.

Emlékeztető: Dokik

2009. 04. 23. 19:10 - Írta: human

29 comments | kategória: ajánló

Ma. Comedy Central. 20.00. Scrubs – 5×01-02

Akinek van Comedy Centralja, és szereti a Scrubsot szinkronosan, az most dörgölheti a kezeit, hiszen ma estétől adják, méghozzá rögtön két rész is lesz.

dokkk

Emlékeztető: Dokik – 1×01

2008. 06. 09. 12:51 - Írta: winnie

110 comments | kategória: ajánló

Ma. TV2. 15.45. Scrubs – 1×01 – elvileg egy epizód és 3/4-kor, de hátha mégis félkor kezd. (Magyar előzetes itt, de ez az új promó szerintem sokkal beszédesebb + kritika by winnie itt.) Kép alatt folytatom.

Nem véletlen, hogy akárcsak a The Office és a Sports Night, úgy a Scrubs hazai eljövetelének híre, az “év híre” kategóriába került, amit nem sok sorozat érdemelt eddig ki – azóta az október óta rém hosszúra nyúlt a várakozás a premierig, de azt hiszem, hogy megérte, a hírhez fűzött kommentek is magukért beszélnek, azt hiszem. (Tavaly volt is szó arról, hogy miután a Firefly és a Dexter is megkapta a magyar portolást, még akad-e olyan alapsorozat, ami nem volt idehaza: kábé a fent említett 3-mal tényleg szinte minden kifújt. )

A sorozatról az ajánlóban leírtam mindent, igazi agyament kórházi röhögés 20 percben, amelyről a kinti kritikák és a hazai sorozatbloggerek is csak szuperlatívuszokban beszélnek – és persze ez nem jelenti azt, hogy mindenkinek be fog jönni, sőt, hiszen Amerikában sem döntögetett sosem nézettségi csúcsokat a Scrubs, de az ősszel kezdődő 8. évad magáért beszél.

És nem, a Scrubs nem Office- és nem Sports Night-féle humorral operál, hanem dettó elég sajátossal, viszont ugyanúgy remek karakterekkel. A Scrubs-ra jellemző, hogy nem az első részekben találja meg a rá jellemző hangot, hanem később, így érvelhetnek páran ezzel a majdani nemtetszést nyilvánítóknak, de szerintem a legtöbb rajongó már az első részeknél rákattant a (ízlelgessük) Dokikra. Tény, rémes az időpont (nem mintha sok lehetőség lenne), de örüljünk, hogy van egyáltalán.

Reggeli videó: Dokik

2008. 06. 07. 09:27 - Írta: winnie

45 comments | kategória: video

Ha a Hősök előzetese csont nélkül bejött nekem, akkor a Dokik, vagyis a Scrubs promója abszolút nem. Remélem azért másnak igen és, ha valaki hisz nekünk, hogy igazi kincset fog adni a TV2, akkor ne (csak) az előzetesből ítéljen. A tovább mögötti fél perc előnye, hogy kiderül pár magyar hang. Köszi érte zolij-nek!

Tovább...

Doctor Who: kezdett a 10. évad

2017. 04. 18. 21:19 - Írta: dzsiaj

154 comments | kategória: Anglia lecsap,kritika

Time! Time doesn’t pass. The passage of time is an illusion, and life is the magician. Because life only lets you see one day at a time. You remember being alive yesterday, you hope you’re going to be alive tomorrow. So it feels like you’re travelling from one to the other. But nobody’s moving anywhere.

Majdnem másfél évet kellett várnunk (a karácsonyi különkiadásokat leszámítva) a Doctor visszatérésére, és ez nem csak egy volt az évadokat elválasztó szünetek közül, sőt: több oka is volt annak, hogy kiemelt figyelem irányuljon az új etapra.

Először is ez lesz Steven Moffat, a készítő utolsó évadja.

Moffat az újkori kezdetek óta ott volt a sorozattal íróként, és évről évre szállította a kiváló epizódokat (oké, a második szériás „The Girl in the Fireplace” nálam sosem lesz kedvenc, de azon kívül toronymagasan kiemelkedett az írói gárdából). Majd Russell T. Davies távozásával ő lett a sorozatfőnök, és bár a váltásnál még mindenki örömködött, már a hatodik szezonnál elkezdtek megjelenni a negatív vélemények a munkásságát illetően, azóta pedig egyáltalán nem lett jobb a helyzet.

Szintén távozik majd a jelenlegi Doctor, Peter Capaldi.

Ennek nem feltétlenül örülök, az újkori inkarnációk közül nekem ugyanis ő a kedvencem (nektek ki?): az apró finomságokra érzéketlen, a „cél szentesíti az eszközt”-típusú főhős, aki ugyanakkor mégis bohókás tud maradni, nekem jobban bejön, mint az eddig látott dokik, de ebben biztos, hogy sokan nem fogtok egyetérteni velem.

És végül ugyancsak idén mutatkozott be az új companion, Bill Potts (Pearl Mackie) is.

Rá kifejezetten kíváncsi voltam, mert a sorozatra eddig inkább az eyecandy útitársak voltak jellemzők (Piper, Agyeman, Gillan, Coleman). Ehhez képest most szellemiségében talán leginkább Donna Noble-re (Catherine Tate) hasonlító társat kaptunk, amit én csak üdvözölni tudok. Bill üde színfolt, humoros, nincs elszállva a dokitól, pláne nem szerelmes belé. Bár a Capaldi-Coleman páros se volt rossz, ez a felállás talán még jobb lehetőségeket rejt magában.

Ennél már csak annak örültem volna jobban, ha egy történetileg is erős nyitást kapunk, de az nem nagyon jött össze.

Az epizód sokkal inkább a karakterek összecsiszolódásáról, (újra)bemutatásáról szólt, ezért vélelmezem, hogy a showrunner nem most akarta ellőni a legjobb minőségű puskaporát. Nem arról van szó, hogy a freak-of-the-week érdektelen lett volna, inkább csak középszerű.

Az epizód címe „The Pilot” volt, és nyilván nem véletlenül. Egyrészt a sztori is egy átvitt értelemben vett pilótáról szólt, másrészt a sorozatok nyitórészei is pilotok ugye, az új szezonról pedig azt nyilatkozta Moffat, hogy egyfajta reboot lesz, ami azt jelenti, hogy az új nézőket is megpróbálják bekapcsolni a sorozatba.

Ennek köszönhetően érdekes lavírozásra adta fejét az író, hiszen a régi rajongók igényeit is szerette volna kielégíteni, és ha hihetünk a számtalan, ezzel foglalkozó portálnak, talán soha ennyi rejtett, vagy kevésbé rejtett utalással nem találkozhattunk még. Ami nem feltétlenül rossz dolog, de a kikacsintás lényege szerintem az lenne, hogy az új nézőnek fel se tűnik, hogy itt most utalás történt valami korábbi dologra, ehhez képest ez nem mindenhol jött össze.

És innentől, a tovább mögött már kénytelen leszek kicsit spoileres lenni. Tovább…

Pilot: Chicago Justice

2017. 03. 28. 15:06 - Írta: Casey Novak

8 comments | kategória: 2016/17,kritika,pilot-mustra

Megérkezett a töretlen sikernek és népszerűségnek örvendő Chicago-franchise (és egyben a Law & Order-univerzum) legújabb tagja az NBC-re. A chicagói tűzoltók, rendőrök és dokik mellett most már a jogászok munkás mindennapjait is figyelemmel kísérhetjük.

Korrektnek ígérkezik ez a cím is, beillik a sorba, de valahogy nekem döccenősnek tűnt az indulás.

Az volt az érzésem a pilot nézése közben, mintha a Justice nem akarná elengedni a PD kezét, még nem érezni a saját, önálló auráját a sorozatnak. Mondjuk az is igaz, hogy a Med sem fogott meg annyira eleinte, mint a másik két cím, de ott az első pillanattól élesen megrajzolt karaktereket sorakoztattak fel és kellően érdekes orvosi eseteket válogattak össze, így hamar bele lehetett szokni az új környezetbe.

Ügyészéknél pedig a maroknyi csapatban a backdoor pilot óta (ami ugye még a PD előző évadjában, a 3×21-ben esett meg) két szereplőt is kicseréltek, amiből Nazneen Contractor Monica Barbaro általi leváltása először fel sem tűnt, Ryan-James Hatanaka-nál pedig egyértelmű volt a helyzet, mert a helyére érkező Jon Seda–t a PD-ből „lopták”.

Persze a felvezető résztől nem vártam csodát, túl régen volt már az idei induláshoz képest, de azóta sem sikerült közelebb hozniuk a szereplőikhez.

Egyértelműen Peter Stone-ra (Philip Winchester) koncentrálnak, – ami végül is jó húzás, ígéretes karakter, jó színész – és egyben ő a legfontosabb kapcsolódási pont a korábban említett, a szintén Dick Wolf nevéhez fűződő L&O …ööö… ősanyasorozatokhoz, hiszen Stone mélyről gyökeredző megfelelési kényszeréért nem más felelős, mint a Law & Order-ben ügyészeskedő édesapja, Benjamin Stone (Michael Moriarty).

A címben nem véletlenül a ‘justice’ szó szerepel a ‘law’ helyett, Wolf atyánk az egyértelmű kapcsolat mellett el is akarta különíteni a Chicago-vonalat az L&O-től, mert kivitelezésben és hangulatban tényleg teljesen mások.

Szóval Stone be fog válni, de a többiekről egyelőre nehéz nyilatkozni: Mark Jefferies (Carl Weathers), az erőskezű, politikai vénával megáldott főnök ismerős karakter, de valakinek kell azt az ostort csattogtatni. Mellette ott van az embertelenül idegesítő, olyan-laza-hogy-szétesik szőke, meg… a másik. Majd egyszer megtanulom a nevét, ha csinál is valamit.

Antonio-t meg persze ismerjük, szeretjük, szuper, de míg egy hasonló sorozatugrást követően a tűzoltóból dokivá avanzsált Jeff Clarke simán beolvadt az új „otthonába”, addig Antonio még nagyon rendőr.

Bár valami oknál fogva ebben a sorozatban az ügyészek is legalább annyit nyomoznak, mint a PD-ben a zsaruk, ami picit nekem necces. Jó, van ilyen, nyomozó ügyészség, akkor nyomozzanak, ha akarnak, de azt hiszem, hogy ennél több jogi csűrés-csavarásra számítottam, és kevesebb ajtón való dörömbölésre meg kihallgatásra.

A másik, ami zavart, hogy a Justice bejelentése óta motoszkált a fejemben a gondolat, hogy nehogy azzal húzzák az időt, hogy a rendőr-ügyész szembenállás lemezt teszik fel ismétlésre, erre de. Már a backdoor pilotban is egy rendőrt cibáltak bíróság elé, a második részben dettó, csak másikat.

A pilot egyébként gyakorlatilag egy hosszú PD-epizód volt, Fire-felvezetéssel. Mindez érdekes volt olyan szempontból is, hogy egy számomra meglepően erősen egymásra hagyatkozó tripla crossover-sztori harmadik láncszemeként mutatkozott be hivatalosan a Justice. Bár meginterjúvoltam pár, a másik két sorozatot nem követő nézőt, és nekik nem volt hiányérzetük, nekem mégis bátor lépésnek tűnt így kezdeni.

Ez is, és még sok apróság erősítette fel azt az érzetet, hogy a Justice egyelőre nem találja a hangját. Minőségében ez problémát nem okoz, annyira chicagós, amennyire lennie kell  dráma, szappan, izgalom, miegymás – , úgyhogy nálam a társaival együtt kötelező, de azért várom, hogy igazán saját lábára álljon. Mert ez eddig csak egy 6/10.

Kíváncsi vagyok, hogy önmagában mennyire élvezhető a sorozat annak, aki csak egy jogi sorozatra áhítozik, és a többi szakma nem dobja fel.

Code Black: kezdett a 2. évad

2016. 10. 11. 17:20 - Írta: Casey Novak

1 comment | kategória: kritika

Second year is different.

Elindult a Code Black második évadja, ami jelentős változásokat ígért, de hozni nem hozott sokat. Ez persze nem feltétlenül baj, én személy szerint meg is voltam ijedve, hogy elrontják azt is, ami működött.

Annyiban merültek ki a forradalmi húzások, hogy az eddig megszokott orvososdi játékidejét lecsökkentették, és a fennmaradó perceket a frissen behozott Rob Lowe magánszámával töltötték ki. Annak a fordulatnak meg kimondottan örültem, hogy az előző szezonban kikényszerített szerelmi szálat úgy, ahogy volt, szó nélkül kidobták szereplőstül, mindenestül. (Majd lesz másik…)

02

Ebben az évadkezdésben érezhetően az új nézők kezét akarták fogni a jelenetek többségével, és erre remek alkalmat nyújtott az újoncok bemutatása és körbevezetése az intézményen. Aki szeretne, innen simán be is kapcsolódhat, ha valamiért nincs kedve az első évadhoz, pedig király volt.

A három zöldfülű egyébként nem hoz különösebb frissességet a társaságba, az egyetlen különlegesség, hogy az egyik leányzó eddig színésznő volt, ezért persze senki nem veszi komolyan, a másik lány még semmit sem csinált, a srác meg picit el van veszve.

03

A tovább mögött folytatom már a második részt is érintve, minimális spoilerrel.

Tovább…

Chicago Med: kezdett a 2. évad – írta Sue

2016. 10. 05. 17:13 - Írta: vendegblogger

8 comments | kategória: kritika

A tavalyi évad egyik sikeres országos újonca, a harmadik Chicago-sorozat visszatért a képernyőkre: a szimpatikus dokik, a néhol elgondolkodtató esetek visszaköltöznek az életünkbe. Mindezt persze a legnagyobb természetességgel teszik.

chicago-med-2x01-02

Kezeket fel, aki várt valami meglepetést, nagy dobást ettől az évadnyitótól. Remélem, nem túl sokan rakták fel a kacsójukat, mert mint ahogyan az egész első évad nagyobb meglepetések nélkül, kiegyensúlyozottan zajlott, úgy a visszatérés is.

A hangulatot abszolút hozta, a feelgoodság is azonnal megvolt nálam, és gyakorlatilag nem sok minden történt abban a pár hónapban, amit nyári szünetnek hívunk mi, nézők. Vagyis történt ez-az, de minden valahogy olyan természetességgel kerül bemutatásra, hogy egyáltalán nem éreztem durvának, gyorsnak.

chicago-med-2x01-06

Előre bocsátom: egy évad után már kijelenthetjük, hogy ezt a sorozatot a karakterek viszik el a hátukon. Ráadásul úgy teszi mindezt, hogy mindig legyen kinek drukkolni. Vagyis aki nem bírja, ha egy kórházas sorozatban ügyesen lavírozunk a szereplők és az esetek közt, és mégsem csöpög minden a nyáltól romantika címén, a kórház pedig nem csupán díszlet, az jó eséllyel nem fogja kedvelni a Chicago Med-et.

Azért bízom benne, hogy az ezt kedvelők vagyunk többen… Na de nézzük a májusban nyitva hagyott szálakat, kicsit spoileresen a tovább mögött. Tovább…

Code Black: vége az 1. évadnak

2016. 05. 22. 19:20 - Írta: Casey Novak

2 comments | kategória: 2015/16 finálék,kritika

Ladies and gentlemen, we’re in code black!

Viszonylag kevés Zéró lelkesedéssel álltam a Code Black-hez az évad elején, nem ígért túl sok extrát, kórház, sürgősségi osztály, egyebek, láttunk már ilyet. Nem hittem, hogy találok benne valami különleges fogódzót, ami nézőssé teheti, és nálam amúgy is hátrányból indulnak az orvososdik – a House kivételével kórházas drámát nem sikerült igazán megszeretnem. (Talán a Do No Harm jut még eszembe, de abban sem a gyógyítás rész volt érdekes.)

És ekkor jött a Code Black.

01

A pilot végén még gyanakvó voltam, de azután sikeresen berántott, mert a hangulata, ahogy az egész össze volt rakva, egyszerűen különleges volt. Ez marhára szubjektív, tudom, sokan erre is csak legyintenek, hogy tizenkettő egy tucat, ahogy nekem is ez volt az első gondolatom. Viszont a fő karakterek, a nyüzsgés, a „fekete kód” mind olyan atmoszférát teremtett, ami leszögezett a monitor elé.

Pedig már az elején is voltak tipikus megoldások, amire húztam a számat, és akármennyire bejön a sorozat, évad végére csak sikerült kiirtani a kezdéskor még olyan sok pluszt adó apróságokat.

Gondolok itt arra, hogy a fekete kódba lépést már nem jelenítik meg (ez lehet, hogy giccses és önismétlő volt sokaknak már az elején is, de én mindig vártam, mikor gyullad ki az a lámpa), a pörgősség alábbhagyott, és a kezdetektől ijesztgető magánéleti szálak a szezon második felétől már túl sok figyelmet és játékidőt kaptak.

02

De nézzük először a napos oldalt: „Daddy” és „Momma” között a dinamika zseniális, meg egyénként is Luis Guzmán karaktere viszi a vállán a részek felét. A rendezést végig imádtam, több olyan állandósult elem bukkan fel a részek során, ami kellemes ismerős érzéssel tölt el, ha meglátom őket. Gondolok itt a hangulatos, montázsszerű átkötő jelentekre, amik életképszerűen egy-két kórházi mozzanatot mutatnak be, mosott színekkel, olykor lassításokkal.

Külön kedvencem volt, mikor a „central stage”-en, a sürgősségi osztály közepén kialakított nehéz esetek számára fenntartott ágyakon folyt az életmentés, akkor az ápolók és a többi ráérő dolgozó kíváncsi gyerekhadként özönlötte el az orvosokat körülvevő térelválasztókat. Ez valahogy még inkább belehelyezett a történésekbe, mert mint néző, úgy érezhettem, hogy én is ott leselkedek a nővérek között, és lélegzetvisszafojtva figyelem az eseményeket.

collage

Nem egyszer ügyesen táncoltak a hatásvadászat és az igazi dráma határvonalán, és ha néha át is billentek, az megbocsátható volt. Sikeresen fenntartották a feszültséget, pedig még így a rajongás rózsaszín szemüvege mögül is kiszúrható volt itt-ott az előre csomagolt instant konfliktus. De az írás friss volt, élvezhető, és a humorral is bőkezűen bántak.

Volt egy sajátos dinamikája a részeknek, amit nehéz így megfogalmazni, el kellett kapni a hullámot, és akkor működött. Talán azért is kattantam rá annyira a code black-be való átlépésekre, mert az mindig olyan volt, mint a lélegzet-visszafojtás utáni hirtelen nagy szívdobbanás.

03

Viszont elment szünetre a sorozat, és aztán úgy tért vissza, hogy valamit elveszített. Igen, valami hiányzik a Code Black-ből, és nem csak a fekete kódok bejelentése tűnt el. Elfogyott az ötlet, vagy nem tudom mire, gondolja, de hirtelen már csak úgy tudtak „érdekes” részt csinálni, ha a szereplők is rendszeresen átkerültek az áldozatok oldalára.

És most nem Leanne-re gondolok, neki fenn volt tartva mintegy eposzi jelzőként, hogy személyesen érintett minden ügyben, ahol valami családi vonal akadt. (Mert ugye isten ments olyan történetet írni, amiben nincs legalább egy traumatizált, elcseszett múltú, magányos pillanataiban folyton a távolba révedő főhős!) Enyhe spoilerekkel folytatom a tovább után. Tovább…

Teen Wolf: vége az 5. évadnak

2016. 03. 11. 20:05 - Írta: superpityu

23 comments | kategória: kritika

Nem hittem volna, hogy a Teen Wolf az 5. évad második felére ennyire összeszedi magát. Nagyon szépen sikerült felépíteni ezt a 10 részt – ha tavaly fele ennyi gondoskodást véltünk volna felfedezni a részekben, akkor azokkal sem lett volna baj. Persze így is maradtak szembetűnő hibák, de mégis ismét elkapott láz, amit a sorozat kapcsán már régen éreztem.

teenwolf

Tavaly az volt az egyik legnagyobb gond, hogy a fiatalok teljesen magukra maradtak, nem volt egy erős felnőtt karakter sem, aki igazán vezette volna őket az úton. Szerencsére a készítők is rájöhettek erre, hiszen többen is visszatértek, hogy megbirkózzanak az évad főgonoszával.

Éppen ezért őszintén meglepődtem, amikor idén így is hoztak kiemelkedően jó részt a felnőttek nélkül, adja is magát a kérdés, hogy tavaly mit csináltak a készítők.

teenwolf

Az évad témáját végig az emberi kísérletek adták, viszont szerencsénkre már nem kaptunk minden másodpercben új szereplőt, akit pár pillanat múlva már ki is nyírtak a Dread Doktorok a sikertelenség miatt. Cserébe egyetlen kísérleti alany legyőzésére fókuszált az idei 10 rész, a sikeres, utolsó kimérára, az úgynevezett “Beast Of Gevaudan”-ra.

Mielőtt még a spoilerekről beszélnénk, még megemlíteném, hogy idén elég sok karakterépítés történt. Különösen fontos, hogy Scott a tavalyi mélyrepülés után, most tényleg kezdi összeszedni magát.

bscap0464

Viszont ami még ennél is jobb, hogy Lydia karaktere az első évados cliffhanger óta szép komótosan épült, erre ebben a 10 részben pedig olyan szépen érett be ez a közel 60 epizódnyi készülődés, hogy öröm volt látni az egészet. Ezt pedig alapvetően csak javít azon, hogy eddig is a sorozat egyik legfontosabb és legizgalmasabb karaktere volt.

Bár tényleg sok esemény erre a két karakterre volt kihegyezve, de mellettük legalább még 20 kisebb-nagyobb szereplőt mozgatott ez a szezon elég jól. Így is akadt, akiből kaphattunk volna még többet, de alapvetően teljesen jónak tűnnek az arányok még így is, hogy az egész évadot láttuk már. Na de jöjjenek a spoilerek a tovább után. Tovább…

Previous Posts