login |

Posts filed under 'minisorozat'

The Take – írta Peti

2017. 07. 11. 14:50 - Írta: vendegblogger

2 comments | kategória: Anglia lecsap,kritika,minisorozat

Taboo. Peaky Blinders. The Take. Mi a közös ezekben a sorozatokban? Igen, Tom Hardy. Ha másért nem, miatta mindenképpen megéri megnézni ezt a 2009-es, 4 részes sorozatot. Na jó, ez erős, mert van azért bőven más pozitívuma is a Martina Cole regénye alapján készült darabnak – a könyv itthon Hatalom címen jelent meg.

Ott van például az alvilág, melynek ábrázolása kellőképpen kegyetlen, brutális, és ad az egésznek egy kis pikantériát a tudat, hogy mindezt női szemmel láttatják velünk – nem olvastam még semmi Cole-tól, de ezek után előszedek valamit tőle, annyi szent. Ahogy olvastam, előszeretettel kalandozik el a világ mocskosabb felén – hát, nem a The Take-ben cáfolt rá erre.

A cselekmény ugyanis száguld, nincs igazán üresjárat, jóllehet, ez egyúttal negatívum is, mivel néha olyan érzésem volt, hogy ugrottunk néhány hónapot a sztoriban, annak ellenére, hogy lett volna még bőven kibontani való. Így nem egyszer karakteridegen döntéseket kellett lenyelnem, nem kaptam magyarázatot olyan dolgokra, melyekre azért vártam volna.

Nem tudom, ki a ludas, talán a forgatókönyv írója? Nehezen hiszem el, hogy a regényben ennyire bakugrásos lenne a sztori, gondolom, ott jóval árnyaltabbak a dolgok, és kibontásra kerülnek bizonyos részek, melyekre a szabott játékidő alatt nem volt lehetőség. A néhol igen tévéfilmes kamerakezelésen és vágáson túl ez volt a leginkább zavaró.

Ezeken túllépve viszont kapunk egy olyan történetet, ami odaszögez minket a képernyő elé, olyan karaktereket, akikért lehet izgulni, vagy épp szívből gyűlölhetjük őket, és persze korhű hangulatot. Azt azért sajnáltam, hogy Brian Coxot nem használták ki még jobban, de még így is élményszámba ment minden pillanata. Mellette viszont valósággal tombolt Tom Hardy.

A börtönből szabadult, családjához visszatérő Freddie személyében annyira visszataszító, alávaló figurát jelenít meg, hogy csak szuperlatívuszokban lehet róla beszélni. Rühelltem, a halálát kívántam, minden percben a hideg futkosott a hátamon tőle, és ökölbe szorult a kezem. A legkisebb szimpátiát sem éreztem iránta, és ez annak a Tom Hardy-nak köszönhető, aki egyébként az egyik kedvenc színészem.

Még arra is képes volt, hogy a karakter megírásában lévő hiányosságokat (motiváció, jellem magyarázat) semmissé tegye a jelenlétével. Szóval, le a kalappal előtte! Róla szól ez a sorozat, a többiek inkább csak asszisztálnak mellette, valaki ügyesebben, valaki kevésbé.

A csapongó dramaturgiai ív, kissé összeszedetlen felépítés után kapunk egy egész kellemes és korrekt lezárást, ami képes némi katarzissal is szolgálni. Hardy-rajongóknak mindenképp kötelező a The Tale, ahogy a gengsztersztorik kedvelőinek is, de bátran ajánlom mindenkinek egy unalmas, esős délutánra, mert – még, ha nem is felejthetetlen – hibái ellenére legalább szórakoztató darab. 7/10.

Born To Kill

2017. 07. 10. 20:50 - Írta: winnie

5 comments | kategória: Anglia lecsap,kritika,minisorozat

Az angol Channel 4 négy részes minisorozata a tavasz egyik emlegetettje volt, ami nem véletlen, hiszen mostanában elég kelendőek a sötét tónusú bűnügyi sztorik, a Born To Kill pedig egy különösen necces témát feszegetett, hiszen a főhőse egy pszichopata hajlamokkal rendelkező tinédzser.

A tinédzser Sam fura figura. Egyszer félszeg, gátlásos figurának tűnik, akinek nincsenek barátai, másszor viszont rámenős és magabiztos srácnak, aki tisztában van a sármjával, és azt használja is, sőt, élvezi, hogy másokat manipulálhat. Így tesz szert egy barátra egy bully-zott fiú személyében, valamint megismerkedik egy ugyancsak elég fura lánnyal, aki nemrég jött apjával a kisvárosba.

Sam kívülről is tök normálisnak tűnik, mégis érezni, hogy valami nem stimmel vele. Az egyedülálló anya (apu börtönben van, de halottnak hazudja őt) által nevelt gyerek érzelmi élete nem tűnik túl gazdagnak, főleg, hogy a tükör előtt gyakorolja, hogy miképp adja elő magát hihetően. Kisvártatva pedig rájön, hogy mi az, ami igazán mosolyt tud csalni az arcára, ami mondhatni kielégíti őt.

A sorozat címe mindenképp beszédes és sejteti is azt, hogy hova akarják kifuttatni azt (már a pilotban elég kemény dolgok mennek végbe), de még így is sokkoló a történet, hiszen ezúttal nem egy felnőtt, hanem egy gyerek sivár lelki világát, kifacsart gondolkodásmódját ismerhetjük meg, s nyilván szülőként hátborzongató lehet belegondolni, hogy ilyesmi bárkivel előfordulhat, ki tudja, mennyire lehet észrevenni az efféle személyiség ismertető jegyeit.

Összességében kifejezetten bejött a sorozat, bár nem hiszem, hogy az év végi toplistámon helyet fog kapni, mert a végét egy kissé kapkodónak éreztem, még az 1×04 közben is azon gondolkodtam, hogy akár egy második évad irányába is lehetne kanyarítani az eseményeket ahelyett, hogy hirtelen mindent elvarrnának. Mégis ezt tették. Persze bármit lehet folytatni, azonban a sztori így lezártnak mondható, még akkor is, ha van egy parányi hiányérzetem.

A Born To Kill erőssége egyértelműen a lélektan ábrázolása volt, s Sam személyiségét itt még egy múltbéli szállal is próbálták gazdagítani, ami a 3-4. részben kerül kiemelésre, addig csak töredékes flashback-ek formájában van jelen, hogy agyalhassunk azon, hogy mi is történhetett.

Az efféle sorozatokban elég sok múlhat a színészi játékon, de nem hiszem, hogy panasz érhetné a teljesítményeket, Romola Garai, de főleg Jack Rowan nagyon meggyőző – amit utóbbi “művelt”, azt simán elnéztem volna több évadon keresztül is, mert maga a karakter elvetemültsége ellenére is nagyon érdekes volt, kellemes kihívás volt követni a gondolkodásmódját, szóval valahol sajnálom, hogy a mini(nek tűnő) formátum mellett tették le a voksukat a készítők.

I don’t need you.

Ez többek között annak köszönhető egyébként, hogy maga a sorozat sem tipikus pszichopatás széria volt, hanem inkább romantikus történetbe helyezett coming of age, felnövés sztori – mondhatni épp a pszichopatás szál történeti sarokpontjai voltak a legkiszámíthatóbbak, a többi vonása sokkal “vonzóbbra” sikeredett.

Emlékeztető: A Dassler-fivérek

2017. 05. 31. 13:50 - Írta: winnie

1 comment | kategória: Európa is létezik,kampány,minisorozat,video

Ma. 14:55. HBO. Die Dasslers – 1×01-02 – angol címen: Rivals Forever – The Sneaker Battle (eredeti előzetes

A német-európai koprodukció a Puma és az Adidas cégek alapítóinak viszályáról szól. A két főhős Adi és Rudi Dassler, akik közös sportcipő céget indítanak, de a II. világháború után különválnak és saját cégüket próbálják felfuttatni. Szereplők: Hanno Koffler, Christian Friedel, Alina Levshin és Hannah Herzsprung. (Már megvolt a premier, ez az egyik ismétlés.)

Érdekesség, hogy a Cinemax tavaly bemutatta a hasonló sztorit feldolgozó Adidas vagy Puma – Két testvér története (Duell der Brüder – Die Geschichte von Adidas und Puma) című filmet. Érdekes lehet a kettőt összevetni.

Délelőtti videó 3.: House of Bond

2017. 04. 27. 11:44 - Írta: winnie

Add comment | kategória: Ausztrália megmutatja,minisorozat,video

A House of Bond egy 2 részes ausztrál minisorozat, ami a héten indult, és már véget is ért – így megy ez ebben a műfajban. A Nine Network drámájának tárgya Alan Bond, iparmágnás üzletember, készítője Sarah Smith, rendezője Mark Joffe, szereplői pedig: Ben Mingay, Rachael Taylor, Adrienne Pickering, Sam Neill, Gyton Grantley és Samantha Jade.

Előzetes a tovább mögött. Tovább…

Délelőtti videók 3.: Born To Kill

2017. 04. 26. 11:30 - Írta: winnie

9 comments | kategória: Anglia lecsap,minisorozat,video

Az angol Born To Kill még múlt héten indult el a Channel 4-on, de szerintem már mondtam, hogy képtelen vagyok tartani az újoncok előzeteseivel a tempót – tényleg minden napra jut egy vagy több, és akkor mit szóljon a néző?

Egy pszichothrillerről van szó egy tinifiúról, aki megpróbál felülkerekedni pszichopata vágyain, amikor először lesz szerelmes egy lányba, miközben a családja és a közege nem tud arról, hogy milyen valójában a srác. Oké, ez így hátborzongatóan hangzik, a kritikák is azt írják róla, hogy túl sötét.

A tovább mögött két előzetes. Szereplők: Jack Rowan, Romola Garai, Daniel Mays, Lara Peake. Tovább…

Witness For The Prosecution – írta Natale

2017. 04. 13. 21:11 - Írta: vendegblogger

6 comments | kategória: Anglia lecsap,kritika,minisorozat

A BBC nemrég megegyezett Agatha Christie kiadójával, hogy évente egy regényét megfilmesítsék, illetve megminisorozatosítsák. 2015-ben indult a projekt, a zseniális And Then There Were None-nal. 2016 karácsonyára pedig a Vád tanúja című novellát kaptuk. A sorozatot ugyanaz a Sarah Phelps írta, mint a None-t, és az 1957-es klasszikus óta (ami a színdarabra épült) tudjuk, hogy remek alapanyag filmekhez.

Nagyon magasan volt tehát a léc, és nem is sikerült átugrani.

Kaptunk egy nagyon erősen modernizált feldolgozást, ami karaktereiben, történetében és hangulatában is alaposan eltért az eredetitől. Ezzel így önmagában semmi baj nincs, azért csinálunk adaptációt/feldolgozást hogy valami újat adjunk, főleg akkor, ha az alapanyagot már korábban remekül megfilmesítettek. Viszont ennek az a kockázata, hogy sokaknak nem fog tetszeni.

Én is így voltam vele, engem nem sikerült megfogni, de nem gondolom, hogy rossz lenne az adaptáció, akik szeretik az ilyenfajta feldolgozásokat, azok nagyon jól fognak szórakozni.

Egy kifejezetten kellemetlen hangulatú, sötét, baljós Londont kaptunk helyszínnek. Viszonylag sok a kültéri jelenet, és mind ködös, nyomasztó. A középpontban az ügyvéd karaktere van, aki egy igazi szerencsétlen kisember, a szegényes otthonával és a köhögésével. A börtönben a frissen letartoztatott rabok ajtaján kopog be egymás után, remélve hogy talál valamit, amivel bekerülhet az újságokba, így akad össze Leonard Vole-lal.

Kapunk egy elég alapos háttérsztorit is az ügyvédnek, ami abszolút új dolog, de az alapanyag mégiscsak egy rövid színdarab, ki kellett tölteni valamivel a két órás játékidőt. A feleség szerepére is nagyon eltalálták Hayley Carmichaelt, tényleg sokat ad az ügyvéd karakteréhez. Persze akinek nem jön be ez az irány, annak inkább csak felesleges időhúzásnak tűnhet. Toby Jones egészen kiváló ebben a szerepben, minden jelenete kellemetlen és kínos.

Érdekes adalék, hogy a 2016-os adaptáció ügyvédje az a Mayhew, aki mint karakter az eredeti verzióban is szerepel, de ott abszolút mellékszereplő, csak egy tag Vole ügyvédi csapatában.

(Terminológia: ő a solicitor, míg Sir Robarts, aki itt nem jelenik meg, de központi karakter az eredeti darabban, a barrister. A magyar nyelv mindkettőt ügyvédként fordítja, de az angol jogrendszerben ez két külön személy. A solicitor tart kapcsolatot az ügyféllel és intéz mindenféle ügyet, a barrister beszél a bíróság előtt, és mást nem is csinál. Anglia abban egyedi a világban, képesítés az egyikre nem jelenti azt, hogy a másikat is gyakorolhatja az ember, emiatt ez két külön szerep, míg máshol általában egy ember látja el mindkét feladatot.)

Tulajdonképpen az egész adaptáció megítélése azon múlik, hogy hogyan áll az alapvető karakter- és hangulatbeli változásokhoz az ember. Tovább után felhozok azért pozitívumokat is, spoileresen. Tovább…

Winnetou: Der Mythos lebt – írta Eloise

2017. 03. 19. 15:50 - Írta: vendegblogger

3 comments | kategória: Európa is létezik,kritika,minisorozat

A német RTL csatorna úgy döntött, hogy egy klasszikussal, illetve annak új köntösbe öltöztetésével örvendezteti meg a nézőit: Karl May apacs indián hősének, Winnetou-nak a történetét mutatták be karácsonykor 3 részben. Nem tudom, hogy a fiatal generációnak mennyire „jött be” a minisorozat (gondolom, hogy az), de a készítők mindent megtettek annak érdekében, hogy ne csak a nosztalgia működtesse.

Természetesen volt benne akció, szerelem, néhány poén is, igaz a történetek is komolyabb módosításon estek át, nem csupán lerövidítették őket. Azért az idősebb Winnetou-rajongókra is próbáltak hatni, hogy minél többen felüljenek a nosztalgia vonatra, még Gojko Mitic, aki korábban többször személyesítette meg a törzsfőnököt, is kapott egy kisebb, de annál drámaibb szerepet.

Ha valaki hajlamos bosszús lenni azon, hogy az eredeti, klasszikus sztoriba belenyúlnak, az lehet, hogy fel fog hördülni párszor. A rövidítés persze érthető, hiszen Karl May elég sok szereplőt és fordulatot használt, ráadásul hősei általában hosszú utat tesznek meg, hogy eljussanak céljukig, ami sok időt vett volna el. Azonban ezúttal többről volt szó.

Az 1×01-ben még csak módosítottak pár dolgot, de utána az 1×02 fő vázát May egy olyan regénye alkotta, amiben feltűnik ugyan Winnetou, de nem ő a főszereplő. A harmadik rész történetét pedig szinte a felismerhetetlenségig megváltoztatták.

Ennél jóval meglepőbb volt, hogy a karakterek jellemét sem kímélték. Old Shatterhandet például jóval tudálékosabban mutatták be, Winnetou pedig míg a könyv(ek)ben mindig egy megfontolt, rendkívül művelt férfi volt, itt ennek nem sok nyomát mutatta. A legdurvábban viszont Sam Hawkens-szal bántak el, aki vicces kisemberből mondhatni elmebeteg lett.

Ezek mellett volt néhány logikátlannak ható döntés is, de mégis azt kell, hogy mondjam, hogy összességében nem lettek rosszak a történetek. A két főszereplő barátsága remekül be lett mutatva. A részek egy-egy fő gonosza jól lett megjelenítve. Ami pedig sokat hozzá ad a történetekhez, hogy a szereplőket nagyszerűen választották ki.

Mindkét főszereplőt remek színész alakítja. Nyilván a Winnetou-t játszó Nik Xhelilaj-nál még némi eyecandy faktor is felmerül, de Wotan Wilke Möhring is képes volt elég sármos lenni jó néhány jelenetben. Az ellenlábasok alakításaira sem lehet semmi panasz.

Egy dolgot még mindenképp kiemelnék, a gyönyörű tájat – Horvátországban forgattak. Emellett látszik, hogy saját erejükhöz képest nem spóroltak a költségekkel. Persze nem egy amerikai kosztümös sorozat látványát kapjuk vissza, de mindez nem ment a minőség rovására.

Be kell valljam, nem voltak túl nagy elvárásaim a Winnetou: Der Mythos lebt kapcsán, lehet, hogy ennek is köszönhető, hogy többé-kevésbé pozitívan csalódtam. Meglehetősen elragadott a hangulata, s fel is merült bennem, hogy milyen jó lenne, ha készülnének további részek, amikre még jobban összeszoknának a szereplők. Azonban az utolsó rész és a történet eléggé lezárt, bár nyilván korábbi kalandokat mindig el lehet mesélni.

Emlékeztető: Nincs több esély 1. évad + Amerikai fater 11. évad,

2017. 03. 14. 19:06 - Írta: winnie

2 comments | kategória: ajánló,animáció,Európa is létezik,kampány,minisorozat

Ma. 20:00. Filmcafe. No Second Chance – 1×01 (szinkronos promó + szinkronhangok)
Ma. 20:30. Humor+. American Dad – 11×01-02 – és ezzel vége is a szintre hozásnak, hiszen 03.29-én, amikor kifut ez a szezon, ismét az 1×01-től jönnek az ismétlések.

A No Second Chance címe valójában Une chance de trop, hiszen francia a sorozat, viszont az alapja angol, hiszen a 6 részes széria Harlan Coben itthon is megjelent regénye alapján készült – a Nincs több esély könyves tartalma itt elolvasható. Mivel nem láttam a sorozatot, ezért inkább bevágom a csatorna hivatalos szinopszisát, ami nem tudom, mennyire spoileres.

Dr. Alice Lambert (Alexandra Lamy) szokásos reggeli rutin teendőit végzi otthonában. Miközben hathónapos kislányának, Tarának készít reggelit a konyhában, egyszer csak távoli lövések dördülnek el, majd minden elsötétül és Alice összeesik. Amikor a kórházban felébred a kómából, a rémálom-szerű valóság várja: akkor tudja meg, hogy férjét megölték, kislányának pedig nyoma veszett.
A rendőrség tehetetlen, sőt ő az első számú gyanúsított. Alice magára maradt és fogalma sincs, hogy mivel áll szemben, miközben egy bérgyilkos van a nyomában. Nincs más választása, egyedül ered lánya elrablóinak nyomába. Harcolni fog a végsőkig. De amíg saját poklában egyre mélyebbre kerül, a múlt sötét titkairól lassan lehull a lepel…

Délelőtti videó 4.: Nincs több esély

2017. 03. 14. 11:55 - Írta: winnie

1 comment | kategória: Európa is létezik,minisorozat,video

Fura. Korábban írtuk, hogy a Une chance de trop, vagyis a No Second Chance felkerült a magyar Netflix-re is, de már nincs rajta, pedig azt hittem, hogy a sorozatkövető oldalak segítségével nem érhet minket ilyen meglepetés. Na, mindegy.

A 6 részes francia minisorozat Harlan Coben itthon is megjelent könyvét, a Nincs több esélyt dolgozza fel. A történet egy nőről szól, aki előtt egyszercsak elsötétül minden, és arra ébred kómájából, hogy a férjét megölték, kislányának pedig nyoma veszett – ráadásul ő lesz valamiért az első számú gyanúsított. Jöhet hát a nyomozás és a menekülés, mert még valaki a nyomában is van.

Szinkronos előzetes a tovább mögött. Tovább…

Emlékeztető: Ku’damm 56

2017. 03. 06. 18:01 - Írta: winnie

1 comment | kategória: ajánló,Európa is létezik,minisorozat

Ma. 20:00. Cinemax. Ku’damm 56 – 1×01 (szinkronhangok)

Tavaly ez az 1956-ban játszódó tánciskolás, három leányos német sorozat elég komoly nézettséget szakított a premierjével, most mi is megnézhetjük, hogy jogosan tette-e. Mivel hírben ennél bővebben nem írtunk róla, ezért inkább bevágom az HBO-s tartalmat.

Egy nyugat-berlini tánciskolán és az ott megforduló emberek életén keresztül pillanthatunk be a hidegháborús időszakba. Az iskolát vezető Caterina a lehető legjobban szeretné kiházasítani három lányát. Ám Monikát rabul ejti a rock and roll. Nagy sikert aratott az ötvenes éveket sajátos szemszögből megidéző minisorozat. Egy nyugat-berlini tánciskolán, illetve az ott megforduló emberek életén keresztül pillanthatunk bele a hidegháborús időszakba. A történet középpontjában a Schöllack család áll. Caterina, az anya mindent megtesz, hogy a lányait féken tartsa, miközben a lehető legjobb módon szeretné kiházasítani őket. A három lány közül Monikával van a legtöbb gond, különösen, hogy a lányt elbűvöli egy új világ, a rock and roll.

Délelőtti videók 3.: Hoges: The Paul Hogan Story

2017. 03. 03. 11:33 - Írta: winnie

9 comments | kategória: Ausztrália megmutatja,minisorozat,video

Pár napja indult el és ment is le az ausztrál Channel7-ön a Hoges: The Paul Hogan Story című 2 részes minisorozat, amely a legendás ausztrál színészről, Paul Hogan-ről szól. (A fiatalabbak vajon ismerik manapság a Crocodile Dundee-t? Mondjuk képmutató a kérdés, mert oké, ismerem és pontosan tudom, hogy ki az a Paul Hogan, de sosem láttam a filmeket.)

A tovább mögött egy fél perces, egy 1 perces és egy 3 perces előzetes. Szereplők: Josh Lawson, Justine Clarke, Ryan Corr, Laura Gordon, Nikki Osborne, Piéra Forde, Lydia Mocerino, Chris Bartholomew, Cameron Caulfield és Vanessa Buckley. Tovább…

Léteznek még minisorozatok

2017. 02. 28. 13:15 - Írta: winnie

Add comment | kategória: kampány,minisorozat

Pár éve a csatornák rájöttek, hogy nincs értelme minisorozatokat készíteni, majd pedig Ryan Murphy kitalálta, hogy mégis van, ezért a minisorozatok helyére bejöttek az antológiák, amik egy brand alatt összefogott minisorozatokat fednek.

Az ABC viszont bízik az ‘event’ szó erősségében (a FOX is, ld. Shots Fired), ezért a hétfőn bemutatott, a 70-es évek melegjogi mozgalmairól szóló When We Rise-ot magában indította el. A hosszú előzetest már kiraktuk régen, délelőtt pedig a többit is, így maradtak a plakátok, amikből a többi a tovább mögött nézhető meg.

Tovább…

Previous Posts