login |

Search Results for ‘black mirror’

Black Mirror – retró képregény-borítókkal

2017. 01. 23. 16:50 - Írta: winnie

5 comments | kategória: Anglia lecsap,fun

Szerintem most már a kései érkezők is megnézték a Black Mirror 3. évadját, vagy legalábbis azokat a részeket, amik iránt érdeklődtek (epizodikus antológiából nem bűn kihagyni epizódot) – itt beszéltünk róluk: 3×01 + 3×02 + 3×03 + 3×04 + 3×05 + 3×06.

A poszt apropója, hogy egy brazil grafikus mindegyik epizódnak készített egy retró képregény-borítót, a folytatás majd egy tucat képpel a tovább mögött. Aki a kevésbé mosott színű képekre kíváncsi, vagy a fekete-fehér alternatív változatokra, esetleg pólót rendelne velük, az ide látogasson el.

Tovább…

Black Mirror-toplista

2016. 11. 24. 19:29 - Írta: winnie

42 comments | kategória: a hét kérdése,Anglia lecsap

Tök durva, hogy a Black Mirror 3. évad első öt részét még a premier napján megnéztem, de a hatodikat azóta sem láttam. Ehh. Mindegy, ettől még jöjjön a kérdés, mert látom, a kritikáknál már többen elővették a saját sorrendjüket. (Mankó: 1×01-2×03, karácsonyi, 3×01, 3×02, 3×03, 3×04, 3×05, 3×06)

Akik még nem láttak BM-részt, javaslom csekkolják a két legnépszerűbbet, mert nem győzöm hangsúlyozni, hogy minden rész különálló, bármelyiket bármelyik előtt vagy után meg lehet nézni, nem kell az 1×01-gyel kezdeni – persze az a szép az egészben, hogy konszenzus nem lesz, biztos lesz olyan epizód, ami valakinek a legjobb, másnak pedig a legrosszabb.

Hogy rangsorolnád az eddigi Black Mirror-részeket?

Black Mirror – 3×06: Hated in the Nation

2016. 10. 30. 16:11 - Írta: CyClotroniC

15 comments | kategória: Anglia lecsap,kritika

Természetes, hogy egy antológiasorozatban minden epizódnak legyenek rajongói és fanyalgói is, így alighanem megoszlanak majd a vélemények, hogy kinek mi volt a kedvence idén, de szerencsére kellően színes évadot kaptunk ahhoz, hogy a harmadik szezon is azt a szintet hozza a Netflix-en, amit már korábban megszokhattunk a sorozattól.

Black Mirror S1 EP5-6

Számomra eddig minden évadban volt egy abszolút kedvenc, 9-10 pontos részem, amiért teljesen odáig voltam, egy kifejezetten erős darab és egy – a sorozat többi részéhez mérten – gyengébb is, ami bár nem talált be, de a ‘The Waldo Moment’ kivételével mindegyik legalább elszórakoztatott.

A legújabb szezon is tartotta ezt az arányt. A ‘San Junipero’-ba eszméletlenül beleszerettem, de imádtam felfedezni azt is, hogy mi lakozik a ‘Nosedive’ cukormáza alatt. Ha nem is a kedvencek, de a jobb részek közé került nálam a pörgős és feszült ‘Shut Up and Dance’, illetve hiába hatott túlságosan ismerősnek, de a sorozat másfél órás nyomozós fináléja, a ‘Hated in the Nation’ is. A legkevesebbet a ‘Playtest’-től és a ‘Men Against Fire’-től kapam, noha egyikre se mondanám, hogy sajnáltam volna rájuk az időt.

Black Mirror

A Black Mirror-ról így 13 epizód után szerintem bátran kijelenthető, hogy egy iszonyú jó és sokarcú sorozat, ahol mindenki fog magának legalább 2-3 nagy kedvencet találni, az epizódok többségét pedig kifejezetten élvezni fogja, ha vevő a témára.

A költözés harsányan nem érződött meg szerintem a szérián, ami már csak azért is jó hír, mert 12 újabb epizódot rendelt be a Netflix, amit két adagban terveznek majd kiadni 2017-ben. A forgatást pár hónap múlva már kezdik is, részletekről egyelőre keveset tudni, de már pedzegetik, hogy kapunk egy Jodie Foster-rendezést, ahol Rosemarie DeWitt lesz a főszereplő,

Black Mirror

Az új otthon egyetlen árnyoldala, hogy voltak olyan epizódok, amik feszesebbre vágva, 40-45 percben erősebbek lehetettek volna, az viszont kifejezetten előnyére vált, hogy kinyílt kicsit a világ. Volt arra lehetőség, hogy egy-egy olyan témához is nyúljanak, amit brit keretek között nem lehetett volna ilyen erősen tálalni.

A helyenként felbukkanó nemzetközibb nevek is szépen belepasszoltak az összképbe, legyen szó színészekről (Bryce Dallas Howard, Mackenzie Davis), írókról (Rashida Jones, Mike Schur), rendezőkről (Dan Trachtenberg, Jakob Verbruggen) vagy zeneszerzőkről (Max Richter, Bear McCreary).

blackmirror1

Aki még mindig csak szemezne a sorozattal, vágjon bele bátran, az antológiajellege miatt bárhogy lehet fogyasztani, bárhol lehet kezdeni, bármi lehet a részek sorrendje, a sorozat tag-jét végigszemezgetve pedig találhattok általános ajánlót és jó pár epizódkritikát is.

A tovább mögött a ‘Hated in the Nation’-ről lesz szó spoileresen, azaz megnézzük, hogy hogy áll egy európaiasabb nyomozós thriller a Black Mirror-nak.

Tovább…

Black Mirror – 3×05: Men Against Fire

2016. 10. 29. 19:42 - Írta: CyClotroniC

20 comments | kategória: Anglia lecsap,kritika

Eddig bele se gondoltam nagyon, de így utólag kicsit meglep, hogy 12 rész kellett a Black Mirror-nak ahhoz, hogy elővegye az egyik epizódjában egy kicsit hangsúlyosabban a hadsereget. Pedig nagyon adja magát ez a környezet, elvégre olyan szektorról van szó, ami nem csak hogy élen jár a technológiai fejlesztésekben, de kellően baljóslatú terep is ahhoz, hogy legyen bőven lehetőségünk az árnyékban szörnyülködni.

blackmirror1

A ‘Men Against Fire’ a sorozat egyik közepesebb darabja, ami kellően érdekes témakört boncolgat, de sajnos helyenként túlságosan is tipikusan. Még szerencse, hogy egy közepesebbre sikerült Black Mirror-résznél sem kell tartanunk annyira az unatkozástól. A tovább mögött spoilerekkel folytatom.

Tovább…

Black Mirror – 3×04: San Junipero

2016. 10. 28. 21:40 - Írta: CyClotroniC

47 comments | kategória: Anglia lecsap,kritika

A ‘San Junipero’ a kedvenc sorozatepizódom, amit ebben az évben láttam. Még csak abban sem vagyok biztos, hogy feltétlenül a legjobb-e, de az tuti, hogy régen élveztem ennyire sorozatrészt, mint a Black Mirror legkevésbé Black Mirror-os és számomra simán legjobb darabját.

blackmirror7

Egy többnyire hihetően közelinek tűnő, sötét jövőképekkel operáló sorozattól már maga a kezdés is kellően váratlan, hiszen 1987-ben, egy diszkóban nyit a történet és nem ez lesz az egyetlen olyan elem, ami kissé átrajzolja majd számunkra a Charlie Brooker antológiájáról bennünk élő képet.

blackmirror6

Már most merem borítékolni, hogy lesz majd akinél szintén nindzsák fognak hagymát aprítani, de olyan is, akiről lepereg majd a sztori különösebb élmény nélkül.

A tovább mögött spoilerekkel folytatom. Tovább…

Black Mirror – 3×03: Shut Up and Dance

2016. 10. 27. 16:25 - Írta: CyClotroniC

30 comments | kategória: Anglia lecsap,kritika

Valahogy eddig nem voltam túl jóban a Black Mirror azon epizódjaival, amik a legkevésbé rugaszkodtak el a jelenünktől. Nem feltétlenül a koncepció vagy a mértéktartás miatt, csupán úgy alakult, hogy a pilot egyáltalán nem tartozik a kedveltebb részeim közé, a ‘Where is Waldo’-t meg konkrétan a sorozat egyetlen igazán gyenge epizódjának tartom.

blackmirror1

A ‘Shut Up and Dance’ azonban szakít ezzel a mintával, mert noha egyértelműen a mostani szezon leglineárisabb, leghétköznapibb darabja, tempóban, hangulatban kifejezetten remekel, van miről gondolkodnunk a végén és egészen kitűnő alakításokat kapunk az Alex Lawther – Jerome Flynn főszereplőpárostól. A tovább mögött spoilerekkel folytatom.

Tovább…

Black Mirror – 3×02: Playtest

2016. 10. 26. 16:22 - Írta: CyClotroniC

32 comments | kategória: Anglia lecsap,kritika

Az első gondolatom az volt a Playtest után, hogy mennyivel jobban értékeltem volna ezt egy másik brit antológia, az Inside No.9 részeként. Amellett, hogy az inkább a sluszpoénokra van kihegyezve, a rövidebb játékidő is jót tehetett volna a Black Mirror idei leggyengébb történetének. Minden hibája ellenére, azért így is elég jól elszórakoztatott, de olyan epizódot kaptunk, amit újranézésnél szemrebbenés nélkül átugranék.

blackmirror1

Arról van szó inkább csupán, hogy tud ez a sorozat sokkal erősebb és sokkal több is lenni, így igazán szembetűnő lesz, amikor nem ad bele mindent, mert csak úgy lazításként, játékból körbejár egy témát. A tovább mögött spoilerekkel folytatom.

Tovább…

Black Mirror – 3×01: Nosedive

2016. 10. 25. 16:30 - Írta: CyClotroniC

36 comments | kategória: Anglia lecsap,kritika

A Netflixen tért vissza harmadik szezonjával Charlie Brooker lesújtó, de többnyire nagyon is elképzelhető jövőképekkel sokkoló epizodikus antológia sorozata, a Black Mirror, amit tényleg nem tudok nektek elégszer ajánlani, elvégre a jelenlegi felhozatal egyik legjobb, legszórakoztatóbb és legigényesebb darabjáról van szó, aminek elég volt eddig csupán 7 epizód ahhoz, hogy kisebb kultstátuszt vívjon ki magának.

blackmirror1

Jó, persze lehet, hogy elfogult vagyok, mert hatalmas gyengém ez a novelláskötet jelleg, ahol minden egyes epizód zsákbamacskameglepetésként egy saját, lezárt történetet vázol fel nekünk, ahogyan a társadalom és a technológia viszonyának erősen lehangoló boncolgatása is egy rendkívül érdekes és vonzó játéktér számomra.

Mindezek ellenére, tényleg egészen ritka, hogy ennyire klappoljon az igényesség, az érdekesség és a szórakoztatás egy sorozatnál, melynek bár akadt egy-két középszerűbb része, de szerencsére inkább a “baromi jó” van túlsúlyban és amikor elemében van, akkor egészen elképesztően nagyszerű, amit művel.

Már csak ezért is érzem úgy, hogy ha valami, hát a Black Mirror megérdemli, hogy minden epizódjáról külön kritikát és kibeszélőt kapjon, így mától kezdve, a héten minden nap érkezik majd egy-egy spoileres epizódkritika, ahol ki lehet tárgyalni a látottakat, mert a sorozat sok erénye mellett abban is elég erős, hogy gondolatokat ébreszt, így kifejezetten jó róla beszélgetni másokkal.

blackmirror2

Ha szeretnétek többet tudni a sorozatról, érdemes elolvasni első ajánlónkat (de írtunk külön a karácsonyi különkiadásról is), bár talán akkor jártok a legjobban, ha vakon bepróbáltok egy részt, elvégre az alaptémát és a keretet leszámítva totál semmi kapcsolat nincs az epizódok között.

Erre pedig szerintem a mostani Nosedive (Bryce Dallas Howard főszereplésével, Rashida Jones és Mike Schur tollából) kifejezetten jó választás, sőt talán jobban is képviseli a Black Mirror jellegét, mint a pilot. Egyszóval tartsatok velünk a héten a harmadik szezonnal, bár ha rákaptok az ízére, simán lehet, hogy az eddigi hét rész is lecsúszik majd egyetlen nap alatt, mert van valami addiktív abban, hogy kitalálni se lehet, milyen agymenést fog tartogatni majd a következő epizód.

A tovább mögött ma a 3×01-ről lesz szó, spoileresen.

Tovább…

Délelőtti videó 1.: Black Mirror

2016. 10. 10. 10:12 - Írta: human

10 comments | kategória: Anglia lecsap,video

Charlie Brooker a Netflix-en folytatja a mostanra kultsorozattá vált Black Mirrort. Az emberiség és a technológia kapcsolata újabb rövid, kemény történetekben kivesézve. A 3. évad előzetese a tovább mögött. (Mármint az első 6 része. A második 6 rész a negyedik évadot fogja majd képezni.)

Tovább…

Délelőtti videó 2.: Black Mirror

2015. 09. 29. 10:00 - Írta: winnie

2 comments | kategória: Anglia lecsap,video

Tegnap mi is megírtuk, hogy a Netflix folytatja a zseniális Black Mirror című antológiát, a tovább mögött pedig megnézhetitek a bejelentés alkalmából készített promót.

Tovább...

12 epizódos 3. évaddal érkezik a Black Mirror a Netflixre

2015. 09. 28. 16:41 - Írta: CyClotroniC

23 comments | kategória: Anglia lecsap,elmélkedés,hírek

Vélhetően kimarad a közös örömtáncból, aki eddig nem hallott Charlie Booker sötét jövőképet festő sci-fi antológiasorozatáról, ami bár 2011-ben indult, eddig mindössze 7 epizódot tudott kitermelni brit szériaként két és fél szezon alatt, így különösen nagy öröm minden rajongó számára, hogy hamarosan (vélhetően 2016 második felében) 12 új, elgondolkodtató történetet zúdít majd ránk az író a Netflix jóvoltából.

BlackMirror1

Kár lenne itt belemenni újra, hogy miről is szól pontosan a Black Mirror, de aki kíváncsi a jelenlegi televíziózás egyik legambiciózusabb sorozatára, ami többször szállított már 9/10-es történetet, az olvassa el ajánlókat az első két szezonról, vagy akár ugorjon neki a tavaly karácsonyi epizódnak, hiszen mindegyik más történetet dolgoz fel, így a fogyasztási sorrend is csak rajtunk múlik.

A jó hír, hogy a producerek, így Booker is jön a sorozattal, aki az eddigieknél nagyobb, furcsább, sokoldalúbb és multinacionális történeteket ígér kiemelve, hogy ezek sokkal inkább a nemzetközi közönségnek fognak készülni. A forgatás év végén fog startolni Angliában, így vélhetően a brit sorozatok rajongói továbbra is láthatnak majd onnan ismert arcokat a felhozatalban, de nem lepne meg, ha több amerikai színészt is a Black Mirror közelébe sodorna a szél, akár éppen a Netflix felhozatalának sztárjait, hiszen csak egy-egy epizódnyi elfoglaltságról beszélünk.

BlackMirror3

Sokszor elhangzik a Netflix-modell kapcsán (egyszerre jön ki a teljes szezon), hogy nehezíti a sorozatok bepróbálását, hiszen aki így se tudja úgy osztani már az idejét, hogy mindenbe belekóstoljon, az vélhetően hamarabb tol félre 10 órányi anyagot, mint 40 percet a prioritási listáján, ugyanakkor ha van sorozattípus, amihez ez tökéletesen passzol, azok éppen az antológiák.

Mivel minden epizód egy önálló, kerek történet, így érdekes lehet a saját kedvünk szerint végignézegetni az egészet, illetve ha valami nincs éppen ínyünkre, akkor nyugodtan kinyomhatjuk és jöhet egy következő azonnal, hiszen a rendelkezésünkre áll az egész évad, ráadásul kibeszélés, kritikaírás vagy spoilerek szempontjából is egészen új terepre tévedhetünk.

BlackMirror2

A szkeptikusoktól biztos el fog hangzani, hogy így durván megnő az epizódszám, ami akár a megszokott minőség kárára is lehet majd, de ha adott esetben minden harmadik sztori gyengére is sikerül, akkor is marad 8 tetszetős darab, ami kapásból több, mint amit eddig összesen kaptunk, ráadásul egy antológia sorozatnál ez legfeljebb a készítő maximalizmusán tud csorbát ejteni.

Én egyelőre meglehetősen optimista és lelkes vagyok, mert jelenleg kevés jobb “tévés” házasságot tudok elképzelni a Netflix-Black Mirror frigynél (na jó, talán egyet kivéve), arról nem is beszélve, hogy könnyen lehet, hogy a Netflix éppen ezzel nyert aranyjegyet a két év múlva esedékes Emmy-díjátadó minisorozat kategóriájára.

Black Mirror: White Christmas

2014. 12. 17. 21:31 - Írta: CyClotroniC

34 comments | kategória: Anglia lecsap,kritika

Mikulássapkát kell emelnem Charlie Brooker karácsonyi Black Mirror-epizódja előtt, a White Christmas ugyanis egy olyan vérprofin megálmodott, minimum 9/10-es tévés élmény, amit nem csak, hogy bárki megnézhet – mert egy teljesen különálló történet – de tökéletesebb beugró a sorozat világába, mint annak a pilotja, hülyére veri akármelyik karácsonyi filmet és a kissé nyugtalanító, ám nagyon is elgondolkodtató emléke garantáltan tovább húzza majd, mint a fenyőfátok a nappali sarkában.

Aki nem hallott volna eddig a Black Mirror-ról, egyrészt elolvashatja korábbi ajánlónkat róla, de egyelőre elég csak annyit tudni, hogy egy antológiaként megfogalmazott, komor társadalomkritika, ahol minden egyes epizód egy külön történetet dolgoz fel, és bár akad egy-két egészen gyenge része is (1×01, 2×03), az olyanokért, mint amilyen az 1×02-es ’15 Million Merits’ vagy éppen a mostani ‘White Christmas’ is, mindenképpen érdemes elmerülni a sorozat disztópikus közeljövőjében.

Ami miatt egészen lebilincselő és székbeszögező a Black Mirror világa, hogy éppen hogy csak meghintik sci-fivel a rendkívül emberi történeteket, technológiai vonala pedig abból építkezik, amit már ma is jól ismerünk és tapasztalhatunk, és éppen csak egy akkora apró lépést tesz előre, hogy hihető és elborzasztó jövőképet tárhasson elénk, így nem nehéz kitalálni, hogy mik tartják össze egy audiovizuális novelláskötetté az epizódokat: maga a sorozat címe, a fekete tükörként arcunkba bámuló kijelzők.

A legtöbb Black Mirror-epizódnak igencsak jót tesz, ha úgy vetjük bele magunkat a történetbe, hogy jóformán semmit sem tudunk róla, mert olyan apró, váratlan fordulatokat és csavarokat tartalmaz mindegyik, mintha egy jó novellát olvasnánk, és mivel egyik sem követi a klasszikus filmes formulát, így a karakterek is legalább annyi meglepetést tartogatnak nekünk az utazás során, mint maga a sztori.

A mostani White Christmas epizód esetében ez hatványozottan igaz, hiszen hiába hittem azt 25 perc után, hogy tudom, hogy mit és mennyit mondjak nektek az epizódról, dobhattam az egészet a kukába, ugyanis hamar kiderült, hogy három apró történetet kapunk az epizódtól, amit két – egymás számára teljesen ismeretlen – férfi (Jon Hamm és Rafe Spall) oszt meg egymással, kicsit amolyan Dekameronra emlékeztető jelleggel, hogy később aztán ezt is felrúgja.

Legyen bármilyen sötét és nyomasztó is a White Christmasben megfogalmazott társadalomkritika az egymástól való elidegenedésről, furcsamód mégis ez hordozza magába kódolva leginkább azt az ünnepi üzenetet, amit egyetlen családi vígjátéktól vagy karácsonyi romantikus filmtől se fogunk megkapni. Nem csak a tálalás, de a tartalom súlya és mélysége miatt is.

Egyszóval, ha a sorozatot nem is nézitek (még), legalább ennek az epizódnak adjatok esélyt, mert olyan témához nyúl, amivel talán mindenki tud azonosulni, kivételesen formabontó, friss a felépítése és ha minden fordulata nem is, de legalább egy részük garantáltan meg fog lepni titeket.

Idén nálam ez egészen biztosan az év 10 legjobb epizódja között landolt, így tényleg csak javasolni tudom, hogy ajándékozzátok meg magatokat ezzel a 70 perccel.

Previous Posts