login |

Posts filed under '2011/12 finálék'

Parenthood: vége a 3. évadnak – írta Sue

2012. 08. 25. 00:20 - Írta: vendegblogger

15 comments | kategória: 2011/12 finálék,kritika

Először is leszögezném: aki allergiás arra, ha egy sorozat pont olyan, mint az élet maga, akkor nem fogja igazán szeretni a Parenthood-ot, azaz Bravermanéket. Viszont akinek nincs ellenére egy olyan család mindennapjait nézni, akik akár mi is lehetnénk, ráadásul mindezt remekül megírt párbeszédekkel (Jason Katims a készítő, a Friday Night Lights atyja), szerethető, de kellően lökött karakterekkel, és még nem látott egyetlen részt sem a Parenthood-ból…, nos, annak csak egyet tudok tanácsolni a továbbolvasás előtt:  nyomás megnézni!

Az első évadra jómagam anno human írásának köszönhetően találtam rá, onnantól kezdve pedig nem volt megállás. Bármennyire is klisés dolog írásba adni, de az eddigi három évad fokozatosan emelkedő színvonalat mutat: a karakterek szüntelenül fejlődnek, változnak, s bár gyakran kiszámíthatóan következik egyik dolog a másikból, egyáltalán nem válik unalmassá. Főleg, hogy a néző képes az egyik pillanatban még a meghatottságtól elmorzsolni egy-két könnycseppet, míg a következőben a heveny röhögőgörcstől ugyanezt tenni – egyetlen rész alatt, ami annyira nem gyakori jelenség a sorozatok világában.

A 3. évad történéseinek részletes elmesélése helyett a számomra emlékezetes momentumokat emelném ki a tovább mögött, mert az nem járja, hogy erről, az egyébként tavasszal véget ért szezonról se essen szó a Junkie-n. Tovább…

Scandal: vége az 1. évadnak

2012. 08. 01. 15:01 - Írta: winnie

11 comments | kategória: 2011/12 finálék,kritika

Azt hiszem, sok mindent elmond a nem éppen racionális sorozatnézési szokásaimról az, hogy április premierje idején kihoztam a 2011/12-es országos évad egyik legjobb pilotjának a Scandal-ét (a 2011/12-es 43 országos pilot rangsora itt), majd a második részt csak tegnap néztem meg. Szerencsére csak 7 részes az első évad, így mára már végeztem is (darának ideális), s a tavalyi egyik legjobb pilot titulust azzal toldhatom meg, hogy a Scandal volt 2011/12 egyik legjobb újoncsorozata. Pont. (Hogy melyik volt a másik három, az az idei finálékritikákból szerintem kiderül.)

Rengeteg mindent leírtam a pilotkritikában az elit botrányait, válságait kezelő csoportról szóló sorozatról, nem akarok mindent megismételni. A Scandal-nek az egyik felét a heti eset, a krimiszál jelenti, az éppen aktuális botrány elsikálása. Nem írom, hogy szerencsére vagy sajnos, mert ezek az esetek szinte kivétel nélkül korrektek, tisztességesek voltak, nem húzták le az összhatást. De a Scandal nem színtiszta procedural nyomozós vagy ügyvédes sorozat annak ellenére, hogy vannak benne nyomozók és ügyvédek, hanem jóval több annál. (Főleg, hogy az évad utolsó részeiben már heti ügy sem nagyon volt.)

A készítő Shonda Rhimes, ez sokakat kellemetlen bizsergéssel tölthet el, azonban az írónő most megmutatta, hogy nem csak Grey’s Anatomy-t tud írni. Már az első résznél is rácsodálkoztam az olykor kegyetlenül pörgő párbeszédekre, s ez a stílus végig kitart. Ami azonban még inkább csodálkozásra késztetett, hogy szinte semmi szappanos romantikázás nem volt az 1. évadban. Olyannyira nem, hogy még karakterizálás is alig akadt, nem törődtek a fő figurák magánéletével, csak a munka volt a középpontban. De ettől még igenis húsvérek a karakterek.

Ez a megközelítés (ld. CSI-ok az első évadokban) azért szokott tetszeni, mert ilyenkor a színészeknek sokkal nagyobb feladat jut, hogy közel vigyék karakterüket a nézőhöz, használhatják saját eszközeiket. Vicces volt, hogy talán az 1×05-ben tudtunk meg a főszereplőkről a legtöbbet, amikor valaki nyomozott utánuk és tételszerűen mindenkinek az előéletét felsorolta, alig lehetett győzni befogadni az új infókat. Ezt ki is használja a Scandal, mert a fő karakterek múltjának felfedését is szépen beépítik a részekben, de nem feltétlenül flashback-ekkel. (Az 1×06 egy flashback-rész volt, de nem a válságkezelőkről szólt. Bár ami velük kapcsolatos volt, az hihetetlenül valószerűtlenre sikerült.)

Elkalandoztam. Szóval a Scandal egyik fele heti ügyes, nyomozó, a másik fele pedig a pilotban feldobott Nagy Fehér Házi Botránnyal kapcsolatos, komoly átívelő szálat jelentve. Ez a szál amellett, hogy nyomozó, bőven tartalmaz politikai játszadozásokat, és a pilot legkeményebb WTF-ját (amitől annyira elhánytam magam, hogy minek kellett) is ide integrálták be. Ez az egyetlen szál, ami lassít és érzelmeket hoz be, még mindig nem tudom, hogy viszonyuljak hozzá, de abban biztos vagyok, hogy enélkül rengeteg jóság kimaradt volna az 1. évadból, ugyanis sok mindennek katalizátora volt.

Az évadvégi olykor lassítások és WTF-esők ellenére azt kell mondanom, hogy már az első részek annyira megvettek, hogy reppen az összképre a 8/10. Nagyon a műfajom az efféle rejtélyközpontú, kvázi összeesküvő, nem kicsit politikus, háttérben machináló történet, amelyben nem csak a párbeszédek pörögnek, hanem a cselekmény is nagyon gyors, szinte tényleg alig van megállás. Amikor pedig megállnak a karakterek, akkor olykor pattanásig feszült hangulatú négyszemközti dialógcsatát bonyolítanak le, ami kompenzál a tempó leüléséért.

Szó se róla, elég komoly a hangulata a sorozatnak, poénkodásnak nincs helye, de szerencsére az Olivia Pope – ügyész viszony, valamint a botladozó újonc kezelése old azon, hogy itt mindenki vérprofi és minden a munka. (Túl van húzva a főhősök jelentősége, de rohadjak meg, ha nem áll jól nekik.) A politikai és rendőrségi oldalon is hasonló a helyzet, mégis mindig kell győzedelmeskednie és koppannia is valakinek. (Nyilván van moralizálgatás, miért ne lenne, de a történet okosan úgy van felébredve, hogy a néző folyton kapja a kis jutalomfalatkákat, így nem elégedetlenkedik. Sőt.)

Ja, persze. A színészek szinte kivétel nélkül nagyon jók, a karaktereik abszolút megkedvelhetőek, de ez természetes, hiszen minden helyzetben már-már scifibe illően tudják, hogy mi a legtalpraesettebb megoldás, egyszerűen nem lehet nem szeretni az efféle magabiztosságot, és mindegyik kap annyi nüanszt, gesztust, tekintetet, egysorost az íróktól, ami még erősíti is a “hozzájuk való vonzódást”. (Külön pacsi a mellékszereplőknek, aki halványan indulnak, de simán felnőnek a főszereplőkhöz, nem csoda, hogy a 2. évadtól Joshua Malina és Bellamy Young állandó szereplővé vált – Henry Ian Cusick-ért meg annyira nem kár, őt éreztem a legkevésbé nélkülözhetőnek, bár az Olivia-val való viszonya hasznos.)

Szinte kivétel nélkül – hangsúly a “szinte” szón, mert az Olivia Pope-ot alakító Kerry Washington az egyik legnagyobb rejtély a sorozatban. A karakter sem feltétlenül olyan, akit gyengeségei ellenére mindenki megkedvelne, de a színészi alakítás is…, hogy mondjam…, szóval szokni kell. Nem mondom, hogy jó vagy rossz, csak azzal, hogy ennyire a középpontban van, felnagyítódik minden körülötte és elég furcsa olykor nézni amit csinál, ahogy reagál, ahogy beszél.

Furamód tehát a Scandal olyan sorozat, ami annak ellenére, hogy nagyon egyszemélyes, akkor is élvezhető, ha a néző nem szeret bele azonnal abba az egy személybe. Tippre sokkal inkább válóok lehet az engem abszolút nem zavaró operatőri megoldás, hogy muszáj mindent üvegek, üvegfalak mögül felvenni, illetve az egyéb képmanipulációs trükkök – ezek tényleg idegesítővé válhatnak.

Azonban 8/10 ide vagy oda, aggódom. Várom a folytatást, persze, hogy várom, de annyira jól sikerült az első évad, annyira lezárt (böszme cliffhanger-ökkel, persze), annyira minisorozatos, hogy nem tudom elképzelni, hogy tudják fenntartani a szintet a folytatásra. Nem is nekem kell elképzelnem, az én feladatom, hogy nézzem, de ettől még nagyon magasan van a léc és tudjuk, hogy megint lesznek heti esetek, meglesz a kapcsolat az amerikai elnökkel, illetve valami átívelő rejtélyt is fogunk kapni, de… Mindegy, meglátjuk.

Bones: vége a 7. évadnak – írta Danee

2012. 07. 03. 18:01 - Írta: vendegblogger

20 comments | kategória: 2011/12 finálék,kritika

A Bones idén Emily Deschanel szülése miatt a rövidített évadot kapott, egészen pontosan 13 részt – még gyártottak pár részt, amiket várhatóan ősszel fogunk majd látni. Az írók persze nem unatkoztak, hiszen a rövid évad mellett elkészült a The Finder című spinoff, amiben olykor előfordultak Bones-karakterek (Hodgins, Sweets) – de ezt végül elkaszálták, bár a kritika és a vélemények szerint nem szolgált rá.

A 7. évad végig hozott egy megfelelő szintet, a rajongóknak ez valószínűleg elegendő is volt, hisz mindvégig jelen volt a megszokott Bones-os racionális világnézet, s Booth-féle FBI-os, s ha véletlenül a főhősök nem lettek volna jó passzban, ott volt mellettük Sweets és az ő sokszor balul elsült pszichológiai próbálkozásai, valamint a heti csontsegédek is, akik mind-mind jól eltalált karakterekké nőtték ki magukat.

A sorozat tehát továbbra is karaktereiben a legerősebb, nem véletlen, hogy 7 év alatt nemigen volt váltás, vérfrissítés, csak az elején Cam, illetve Sweets érkezésekor. A figurákban meg van az a báj, ami miatt az ember szívesen nézi hétről hétre, vagy éppen darálja le nyaranta a sorozatot, ahogy épp ideje engedi. Az epizódokat épp ezért a nyomozásokkal már nehéz lenne elrontani – főleg, hogy a részek egy sémára épülnek.

Így csak egy “elrontható” dolog: a főszál, aminek minősége miatt elég sok sorozat esetében aggódhatunk évadról-évadra. A tovább után röpke spoilerezés a fináléról is, mely jókora cliffhangerrel zárult. Tovább…

Harry’s Law: vége a 2. évadnak. És a sorozatnak is.

2012. 06. 28. 16:33 - Írta: Casey Novak

2 comments | kategória: 2011/12 finálék,kritika

With any luck, we’ll get a chance to do this next year.

Sajnos Harriet Korn utolsó “záróbeszéde”, amit cége ünnepélyén mondott, nem ért el akkora sikert a csatornánál, mint amekkorát ütni szokott a tárgyalóteremben. És tényleg sajnos, mert igencsak színvonalas kis jogi dráma/dramedy volt a Harry’s Law. Lehet, hogy nem kiemelkedő a műfajtársai között, főleg, hogy mostanában mintha reneszánszát élné a jogi dráma, de a karakterek engem ebben fogtak meg a legjobban. Szerethetőek, még azok is, akiket nem annak akartak először beállítani, *khhm* TommyJefferson *khhm*, és marha jól működtek együtt. Szóval el tudtam volna nézni még pár évadon keresztül, na.

Your Honor, this is crap!

Pedig ez az évad meglehetősen nyögvenyelősen indult, rögtön kaptunk egy 3 epizódon átívelő ügyet, amit be kell, hogy valljam, a vége felé kezdtem unni, és a megoldás sem volt túl elegáns, meg aztán viszonylag rövid idő alatt viszonylag sok új arcot próbáltak beerőltetni, kezdetben kevesebb, majd egész nagy sikerrel. Mert körülbelül az 5.-6. résztől kezdtek magukhoz térni, a véletlenszerűen felbukkanó volt munkatársakat és egyéb ismerősöket állandósították, történtek összevonások, volt, akitől búcsúztunk, és a legfontosabb, hogy az ügyek igazán érdekesek és szélsőségesek lettek.

A tovább mögött folytatom és előfordulhatnak spoilerek is.

Tovább…

Grey’s Anatomy: vége a 8. évadnak – írta Sasha86

2012. 06. 25. 17:01 - Írta: vendegblogger

28 comments | kategória: 2011/12 finálék,kritika

Pedig megígértem magamnak, hogy nem teszem. Hetekbe telt, mire lenyugodtam, és sikerült objektíven nyilatkoznom, de végül felvettem a jószívű kabátom, és a szentimentálisabb énem, aztán gondoltam megírom, hogyan láttam ezt az évadot, na meg persze a finálét. Egy teljes hétig lebegett az a bizonyos kasza a 8×23 után a szereplőgárda feje fölött előrevetítve egy nagy halált. Nagy kalapemelés az alkotóknak az alapötletért, épp azt hittem volna, hogy vége a résznek, amikor az utolsó harminc másodpercben azt történt, ami történt, én meg csak ültem és néztem, hogy most mi lesz?

Sosem értettem, miért gondolják a sorozatírók, hogy egy ütős fináléhoz mindenképpen ki kell nyírni vagy meg kell próbálni kinyírni egy főszereplőt. Idén ez volt a tendencia, s a Grey’s Anatomy-ben is ez történt. Ütős, váratlan fordulatot képzelt el Shonda Rhimes a dolgot, mégis súlytalan, meglepő és értelmetlen lett. Spoileresen folytatom a tovább mögött.

Tovább…

Touch: vége az 1. évadnak

2012. 06. 05. 14:52 - Írta: winnie

45 comments | kategória: 2011/12 finálék,kritika

(Korábbi írásaink: pilot és az 1×03 után – aki a sorozaton gondolkodik, annak ezeket és a kommenteket is érdemes elolvasnia.) Remek pilot-ja volt a Touch-nak, de eléggé megosztotta a nézőket, nem mindenki találta érdekesnek random emberek összefonódó sorsát. Én igen és tetszett az érzelmesség is, de idővel azt vettem észre, hogy a Touch totálisan érdektelenné vált számomra. Azonban ez az érdektelenség nem feltétlenül jelez csökkenő minőséget (bár a nézettség ritka durván zuhant, a pilot után a nézők 65%-a már kiszállt), inkább csak irányváltást, hiszen aki az elején unta a minisorsokat, az szerintem az átívelés totális megerősödését pozitívumnak fogja tartani. (Értsd: a kaszálók az utolsó két résznek adhatnak esélyt, ha van idejük.)

Jake! Jake, Jake, Jake… Jake, Jake! Jake, Jake…, …, …Jake, Jake, Jake, Jake. Jake. Jake! Jake, Jake.

Mostanság a Touch-ban lehetett legjobban érezni, hogy egyrészt az írók zsákutcába futottak, mert nem nagyon tudtak értelmes történetekkel előállni, másrészt a csatorna kőkeményen próbált beleszólni mindenbe, miközben ők is inkább változtatták az alapkoncepciót, s a végére született egy ronda mutáns. Nem is ronda, hanem mint írtam fent, érdektelen. A Touch akkor remekül működne, ha a pilot random és összekapcsolódó sztorijait vitték volna tovább a középpontban. És akkor is, ha az átívelő szállal, az összeesküvéssel foglalkoztak volna. De így, hogy a kettőt együtt próbálják, nagyon gyenge a végeredmény.

Ahogy haladt előre a szezon a mozaikokra hol több, hol kevesebb idő jutott, hol teljesen függetlenül zajlott minden Jake-től, hol hatott az eseményekre, de szinte mindegyik abszolút kifejtetlen volt, egyre nehezebb volt érzelmileg kötődni a sztorikhoz. És hiába voltak érdekes szálak, az elég nagy csapda volt, hogy 38 percig figyelni kellett a véletlenszerű, nem túl izgalmas eseményeket, hogy az utolsó két percben legyen valami nagy katarzis. Ezért az írók évad közepétől át is álltak arra, hogy a sztorik közben is legyenek apró csúcspontok, de ekkor meg a befejezés vált erőtlenné. 22-es csapdája.

Ráadásul a random sztorikat pedig azért nem tudták kifejteni, mert nem lehetett megtenni, hogy Kiefer Sutherland ne legyen sokat a képernyőn. Az ő karaktere volt az, aki folyton rohangált a robotként ide-odacikázó fia után, állandóan idegesítően suttogott, magyarázta azt, amit egyébként is látunk, kérdezett totál feleslegesen, csak azért, hogy tudassa velünk a gondolatait (mivel a fiától sosem kap választ, így sokszor nem is kellett volna megszólalnia), de elég gyakran tőle függetlenül zajlottak az események, csak azért rohangált, hogy ott legyen, ahol történik valami. Olykor nem is hiányzott volna, ha nem szerepel.

De mivel szerepelt, körülötte létrejött egy rettenetesen ócska, 5 percben kifejthető összeesküvős, átívelő szál, ami a random sztoriktól elvette az időt, viszont ahhoz nagyon kevés volt, hogy kitöltsön hetente 15-20 perc műsoridőt, és egy-két húzástól eltekintve az egész csak helybenfutás volt. De, ami nagyon fontos, a tetszés ezúttal fokozottan elvárás kérdése. Én azért vergődök, mert a random sztorikra nem jut elég idő. Aki viszont azokra kevésbé kíváncsi és inkább a mitológia és a főszállal kapcsolatos random történések iránt érdeklődik, szerintem egyre inkább rá fog kapni a sorozatra, mert elég konkrét dolgok derülnek ki.

Mint írtam fönt, engem is érdekelne valami jó átívelő sztori, de így, hogy ebből is van egy kicsi, és abból is, nem az történik, hogy mindkét oldal örül, hogy megkapja azt, amit vár, hanem inkább egyik sem, mert senki sem kap semmit. Talán a finálé által felvezetett 2. évad ebben segíteni fog. Lehet, hogy nagy változások várhatóak, akár még a formátumot is elhagyhatják, hogy az összeesküvés kibontása felé tartva másképp vessék be a számok erejét.

A finálé nem volt rossz (inkább közepes, 5/10 – az évad inkább 3-4/10 a kezdeti 6-7/10-es részek után), szinte nem is volt benne random sztori, de sajnos már az sem tudott annyira érdekelni, hogy a korábbi részekből visszatért pár karakter. Tudtuk jól azt is, hogy miképpen fog végződni a rész, hogy mi lesz a cliffhanger, bár azt nem, hogy előtte még el kell szenvednünk az év legcsöpögősebb jelenetét – sosem hittem volna, hogy a FOX egyik újonc high concept-jében lesz össznépi éneklés.

Az a nagy baj a Touch-csal, hogy idővel elveszti a mélységét, mert az íróktól csak ötleteket kíván meg, azok jó megírását már nem, mert tudják, hogy elég bármire “rányomni” a heti számot (a főhős minden héten egy számot vagy formát kerget) és akkor arra megy tovább a sztori. Nem kell magyarázni semmit, nem kell értelmet adni a történéseknek, és ezért szinte minden üres és jelentés nélküli lesz.

Persze a karakterek megmenthetnék az egészet, de jaj, szegény Kiefer Sutherland csak egy kidolgozott jellem nélküli marionettbáb (odaadó apa és ennyi…), aki vakon hisz, normális motivációja nincs, de egyébként is ritka az olyan sorozat, ahol szinte az összes szereplő idegesítő (Martin az, Clea pláne az, a mellékszereplő főnök és rokon is az, szegény Jake hatványozottan az, de neki legalább van rá mentsége) – ki merem mondani, hogy nélkülük sokkal jobb lenne a sorozat, bár ez fura, hiszen azt gondolnánk, hogy akkor nem is lenne sorozat. Pedig lenne, ráadásul sokkal több idő jutna az összekapcsolódó történetekre. Részemről így kasza, még 13 (22?) részt nem bírnék ki így. Persze, ha a 2×01 olyan lesz, akkor…

ui: Mindenesetre, ha marad a 2. évadra a sorozat szerkezete, akkor hátha eljutnak Magyarországra is. Szinte minden részben akadt ugyanis külföldi, eredeti nyelven beszélő szál, erre eléggé ráfeküdtek Tim Kring-ék.

Rules of Engagement: vége a 6. évadnak

2012. 06. 04. 21:23 - Írta: human

18 comments | kategória: 2011/12 finálék,kritika

A sorozat még újabb etapra be lett rendelve, de már nagyon érik neki az a cancel. Mondjuk nálam is. Már nem is tudom miért nézem. Ti miért? Már az a pár ember, aki még maradt.

Mintha egyre több rossz döntést hoznának a Rules of Engagement készítői. Egyrészt Dunbar házassága egy katasztrófa volt, erre ők is rájöttek és korrigálták, de addig elment egy csomó rész. Aztán most meg behozták ezt a pösze csajt, aki elvállalta Várbörtönéknak a mostohaanyaságot. És basszus, itt még a drámába is belehúztak, hiszen azért a terméketlenség nem annyira vicces téma szerintem, szóval ahogy megéli a nő az egészet, hogy valaki más hordja ki a gyerekét, azon nem sokat lehet poénkodni.

Ott tartunk, hogy David Spade karaktere az egyedüli, aki valamennyire vicces, meg néha Várbörtön (Patrick Warburton, mielőtt valaki megkérdezi). De ez részenként maximum 1-2 poén, például amikor letett a nőkről a csábász és kiderült, hogy mennyire tehetséges csomó mindenben, viszont emellé ugye ott voltak a sokkal gyengébb szálak.

A finálé pedig nagy csalódás, olyan volt, mintha egy random rész lenne. Ezek szerint a sorozatfináléra tartják meg a gyerek megszületését, viszont így nem jutott ide semmi puskapor, maradt az átlag. Az évad valahol 4/10 körül hozható ki. Mostohán kezelt sorozat a Rules of Engagement, és ez szerintem minden rajta dolgozó lelkesedésén látszik már, bár a színészek mintha elengedték volna magukat a végére, elmosolyognak jeleneteket meg ilyesmi, teljesen fura.

Game of Thrones – 2×10: They will be waiting a long time…

2012. 06. 04. 17:58 - Írta: Bruzsy

219 comments | kategória: 2011/12 finálék,kritika

Hát ennyi volt, megint véget ért egy szezon, most egy évre ismételten lepihen a Game of Thrones. Ráadásul egy olyan epizóddal zárult a menet, ami méltó megkoronázása volt az egész éves hullámvasútnak: cliffhangerek egész sora csábítja azokat olvasásra, akik eddig kibírták, hogy ne nyúljanak George R. R. Martin fantasy könyveihez.

És nem csak ilyen tekintetben foglalta össze ez a finálé tökéletesen az egész szezont: egyszerűen megvolt benne minden olyan hiba is, ami az elmúlt 9 hétben szemet szúrt a nézőknek. Valahogy ez az évad nem volt olyan folyamatosan hömpölygő, olyan epikus, mint az előző, ugyanakkor volt bőven olyan momentum, ami kárpótolt bennünket. A tovább után folytatom, spoilerekkel, a könyvesek kibeszélője pedig elvesztette a létjogosultságát, hiszen (elvileg) most már nincs miből spoilerezni. Vagy mégis?

Tovább…

Gossip Girl: vége az 5. évadnak – írta Sasha86

2012. 05. 31. 15:36 - Írta: vendegblogger

35 comments | kategória: 2011/12 finálék,kritika

Anno a második évad vége felé daráltam le a Gossip Girl addigi részeit, és örültem, mert végre megint volt egy új sorozat, ami a műfaj minőségibb szegmensét képviseli. Tele volt jó és erős karakterekkel, alapvetően “szép szereplőkkel”, jó ruhákkal és persze kiaknázatlan lehetőségekkel, mindezt persze főleg a szerelmi szálakra értem. És most, 5 évad után sajnos pont ez az, ami miatt halálra ítélte magát a sorozat: elfogytak az új ötletek, és mindent kezdtek az elejétől. Nem győzöm hangsúlyozni: sajnos.

Valahol a 3. évadban indult meg a hanyatlás, de még talán a 4. szezon is belefért, viszont az 5. évad már teljesen felesleges volt, ráadásul bődületesen rossz lett, a minőség nem csak esett, hanem szó szerint eltűnt. Pedig olyan szépen indult. Az első két résznél azt éreztem, feltűnik egy új irány, ebből még lehet valami, de aztán visszajött a mókuskerék és tudtam, ebből nem lehet kikeveredni.

Úgyhogy megérett a kaszámra a sorozat, olykor még megnéztem egy-két részt, persze a finálét is, de a helyzet nem lett jobb. Spoileresen folytatom a tovább mögött. Tovább…

Cougar Town: vége a 3. évadnak

2012. 05. 30. 18:01 - Írta: human

9 comments | kategória: 2011/12 finálék,kritika

Az áll ami eddig is, aki megkedvelte a karaktereket, az örömmel nézte végig ezt a Cougar Town-évadot is, hiszen baromi szerethető volt, még ha nem is annyira poénos.

Azért röviden megemlíteném, hogy a sorozat nem tököl, és tényleg végigviszi a történetszálait. Ez most apró spoiler lesz, de a fő pár simán összeházasodik idén tényleg, és még csak komolyabb kapcsolati mélypontra sem kerültek évad közben, “szakításban voltunk” több éves kitérő tehát nem lesz. Természetesen voltak hullámvölgyek, de a sok idiótaság mellett szinte már realistán oldották meg ezeket. Legalábbis a sorozat világán belül.

Ami külön tetszett, például itt a fináléban, hogy voltak dolgokat, amiket nem éreztem viccesnek, például a penny can, de teljesen átérezték ők is, hogy ez így van, ezért más jelentést adtak neki. Természetesen a Scrubs megidézése is jó volt idén, főleg ha arra gondolunk, hogy a Cougar Town költözik, és Bill Lawrence is elfoglalt lesz valami mással.

Meglátjuk, mit hoz a következő évad. Mindenesetre, ha borzasztó lesz, az idei befejezést gondoljuk majd a végének, hiszen series finale-nak is beillett volna.

NCIS: vége a 9. évadnak – írta darkspell

2012. 05. 30. 16:06 - Írta: vendegblogger

30 comments | kategória: 2011/12 finálék,kritika

Nem könnyű újat írni egy olyan sorozatról, ami idén átlépte a bűvös 200 epizódos határt (hány sorozatnak is sikerült ez eddig?), és ősztől már a 10. szezonját tapossa. Mindezt leszámítva, az NCIS köszöni szépen, jól van: az évad legkisebb össznézettsége is bőven 17 millió felett volt, a legnézettebb epizód átcsúszott 21 millió fölé, míg a finálé is visszakúszott 19 környékére. Ezek pedig nem elhanyagolható számok (hahó, ez mégiscsak egy spinoff! – gondolom, sokan emlékeznek még a jó öreg TV2-es JAG-matinékra), még akkor sem, ha 18-49-ben azért már nem annyira fényes a helyzet.

De mit lehet elmondani az évadról magáról? Csak annyit, hogy olyan NCIS-es volt… Az “átlag” részek egyszernézős-nyomozósak, a szokásos humorral, évődésekkel, tarkón verésekkel. Sok újdonság ezen a téren idén sem volt, nagyjából hozták a megszokottat, az elvártat. Kicsit talán meg is fáradt már, de azt nem mondhatom, hogy egyszer-kétszer nem sikerült meglepniük.

A hajtás után két dologról szeretnék kiemelni: a kétszázadikat és a finálé-göngyöleget.

Tovább…

Revenge: vége az 1. évadnak

2012. 05. 26. 22:50 - Írta: winnie

46 comments | kategória: 2011/12 finálék,kritika

(A sorozatot korábban kaszálóknak: elég sok minden történik a fináléban, eseménydús lett, érdemes megnézni és ne feledjétek, hogy a 2. évad afféle újrakezdés lesz, hasonló szerkezettel: először egy flashforward egy esküvőre (nem tudjuk, kié) és gyilkosságra, majd visszaugrás az időben és 13 részben megmutatják az odáig vezető utat. Hogy a maradék 9 epizódban a következmények, ööö, következzenek.)

A Suburgatory mellett az évad másik nagy csalódása a Revenge volt, az okokról korábbi kritikákban már írtam, nem is nagyon részletezem, mindenki elolvashatja, így sorban érdekes látni a kritikák és a ti véleményeitek alakulását: a pilot után, az 1×06 után, az 1×07 után, az 1×10 után, az 1×15 után és az 1×18 után. Szerencsére az utolsó pár rész ismét érdekesebbre sikerült, a finálé kifejezetten izgalmas lett, csak kapkodtam a fejem. Bár amikor kiderült, hogy mi a cliffhanger, muszáj volt hangosan röhögnöm, hiszen idén már a 4. sorozat húzta meg ezt az elcsépelt csavart.

Persze a csalódás mindkét fent említett sorozat esetében úgy értendő, hogy az erős kezdést követte visszaesés, és lehet, hogy a minőség csökkenése miatt vagyok szigorúbb a Revenge-dzsel, ami lehet, hogy nem a gyenge, csak a közepes szintre esett vissza s csak a zuhanás ténye a látványos, nem tudom. De a finálé csak megerősített abban, hogy a készítők a high concept-et rondán összekeverték a szappanoperával és már tényleg csak az hiányzott, hogy feltűnjön valakinek az ikertestvére, vagy éppenséggel David Clarke levegye a fejéről az álarcot és kiderüljön, hogy Victoria Grayson-ná plasztikáztatta magát.

Azt hiszem, hogy a kibeszélés ezúttal nem fog rébuszokban menni, a konkrétumokra inkább térjünk rá a tovább mögött. Tovább…

Previous Posts