login |

Posts filed under '2016/17'

A hét kérdése

2017. 09. 06. 18:22 - Írta: winnie

35 comments | kategória: 2016/17,a hét kérdése

Nemsokára kezdődik az országos szezon és ránk hullik egy halom újonc, úgy hogy számot vethetünk, hogy az előző milyen nyomot hagyott bennünk. Igazából lehetne simán az a kérdés, hogy

Melyik tavalyi országos újoncot fogod idén is folytatni?
(Itt a 2016/17-es újoncok listája.)

De persze ezt le is lehet bontani úgy, hogy mi lett nézős, és mi lett kasza, főleg, hogy a nézős sorozatok egy része gondolom nem élte túl sokaknál az első szezont. Nálam

  • folytatni fogom: The Exorcist, The Mick, Timeless, This Is Us, Trial & Error,
  • végignéztem, de elkaszálták: No Tomorrow, Frequency, Downward Dog
  • én kaszáltam el: Riverdale, MacGyver, Bull, Emerald City, Ranson, Superior Donuts, Pure Genius, The Great Indoors, Man With A Plan, Training Day, Doubt, Designated Survivor, Conviction, Notorious, Speechless, American Housewife, Time After Time, Lethal Weapon, Son of Zorn, 24: Legacy, Pitch, APB, Prison Break, Shots Fired, Making History, The Good Place, Taken, The Blacklist: Redemption, Marlon, Great News, Imaginary Mary, Powerless és Kevin Can Wait (1×20-ig bírta!)
  • nincs döntés: Still Star-Crossed (2 rész után vagyok – gyenge pilot után tetszett az 1×02), Midnight Texas (2 rész után vagyok – nem igazán), Chicago Justice (abszolút bejött a pilot, WTF)

A sokból 7 nem túl jó arány, de nagyjából ennyi szokott lenni. Voltak bőven nézhető, de közepesen korrekt cuccok, amikkel nem volt nagy bajom, de nem fértek be a nézősök közé.

Pilot: Marlon

2017. 08. 18. 14:50 - Írta: human

3 comments | kategória: 2016/17,kritika,pilot-mustra

If you Black Up they’re gonna back up.

Nem, nem, nem, és nem. Legszívesebben csak ennyit írnék a posztba, mert ismét egy siralmas (többkamerás) sitcomot kaptunk az NBC-től. Vagyis…,

Oké, lehet túlzok kicsit, és Marlon Wayans teljesen szimpatikus minden interjúban, tudja, kik tartoznak a célközönségébe és nekik gyárt filmet és sorozatot. Szóval lehet, hogy őket el is találja ezzel, csak épp számomra élvezhetetlen a végeredmény.

A történet egy elvált házaspár családja körül bonyolódik. A két felnőtt kifejezetten jóban van a különköltözés óta, baráti(as) a kapcsolatuk, ami a gyerekeknek is jót tesz talán. Mondjuk a dupla premier egyik része sem rájuk gyúrt, szóval aki fél a kisebb termetű színészektől, az most megnyugodhat. Persze a sorozat minőségét tekintve ez tök mindegy.

A fő problémám azzal van, hogy nem elég, hogy teljesen kiszámítható minden poén ebből az alaphelyzetből (de tényleg minden!), hanem, hogy közben senki sem kedvelhető meg igazán. Pedig még egy YouTube-os, vlogos szálat is beleszőttek, a főhős elvileg ilyesmivel keresi a kenyerét. De ez sem sokat segít a karakterén…

Egy dolgot viszont ki kell emelnem, hogy annak ellenére, hogy fekete szereplős a sorozat, egyáltalán nem a bőrszínnel kapcsolatos, ellentmondásos témákra gyúrtak rá, szóval a Marlon nem egy black-ish, hanem teljesen hétköznapi problémákból csinálnak viccet: például az exfeleség újra randizik meg hasonlók. És akkor ezzel fel is soroltam a pozitívumokat?

Részemről sima 4/10, eszembe sem jutna tovább nézni. Aki bírja Marlon Wayans-t, az mindenképp vizsgálja be, eléggé egyemberes, de másoknak nem nagyon ajánlom.

Délelőtti videó 2.: Marlon

2017. 08. 15. 10:50 - Írta: winnie

Add comment | kategória: 2016/17,video

Holnap kezd az NBC-n Marlon Wayans új szitkomja, a Marlon, akinek pénteki Netflix-es filmpremierjét, a Naked-et muszáj volt megnéznem, mert időutazós a film. (Azt mondjuk nem tudtam, hogy egy svéd komédia feldolgozása, de mindig tanul az ember.)

Elég rég nem írtunk róla, de hát a tavaly májusi sorozatbejelentéseknek már csak ez a sorsa. A plakát és a hosszú előzetes mellé a tovább mögött ott van az élő közönség előtt felvett szitkom összes rövid előzetese egyetlen videóba gyúrva. Nem tudom. Szimpatikus a srác, nem bánnám, ha jól sikerülne a sorozat.

Tovább...

Második blikk: Midnight, Texas

2017. 08. 04. 14:50 - Írta: winnie

3 comments | kategória: 2016/17,kritika

Bobo, Fiji, Creek és Manfred Bernardo – azt hiszem, hogy a karakterek neveire nem lehet panasz, a True Blood-os Charlaine Harris odatette magát. Az NBC, aki adaptációt csinált a könyveiből (főleg a sorozat első és harmadik részéből), már nem annyira, de legalább elmondhatják, hogy nekik is van már Syfy-os kanadai sorozatuk. Mert ez a sorozat minden porcikájában olyannak tűnik. (A sztoriról és a pilotról itt írtunk bővebben.)

Más kérdés, hogy ha valami idén nyári guilty pleasure lehet, akkor az a Midnight, Texas. Főleg a természetfölötti történetek kedvelőinek. Naná, hiszen vértigris is van benne!

Szemétség ilyet mondani, de tényleg nem hinném, hogy a Midnight, Texas bárki szerint is minőségi munka lenne. Egész egyszerűen annyira rohanós a pilot, annyira pofátlan az expozíció, annyira elhanyagolt a karakterek kezelése, annyira ihletetlen a legtöbb színész játéka, annyira lerí róla a szándékolt vagy nem akaratlagos gagyi, hogy csak na, De komolyan, még a hangulata sem az igazi.

És mégis azt kell mondanom, hogy ez valahol jól áll a sorozatnak, mert simán szórakoztatónak lehet találni, én is elvoltam az első két résszel. Kapunk egy természetfölötti karakterek által is lakott kisvárost, akiket lassan megismerünk, epizodikus sztorikat, szappant, valamint ezek mellé egy átívelő szálat. Utóbbinak az első részes gyilkosságot szerették volna megtenni, de mivel az NBC azt mondta, hogy ilyen sztorikkal tele a padlás, ezért ezt viszonylag gyorsan feloldották (vagy legalábbis háttérbe szorították, megtették az egyik szereplő mellékszálának), és inkább kreáltak egy biblikus méretű fenyegetést, ami engem totál hidegen hagy.

Mindezt pedig rohanósan (vagy mondhatjuk úgy is, hogy pörgősen) tálalják. És felületesen. Ha akad valami probléma, egy-két jelenet alatt megoldódik, de legkésőbb a rész végére, miközben még a főhős karaktere is totál semmilyen marad, ami nem csak az írók, hanem szerintem François Arnaud hibája is, mert itt valahogy nincs semmilyen kisugárzása.

Akad egy-két jobb arc a városban (a vámpír, a macska, aki nem szerepelt az 1×02-ben…), de a többség még nem került előtérbe (vagy pusztán annyi a karaktere, hogy bele van esve a főhősbe – ettől még Sarah Ramos aranyos, miatta maradnék), csak minimális infókat csepegtetnek róluk, hogy fenntartsák a néző kíváncsiságát, aki pedig például fő szálat kap, az totál megalapozatlan figuraként kapja, így az 1×02-ben a heti konfliktusnak nincs semmi érzelmi megalapozottsága, hiszen egyik oldalra sem húz a néző, mindenki csak “elvan” papírmaséként, letudják a problémát, miközben feszültség nincs.

Szóval a maga campy, nagyon átlátszó módján szórakoztató is lehet a sorozat, csak ezt biztos, hogy nem lesz menő elismerni, mint mondjuk a True Blood esetében. És azért az a minimum lenne, hogy a főhős látnokot, Manfred-et valamivel aktívabbra írják, mert így totál passzív, csak sodródik az eseményekkel, hogy olykor előkapjon egy random deus ex machina-t az ingujjából.

A Midnight, Texas folytatásában

2017. 07. 27. 22:10 - Írta: winnie

Add comment | kategória: 2016/17,video

human azzal kezdte a pilotkritikáját, hogy borzasztó az NBC új sorozata, de végül azért csak kihozta közepesre, mondván nem utálta vagy ilyesmi, szóval ez még biztató is lehet, nem? Akinek nem elég, az csekkolja a YouTube-kommenteket, azokban nem lehet csalódni, a többség szerint zseniális volt a start.

Lássuk, mi vár ránk a folytatásban, a tovább mögött az 1×02 promója. Az a kérdés, hogy ez biztató-e?

Tovább...

Pilot: Midnight, Texas

2017. 07. 25. 21:30 - Írta: human

21 comments | kategória: 2016/17,kritika,pilot-mustra

Most kiderült, hogy miért tologatta ennyit az NBC a Midnight, Texas premierjét: mert borzasztó. Mondjuk azt értem, hogy miért rendelték be, mert ebből jó is kisülhetett volna, csak hát nem ez történt.

A sorozat True Bloodot is író Charlaine Harris regénye alapján készült, és egy Midnight nevű texas-i kisvárosban játszódik, ahol csak a kívülállóknak van helye. Ez konkrétan a természetfelettivel kapcsolatos embereket jelenti: van itt angyal, boszorkány, látnok, vámpír és még ki tudja, miféle szerzetek.

A fentiekből tényleg lehetett volna jó is, nem? A főszereplő egy fenyegetés elől kerül ide, de a látnokságának köszönhetően gyorsan beilleszkedik a helyi környezetbe. A cselekmény katalizátora egy gyilkosság lett amúgy, ez bolygatja meg az igazán az állóvizet, és alakulnak ki a konfliktusok miatta.

A főbb probléma, hogy a kivitelezés valami borzasztó. Nem is az a baj, hogy sok az expozíció, amikor a karakterek állnak, és dől belőlük a nekünk szánt információ, hanem amikor tényleges cselekmény van, akkor is csak állnak, de tömegesen. Egyszerűen nem tudják a sok szálat kezelni, így mindenki ott van minden főbb eseménynél, és kész. Akkor is, ha ott nincs dolga.

Mindezt teljesen szürke rendezéssel fejelik meg. Sőt, inkább rossz rendezést és vágást mondok. Nyilván a forgatókönyv is keresztbe tesz nekik, de még így sem olyan az egész, mintha profik csinálták volna, csak unalmas, sokkal inkább egy kanadai Syfy-sorozat ugrik be róla. Közben pedig ez országos tévére készült többszörös költségvetésből.

Lehet, tudnék még “áradozni” a Midnight, Texas pilotjáról, de annyira semmilyen az egész, hogy hidegen hagy. Nincsenek negatív érzelmeim iránta, a blog miatt meg kellett nézni, letelt a 40 perc, de ha 2 hét múlva belekérdeztek a történetbe, akkor már semmi sem fog derengetni.

Nem tudom, legyen 5/10? A lényeg, hogy kerüljétek. Aki nem ért egyet, és esetleg érve is van, az meg mindenképp fejtse ki a kommentekben, hogy legyen több mankója a többieknek.

Promóképek: Midnight, Texas

2017. 06. 13. 16:25 - Írta: human

1 comment | kategória: 2016/17,kampány

Lassan csak bemutatásra kerül ez a tavaly májusban bejelentett természetfeletti sorozat, ami Charlaine Harris regényein alapszik. Most a promóképek vannak soron. Teljes galéria a tovább mögött.

Tovább…

Az esélytelenek nyugalmával?

2017. 06. 11. 14:15 - Írta: winnie

2 comments | kategória: 2016/17,kampány

Amikor az ember sorozatát berendelik májusban, és csak egy évvel később augusztusban kerül bemutatásra. Oké, a The Carmichael Show-nak, köszönhetően a remek kritikáknak, még ilyen helyzetből is sikerült második, sőt harmadik évadot kovácsolnia, de nem hiszem, hogy az NBC-s Marlon-nak túl sok esélye lenne. Majd kiderül. (A hosszú előzetest pár napja raktuk ki.)

Pilot-mustra: Downward Dog – 1×01

2017. 06. 07. 21:05 - Írta: winnie

11 comments | kategória: 2016/17,kritika,pilot-mustra

Vannak pilotok, amik valamiért nagyon betalálnak az embernél (erre vonatkozó heti kérdésünk itt van). Nyilván adottak a majdnem mindenki által istenített darabok, amelyek esetében ebben semmi meglepő nincs, de az olyanok esetében, amiket nem hype-olnak és szórnak meg csupa pozitív kritikával, mindenképpen szükségeltetik a csillagok együtt állása is, hogy az első 20 vagy 40 perc pont azt hozza, amire rezonálunk.

Nekem az elmúlt hetekben ez az ABC új komédiájára, a beszélő, vagyis narráló kutyás Downward Dog-ra volt igaz. Ahogy látom, már a berendeléskor, egy éve vártam is, de azóta alig gondoltam rá, a pilotot is csak ki akartam pipálni két másik sorozatkezdés között, de olyannyira elkapott, hogy másodjára is meg kellett néznem. (És utána a 2. és a 3. rész sem okozott csalódást, sőt!)

DOWNWARD DOG – 1×01 – 9/10

Persze a websorozatos alapokkal rendelkező Downward Dog-ot kissé egyszerű lenne azzal elintézni, hogy csupán beszélő kutyás sorozat. A főhős egy bizonyos Nan, aki egy reklámügynökségnél dolgozik, nemrég szakított a pasijával, így életét egy kutyával osztja meg – vagy éppenséggel a kutya osztja meg az életét Nan-nel, végülis nézőpont kérdése.

I just don’t feel very respected, like, as a being.

Miközben pedig látjuk Nan (Allison Tolman a Fargo S1-ből) munkahelyi életét is, a lány otthoni életének nagy részét a szobakutya szemszögéből kísérhetjük. A blöki imádja őt, és nem nagyon érti, hogy miért megy el minden reggel, hogy csak este térjen haza, s tölti az egész napot minden bizonnyal autózással, hiszen a kocsiba száll be a búcsú, és onnan is száll ki a hazatérés idején. És bizony ezek az “elvonási tünetek” éreztetik is hatásukat a kutyán.

Még véletlenül sem a sztorija verhetetlen a sorozatnak, az aduász egyértelműen a készítő, Samm Hodges által megszólaltatott kutya, akinek a stílusa nagyon egyéni, zseniális. Nemcsak egyszerűen narrál, mintha ember lenne, hanem a kamerába is beszél, s teszi mindezt remek, olykor bizonytalan, már-már rezignált hanglejtéssel, nem egyszer filozofálgatva, de mindezt szigorúan kutyaszemszögből, kutyaaggyal.

I mean… I think I just opened a portal with my mind. I mean, it’s… it’s genius.

Martin nyilvánvalóan teljesen másképp látja a világot és a környezetét, mint az emberek, és ez az az aspektus, amivel az eddigi részek során nem tudtam betelni. Pedig még eredetinek sem mondható sem a stílus, sem a látásmód, de itt nagyon működik. Nem lehet nem szeretni ezt a karaktert. Még akkor sem, ha a maga egyszerű gondolkodását követve keresztbe tesz a gazdájának. Míg az Imaginary Mary-nél ez irritált, itt inkább szívmelengető volt.

De még talán ennyi sem lett volna elég ahhoz, hogy ennyire oda legyek a kezdésért, hiszen, ha nem is ilyen magas szinten, de a sorozat többi része is működik. Nan kapcsolata az expasijával (a Raising Hope-os Lucas Neff) kissé szappanos, de a munkahelyi élete eddig, köszönhetően a totálisan inkompetens, őstahó, mégsem klisékarikatúra főnökének, ugyancsak kifejezetten vicces.

Sőt, talán ez utóbbi az igazán vicces dolog a sorozatban, mert így visszagondolva a Downward Dog nem túlzottan nevetős komédia. Olykor beüt egy-egy váratlan poén, de most nem rémlik, hogy milyen a humora, hogy van-e egyáltalán. És ez annak köszönhető, hogy abszolút nem ezzel törődtem, a kicsit független filmes, melankolikus hangulata teljesen elvarázsolt, ráadásul volt értelmes hangszeres zenéje, ami komédiánál elég ritka.

Igen, adódik a kérdés, hogy mit keres a sorozat országos csatornán, de nem vagyok arról sem meggyőződve, hogy rossz ötlet volt a szélesebb közönség elé küldeni, mert vannak olyan aspektusai, amit simán lehet értékelni minden fenntartás nélkül.

Tipikusan első látásra szerelem volt részemről ez a pilot, pár perc után tudtam, hogy a Downward Dog-ot nekem találták ki, pedig nincs is kutyám. És Martin (a kutya) karaktere az idei év egyik legzseniálisabbja.

I’m only human.

Pilot-mustra: Still Star-Crossed – 1×01

2017. 06. 06. 20:30 - Írta: winnie

6 comments | kategória: 2016/17,kritika,pilot-mustra

The worst is yet to come.

Lehet, hogy meg kéne néznem a Still Star-Crossed pilotjának a folytatását is, csak az előbb idézet mondat egyszerűen nem megy ki a fejemből – és ez pilotkritika. Mindegy, sor fog kerülni rá, és akkor kommentben jelzem, hogy milyen volt az 1×02 (korrekt volt), mert egyébként az első rész marharépa felépítésének köszönhetően negyvenegynéhány perc alapján nem sok minden derül ki erről a sorozatról.

STILL STAR-CROSSED – 1×01 – 3/10

 

Oké, az kiderül, nem az én műfajon, mint sok kosztümös darab, meg talán az is, hogy nem az ABC-re való, hanem mondjuk inkább a Reign mellé a CW-ra. Viszont az ABC-nek köszönhetően elég sok pénz volt rá, s ennek, no meg a spanyol helyszíneknek köszönhetően pazarul néz ki, mind a kisebb, zárt terek, mind pedig a városképek. De tényleg, remek az összKÉP.

Hogy maga a sorozat milyen? Nos, egy kosztümös tinidrámáról van szó, csak éppen nem tizenévesekkel, hanem talán huszonévesekkel. A könyves alapokra építkező pilot persze két nagyonhülye tinédzser mindent elsöprő szerelmével kezdődik, bizonyos Rómeóéval és Júliáéval, akiknek a világ legértelmetlenebb halálában lesz részük. Ez persze nem baj, az viszont igen, hogy a sorozat sztorija ettől a ponttól kezdődik el.

Nyilván erre szükség volt, de ettől még nem éreztem szerencsés döntésnek azt, hogy a pilot felét a mindenki által ismert Shakespeare-sztori adaptációjával töltik ki, nyilván minimális meglepetés kíséretében. Amikor meghalnak a szerelmesek, akkor persze már foglalkoznak a méretes szereplőgárdával, akik segítségével felvázolják a Capulet/Montague-tengely két részre szakadt Verona viszonyait.

Verona nagy szószban van, nem csak belső széthullás fenyegeti, hanem külső tényezők is, és ebbe a makro játszmába csöppen bele, sőt, központi szereplő lesz a Shakespeare-drámából kimaradt unokahúga Júliának, aki Hamupipőkeként (gonosz mostoha included!) cselédkedik a szülei halála után őt és testvérét befogadó Capulet-családban.

A gond az a megvalósításban, hogy egyrészt full expozíció az egész, egy csomó párbeszédben csak magyarázzák a karakterek egymásnak a történelmi hátteret és a jelen viszonyait, hogy mi nézők képben legyünk ezzel a komplex világgal. Másrészt pedig egy csomó dolgot el kell fogadnunk, érzelmet, karakterkapcsolatot, hogy így van és kész. Mivel ebben az epizódban is volt flashback, az az érzésem, hogy a későbbiekben is visszaemlékezésekből fog sok minden kérdőjeles motívum kiderülni.

Az viszont érdekes volt (bár sokaknak ez lesz a nagy negatívum), hogy a sorozat sutba dobja az előzmény-alapanyagot, vagy… talán tovább gondolja Shakespeare-t. Egyes karakterek csavart produkálva mögöttes szándékot villantanak meg, mások pedig az elvárásainkkal szembe haladva mondjuk meghalnak vagy életben maradnak, így jelezve azt, hogy mégsincs minden kottázva csak azért, mert ismerjük a sztori egy részletét.

Sajnos a Still Star-Crossed-ból hiányzott mindenféle vezérfonál, sok mindenbe belekap a pilot, sok mindent meg akar mutatni, sok konfliktust akar előkészíteni (köztük egy kötelező szerelmi háromszöget is), amolyan Fókusz-módra, hogy “még ez, meg ez, meg ez is lesz a mai adásunkban”, csak éppen a szezonra vonatkozóan. Ha csak egy-két dologra koncentráltak volna, lehet, hogy előrébb lennénk.

Nekem a kapkodás mellett leginkább a teatralitás volt zavaró, leginkább ennek köszönhetően, hogy egy pillanatra nem tudtam elmerülni ebben a világban, túl sekélyes karakterek túl komoly érzelmi viharokat éltek meg ahhoz, hogy komolyan tudjam venni őket. Nyilván idővel ki fog egyenesedni a Star-Crossed, élesebbé válnak a karakterek kontúrjai és szándékai, de ezt már nem hiszem, hogy megvárom, mert a végeredmény akkor is csak egy intrikákkal teli középkori szappan lesz.

2016/17 maradványai

2017. 06. 01. 13:23 - Írta: winnie

Add comment | kategória: 2016/17

Az ABC-nél a Downward Dog és a Still Star-Crossed, az NBC-nél pedig a Marlon, valamint Midnight, Texas maradt idény utánra, hogy nyáron mutatkozzon be. A színészek meg szívják a fogukat, hogy tavaly március óta vannak lekötve ehhez a sorozathoz, és lehet, hogy csak ősszel tudják meg, hogy miképp alakul a sorsul.

A True Blood-os Charlaine Harris regénye alapján készült természetefölötti széria első idei előzetesét már kiraktuk, most itt a plakát, amin még nincs rajta a premierdátum, de már ismerjük.

Délelőtti videó 2.: Marlon

2017. 05. 29. 10:55 - Írta: winnie

Add comment | kategória: 2016/17,video

A 2016/17-es évad utolsó országos premierje a Marlon című NBC-s szitkom lesz augusztusban Marlon Wayans főszereplésével. Ennyi szerintem elég is róla, talán még annyi, hogy családi (bővebben róla itt). A tavaly májusi előzetes után a tovább mögött egy újabb, 2 perces trailer.

Tovább...

Previous Posts