login |

Posts filed under '2011/12'

How To Be A Gentleman: Trolling mesterfokon

2012. 06. 27. 22:54 - Írta: human

7 comments | kategória: 2011/12,kritika

A sitcom, ami jó is lehetett volna, aztán mindent elrontottak. Mivel vége az évadnak, jut idő pótolni a kimaradt dolgokat, így végül a borzasztó kritikákat begyűjtő Gentlemanre is szakítottam perceket. Bár nem ez volt a legcikibb 2011/12-ben, hiszen a Work It azt a díjat messze elvitte, de basszus, ez a sorozat akkora mellé, hogy az ember csak a fejét fogja közben.

Alapfelállás szerint egy újságnál az úriember rovatot vezető csávót az új menedzsment választás elé állítja: vagy olyasmiről ír, ami érdekli a két reklám közé valamit kereső szerkesztőket, vagy pedig lecserélik egy szex, nachos, nők felszedése és golf töltelékcikk gyárra. Akármi is kisülhetne ebből, csak nem így, ahogy itt csinálták.

Kezdjük ott, hogy a castingos többet nem kap munkát valószínűleg. Egy jó húzása volt, Johnny Drama szerepeltetése, ő az egyedüli, aki valamennyire illik a témához. A többiek? Olol. Kezdjük ott, hogy a gentleman annyira pofonért kiált minden feltűnésében… áh. A családját nem is akarom elemezni, talán az anyja maradhatna, ha valaki normális sitcomot akarna csinálni. Inkább még a főnökére pazarolnék pár betűt, akinek őszintén szólva van pár fasza beszólása, de olyan bénán adja elő őket, hogy az amatőr színészek felsóhajtanak, amiért nem ők kapták a melót, mert még nekik is jobban menne.

Amúgy tudjátok mivel lendítik előre a történetet? Várjatok, ez annyira életszerű lesz, hogy a Community hozzá képest a valóság: a csávó elmegy egy edzőterembe, ahol a tulaj az a srác aki cikizte és verte középiskolában, de most összebarátkoznak, mert ez a macsó segít neki férfivé válni, és rögtön be is költözik hozzá. Csak mert így kevesebb díszletet kell használni, más oka nincs ennek.

Érdekes amúgy, hogy valójában simán működhetett volna tucatsitcomként. Az alap elmegy, még némelyik poén is, szóval a világban ahol a Shit My Dad Says ment egy évadnyit ennek is lenne helye, de a sok apróságon és a borzasztó borzasztó castingon 2/10-nyire elvérzett. Az ilyenek után még a How I Met Your Mother vagy Big Bang Theory rosszabb évadjai zseniálisnak tűnhetnek, mert legalább a karakterek és a színészek rendben vannak bennük.

2011/12: az országos sorozatok nézettségi toplistája

2012. 05. 29. 17:35 - Írta: winnie

11 comments | kategória: 2011/12,amerikai nézettség

(A 2010/11-es éves nézettség.) A top10-es tabellák után a tovább mögött 156 amerikai “országos sorozat” rangsora, először a 18-49-es adatok alapján, majd a teljes lakosság (2+) szerint szerint rendszerezve.

Ha mára még nem vált volna egyértelművé, hogy a 18-49-es eredmény számít leginkább a csatornáknak, akkor most az lesz, hiszen például az NBC lazán elkaszálta a legnézettebb sorozatát, mert 18-49-ben pocsék volt. A 18-49-es adatok rating/share szerint összegződnek (erről bővebb infó a FAQ-unkban), a 2+-osok pedig nézőszám alapján.

Az adatok ún. Live+7-esek, azaz 7 napon belüli DVD-s utánnézésekkel dúsítottak, ezért talán magasabbak kicsit a mi nézettségeinknél. Tehát hiába került valami a béke feneke alá az utolsó részére, ha jó volt a premierje, akkor az átlaga is erősebb – ez csalóka lehet. Viszont az összes sugárzás átlaga, tehát az ismétlések is benne vannak (a reality-k nem ismételnek, így jobb a helyezésük olykor) – ha valaki fanatikus és van sok ideje, készíthet az új epizódok alapján listát, de ez meg csökkenti a számokat. Érdekességek:

  • 8 évadon át az American Idol volt a legnézettebb – mostantól a Sunday Night Football (NFL). Mindkét kategóriában.
  • a legnézettebb sorozat (nem reality) 18-49-ben a Modern Family (össznézőben 15.)
  • a legnézettebb sorozat (nem reality) össznézőszámban az NCIS (18-49-ben 17.)
  • A 15 legnézettebb sorozat (össznéző, nem reality) közül 13 CBS-es, csak a Modern Family és a Castle tudott odaférkőzni.
  • a legjobb 2011/12-es újonc 18-49-ben a The X Factor lett (8. – össznézőben: 17.), sorozatként a 2 Broke Girls (9. – össznézőben: 30.)
  • a legjobb 2011/12-es újonc össznézőszám alapján a Person of Interest (12. – 18-49-ben: 32.), az Unforgettable (22. – 18-49-ben: 64.) és a Rob (23. – 18-49-ben: 22.) lett. Utóbbit kettőt jutalmul el is kaszálták.
  • a legnézettebb kasza 18-49-ben: Rob (22.) és Terra Nova (24.), a legkevésbé nézett túlélő 18-49-ben: Nikita (150.), ha nem nézzük a CW-t, akkor a Fringe (105.)
  • a legnézettebb kasza a teljes lakosság alapján: Unforgettable (22.), a legkevésbé nézett túlélő: Gossip Girl (152.), ha nem nézzük a CW-t, akkor a Community (128.)
  • az NBC elkaszálta a legnézettebb sorozatát (nem reality), a Harry’s Law-t (48. – 18-49: 119.)

18-49 alapján.

1 NBC SUNDAY NIGHT FOOTBALL
2 FOX AMERICAN IDOL-SZERDA
3 NBC THE VOICE
4 ABC MODERN FAMILY
5 FOX AMERICAN IDOL-CSÜTÖRTÖK
6 CBS THE BIG BANG THEORY
7 CBS TWO AND A HALF MEN
8 FOX THE X-FACTOR-SZERDA
9 CBS 2 BROKE GIRLS
10 ABC GREY’S ANATOMY

Össznézőszám alapján:

1 NBC NBC SUNDAY NIGHT FOOTBALL
2 FOX AMERICAN IDOL-SZERDA
3 CBS NCIS
4 FOX AMERICAN IDOL-CSÜTÖRTÖK
5 ABC DANCING WITH THE STARS
6 ABC DANCING W/STARS EREDMÉNY
7 CBS NCIS: LOS ANGELES
8 CBS THE BIG BANG THEORY
9 NBC THE VOICE
10 CBS TWO AND A HALF MEN

A tovább mögött tehát a két, top156-os lista, persze már számadatokkal.

Tovább...

Melyik csatornáé volt az évad?

2012. 05. 25. 18:09 - Írta: winnie

11 comments | kategória: 2011/12,amerikai nézettség

(A 2010/11-es évad hasonló összevetése itt.) A CBS össznézőben, a FOX 18-49-ben nyer évek óta. Nem sokon múlott a korszakváltás, pedig a FOX még The X Factor-t is indított. És jelezném azt is, hogy annak ellenére, hogy az ABC vitte tovább a legtöbb újonc sorozatot és hozta a legerősebb újoncot, az NBC meg szállította a bukásokat, bizony 18-49-ben helycsere történt – nyilván azért, mert az NBC-t a Sunday Night Football és a The Voice felhúzza, az ABC-n viszont nincs igazán sport, amióta a Monday Night Football-t leadták az ESPN-nek.

Lássuk, hogy változtak az országos csatornák nézettségei Amerikában a tavalyi évadhoz képest.

A fő kategória, 18-49 évesek (rating, zárójelben a változás tavalyhoz képest): 1. FOX: 3.2 (-9%), 2. CBS: 3.0 (+3%), 3. NBC: 2.5 (+9%), 4. ABC:  2.4 (-4%), 5. CW:   (0.7) (-22%)

Össznézőszám, 4 éven felüliek (zárójelben a változás tavalyhoz képest): 1. CBS: 11.7M (+1%), 2. FOX: 8.9M (-9%), 3. ABC: 8.4M (-1%), 4. NBC: 7.4M (+5%), 5. CW:  1.7M (-15%)

18-34 évesek (rating, zárójelben a változás tavalyhoz képest): 1. FOX: 2.7 (-13%), 2. NBC: 2.0 (+5%), 3. CBS: 1.9 (0%), 4. ABC: 1.8 (-5%), 5. CW:  0.8 (-20%)

A nézők életkorának mediánja (év, zárójelben a változás tavalyhoz képest): 1. CBS: 55.6 év (+0.6 év), 2. ABC: 52.3 (+0.9 év), 3. NBC: 49.3 (-0.3 év), 4. Fox: 46.2 (+0.8 év), 5. CW: 37.1 (+2.1 év)

Pilot: NYC-22

2012. 04. 17. 22:09 - Írta: human

11 comments | kategória: 2011/12,kritika,pilot-mustra

Komolyan valaki abban látott fantáziát a CBS-nél, hogy sima újonc járőrökről csináljon még egy sorozatot? Most az NYC-22 minőségét (ami nem rossz) figyelmen kívül hagyva, csak üzletileg: van olyan járőrös sorozat ami országos adón akárcsak kicsit is siker mostanában? Még a Southland-be is kellettek nyomozók és kábelre “bukás”, pedig az erősen kezdett. És az NYC még csak nem is arra, hanem a Rookie Blue-ra hasonlít.

Kezdjük ott, hogy az akadémián frissen végzettek első napját látjuk a pilotban. A terepbe kell belerázódniuk, ami nyilván fennakadásokkal megy csak. Konkrétan 6 ember és a felettesük egyelőre a főszereplő. A tejfelesszájúak hibát hibára halmoznak, na de nem lehet mindent jól csinálni élesben rögtön.

A probléma inkább az, hogy a sima járőröknek unalmas és ismétlődő ügyeik vannak. Rutin, akkor is, ha rengeteg dologba belehalhatnak. Ők nem nyomoznak, csak biztosítják a helyszínt míg odaérnek az okosok, vagy épp keresnek valakit, de nyilván járőrözve, vagy családi vitákat rendeznek el, ilyesmik. A pilotban is. Lehet ezt tényleg érdekesen bemutatni? Még a Harmadik műszaknak is kellett plusz két szál, hogy kitöltsék a 22 részes évadot.

De nem akarok csak negatív lenni. Bár az ügyek nekem unalmasak voltak, így valószínűleg nem is fogom nézni a sorozatot, de magukat a karaktereket egész normálisan építették fel, hiába volt 6 és fél főszereplő egyszerre. Megtudtuk a múltjukat, hogy miért akarnak bizonyítani, miért a törvény oldalán állnak, és a többi. Lenne bennük puskapor, de a körítés, ó, a körítés…

Igazából a színészekről is főleg ezt lehet csak mondani. Mindenki kellően hozza az elvárhatót, Adam Goldberg egy állat, kivéve, hogy itt nem, és a többi, bár neki van talán a legjobb jelenete – bár az is ismerős valahonnan. Azon nem is akadok ki, hogy mennyi szép ember dolgozhat az egyenruhások között ezek szerint, hiszen az felesleges lenne.

Igazából a rendezés egész korrekt, a színészek jók, de még az 5/10-en is elgondolkoztam, hogy megérdemli-e. Elvesztegetettnek érzem a beleölt perceket, így a második résznél nem leszek ott, akármilyen korrekt.

Pilot-mustra: Best Friends Forever – 1×01

2012. 04. 15. 19:49 - Írta: winnie

4 comments | kategória: 2011/12,kritika,pilot-mustra

Ehh, kétféle közhelyes kezdés jutott eszembe ehhez kritikához, de nem tudtam választani, így lehet, hogy mindkettőt ellövöm. Illetve…, már egyiket sem lövöm el, mert egy harmadik közhelyes kezdéssel indítottam, azzal, hogy két közhelyes kezdés jut eszembe. Whatever. A tárgy. A Best Friends Forever. Vannak szitkomok, amik megosztják a népet, ld. tavaly rá is csodálkoztam a Happy Endings fogadtatására, mely szitkomok human a napokban emelt top 5 jelenlegi komédiává. A Best Friends Forever nem ilyen. Nem hiszem, hogy megosztaná a népet. (Az NBC pilotja még mindig fent van legálisan a YouTube-on, ha érdekel valakit.)

BEST FRIENDS FOREVER – 1×01 – 5,5/10


A BFFs-t (ez volt az egyik korábbi címe) szinte mindenki utálni fogja – vagy nem, mert sokan be sem próbálják. És ezzel még véletlenül sem arra akarok utalni, hogy tömegek felett álló mitikus csodalényként megláttam benne valamit, vagy csak én értem a sorozat humorát. Nem. Ezúttal mindenki ugyanabban az “élményben” részesül De valahogy a sok idegesítő momentuma ellenére a BFFs meggyőzött, találtam benne szerethetőt, a részenként 1-2 nagyobb poén pedig megmarad bennem. Jobbra osztályozni persze még így sincs képem.

A Best Friends Forever két harmincas barátnőről szól, akik nagyon sokáig együtt laktak, míg az egyikük ki nem fogott egy gazdag férjet. Azóta eltelt 3 év, megtörtént a válás, az összeomlás és a barátnőhöz való visszatérés, csakhogy a körülmények kicsit megváltoztak, ugyanis már a barátnő is párkapcsolatban él, így valahogy hármasban kell boldogulnia hőseinknek. (További állandó szereplők: a válófélben lévő csaj egykori pasija, valamint a házban lakó 9 éves kislány, aki… Nem tudom, hogy milyen elgondolás alapján került a sorozatba.)

Mivel harmincasokról szól a sorozat, ezért a fiatalok zöme számára nyilván felejtős lesz, s nyilván könnyű lenne azzal magyaráznom személyes “tetszésemet”, hogy én is 30-on túl járok, de nem hiszem, hogy ez lenne a kulcs. Persze, nyilván 30+-osoknak könnyebben bejön a BFFs, a főszereplők miatt lányoknál is több az esély, de szerintem rám ez a barátság aspektus hatott a legjobban, még akkor is, ha a fene nagy feltétel nélküli szeretetnek a háztartás egyetlen férfija issza meg sokszor a levét. (Más mentséget nem tudok. Ha gyereket nevelnének, akkor lenne párhuzam az életemmel, de így semmi közös pontot nem látok a sztori és köztem.)

A BFFs nem fetrengős, ha a humort nézzük, bár olykor akadnak benne jó beszólások vagy klisés, együttélésből adódó helyzetkomikumok. S ami még nagyobb baj lehet a humor viszonylagos hiányán kívül, hogy harsány, a szereplők (főleg az egyik) meglehetősen neurotikusak, éppen ezért idegesítőek – ez pedig válóok lehet. Nemcsak a volt férjének (megértjük a palit), hanem a nézőnek is. Én próbáltam ilyenkor a férfi lakótársba kapaszkodni, hiszen neki is ugyanezt kell megélnie. (Az 1×02-ben ráadásul még kappanhangú éneklésbe is kezdenek a csajok, ami mindennek a csimborasszója volt.)

Sőt, hogy folytassam a negatívumokat, az sem jött be, hogy a pilotban és a 2. részben is a részek vége felé volt egy felvezetett, drámainak szánt pillanat, haragszomrád, amit persze heves kibékülés és katarzis követ, de ettől még nem éreztem úgy, hogy szükségem lenne egy szitkom első részeiben a menetrendszerűen érkező drámára. És mondom, mégis bejön valamiért a Best Friends Forever.

Nem tudom, miért. Mert érzelgős vagyok? Mert a barátságról szól? Lehet, hogy éppen azért, mert a két főszereplőt alakító Lennon Parham és Jessica St. Claire egyben a sorozat készítője és az epizódok írója? (A karaktereiknek is Lennon és Jessica a neve, a stáblistán a színészek neve között is “&” van.) Lehet, hogy ez a személyes tapasztalatokra alapuló írás valahogy földközelivé teszi a sorozatot és még a neccesebb pillanataiban is hihető marad. Én csak erre tudok gondolni.

Mert egyébként az író a főszereplő poén nem mindig sül el jól, elég csak az évad elején bukott How To Be A Gentleman-re gondolni. A Whitney-nél már valamennyire bejött. Ma este pedig jön a Girls, ahol hasonló a helyzet és nagyon remélem, hogy ott megint be fog válni.

ui: Az évad csak 6 részes és a nézettség alapján épp olyan bukta, mint a Bent. Ergó nem kell beleinvesztálni sokat, cserébe hamar megnézhető.

Pilot-mustra: Don’t Trust the B—- in Apartment 23 – 1×01

2012. 04. 12. 23:24 - Írta: winnie

28 comments | kategória: 2011/12,kritika,pilot-mustra

(Előzmény: human pilotkritikája) “Ne bízz a 23-as lakásban lakó p—ban!” – A címül szolgáló mondatot egy lakás bérelni kívánó lánynak veti oda a 23-as lakás szomszédságában lakó lány. És a szitkom, legalábbis a pilotja, nem hagyja cserben a címet, ugyanis a Don’t Trust… nagyon elvetemült sorozatnak néz ki első blikkre (Legyen DTTBIA23?). Nem fogom túlértékelni, nem hazudok magamnak, hogy maradéktalanul élveztem minden percét, mert szoknom kell még a ritmusát, rá kell éreznem a poénokra, de le a kalappal előtte. S az osztályzatok viszonylagosságát remekül jelzi, hogy (a más műfajú) sokkal, de sokkal kevésbé kreatívabb és tipikusabb Scandal-t pár napja többre értékeltem.

DON’T TRUST THE B—- IN APARTMENT 23 – 1×01 – 6,5/10


Nyilván ez is afféle szeret-nemszeret sorozat lesz, de mivel nehéz előre eldönteni, hogy melyik, érdemes bepróbálni. Még annak is, aki nem Krysten Ritter-párti, hiszen a sorozatban ő a bitch, azaz tökéletesen működik akkor is a sorozat, ha az ember utálja őt. Amúgy alapjaiban véve egy egykamerás, azaz aláröhögésmentes és nulla kötöttséggel rendelkező komédiáról van szó, mely azonban mégis legtöbbet egy lakásban és a lépcsőházban játszódik, mivel a fő sztori benne két lány együtt élése (szia, 2 Broke Girls!), akik közül az egyik új lányként költözik be (szia, New Girl!).

A csavar annyi, hogy Chloe, az egyik főhős alapjaiba véve egy szélhámos, aki azzal szedi meg magát, hogy kiutálja a lakótársait és megtartja a foglalót. Legújabb áldozata egy vidékről nagy reményekkel érkező, rettentő naiv, vadalma mosolyú és aranyos leányzó (June), aki valahogy mégis felveszi a kesztyűt. Mellette még akadnak állandó mellékszereplők: a fura szomszédcsaj (teljesen kész figura!), a szembeszomszéd (teljesen kész figura!), a munkahelyi ismerős és James Van Der Beek. Akit James Van Der Beek, azaz Dawson alakít.

Kábé innen lehet arra rádöbbenni, hogy milyen elvetemült a Don’t Trust…, mert Van Der Beek behozása nagy ötlet és a pilot természetesen abszolút ráerősít a Dawson-imidzsre (na, jó, akad benne Varsity Blues-utalás is) és tele van remek ötletekkel a szerepeltetése. Nem tudom, hogy meddig lehet frissen tartani a karakterét, de az 1×01-nek nagyon sokat segített. Mint ahogy az is sokat tett az összképhez, hogy ebben a pilotban a mellékszereplők zöme is érdekes volt, ergó van bőven alap, amire építkezni lehet.


És, ha a készítők hétről-hétre ilyen ötletorgiát tudnak produkálni, akkor a sorozat is kötelező lesz. Persze míg a pilot az ismerkedésről és egymás szívatásáról szólt, addig a folytatásban adná magát, hogy a szívatások száma csökkenjen és konszolidálódjon a helyzet, félek is ettől, de valamivel csak meg kell tartani Chloe bitch mivoltát, így kíváncsian várom, hogy mit sikerül összehozni.

Pilot-mustra: Scandal – 1×01

2012. 04. 11. 14:27 - Írta: winnie

14 comments | kategória: 2011/12,kritika,pilot-mustra

No crying… We don’t cry. Ever.

Shonda Rhimes megint lecsap. <cskrrpp> Ez volt a csapás. Persze illene kérdőjelet biggyeszteni az első mondat végére, hiszen a Scandal nem biztos, hogy találat lesz a Grey’s Anatomy-val befutó, majd a Private Practice-szel annak elfogadható spinoffot kreáló sorozatkészítő új projektje, hiszen tavaly az Off The Map is besült, ráadásul nem egy Shonda-pilot a berendelésig sem jutott el. A Scandal első pillantásra inkább tűnik heti ügyes “nyomozós” sorozatnak, mint kapcsolati drámának, ráadásul a politikai szál is érdekelt, így a pilot várós volt. Nem is csalódtam. Kábé a 35. percig.

SCANDAL – 1×01 – 7/10 (a 35-38. perc mínusz 100/10, utána megint 7, sőt 8/10)

A Scandal egy ügyvédi irodáról szól, amely nem is ügyvédi iroda, inkább válsághelyzeteket próbál elhárítani, bajba került politikusoknak vagy az elit tagjainak segít – persze akkor, ha valóban megérdemlik a segítséget. A csapatban akad ügyvéd, magánnyomozó és számítógépes varázsló is – no meg ott van Olivia Pope, aki hamar glóriát kap a feje köré, mint “Az” Olivia Pope. Anno az amerikai elnöknek dolgozott, de azóta saját üzletet nyitott és igencsak prosperál.

Ahogy azt szokás, mindent egy lelkes újonc szemein keresztül ismerhetünk meg, szó szerint bemutatnak a nézőnek mindenkit, sőt, még az Olivia Pope-féle módszert is lebontják lépésekre. Kicsit gépies így a dolog, de hatásos. A sorozat alaphangját már az első pár perc remekül megadja, Shonda Rhimes mintha megnézte volna az Aaron Sorkin-életművet és nekiült gyorsan pörgő párbeszédeket írni, ahol a beszélő felek folyton egymás szavába vágnak. Ez, mint mindig látványos (hallványos?), bár a megértést erőteljesen csökkenti.

Az első rész központjában (sajnos) egy gyilkosság áll – annyi mindent lehetett volna, de úgy tűnik, hogy ez a biztos. Egy sokszorosan kitüntetett katona fordul az irodához, hogy próbálják bebizonyítani az ártatlanságát. Plusz mellékszálként az amerikai elnök kéri meg Olivia-t, hogy fojtson el csírájában egy kezdődő botrányt. Remélhetőleg a folytatásban sikerül hanyagolni a tipikus, gyilkossági eseteket és valóban érdekes ügyekkel foglalkoznak majd. (Azért mindenesetre jár plusz pont, hogy nem arra hajtanak, hogy kinyomozzák, ki a gyilkos, hanem valóban csak az ügyfelet akarják felmenteni.)

Kicsit azért is The West Wing-es a Scandal körítése, mert eleve Washington-ban játszódik a sorozat, politikaközeli körökben és átlengi az egészet a politikai légkör – kapunk is szentbeszédes republikánus/konzervatív hangnemben, de belefér, nem zavaró. Egyelőre. Persze a politikus hangulat nem meglepő, hiszen a csapat tagjai mellett az elnök főtanácsadója, sőt, az amerikai elnök is állandó szereplő a sorozatban.


Nem szépítem, a Scandal-t szét lehetne szedni, lehet, hogy szét is szeditek, de nekem bejött: a pörgés, a bemutatás, a politikai téma, az újonc rácsodálkozása, vizuális megvalósítás (mármint a stílus, nem a háttérvetítés) – ezek mind rendben voltak, lekötött. A 7/10 persze nem a kritikai sikert és elismeréseket sejtető 7/10, mindössze jó szórakozást, érdekes sztorit kínáló. Elsőre legalábbis. A meglehetősen komolykodó hangnemet sajnos olykor túlzásba viszik (mondjuk komoly a meló) és ilyenkor egy másik szálon, más szereplőkkel próbálnak oldani némi humorral rajta

Ilyen sorozatokra azt szoktam írni, hogy a főhős megkedvelésén múlhat a siker. Most nem írom ezt, mert bár így gondolom, de számomra eléggé közömbös volt Olivia Pope. Nagyon nagy arca van, tény, úgy kezelik, mintha valami mitológiai csodalény lenne, s tényleg jó, de még akkor sem éreztem közel magamhoz sem őt, sem Kerry Washington játékát, amikor megmutatta, hogy neki is van gyengédebb oldala.

Persze ez mind szép és jó, de ott az a bizonyos csavar a 35. perc környékén, amire nyilván szükség volt a koncepció miatt, de… Szóval nagyon meglettem volna nélküle. Még akkor is, ha a szál mellékesen egy kisebb átívelést fog indítani. És persze nagyon kíváncsi leszek, hogy a magánélet és az ide nem igazán illő, a pilotban szinte teljesen hanyagolt kapcsolati szálak mekkora szeletet fognak kihasítani ebből a 7 részes első évadból.

Pilot: Apartment 23.

2012. 03. 28. 21:51 - Írta: human

4 comments | kategória: 2011/12,kritika,pilot-mustra

Eredeti címén Don’t Trust That Bitch in Apt. 23, valahol csillag is lehetett benne, de úgyis arról lehetett megjegyezni, hogy James Van Der Beek (Dawson) magát alakítja benne, mármint a színészt, egy mellékszerepben.

De ha Dawson mellékszereplő, akkor miről is van itt szó? Hát, két lányról. Az egyik szemét New York-i, a másik pedig most kapott munkát a nagyvárosban, vidékről költözik fel. Úgy kerülnek össze, hogy utóbbi épp kezdené az első napját, amikor a cég, amelyik a szállását is biztosította volna épp tönkremegy. Gyorsan kesereg is egy kicsit, aztán a Macbookján keres lakótársat. Pár “vicces” jelölt után köt ki a bekezdés elején említettnél.

Ki nem találjátok, hogy mi lesz az egésznek a mozgatórugója. Természetesen a női barátságon kívül. Hát az, hogy mennyire különböző személyiségek! A pilot is erre ment el, azon kívül még Dawson méreteiről, és még most is rengeteg és gyönyörű rajongóiról volt szó.

A probléma ott van, hogy semmi komoly írói kvalitás nincs a sorozat gárdájában. Jó pár poén kilométerekről látható, a két lány interakciója nem az igazi, főleg a naivnak kell még pedálozni a megkedvelhetőségért, és a legjobb szálból meg alig kapunk. Bizony, “Dawson”. Persze gyorsan kiapadna a poénforrás, de pilot legjobb pillanatai azok voltak, amikor Van Der Beek önironizált valamin. Legyen az a rajongóinak helyzete, vagy épp a szokásos japán kitérő.

Mivel nem volt vállalhatatlanul rossz a pilot, így gondolom az ítéletet tudjátok: human ott lesz a végéig, főleg, hogy ez nem sok részt jelent idén. Inkább az a kérdés, hogy rajtam kívül még kinek ajánlott. Sajnos nem vált meg semmit, egyszerűen csak egy aranyos, néhol furcsa vígjáték, egyszerűen nem tudok nagy dolgot kiemelni belőle. Meglátjuk hogyan folytatódik, akkor majd talán.

(Hivatalos start 04.11-én az ABC-n, szerda 21.30-kor a Happy Endings helyén. 13 részes az első szezon.)

Pilot: Bent

2012. 03. 25. 19:36 - Írta: human

7 comments | kategória: 2011/12,kritika,pilot-mustra

Még egy aranyos sitcom, amire 2 év múlva senki nem fog emlékezni. A csatorna kettesével adja le a Bent részeit, összesen 6-ot rendeltek be, a premier nézettsége nem volt erős, szóval a kasza valószínűsége 95%. Na, így üljetek neki, ha megkedvelitek, akkor csalódás lesz belőle. Pedig basszus, kedvelhető, hiába vérzik sok sebből.

Mivel sitcomról van szó, így csak alapfelállás van nagyjából, semmi hatalmas átívelő történet. Viszonylag frissen elvált nő felfogadja Pete-et, hogy újítsa fel a konyháját. A poénforrások alapja természetesen a két főszereplő eltérősége, míg a lány, Alex ügyvéd és pontos és mittoménmi, addig Pete nőcsábász, gyógyuló játékfüggő és egy közepes munkás. Nem találjátok ki, hogy némi vonzalommal fűszerezik meg az írók a történetet.

Ha már a negatívumoknál tartok, akkor a Bent körülbelül összes emberét rúgják ki, akinek a hanghoz bármilyen tekintetben köze volt. Aztán nézzenek körül a vágószobában is, hiszen néha eszméletlenül bénán vannak összerakva a színészek reakciói, kínos helyen random illesztve a jeleneteket és kameraállásokat. Ezen kívül még említhetném az egyik mellékszereplőt, aki mintha csak azért lenne az egészben, hogy teljesen nem kapcsolódó szálra elüthessenek 5 percet, ezzel növelve a játékidőt.

Ami miatt mégis működik valamennyire, az David Walton, akinek megy ez a pofátlan nőcsábász karakter simán, na meg Amanda Peet, nekik köszönhetően mintha lenne valami kémia a képernyőn a két főszereplő között. Mivel egy romantikus filmre hajaz inkább a Bent, így ez nyilván fontos.

És akkor tényleg ennyi. 6/10, de szerintem simán megnézem a 6 részt, hiszen sitcom függő vagyok. Egyelőre igazán ajánlani nem tudnám, csak amolyan tingli-tangli szórakozás, ha épp nincs más.

Pilot: Missing – Elrabolva

2012. 03. 22. 17:22 - Írta: Desmond Wallace

23 comments | kategória: 2011/12,kritika,pilot-mustra

(Előzmény: human pilotkritikája – 7/10) Ahogy azt már tudjuk egy ideje, az AXN beelőzte az ABC-t a Missing premierével. Vajon szükségünk van egy olyan sorozatra, amelyben egy anya zúzza le fél Európát, hogy visszaszerezze a fiát? Ki-ki eldönti majd ezt a kérdést a pilot megnézése után, de számomra pozitív csalódás lett a Missing.

Missing – Elrabolva – 1×01 – 6/10

null

Pozitív csalódás, mivel én féltem egy picit sorozattól. Kicsit szkeptikusan fogadom az olyan női karaktereket, akik férfiakat megszégyenítve tesznek hidegre rosszfiúkat. Szerencsére a pilot alatt elszálltak az aggodalmaim, mert nem volt terminátorozás, az akciók nem voltak nevetségesek. Liam Neeson-féle tökösséget azért nem kell várnunk a főszereplőtől, mert az már tényleg irreálissá tenné Ashley Judd karakterét.

Jack Bauer nyugdíjba vonulása óta nem dúskálhatnak az országos tévék az akcióban, de most az ABC úgy gondolta, hogy felveszi a Jack által letett fegyvert, és Ashley Judd kezébe adja. Jó döntés volt ez? Persze a két sorozat között óriási különbség van (és itt nem a minőségre gondolok), de mindkettőben kulcsfontosságú az akció, szóval itt is rövid életűek lesznek a haramiák. A történet mutat némi tagadhatatlan hasonlóságot az Elrabolva című filmmel, de nyilvánvalóan itt – mivel sorozatról van szó – több idő jut majd a karakterizációra. Persze az akciókat sem hanyagolták a pilotban.

A pilot egy jól felépített 40 percet ad a nézőknek. A cold open ütős, valamint szokatlanul hosszú is. kábé 10-15 perc telt el a főcím felbukkanásáig. Ilyet nem túl gyakran láthatunk. A főcím egyébként a szokásos rövid, de ez még a 2. résztől akár változhat is. Az első rész egyelőre “csak” arra volt alkalmas, hogy bevezessen minket ebbe az Európán átívelő gyerekmentő akcióba. Judd karaktere egészen jó lett. Persze nem biztos, hogy mindenki elégedett lesz majd az alakításával, de engem egyelőre meggyőzött.  Egyedül a szinkronban (Orosz Helga) nem tetszett az időnként előforduló hiszti, de ez nem von le semmit a sorozat erényeiből. A többi szereplőt még nem igazán lehetett megismerni, de az egyértelmű, hogy a folytatás is a Rebecca karakterére koncentrál majd.

Külön kiemelendő, hogy európai helyszíneken forgatták a Missing-et, így majd találhattok benne ismerős helyeket. (Elvileg Budapestre is eljutnak, bár az AXN infójával ellentétben itthon nem forgattak. Elvileg.) A végeredmény tehát erősen pozitív, de messze nem hibátlan. Néhány fejlemény nem túl meglepő ebben a bevezető részben, szóval egy-két fordulatnak szánt húzás nem igazán okozott meglepetést számomra.

Az viszont határozottan pozitívum, hogy a 40 perc rendkívül gyorsan elrepült. Hiába kapunk egy teljesen sablonos cliffhangert az epizód végén, mert a recept működik: az ember kíváncsi lesz a 2. epizódra is. 6/10-re értékelném a látottakat. Kell egy ilyen sorozat a tévébe, nekünk, akciókedvelőknek meg pláne szükségünk van rá. Nyilván nem Strike Back-szintű akciókat kell várnunk tőle, de ha továbbra is érdekes marad a történet, akkor egy jó sorozat lehet a Missingből.

Pilot: Missing

2012. 03. 16. 21:19 - Írta: human

49 comments | kategória: 2011/12,kritika,pilot-mustra

Ennek a sorozatnak az ötlete vajon hogy merült fel: “Láttátok ezt a Takent Liam Neesonnal? Eléggé badass akciófilm volt, de szerintem elnyújtható 10 részen át, álljunk neki.”? Nyilván lesz valami extra szál is, hiszen egy eltűnt utáni kutatás magában nem elég.

A történet amúgy annyi, hogy a főhős férje meghal egy robbantásban valamikor a 2000-es évek elején Európában, 10 évvel később pedig a fiuk egy ösztöndíj miatt Rómába utazik tanulni. Természetesen történik vele valami, konkrétan eltűnik, az anyuka pedig utána ered, hogy megmentse. A csavar…, hát a trailerek ellőtték, de aki nulla ismerettel ül le annak a 20. percben ellőtt fordulat következik: a nő visszavonult CIA ügynök. Ez természetesen azt jelenti, hogy oda fog csapni ahova kell. Épp a fia üres lakását vizsgálja át, amikor egy csávó feltűnik hangtompítós pisztollyal, gyorsan le is nyomja, aztán indulhat a nyomozás.

Természetesen nem nyomozós sorozatról van szó, hanem az akció lenne a besorolás. Vagyis hát nem is csak lenne, van benne bunyó, üldözés, CIA meg már sötét arcok. Mindezt rengeteg Európai helyszínen felvéve. Igazából ez a sorozat egyik előnye: bér néha kilóg a green screen, azért jó pár jelenetet tényleg terepen vettek fel, szemben például egy Aliasszal. Hiába na, a nemzetközi koprodukció.

Viszont az akciófilm jelleg azt is jelenti, hogy az agyunkat durván ki kell kapcsolni. Már a karakterépítő momentumok alatt is, de szerencsére gyorsan belelendül a sorozat a történésekbe. Maguk a verekedések tévés szinten simán elmennek, nyilván nem egy Taken vagy Bourne (a helyszínek miatt ez a név is sokszor előkerül), de naivság lenne azt várni, hogy egy motoros üldözést olyan szinten vágnak tempósra egy sorozatban mint az említettekben. Azért itt is rángatják a kamerát ezerrel, hátha.

Azt kell mondanom, hogy a főszereplő Ashley Juddal nincs komoly baj. Néha elhiszed neki, hogy odaüt, bár inkább a pisztoly illik a kezébe szerintem. A többiek? Egyelőre maximum a CIA kisfőnöke említhető még, akit Cliff Curtis kelt életre remekül.

Nem azt mondom, hogy kiemelkedő, de az akciósorozatok visszafogott száma miatt szerintem én ott leszek a zárórésznél is, ami a 10., és tuti adásba kerül, hiszen nem csak az ABC kezében volt az elkészítésnél a döntés. Plusz a készítő ígérete szerint ha lesz is második évad, az teljesen más problémára fog épülni. Tehát lesz lezárás. Az egyedüli ami nagyon gáz volt benne, amikor Judd anyásan megment valakit a cigizéstől, és igaza is van, ráfarag a cigiző! 7/10 max, agykikapcsoló, pergős sorozat, rész végi cliffhangerekkel, hogy a jövő héten ott csápolj esetleg. Én legalábbis ott leszek.

Pilot-mustra: GCB – 1×01

2012. 03. 11. 22:37 - Írta: winnie

17 comments | kategória: 2011/12,kritika,pilot-mustra

– I’ve been sober for 18 months, mother.
– Why???

Ó, jaj, micsoda sorozat! Illetve, micsoda pilot! GCB, lánykori nevén Good Christian Bitches, majd Good Christian Belles – bármelyik jó lett volna, de így… A két előző cím legalább elmondja, hogy kábé mire kell számítani: keresztényekre, valamint rosszindulatú nőkre/déli akcentusokra és életstílusra. Ja, és az első percben két halálesetre, egy orális szexre és több millió dollár ellopására. A többi 40-ben pedig egy olyan sorozatra, mely szó szerint nem ismert sem istent, sem embert és over-the-top röhejes, kérdés, hogy a “röhej”-faktor kiben marad meg jóízű kacagásként, s kiben elborzasztó gagyizásnak. (Az ABC mindenesetre a Desperate Housewives közönségét célozta meg az időpont alapján.)

GCB – 1×01 – 5,5/10


A történet egy szülővárosába (Dallas) visszaköltöző egyedülálló anyáról szól, aki annak idején a gimiben klasszikus szőke p*csa volt, tudjátok a filmes sztereotípia, mindenkit aláz, udvartartása van, irányítókkal jár ás bálkirálynő. Szóval ő költözik vissza, persze már tök normális emberként, azonban akik közél visszaköltözik, csak a régi énjére emlékeznek, úgyhogy változnak a szerepek, hősnőnk lesz a senkinek sem ártó csaj, a többiek pedig a gonoszkodó, álságos képmutatók, akik minden szinten ki akarnak szúrni vele – de persze általában ők esnek pofára.

A GCB minden porcikája idézőjelben értendő, nem is nagyon tudom behatárolni a műfaját, annyira túlzásba vittek benne mindent. Kezdhetjük a díszletekkel, jelmezekkel, sminkkel, bár ez nem meglepő, hiszen a sorozat ÜberGazdagéknál játszódik, aztán lehet folytatni a sort sok mindennel, de főleg az egyes karakterek elborult viselkedésével, reakcióival. Üdv a keresztényi képmutatás világába, ahol bort isznak, s olykor bort is prédikálnak.

A GCB simán lehetett volna végig vigyorgós, olykor hasfalszaggatóan röhögős pilot – biztos, hogy pár embernek az is volt hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem élveztem helyenként, de összességében a készítők mintha nem találták volna el az arányokat, s így a végeredmény olyan lett, amit egy dolog, hogy nem lehet komolyan venni (nem is ez volt a cél! Bár Kristin Chenoweth nagyon parodisztikusra vette saját karakterét), de sajnos mellette még üres is.

Persze a pilot ürességét a folytatás még ellensúlyozhatja, a környezet és a körítés adja magát, így könnyen lehet, hogy valami szórakoztató, abszolút súlytalan sorozattá fog válni a GCB, de több nem hiszem, hogy lesz belőle. Persze azt nem tagadhatom, hogy még így is biztosan egyéniség lesz. Azért kíváncsi vagyok egy darabig a folytatásra, mert öröm lesz látni a mostani, ármánykodó bitch-eket pofára esni.

Az azért sok mindent elmond, hogy legalább 30 képet lőttem a pilotból illusztrálás céljából. Tele volt annyira jellemző, a sorozat zamatát egy képben átadó momentumokkal.

Previous Posts