login |

Search Results for ‘Tea sztori’

DC-s team up-sorozat készül?

2015. 02. 27. 18:23 - Írta: winnie

23 comments | kategória: 2015/16,az év híre,hírek

Ha az Atom-os Arrow-spinoff terve nem volt év híre, akkor ez az lehet, nem? A képregényes világban ismert fogalom a Team-up, igazi rajongókedvenc műfaj, amikor két szuperhőst összepárosítanak egy sztori kedvéért. Voltak nagy sikerű Superman – Batman sztorifolyamok annak idején, de olyanok is készülnek folyamatosan, amikor minden füzetben mással áll össze a főhős, vagy éppenséggel mindig más és más harcol vállvetve egymás mellett.

Na, akkor jöhet ilyen sorozatként? A CW szerint igen. A csatorna Greg Berlanti, Andrew Kreisberg és Marc Guggenheim, azaz az Arrow és a The Flah apui készítésével két képregény-sorozat kedvelt karaktereit hoznák össze – egy harmadik sorozatban.

És hogy kiket? Mondom a neveket: Brandon Routh (Ray Palmer / The Atom), Victor Garber (Dr. Martin Stein / Firestorm), Wentworth Miller (Leonard Snart / Captain Cold).

És Caity Lotz is benne lenne, aki papíron Sara Lance / Black Canary, de… Oké, nem tudjuk, mi módon akarják összehozni, de róluk van szó, mint színészekről. Egyelőre.

De nem is ez a lényeg a 2015/16-ra tervezett sorozatban, hanem az, hogy hozzájuk mások is csatlakoznának, többek között három olyan DC-s karakter, akik még nem voltak láthatóak a tévésorozatokban.

Ti kiket látnátok szívesen? (Jó- vagy rosszfiú egyaránt jöhet.)

Hírkedd – My Mad Fat Diary-kasza! The Musketeers 3. évad! Last Tango in Halifax 4. évad! The McCarthys-kasza?

2015. 02. 03. 08:46 - Írta: winnie

22 comments | kategória: hírek

  • Mai magyar premier: Modern család 6. évad, Jackson Brodie esetei 2. évad + ma lesz a Vámpírnaplók – 4×20, ami felvezeti a The Originals-t.
  • Premier: Kids Baking Championship S1, Swamp People S6, Appalachian Outlaws S2, Unwrapped 2.0 S1 + megvolt a Mike & Molly 100. része
  • Magyar premier – Universal Channel: 03.13 Haven (Haven) 5. évad
  • Magyar premier – VIASAT6: 03.25 Grimm – 3×06 – ha addig a TV2 nem folytatja.
  • Az E4 elkaszálta a My Mad Fat Diary-t, vagyis a már berendelt 3. évad lesz az utolsó – de legalább kap lezárást a sorozat. Egyébként a nyáron érkező szezon 3 részes lesz.
  • A BBC berendelte a The Musketeers 3. évadját.
  • A BBC berendelte a Last Tango in Halifax 4. évadját.
  • A CBS végleg lekapta műsoráról a The McCarthys-t, mely még ment volna február első két hetében. Helyette The Big Bang Theory-ismétlések lesznek, utána pedig jön a The Odd Couple, mely 21:30-ra löki a Mom-ot. Magyarán szólva pont kár volt azt a plusz két részt berendelni. Bár már múltkor is elmaradt egy vagy kettő, szóval összesen 4 marad dobozban.
  • Állandó szerep: Carrie Ann-Moss – Marvel’s AKA Jessica Jones (Netflix), Lee Tergesen, Conrad Coates, Nichole Galicia – Defiance S3
  • Az NBC már 2015/16-re tervez, ugyanis egy új, szkriptfázisban lévő szitkom főszerepére megszerezték Idina Menzel-t. A Happy Time egyik executive producere Ellen DeGeneres lenne, a készítő Randi Barnes, a történet pedig egy olyan nőről szólna, aki megelégeli azt, hogy folyton boldognak mutatja magát mások előtt.
  • Csak sírnom kellett pár napja, hogy már másfél hete nincs hír a Quarry című Cinemax-pilotról, erre: Sorozatberendelés: Quarry – Cinemax, 8 rész, készítő: Michael D. Fuller és Graham Gordy, a sztori Max Allen Collins regényein alapul, a 70-es években játszódik és egy, a vietnami háborúból hazatérő mesterlövészről szól, akit nem fogadnak túl jó szívvel és kisvártatva egy bérgyilkos hálózatban találja magát. Szereplők: Logan Marshall-Green, Niki Amuka-Bird, Jamie Hector, Edoardo Ballerini, Skip Sudduth.
    Az eredeti pilotos gárdából nem maradt meg a három nagyobb név: Mary Elizabeth Winstead, Noah Taylor és Stellan Skarsgard, helyettük Jodi Balfour, Damon Herriman és Peter Mullan érkezik. Ami pedig azt jelenti, hogy vagy részben vagy teljes egészében újraforgatják a John Hillcoat által rendezett pilotot (nem is jelzik már executive producerként). A sorozat mellé rendezőnek Greg Yaitanes lett kijelölve, aki azért remélhetőleg marad a Banshee-ben is.
  • Interjú: Matt Olmstead (a Chicago Fire és Chicago PD showrunnerje), Nancy Pimental (a Shameless egyik írója), Jensen Ackles (Dean – Supernatural), Emmy Rossum (Fiona – Shameless)
  • Vendégszerep: Garret Dillahunt – Brooklyn Nine-Nine, Justin Hartley – Mistresses (2 rész), James Cromwell – Halt and Catch Fire (visszatérő), Nathan Fillion – The Big Bang Theory (02.19 – sajátmagát alakíthatja), Rebecca Mader – Once Upon a Time, Sandra Bernhard – 2 Broke Girls,
  • Pilotberendelés: The Advocate – ABC, készítő: Sheldon Turner, az író ügynökének élete alapján egy kemény, találékony, alfanőstény üzletasszonyról, akit félrediagnosztizálnak (halálos betegséget állapítanak meg nála) és így tapasztalja meg az eü. rendszer kockázatait. Ezért pályát vált és ügyvédként azokat kezdi el védeni, akik belekeverednek a modern orvostudomány folyton változó útvesztőjébe.
  • Pilotberendelés: Boom – ABC, készítő: Josh Pate és Rodes Fishburne,az amerikai történelem legnagyobb olajlelőhelyének felfedezéséről, ami geopolitikai átrendeződést idéz elő és egy, az aranyláz óta nem tapasztalt közgazdasági robbanást egy észak-dakotai városkában. A középpontban egy fiatal, ambiciózus pár lesz, akik a vagyon és a jobb élet reményében érkeznek oda.
  • Pilotberendelés: The Adversaries – ABC, készítő: David Zabel, egy New York-i jogi dinasztia fejéről, aki egy komoly per vádlottja lesz és szövetségi ügyész lányának el kell döntenie, hogy melyik oldalra áll.
  • Pilotberendelés: Kingmakers – ABC, készítő: Sallie Patrick, egy fiatal férfiról, akinek elsőéves húgát holtan találják egy elit egyetemen. Hősünk új személyazonosságot felvéve bejut az egyetemre és annak évszázados titkos társaságába, hogy kinyomozza mi történt.
  • Pilotberendelés: cím nélküli egykamerás NBA-komédia – ABC, készítő: Casey Johnson és David Windsor, haverkomédia az NBA, a profi kosárlabdázás világában egy újoncról, aki nem beszél angolul és a tolmácsáról, aki nem ért a kosárlabdához. Afféle Furcsa páros a kosárlabdázás világában.

Klasszikusok: Stargate SG-1 – írta DarylD

2015. 01. 20. 14:47 - Írta: vendegblogger

53 comments | kategória: ajánló,klasszikus,kritika

If you immediately know the candle light is fire, than the meal was cooked a long time ago.

A Csillagkapu-franchise 1994-ben kelt életre, amikor Kurt Russell főszereplésével világot látott egy mozifilm (rendező: Roland Emmerich) a kör alakú szerkezetről, melynek segítségével az ember felfedezheti magának az univerzumot. Ez a film szolgált alapul az 1997-ben kezdődő, mára már klasszikusnak nevezhető Stargate SG1 című sorozatnak, valamint a később érkező spinoffoknak, a Stargate Atlantisnak és a nem túl pozitívan fogadott Stargate Universe-nek is, sőt, az animációs Statgate Infinity-nek is.

Természetesen azt le kell szögeznem, hogy mint a klasszikusok rovat többi szerzője, én is (nem) kicsit elfogult vagyok a sorozattal kapcsolatban. Gyerekkorom egyik kedvencéről van szó, de ma is ugyanúgy élvezem, mint annak idején. Épp ezért ki merem jelenteni, hogy minden idők egyik legjobb sci-fi sorozatával állunk szemben.

Úgy vettem észre, hogy a Stargate nem tett szert akkora elismertségre, mint a Star Trek, a Doctor Who, vagy épp a Battlestar Galactica, ennek ellenére kellemesen csalódtam, amikor ti minden idők ötödik legjobb sorozatnak választottátok 2012-ben a BSG és a Firefly előtt. Örülök, hogy a junkie közösségből sokan felfedezték már ezt a gyöngyszemet, de én most inkább azokhoz szólok, akik még nem látták, méghozzá spoilermentesen.

A történet központjában a CSK1 (aka. SG1) áll, két katonából, egy tudósból és egy földönkívüliből álló négytagú csapat, akik egy katonai bázisról kiindulva a Csillagkapu nevű szerkezet segítségével utaznak idegen bolygókra felderítés és technológiaszerzés céljából. A négy tag, pontosabban azok karaktere pedig a sorozat egyik legnagyobb pozitívuma.

Először is azért annyira jó nézni kalandjaikat, mert nagyon megvan a szereplők között a szükséges összhang. Tényleg elhisszük, hogy ők egy csapatot alkotnak, és minden nap vállvetve harcolnak az idegen fenyegetés ellen. Közben mi is betekintést nyerhetünk kalandjaikba, egy kicsit részesei lehetünk mozgalmas mindennapjaiknak. A főbb karakterek kaptak egyébként egy kisebb háttér sztorit, néha még flashbackek is előfordulnak, így könnyebben megérthetjük motivációjukat.

A tovább mögött folytatom, először a főbb karakterekkel, majd ajánlott epizódokkal. Tovább…

Hírkedd

2015. 01. 20. 08:41 - Írta: winnie

13 comments | kategória: hírek

  • Amerikában hétfőn ünnep volt, így hírek és nézettségek nem nagyon voltak. Nem baj, van pár elmaradt angol hírem.
  • Premier: Chasing Life S1 (téli), The Fosters S2 (tél), The Nightly Show S1, 19-2 S2, Brain Games S5, Catastrophe S1 + Finálé: Bizarre Food America S7
  • Sorozatberendelés: Flaked – Netflix, főszereplő: Will Arnett, 8 rész, komédia, 2016-ban, készítő: Will Arnett és Mark Chappell. Egy önjelölt gururól, aki beleszeret legjobb barátja szerelmének tárgyába, ő pedig kénytelen hazugságokkal és féligazságokkal fenntartani imidzsét.
  • (Nem mondom, merész a Netflix. Oké, hogy már volt egy Arrested Development-jük meg BoJack Horseman-jük, és látják, hogy a vásárolt komédiákat hogy nézik a nézők, de ez már a sokadik berendelt komédiasorozatuk anélkül, hogy az első által produkált számokat ismernék.)
  • Louis CK lett az első komikus, aki egy turné során háromszor egymás után teltház előtt lépett fel a Madison Square Garden-ben. A negyedik fellépése 01.27-én lesz, a jegyeket hétvégén kezdték el árulni.
  • Mark Mylod rendezi a FOX-os Minority Report pilotját. Amikor olvastam a hírt, azt mondtam, hogy bőőő!, hogy nem valami nagy név, de nekik van igazuk, mert Mylod elég jól csengő név, csak nem nagyon szoktam felfigyelni rá. Mondjam, hogy milyen pilotokat rendezett mostanság az idén Game of Thrones-epizódokat is kapó filmes? Once Upon a Time, Shameless, The Affair és Backstrom.
  • A Broadchurch a 2×02-vel negatív nézettségi rekordot ért el, a 7,2M-s kezdés után 5,6M-an látták a folytatást. (A Broadchurch 1. évad 6,3M nézővel kezdett és 9,3M-val zárt.)
  • Mark Gatiss ezt a képet tweetelte a Sherlock (karácsonyi?) különkiadásának forgatásáról. És mellé a Kék karbunkulus című sztoriból idézett. Akkor ez lesz az adaptáció tárgya?
  • Interjú: Clark Gregg (Coulson – Agents of SHIELD), Graham Yost (a Justified készítője), Larry Wilmore (a The Nightly Show műsorvezetője), Michael Narducci és Yusuf Gatewood (a The Originals showrunnerje és Finn-je)
  • Vendégszerep: Kim Richards – Revenge, Sheridan Smith, Jack Whitehall, Alice Lowe, Alison Steadman, Claire Skinner, David Warner, Jane Horrocks, Jim Howick, Julie Hesmondhalgh, Mark Benton, Michele Dotrice, Paul Kaye, Tom Riley – Inside No. 9
  • Új sorozat: Birthday – Sky Arts, készítő: Joe Penhall (saját színdarabja alapján), rendező: Roger Michell, főszereplő: Stephen Mangan, Anna Maxwell Martin. Dráma egy teherbe esett férfiról. Itt egy promókép.
  • Új sorozat: The Five – Sky Living, készítő: Harlan Coben, dráma pár barátról, akiket egyikük öccsének eltűnése köt össze. A történet évekkel ezt követően játszódik, amikor az eltűnt DNS-e feltűnik egy bűntény színhelyén.
  • Új sorozat: cím nélküli dráma – PBS, 6 rész, a polgárháború idejéről. Egy északi és egy déli önkéntes nővérről, akik egy luxushotelből átalakított kórházban vállalnak munkát. Készítő: David Zabel és Lisa Q. Wolfinger, executive producer Ridley Scott.
  • Jessie J. lesz a The Voice Australia új zsűritagja. Kylie Minogue helyére érkezik, Ricky Martin, Delta Goodrem, valamint Benji és Joel Madden mellé.
  • Eközben a Britain’s Got Talent új szezonjának zsűriősszetétele nem változott az eddigiekhez képest.
  • A Mr. Selfridge 3. évad 01.25-én kezd.
  • A Call The Midwife 8,3M-s nézettséggel tért vissza Angliában. A Death in Paradise 6,7M-t produkált, a Silent Witness pedig 6,3M nézőt.
  • A Sky1 tévésorozatot készít 4 részben a Fungus the Bogeyman-ből. Élőszereplős/animált kevercs lesz.
  • Tony Jordan (Hustle, Life on Mars) a Lovejoy című Ian McShane-sorozatot tervezi feldolgozni a könyvek alapján.
  • Russell T. Davies 2016-ban is jelentkezik egy új sorozattal. A The Boys a 80-as évek AIDS-válságában játszódna, pár meleg férfiról szólna, s többek között saját tapasztalatokra épülne.

Hírhétfő

2015. 01. 19. 09:41 - Írta: winnie

43 comments | kategória: hírek

  • Premier: Call The Midwife S4 (vendégblogger?), Austin & Ally S4, K.C. Undercover S1, Rugged Justice S1, Christina Milian Turned Up S1, Star vs. The Forces of Evil S1 + Finálé: The Librarians S1 (vendégblogger?), Alaska: Off-Road Warriors S1 + volt vasárnap Scorpion
  • Magyar premier – M1: 02.04 Szívek doktor (Hart of Dixie) 2. évad
  • Pár hete Kiefer Sutherland azt mondta, hogy nem hiszi, hogy folytatná a 24-et, most pedig a FOX megerősítette, hogy egyelőre nincs tervbe véve a sorozat folytatása, bár azt elismeri, hogy valóban voltak már megbeszélések egy esetleges 10. szezonról, akár Sutherland részvétele nélkül is.
  • A Chicago Fire egyik idei epizódjában vezetik fel a (természetesen) tervezett Chicago Med spinoffot, vagyis a tűzoltók és rendőrök után jönnek a mentősök. De egyáltalán nem biztos, hogy lesz belőle sorozat.
  • Továbbra is a CBS-é marad a Thursday Night Football, azaz ősszel csütörtök esténként 8 amerikai foci meccset adhatnak, minek következtében egyes sorozataik később fognak startolni, a The Big Bang Theory meg várhatóan ismét hétfőn adhat löketet valaminek.
  • Az Amazon leszerződött Guillermo del Toro-val és berendelt 3 résznyi forgatókönyvet a Carnival Row című sorozattervből, mely Travis Beecham A Killing on a Carnival Row című, 10 éves forgatókönyve alapján készülne. A szkripteket Beecham és Del Toro mellett Rene Echeverria írja – utóbbi lenne a showrunner, Del Toro pedig az első részt rendezné. A tervek szerint, ha minden rendben van, akkor ezt sorozatberendelés követné, hiszen elég drága lenne a projekt.
    A természetfölötti dráma sztorija a jövőben játszódna egy 18. századi London-ra hajazó városkában, amit emberek és más teremtmények laknak és egy sorozatgyilkos ólálkodik benne épp szabadon.
  • A FOX szeretett volna nyárra is készíteni még pár Red Band Society-epizódot, azonban a kért költségcsökkentést a gyártó ABC Studios nem vállalta be.
  • Az FX 04.09-án kezdi el a Louie 5. évadját és a sorozat a The Comedians című újonccal került párba, az is akkor kezd. (Vicces, hogy a közlemény szerint a Louie S5 “hét vagy nyolc részes lesz”. A The Comedians (ez nem vicces) 13.)
  • Pilotberendelés: Better Things – FX, készítő és főszereplő: Pamela Adlon, rendező: Louis CK, komédia, egy három gyerekes egyedülálló anyáról, aki színésznő, szóval próbál dolgozni, gyereket nevelni, olykor bulizni a barátokkal, sőt, még szexelni is, ami nem túl egyszerű.
  • És ha már Louis CK: az FX szerezte meg új standup különkiadásának, a Louis C.K. Live From the Comedy Store-nak a tévés jogait. De a komikus már az elkövetkező napokban elérhetővé teszi a műsort weboldalán.
  • A Fargo 2. évad egyik karaktere a kampánykörúton lévő Ronald Reagan lesz.
  • Az American Horror Story következő szezonja elég nagy változást fog hozni az eddigiekhez képest.
  • Az American Horror Story 5. évad októberben fog kezdeni, míg a spinoff, az American Crime Story 2016-ban indul az FX-en.
  • Vendégszerep: Mel Brooks – The Comedians, Mary Steenburgen – Last Man on Earth, Robert Knepper – Chicago Fire és Chicago PD, Tristin Mays – The Vampire Diaries (visszatérő), Albert Tsai – Fresh Off The Boat (2 rész)
  • Robert Knepper természetesen egy Chicago Fire – Chicago PD-crossverben lesz benne, ami 02.03-án kezd.
  • Sarah Ramos és Matt Lauria mellett John Corbett is visszatért a Parenthood utolsó részére, azonban a Lauren Garaham-mel közös jelenete végül kivágásra került a végső verzióból, egyszerűen nem fért bele, gondolom.
  • A Disney XD vasárnap indult új animációs sorozata, a Star vs. The Forces of Evil (hangok: Eden Sher, Alan Tudyk, Nia Vardalos, Jenny Slate) egy vidám, varázslatos, tini hercegnőről szól, aki egy másik dimenzióból érkezik a Földre, ugyanis szülei ideküldik őt egy családhoz, miután vakmerően mindenféle szörnyekkel harcolt meg odahaza. Készítő: Daron Nefcy.
  • A Mythbusters a héten egy The A-Team-különkiadással fog jelentkezni.
  • Idina Menzel és John Legend fellép a Super Bowl előtt.
  • Az NBC tavaly még a The Music Man-t tervezte 2015-ös élő musical eseményének, de most a The Wiz tűnik befutónak, Mindkettő jogait megvették mindenesetre.

Pilot: Galavant

2015. 01. 07. 20:30 - Írta: CyClotroniC

59 comments | kategória: 2014/15,kritika,pilot-mustra

Okay, gang. It’s time to go. Adventure awaits.

Kell ahhoz tökösség, ha egy csatorna – ráadásul éppen az ABC – bevállal egy kosztümös, középkori musical-sitcom szériát, hogy aztán négy hét alatt párosával ledarálja vasárnaponként az epizódjait. Merthogy már maga a műfaji besorolás is olyan, ami helyből elriaszt nézőket, de hát sohasem azokat a sorozatokat bírtuk igazán, amit igyekeztek mindenkinek szánni, nem igaz?

Dan Fogelman (író), Alan Menken (zeneszerző) és Glenn Slater (dalszövegíró) sorozata bizony nem való mindenkinek, de ha nem áll tőletek távol Mel Brooks munkássága, a The Princess Bride vagy éppen a Tangled, amit részben pont a három szerzőnek köszönhettünk, akkor a Galavant kötelező lesz számotokra.

A fairytale cliché

A pilotot felvezető dalban hangzik el a fenti sor, és tulajdonképpen pontosan erről van itt szó és éppen ennek az ellenkezőjéről egyszerre. Első ránézésre a Galavant úgy indul, mint minden egyes lovagos mese, ami valaha hallottatok: a gonosz király elrabolja a főhős szépséges szerelmét, hogy házasságra kényszerítse, majd a lovag elkaszabolja magát a templomig, hogy megállítva a frigyet ellovagoljon szíve választottjával a vége főcím felé.

Csakhogy a Galavant világában a csaj bizony a pénzt és a hatalmat választja, a daliás lovag pedig összetörten begubózik a messzi vidéken, hogy heroikus zabálásba és piálásba fojtsa bánatát.

A sztoriból azonban legyen is ennyi elég, hiszen a pilot egyik leggyengébb pontja éppen az, hogy tulajdonképpen a már jól ismert előzetes kibővített változatát kapjuk csak tőle. Cserébe a kevéske újdonsággal szolgáló részek hoznak egy-két olyan fordulatot, amivel tényleg szembemegy a sorozat a tündérmese-klisékkel, ez pedig talán a legnagyobb erénye.

Míg maga Galavant figurája megmarad az abszolút klasszikus, jól ismert, bájmosolyos, üres címszereplőnek, addig a többi karakter bőven tartogat izgalmat a nézők számára. Egykori szerelme, Madalena és új társa Isabella hercegnő kifejezetten szórakoztató női karakterek, akik jóval többek egy tömlöcbe vetett, megmentésre váró Princess Peach-nél.

A legtöbb izgalommal azonban Richard király szolgál Timothy Omundson alakításában, aki gyengédséggel, infantilizmussal és némi fogalmatlansággal tölti meg a gonosz király alakját, akit talán még egy ponton sajnálni is lehet, különösen a sorozat eddigi legjobb betétdalánál, a “Maybe You’re Not The Worst Thing Ever”-nél.

A zenék és a dalok kapcsán meg kell említeni, hogy nem kevés kikacsintás és apró gag rejlik a Galavant musical oldalában, hiszen a zenés betétek túlmutatnak a puszta közlési formán. Ha valaki titkos terveket szövöget énekelés közben, azt bizony meghallhatják, de Galavant is kapkodva veszi a levegőt egy nagyobb áriázást követően. (A színészek is énekeltek felvétel közben.)

A humort, a kosztümöket és a rendezést végig belengi valami bájos és színpadias egyszerűség. A teatralitása, a költséghatékony díszletek és a jelmezek egyaránt kicsit szkeccsshow-ssá varázsolják az atmoszféráját, de furamód illik a könnyed stílusukhoz így inkább tűnik az egész kedvesen egyszerűnek, mint olcsó gagyinak.

Míg a pilot humorát döntően a lovagregények és a tündérmesék kifordítása adta, addig a folytatásban már feltűntek anakronisztikus poénok is, amik hol remekül működtek, hol kicsit erőltetettnek hatottak (azóta se tudom, hogy mi köze volt Sir Jean Hamm-nek John Hamm-hez).

A humort egyébként szokni kell, mert se nem kifinomult, se nem gátlástalanul idióta paródia, amit kapunk és számomra volt, hogy ez a köztesség pont azért nem működött, mert se nem volt eléggé elvont, se nem okosan visszafogott, viszont az 1×02 lovagi tornájának döntő ütközetével kilóra megvettek, mert úgy tudtak viccet csinálni ebből az ezerszer látott jelenetből, hogy valami egészen egyedit kaptunk, ami nem majmolt egyetlen korábbi kifigurázást sem.

A sorozat első két része legyen 7/10, egy nagyon kellemes, sokat mosolygós, könnyed szórakozás azoknak, akik vevők a koncepcióra. A maradék 6 epizódot a következő három hét során fogja kipörgetni az ABC, és már csak azért is érdemes kitartani a Galavant mellett, mert Vinnie Jones és Josh Stamos után, feltűnik majd benne Ricky Gervais, Weird Al Yankovic, Hugh Bonneville és Sophie McShera is.

And so begins our plot
Of which there’s quite a lot

Over the Garden Wall – írta Bé

2014. 11. 26. 15:32 - Írta: vendegblogger

7 comments | kategória: animáció,kritika

Ismerjük a mai Cartoon Network-formulát, igaz? Egyszerűen megdizájnolt karakterek spagettivégtagokkal, akik közül legalább az egyik egy tág szemű, életvidám és hangos, ezáltal változó mértékben idegesítő kisgyerek, részenként valami totálvicces kaland, őőőrült mellékszereplők, időnként dalbetétek… mindenki tudja folytatni.

A november elején “ledarált” Over the Garden Wall-ra ezek többsége ráillik. Azonban hiba lenne csak egy legyintéssel elintézni a csatorna egyik legeredetibb és legkülönlegesebb próbálkozását.

Somewhere, lost in the clouded annals of history, lies a place that few have seen. A mysterious place called the Unknown, where long forgotten stories are revealed to those who travel through the woods.

Próbálkozását, mert ez egyértelműen az: a Cartoon Network első minisorozata 10 darab tíz-tizenkét perces részből áll, egy teljes, lezárt sztorit mesél el, és vége, slussz-passz. A ráfordított időt azonban abszolút megtéríti azoknak, akik fogékonyak az ilyesmire.

De mégis milyesmire? Egy testvérpár eltéved egy sötét erdőben, és míg a kisebbik azzal van elfoglalva, hogyan nevezze el az éppen talált békáját, az idősebbik a hazautat keresi. Egyszer csak belebotlanak egy vészjósló kinézetű favágóba, aki az erdőben leselkedő Bestiára figyelmezteti őket, és valóban, kisvártatva meg is jelenik egy hatalmas, világító szemű, csatakos farkas, aki hamar az életével fenyegeti a két főhőst.

Miután legyőzik, a favágó útmutatásai alapján elindulnak tényleg hazafelé, de az erdőből mintha nem lenne kiút…

A 10 rész során tíz kis, önmagában megálló történetet kapunk a hazaútjukról, melyhez egy beszélő madárka is csatlakozik, és melyekben hol egy vendéglőben állnak meg iránymutatásért, hol egy tesz-vesz város-szerű iskolát találnak, hol tök-fejű alakok mulatságát zavarják meg, de mindre igaz, hogy képileg nagyon hangulatos, kicsit ijesztő, ugyanakkor a három főszereplőnek, valamint néhány mellékszereplőnek köszönhetően végig vicces, és helyenként kifejezetten drámai epizódokat alkotnak.

A humorhoz jócskán hozzátesz a színészek elsőosztályú játéka is, egyes szereplőknél a nagyobb nevektől sem húzódtak el a készítők, az egyik főhőst Elijah Wood alakítja, de beugrik Tim Curry, Christopher Lloyd vagy John Cleese is, például egy, a hatalmas kúriájában kísértő vélt vagy valós szellemtől rettegő teakereskedő (és a sorozat egyik legjobb karaktere) szerepében.

Bár a tíz rész tíz különálló „képet” villant fel, az egészen végighúzódó narratíva a végére egy kerek, lezárt egésszé áll össze, úgyhogy sem felesleges szál nincs benne, sem hiányérzet nem lesz senkiben, hiszen a hosszúsága is tökéletesen elég ehhez a sztorihoz, melyben sejthetjük, hogy nem minden egészen az, aminek elsőre látszik…

Hangulatilag, bár a főhősünk egyértelműen kábé mai gyerekek (halloweeni jelmezben), a sorozat egyfajta old school, mesekönyvek, némafilmek, és úgy egyáltalán, az 1800-as évek Amerikája által inspirált, őszi képi világot sugároz, jazz-, swing- és mindenféle folkzenével aláfestve, a gyakori betétdalok is ezen a vonalon mozognak, de hihetetlenül megy egymáshoz minden, még az egyre inkább sötétedő és baljóslatúbb hangulattal is.

Pontozni nem pontoznék, a sorozatot ajánlom mindazoknak, akik alapvetően szeretik ezt a gyerekes Cartoon Networkösdit, de azoknak is, akik ezzel kapcsolatban valami újdonságot néznének. Ha valamennyire felkeltette ez az írás bárki érdeklődését, érdemes bepróbálni, nincs két óra az egész, sokat nem veszíthet vele az ember, csak nyerhet.

The Affair: 6 rész után is az ősz egyik legjobbja

2014. 11. 18. 17:57 - Írta: CyClotroniC

26 comments | kategória: kritika

Egy olyan sorozat esetében, mint amilyen a The Affair is, ahol valami különleges keret vagy elbeszélésmód jelenti azt a pluszt, ami leülteti a nézőt a pilot elé, az idő mindig remek vizsgaterepnek bizonyul, és kiderül, hogy megállja-e a helyét a sztori, miután az újszerű tálalást megszokjuk teljesen.

Így 6 epizódot követően, elnézve a folyamatosan pörgő kibeszélőt, a pozitív külföldi kritikákat vagy a részről részre növekvő nézettséget, kijelenthetjük, hogy a The Affair nem ok nélkül kapta meg az ősz újonca plecsnit a legtöbb sorozatkedvelőtől.

A tíz részes szezon felén túl egyértelművé vált, hogy a sorozat jóval több, mint egy szokatlan narratívára épülő cirkuszi mutatvány, hiszen legalább annyira működik akkor is, ha a két elbeszélés nem ugyanazt az idősávot fedi le és kiveszik a képből a mellékszereplőket is (1×04), vagy ha Alisonnal kezdünk és kifejezetten nagyobb hangsúlyt kap a családtagok és a környezet szerepe (1×05), sőt az sem zavaró egyáltalán, ha úgy ahogy van, elmarad a kihallgatós keret (1×06).

Érdekes, hogy míg az első három rész során, abszolút Alison oldala tűnt érdekesebbnek a számomra, addig az utóbbi három epizódnál azt vettem észre, hogy Noah történetei érdekelnek jobban, főleg azért, mert őt valahogy jobban megcsapta eddig a lebukás szele és egyelőre a családja is jobban izgat, élen Whitney-vel.

Ez persze nem jelenti azt, hogy Lockharték nagy múltra tekintő, szerteágazó, már-már klánszerű famíliája ne lenne érdekes, de ott egyelőre a közösségük erősebb identitással rendelkezik, mint annak tagjai külön-külön.

Egészen szimpatikus és okos húzás a sorozattól, hogy sorra olyan impulzusok érik a két főszereplőt, amik erősen befolyásolják a döntéseiket, elbizonytalanítják vagy éppen megerősítik őket titkolt viszonyukban, legyen szó akár csak egy metaforaként is értelmezhető megszökött kancáról.

Mindezeken túl ott van még a kimérten csepegtetett bűnügyünk is, ahol már szembesültünk többször Noah és Alison egyértelmű hazugságaival, és ahol már az áldozat kiléte sem titok a nézők előtt, mégsem több egy érdekes, de harmadlagos adaléknál ez a történethez szőtt rejtély, ami nem ennek a kritikája, sokkal inkább Noah és Alison viszonyának dicsérete.

Összességében továbbra is valahol 7.5 és 8 pont között tanyázik nálam a The Affair eddigi hat epizódja, és ha valamit kérhetnék az íróktól, az egy kicsivel sötétebb tónus lenne. Hozzátok pedig – kissé szokatlan módon – egy sorozatspecifikus hét kérdésével fordulnék:

Mi tetszik jobban a The Affair-ben: a karakterek vagy az elbeszélés módja?

Ha választanotok kéne, mit néznétek meg szívesebben: Noah és Alison történetét egy teljesen szokványos, nézőpontoktól mentes elbeszélési stílusban, vagy egy teljesen más párkapcsolatot ugyanezzel a narratívával?

Pilot-mustra: The Missing – 1×01

2014. 11. 04. 17:41 - Írta: winnie

5 comments | kategória: Anglia lecsap,kritika,pilot-mustra

Múlt héten mutatta be a BBC az “elrabolták a gyerekemet, mi legyen?”-koncepció mentén megszült The Missing-et, és ma már érkezik is a második rész, szóval még épp időben vagyok ezzel az írással. Bár lehet, hogy jobban tenném, ha egyelőre nem hangoztatnám a véleményemet, hiszen mégiscsak egy erősen összefüggő, átívelő sztorival rendelkező sorozatról van szó, amelyet ráadásul nem pilot alapján rendeltek be, mint az amerikai szériák zömét, így nem is lepett meg annyira, hogy az első résztől annyira nem tettem le a hajam.

THE MISSING – 1×01 – 6/10

Szó se róla, korrekt volt a The Missing, látszik róla, hogy odafigyeléssel készítették, de ez az első rész nem a minőségével érte el azt, hogy esetleg előrevegyem a nézősök között a második részt, hanem pusztán azért, mert érdekel, hogy mi újat próbálnak nyújtani a mostanság nem kicsit megcsócsált témában a készítők. Ha ugyan próbálkoznak újdonsággal.

Szerencsére nem valami kiégett MI6-ügynök (bár volt valami sanda célzás a múltjára…) vagy húsdaráló a főhős (James Nesbitt), és még annak is örülök, hogy nem valós idejű versenyfutás folyik a sorozatban. A Belgiumban forgatott angol The Missing Franciaországban játszódik, egy Chalons Du Bois nevű kisvárosban, ahova egy férfi érkezik, ugyanis új nyomra bukkant 5 éves kisfia 2006-os eltűnésével kapcsolatban.

A The Missing ezután rögtön idősíkot is vált, megismerjük a nyolc évvel ezelőtti eseményeket, a főhőst, annak feleségét és gyerekét, láthatjuk, hogy mi történt (az a fránya focivébé…!), s nagyjából e két sík között ugrálunk az egész pilotban, miközben a jelenben megjelenik egy angliai szál is a főhőstől elvált feleséggel, valamint egy másik francia vonal, az ügyön egykor dolgozó rendőrrel.

De azon kívül, hogy több időpontban és több helyszínen zajlanak a történések, semmi hazatelefonálandó húzás nem volt az első részben. Inkább csak az események krónikáját látjuk, az utolsó percekben egy felfedezéssel, bár azt aláírom, hogy hatásos volt, ahogy a jelenben megismert karakterek előkerülnek a múltban is, érdekes látni rajtuk a változásokat, illetve esetleg hallani hogy mi lett velük a 8 év során. Remélem, hogy ez a párhuzamos történetmesélés megmarad, mint eszköz és nem csak formalitás gyanánt, hanem funkciót is kap.

Persze rengeteg gyerekszólongatást, sírást és szomorkodást is kapunk, nagybetűs drámát, kicsit utálom is magam, hogy a tévéből folyton ránk áramló csömör miatt egy nehezebben szorul össze a gyomrom pici gombóccá az efféle események láttán. Vagy csak egyszerűen kizárom magamból a dolgot és inkább nem gondolok bele abba, hogy milyen érzés lehet, ha valaki elveszti a gyerekét – és az, ha az veszti el a gyerekedet, akit a legjobban szeretsz.

Odafigyelés ide, remek színészek oda (Frances O’Connor, Tchéky Karyo), a The Missing kezdet sablonosságát még az is súlyosbítja, hogy egyes megoldások, reakciók túl teátrálisra sikeredtek.

De ezen könnyedén túllépek, viszont egy ilyen első rész után biztos, hogy nem fogok együtt csápolni a kinti kritikusokkal, egyelőre ebben a kezdésben nem sok pluszt kaptunk a hasonló filmekhez, sorozatokhoz képest. Viszont legkésőbb a 8., évadzáró rész után visszajövök és remélhetőleg már sokkal lelkesebb leszek, mondván minden kezdet nehéz.

Sequestered: vége az 1. évadnak

2014. 10. 29. 18:22 - Írta: winnie

Add comment | kategória: kritika

A Sequestered még akkor is az év egyik legnagyobb csalódásának mondható, ha a második 6 rész összhatása jobb volt, mint az első hatosé (azokról itt a kritikám). Még csak azt sem mondanám, hogy nem ajánlom darálásra ezt a 12*20 percet, akinek van két-két órája hétvégén vagy egy szabad délutánja, az meghajthatja a sorozatot, csak éppen más elvárásokkal kell leülnie elé, mint azt én tettem.

Mármint nem a minőséggel kapcsolatos elvárásokon kell változtatni, hanem a történetet illetőeken. Én ugyanis azt hittem, hogy egy 12 dühös ember mintájára felépített krimit, vagy inkább drámát látunk majd, azonban látva a teljes sztorit, nem hiszem, hogy túloznék, ha azt mondanám, hogy az “esküdtek egy szobában vitatkoznak”-szál abszolút mellékvágányra lett szorítva, egyszerűen érdektelenek voltak az ottani konfliktusok.

Tessék-lássék ugyan jelen volt, kapcsolódott is a történethez, a big picture-höz, azonban a lényeg nem ott történt. Sőt, túlságosan érdekes sem volt, hiszen a legtöbb karaktert normálisan be sem tudták mutatni a kevés játékidő alatt. A Sequestered-ből tehát ezt az esküdtes komponenst el kell felejteni, enélkül pedig maradt egytévéfilmes bé-sztori (megvalósítás, színészek dettó nem kiemelkedőek), egy közepesen gyenge bűnügyi történet némi akcióval és konspirációval.

Az alapsztoriról korábban már írtam, egy félresikerült, gyilkossággal végződő gyerekrablásról van szó, és az elkapott illető ítéletének meghozataláról. Mindeközben pedig az ügyvéd, valamint a gyerek apja (egy befolyásos politikus) próbálkozik a maga módján az igazság kiderítésével, hol nyomozással, hol az esküdtek befolyásolásával. És persze a rosszfiúk sem tétlenkednek.

Aláírom, hogy az úgy végülis szerteágazó lett (még más földrészre is elugrottunk, meg tíz évvel korábbi időpontra – ennyit a szobában lévő esküdtös elképzeléseimről), olyannyira banális és klisés benne majdnem az összes húzás, hogy rákerestem a neten, hátha a készítők valahol elnézést kérnek érte.

A sztori lezártnak mondható, szóval ha lesz is második évad (nem tudom, hogy terveznek-e), akkor az tippre nem a mostani szálakat fogja tovább vinni (tovább lehetne, de nem érzem, hogy sok értelme lenne), hanem felépít egy újabb 12 esküdtes szituációt.

És bármennyire is középszerű volt a Sequestered első szezonja, én botor lélek, tuti, hogy ott leszek az újabb évadnyitónál, ha berendelik. Egész egyszerűen azért, mert az esküdtes, vitatkozós, agytornás, érvelős sztorikat mindig is szerettem, az egyes krimisorozatok esküdtszékes fillerjei nagy kedvenceim szoktak lenni, hiszen azok valóban mini 12 dühös ember-sztorik a Sequestered-del ellentétben.

ui: Aki szereti az esküdtes történeteket, annak újfent ajánlanám a pár éve mindössze 10 részt megért The Jury című sorozatot, ahol minden rész egy-egy újabb esetet mutatott be kvázi állandó szereplők nélkül (azért voltak), attól a pillanattól kezdve, hogy a bíró munkájukra bocsátja az esküdteket, egészen a bűnös/nem bűnös-döntés kihirdetéséig. Aztán a végén meg lehetett nézni, hogy mi is történt valójában. (Ráadásul a nézők még szavazhattak is közben.)

CSI: már megy a 15. évad

2014. 10. 28. 14:51 - Írta: Casey Novak

22 comments | kategória: kritika

Érdekesen kezdett most a CSI, és ezt nem úgy értem,  hogy tényleg érdekfeszítően, hanem hogy ééérdekesen. Eleve az előző évad befejezésével sem voltam kibékülve, egy langyos szezont zártak egy semmitmondó résszel, és a kezdetektől a helyszínelők kis csapatának oszlopos tagjaként jelenlevő Jim Brass kapitányt (Paul Guilfoyle) is úgy írtak ki minden további nélkül, mintha csak egy mellékszereplő lett volna.

Nem is hittem el, hogy ennyi az egész, míg el nem indult ez a szezon, és továbbra sem esett szó a távozásáról. Jó, esett. Egyszer. Csak meglepő, hogy olykor triviális dolgokat túloznak el, de Brass sztoriját lezártak azzal, hogy innentől a zűrös lánya mellett lesz, és kész.

De hogy az aktuális évadról is beszéljek végre, hatalmas dobással akartak belevágni az új szezonba, aztán nagyobb lett a füst, mint a… durranás. Marhaságnak tartom, ha a régmúltból rángatnak elő egy ügyet, vagyis alapvetően ez nem rossz ötlet, csak akkor marhaság, ha nem egy korábbi epizódra alapozzák. Úgy értem, mit érdekeljen engem, hogy x karakter 10 éve milyen rémségeket élt át, ami most visszatért kísérteni? Érdekelne, ha meg lenne alapozva, de egy 5 perces gyorstalpaló regélés alatt nem tudok belemélyedni.

Pontosan ez volt a problémám a 14×05-tel, azaz a 300. epizóddal. Visszahozták Catherine-t, szép kis visszautalásokat és kikacsintásokat kaptunk,  így szódával elment a tricentenárium, de ezen finomságok nélkül az alapsztori nagyon gagyi volt. (Plusz nem jó ötlet emlékeztetni a nézőt a kezdetekre, mert még élesebben látszik a dicső múlthoz képest a hanyatlás.)

Vissza a jelenbe. Némi spoilerrel folytatom a tovább mögött. Tovább…

Délelőtti videók 1.: The Red Tent

2014. 10. 23. 10:22 - Írta: winnie

3 comments | kategória: minisorozat,video

Bibliai történetek a nők szemszögéből? A Lifetime minisorozata december elején érkezik, főbb szerepekben Minnie Driver, Debra Winger, Iain Glen, Rebecca Ferguson és Morena Baccarin. Az alapot Anita Diamant itthon is megjelent regénye, A vörös sátor szolgáltatja. A sztorit nem írom le, itt olvasható a könyv hátlapja magyarul. A tovább mögött két előzetes. Előbb egy korábbi teaser, majd pedig a mostani. Egyikben sem beszélnek, csak a zene a hangsúlyos.

Tovább...

Previous Posts