login |

Search Results for ‘Poirot - Öt kismalac’

Poirot: kezdett a 13. évad – írta vamivan

2013. 06. 12. 21:07 - Írta: vendegblogger

31 comments | kategória: Anglia lecsap,kritika

Old sins have long shadows.

Immáron 25 éve, hogy David Suchet először felragasztotta magára Poirot kackiás bajszát, és most elérkezett az idő, hogy utoljára tegye meg. Az utolsó epizód (Gloriett a hullának/Dead Man’s Folly) forgatásai még zajlanak, de az záró, 13. szezon első része már a nagyközönség elé került.

Huszonöt év hosszú idő, egy sorozat életében főleg, ilyen esetben nem lehet nem visszaemlékezni a kezdetekre. Eleinte 45 perces epizódok készültek, évente 10 darab, és novellafeldolgozásokból álltak – az első három évad 30 részéből csak a 2. és a 3. szezon között leadott A titokzatos stylesi eset (Poirot első angliai esete…) volt egész estés, majd a három 90 perces részből álló 4. évad után az 5.-ben újabb nyolc 45 perces epizódot láthattunk.

A hatodik évad óta csak másfél órás részek következtek, és a sorozat is átalakult: a 6-8. évad 10 év (1993-2002) alatt készült el, és ezekben láthattuk (ezidáig) utoljára Hastings kapitányt, Japp főfelügyelőt és Miss Lemont. A 9. szezon óta pedig nagyjából kétévente 4 újabb epizód készült.

Most, 3 év szünet után eljött az utolsó, ezúttal 5 részes évad ideje, melyben az összes eddig meg nem filmesített Poirot-történetet láthatjuk, és amelyben szerencsére dramaturgiai okokból a három korábbi állandó szereplő is feltűnik, a rajongók nagy örömére, elvégre azok voltak az igazi, klasszikus Poirot-részek.

A 13. évad nyitóepizódja, Az elefántok nem felejtenek azonban még nem nosztalgikus: éppen azt a hangulatot hozza, amit az elmúlt 10 évben megszokhattunk, zenéjével, fényképezésével, David Suchet játékával, és Ariadne Oliver (Zoë Wanamaker) szereplésével. 25 év után, de tíz évnyi viszonylag konstans stílus után is meglepő lett volna, ha a jól bevált elemeket lecserélik, de nem is volt rá szükség, akinek nem jön be, már évekkel ezelőtt kaszálta, akinek bejön, az élvezi minden finomságát, kimunkáltságát, melynek ráadásul a könyv melankolikus atmoszférája plusz táptalajul szolgál.

Persze a Poirot mit sem érne a stílusával, ha nem lenne egy megoldatlan gyilkosság, és ebben a mostani epizód nem a szokásos esetek egyikét vonultatja fel: a nyomozás tárgya ugyanis egy 12 évvel korábbi kettős öngyilkosság esete, melyben (eleinte) csak az a kérdés, hogy a két halott közül melyikük húzta meg a ravaszt, és miért.

Can you find out if her father murdered her mother or her mother murdered her father?

Az alapszituáció ugyan nem szokványos, de épp emiatt a nyomozás is más, mint egyébként (bár ilyen felütése van az Öt kismalacnak (9×01) is), nem lehet például attól félni, hogy a gyilkos újra lesújt, és joggal lehet attól tartani, hogy unalomba fullad az emlékek (az “elefántok” emlékeinek) felkutatása, főleg ha valaki olvasta a regényt, mely Christie kései műve, egyben az utoljára megírt Poirot-regény.

Ám (a könyv olvasói számára meglepően) hamarosan előkerül egy friss hulla. Poirot-t értelemszerűen ez az új eset köti el, közben Miss Oliver elefántot kutat, a két párhuzamos eset pedig szépen működik egészen a végéig. Az írók ez esetben kitettek magukért, a könyv szereplőinek érzéseit, motivációit tiszteletben tartották, mégis fel tudták pörgetni az epizódot, kiküszöbölve a regény hiányosságait.

Talán csak azt lehet felhánytorgatni, hogy a regény 1960-as eseményeit 1925-be helyezték, ami nem volt indokolt akkor sem, ha a könyvben szereplő, régi esetekre vonatkozó utalások kimaradtak, de a könyvbeli idősödő Poirot-ból sem láthattunk viszont semmit, pedig az utolsó évadhoz még illene is a finom visszafogottság, végtére is hamarosan eljutunk Poirot legutolsó esetéig.

A következő rész A titokzatos Négyes lesz, melyet az olvasóközönség Az elefántok nem felejtenek mellett az egyik leggyengébb Poirot-regénynek tart, és melyben újra feltűnik Hugh Fraser, Philip Jackson, sőt Pauline Moran is, noha Miss Lemon nem szerepelt ebben a regényben (csakúgy, mint sok korai epizód eredetijében sem, ellenben Az elefántok nem felejtenek-ben igen), és először szerepel Miss Lemon és George egyszerre. Megjelenésének időpontja azonban még nem ismert.