login |

Epilógust kapott a No Tomorrow és a Frequency

2017. 05. 20. 19:10 - Írta: winnie

14 comments | kategória: video

Kasza esetére (ez megtörtént) forgattak egy pár perces zárást a No Tomorrow-nak és a Frequency-nek, hogy mégiscsak jó szájízzel emlékezzünk vissza – nálam ezzel nem lesz gond, mindkét sorozat elég jól sikerült, itt az egyik, illetve a másik évadértékelése. A tovább mögött a No Tomorrow 2 perces búcsúja és a Frequency 3,5 perces búcsúja. (Köszi a videókat willtraveler-nek!)

Tetszenek a videók, félre ne értsetek, de az effélénél mindig gondban vagyok, hiszen mégiscsak “egy zárásról” van szó, nem arról, ami esetleg tervbe volt véve, szóval csak random kitaláltak valamit, amit meg tudnak valósítani, és azt nevezik befejezésnek. Tovább…

Elkezdődtek az országos kaszák

2017. 05. 08. 22:08 - Írta: winnie

29 comments | kategória: hírek

Mindenki kösse be magát, mert fekete hét lesz a mostani, ami az országos sorozatokat illeti, hiszen elég sok fog elhullani, de szerintem a nagyja majd csütörtök-péntek táján. A CW mindenesetre beindította a cséphadarót és elkaszálta a No Tomorrow-t és a Frequency-t – ez mostantól hivatalos.

Frequency: vége az 1. évadnak

2017. 01. 26. 20:01 - Írta: winnie

29 comments | kategória: 2016/17 finálék,kritika

That’s one small victory for the space-time continuum or whatever the hell this is.

Komolyan, mintha egy megakadt lemez lennék, de befejeződött a Frequency első szezonja is, és ez a CW-sorozat is nagyon, nagyon jó kezdés után hozott némi visszaesést középtájon, hogy aztán remek pár epizóddal tudja le az évadot. Az időutazós időmegváltoztatós, pillangóhatásos krimi folytatása erősen kétséges, de legalább itt sem kaptunk óriási cliffhangert az arcunkba. (Persze komolyabb lezárást sem, de a legtöbb kérdésre választ kaptunk.)

A Frequency első pár része egy átívelősnek álcázott heti esetes nyomozósra hasonlított, de ezek a heti ügyek (volt vagy kettő?) hamar eltűntek és szinte minden az átívelésnek lett szentelve, illetve a fő ügynek – ki is derült, hogy kicsoda a Nightingale. Az eset egészében egy nagyon erős sötét tónust adott a sorozatnak – talán ezért sem lett olyan sikeres, a fő gonosztevő tényleg hátborzongatóan mocsadék volt olykor.

Más kérdés, hogy hiába volt szó sorozatgyilkosról, nem sok időt fedett le ez a 13 rész, szóval nem is nagyon gyilkolt az illető, így bármennyire is az volt a cél, hogy Raimy megmentse Anyut, valahogy sosem volt meg a komoly fenyegetettség, és a feszültség hiányát meg is sínylette olykor a Frequency.

Az mondjuk kicsit fura volt, ahogy előadták a megoldást, hiszen a nézők szinte biztosak lehettek már az 1×10 környékén, hogy a rendőrök rossz nyomon vannak, köszönhetően annak, ahogy az írók megírták a szálat, azonban mégis úgy kezelték az egészet, mintha nekünk is azt kéne gondolnunk, amit a rendőröknek. Konfúz. (Azt mondjuk bevallom, hogy a végén bedobott red herring új karakterrel kicsit átvertek engem is, de azzal nem, hogy ki nem volt sorozatgyilkos.)

De valójában nem is annyira a krimi izgatott engem, hanem az idő…, nem ‘utazás’, de a párhuzamos síkok okozta galibák. Nagy meglepetésemre azonban azok után, hogy a pilotban és még valamelyik első részben elég komolyan kavartak, a folytatásban, egészen az utolsó 2-3 részig szinte semennyire. (A pilotvetítésen filóztunk is azon, hogy fogják kezelni a pillangóhatást, hogy annyi minden megváltozik mindig. Nos, így kezelték, nem változtattak sok mindent.)

Szerencsére a végén erősen ráfeküdtek a jelen megváltoztatására, s nyilván ennek is köszönhető, hogy sokkal jobban magával ragadtak ezek az epizódok, mint a középtájiak. És ahogy kulminálódtak az események, egyre többször volt nagyon hatásos látni egymás után a gyerek és a felnőtt Raimy-t (hogy mi lett belőle), illetve azt, hogy a két főszereplő rendőr mennyire a végletekig merészkedik azért, hogy pontot tegyen az ügy végére.

A zárás a csavarokkal és felismerésekkel nálam abszolút betalált, némelyik mellékkaraktert is nagyon jól elvarrták, még Moreno szedett-vetett szála is valamennyire feljebb lépett. Hátha azt is megtudjuk, hogy milyen szerepe lett volna a fantomcsaládos Gordo-nak egy második szezonban, mert kizárt, hogy csak arra tartották, ami ebben a 13 részben jutott neki.

A Frequency nemcsak időbuherálós krimi volt, hanem egy igencsak érzelmes romantikus és családi dráma is – szerintem sokat számított az ítéletemben az, hogy a fő, apa-lánya szál csont nélkül bejött. És persze az utolsó részekben vártam, hogy kapunk megint egy Raimy/Raimy-jelenetet is, amire valamennyire azért sor is került, de nem annyira, hogy potyogni kezdjenek a könnyeim.

Azért így is hatásos volt a lezárás. És az egész évad tekintetében is jár a pacsi.

UPDATE: A sorozatot elkaszálták, nem lesz folytatása. A CW készített azonban egy epilógust.

Finálé előtt: Frequency

2017. 01. 20. 13:30 - Írta: winnie

8 comments | kategória: video

Hopp, a jövő hétre fel fogom hozni magam., hiszen a legutóbbi helyzetjelentésem óta nem néztem a Frequency-t, szóval gőzöm sincs, hogy elégedett leszek-e vagy sem, vagy hogy egyáltalán el fogok-e jutni a fináléig. (Mondjuk annyira nem aggódom, hogy pont az 5. rész után áll bele hirtelen a sorozat a földbe.)

Ti hogy vagytok vele? Mindenki maradt? Találkozunk a finálé után? A (talán sorozat)zárás hosszabb előzetese a tovább mögött. Kibeszélő meg itt.

Tovább...

Ilyen a Frequency, mint film

2016. 11. 16. 20:11 - Írta: winnie

19 comments | kategória: kampány,mozifilm,video

Nem tudom, hogy annak idején, ki látta a Frequency-t, amiből az idei országos évad egyik legjobb újonca készült (legutóbb itt írtam róla, ez pedig a kibeszélő), de gondoltam, hogy érdekes lenne megnézni a mozifilm előzetesét a tovább mögött. Annak is, aki nem látta, és annak is, aki látta, de már kevésbé emlékszik rá. (Aki tervezi a megtekintést, az hanyagolja.)

Egyébként mai szemmel elég sorozatosak voltak a főszereplők: Jim Caviezel (Person of Interest) és Dennis Quaid (The Art of More) mellett a sötét hajú Elizabeth Mitchell (Dead of Summer), Noah Emmerich (The Americans) és az elég vékony Andre Braugher (Brooklyn Nine-Nine) is kiemelt karaktert alakított, de Shawn Doyle-nak is sok tévés szerepe van. (Az IMDb alapján a 10 éves Michael Cera is szerepel benne.)

Az IMDb-n 7,4/10-en áll egyébként és 2000-ben 45 millió dollár bevételt termelt 31 milliós költségvetésből. Nyilván nem csak én szerettem.

frequency-movie-poster Tovább…

Frequency: 5 rész után

2016. 11. 08. 17:51 - Írta: winnie

16 comments | kategória: kritika

The only evidence we have are memories from a reality that doesn’t exist and… and files that got destroyed 20 years ago.

Az eddigi 20 országos újonc közül a legjobban a Frequency pilotja jött be, a nálam nagyon ritka 8,5/10-zel dobtam meg, hogy aztán a második részre alább hagyjon némiképp a lelkesedésem, ugyanis annyira langyos víz lett a folytatás. Persze ilyen kezdés után tudtam, hogy nemcsak 3 résznyi esélyt kap az időutazós krimi, ráadásul akkor még mindig nem volt világos, hogyan is fog kinézni a sorozat.

Ez mostanra azonban kiderülni látszik, és a 3-4-5. epizóddal abszolút elégedett voltam. Ezekben is bőven voltak karakterpillanatok, de az 1×02-ben általam unalmasnak talált érzelmes és érzelgős részeket tartalommal teliek váltották fel, arra pedig szavak nincsenek, hogy mennyire szeretem a megoldást, miszerint a múlt és a jelen idővonala párhuzamosan halad, és az előbbi történéseire valós időben reagál az utóbbi.

frequency-2

Ennek kapcsán, főleg az 1×05 miatt megint az Awake jutott eszembe. Akkor ugye két álomvilágban zajlott a nyomozás, itt pedig arról a mindfuck-ról van szó, hogy a főhősnek kétféle emlékei vannak – egyik a régi idővonalból, a másik pedig a megváltozottból. És a legutóbbi rész esetét erre húzták fel, a Raimy által megélt mindkét változatot láthattuk, s azok alapján derítette fel a lány az ügyet.

Two memories gives you two crime scenes, which gives you just as much evidence.

Ezt az időfelhasználást és -manipulálást szeretem az efféle sorozatokba, nem feltétlenül azt, hogy minden részben más öltözéket viselnek a karakterek, és remélem, hogy a folytatásban is lesznek efféle megoldások, mert tényleg nem tudok betelni velük.

frequency-1

Az 1×02 után még nem volt tiszta, hogy mennyire lesz epizodikus a Frequency, hiszen abban megindítottak az fő átívelés mellett egy ügyet, de azt nem zárták le (bár nyilván tudtuk előre, hogy zsákutca lesz) – csak az 1×03-ban. Úgyhogy gondolom, a központi nyomozás mellett mindig lesznek rövidebb-hosszabb esetek, amiket valahogy próbálnak beépíteni az Nightingale-gyilkos ügyébe. (A nagy kérdés, hogy ezekben felvezetik-e a tettest, vagy az valaki ismeretlen lesz?)

Az mondjuk még mindig nem tiszta, hogy magánélet szintjén mik a készítők szándékai, például a “volt” pasival, akit nem engedtek el, és Gordo is nyilván nagyobb szerepet fog kapni idővel (tippre rájön a rádió titkára és segíteni fog), de nagyon remélem, hogy nem fognak túlságosan belegabalyodni a saját történetükbe. Én ilyenkor persze hagyom magamat vezetni, nincs időm arra, hogy rejtett pradoxonokat keressek. Úgyis az egész az.

frequency-3

Egyébként ez a párhuzamos idősíkozás tényleg nagyon sokat hozzátesz a sorozathoz. Egyrészt így, ami megtörtént a múltban, azt nem nagyon lehet visszacsinálni, másrészt azzal, hogy a “jövőjelent” lehet a múltban alakítani. Plusz az egész tök jó kapcsolatokat lehet teremteni 1996 és 2016 között. Nekem már az üzengetés is ide tartozik (ld. fantomkép), de az, hogy az 1×04-ben Eva és Raimy ismerte egymást, marha jó húzás volt.

És mint írtam, a legutóbbi 3 részben az érzelmes megoldások is remekül működtek. Nem lehet nem szorítani a felnőtt Raimy-nek, hogy sikerüljön utána járnia a dolgoknak, és közben tök jó látni, hogy gyerekként mi a helyzet vele, hogyan éli meg azt, ami már megtörtént.

Emlékeztető: Backstrom nyomozó 1. évad + Kapcsolat 1. évad

2016. 10. 20. 19:40 - Írta: human

1 comment | kategória: ajánló

Ma. 22:00. TV2. Backstrom – 1×01 (pilotkritika + szinkronos előzetes + szinkronhangok)
Ma. 22:10. COOL. Frequency – 1×01 (pilotkritika: winnie 8,5/10human 8/10 + szinkronos előzetes + szinkronhangok)

Nem sokat tököltek a Frequency premierjével, hiszen kinn a héten lesz a harmadik rész, és már a jön is a COOL-ra szinkronosan. A premiert amúgy érdemes megnézni, olyan hangulatú mint a film, ami azt is jelenti, hogy jó.

A Backstrom pedig egy House-szerű főszereplővel bíró nyomozós sorozat. Nem mondom, hogy zseniális, de anno lecsúszott az évad, mert nézhető határon volt.

BACKSTROM – Season 1 – Pictured: Rainn Wilson as Detective Everett Backstrom – Photo Credit: © 2014 Frank Ockenfels/Fox Broadcasting Co. The series premieres Thursday, January 22, 2015 (9:00-10:00 PM ET/PT) on FOX.

Délelőtti videók 2.: Kapcsolat

2016. 10. 18. 11:06 - Írta: Desmond Wallace

2 comments | kategória: 2016/17,video

Október 20-án indul a Cool-on a Frequency, amelyhez két rövid promót is tudunk már mutatni. A videókat a tovább mögött találjátok. Tovább…

Második blikk: Frequency + No Tomorrow

2016. 10. 13. 16:30 - Írta: winnie

1 comment | kategória: 2016/17,kritika

frequency-ban

Frequency – 1×02: 5,5/10. (Pilotkritika itt.) Ajajj, ha a végére nem húztak volna bele, akkor még a közepes sem biztos, hogy meglett volna. Azért remélem, másra jobban hatott, de még nem voltak annyira megalapozva a karakterek, hogy ilyen hosszú őrlődést élvezzek, mint ami az epizód első felében volt. Kicsit túlságosan ismétlő jellegű volt az egész. (Az pedig vicces lesz, ha a sorozat felét a karakterek mikrofonba beszélése tölti majd ki dinamikusan vágva.

A múlt hatására párhuzamosan átalakuló jövő továbbra is nagyon bejövős és a végére az átívelő szálat is megbirizgálták komolyabban, viszont a másik múltbeli nyomozás és gengszterszál egy cseppet sem köt le. A jelenben pedig várom, hogy Gordo mikor kap komolyabb szerepet, és milyen szerepet kap. (A főhős pasijával meg eddig nem tudtam, hogy akarnak számolni a szezonban, de ha csak flashback lesz belőle, akkor az meh.)

Verdikt: még bármi lehet, az átívelés továbbra is érdekel, de remélem, hogy a többi szálat jobban fogják kezelni.

no-tomorrow-ban

No Tomorrow – 1×02: 7,5/10. (Pilotkritika itt.) Cserébe a No Tomorrow-ra sikerült ráéreznem, így az 1×02 még jobban is bejött, mint a pilot. Abszolút feelgood a sorozat, aranyos, esetlenkedő főhőssel, és ami nagyon sokat számít, hogy a komikus, hülyülős mellékszálak is abszolút betalálnak. Sőt. Kicsit tartottam attól, hogy nem csak Carpe Diem lesz a sorozat, hiszen a bolt végig központi szerepet kap, de amíg ilyen sztorikat hoz, addig nincs gond.

Verdikt: nagyon, nagyon kellemes és mosolygós. Eddig szuper. Egyedül a rab rokon szál hagyott teljesen hidegen, de így, hogy a sztori része lett és le is zárták (végülis), így nem gond.

Pilot: Frequency

2016. 10. 12. 22:15 - Írta: human

6 comments | kategória: 2016/17,kritika,pilot-mustra

(A másik pilotkritikánk itt olvasható.) Míg a Timeless szerintem eléggé mellément az időutazásos sorozatok közül, legalábbis a pilot alapján, addig a Frenquency a filmes alapokra építve az egyik legjobb őszi kezdőrészt szállította.

frequency-1

A történet röviden annyi, hogy a főszereplő nyomozónő sok éve elvesztette az apját, akiről azt hiszi, hogy mocskos zsaru volt. Az egyik éjszaka a családi rádión jelet fog, ami képtelenségnek tűnik, de mintha a 20 évvel ezelőtti faterjától érkezne. Nem tudom, mennyire spoileres azt mondanom, hogy nyilván megváltozik az idővonal, a jelen is. Ami jó, hogy ennek ismeretében is remekelt a pilot.

Leginkább a hangulat fogott meg az egészben. Nemcsak a casting jó, de a földhözragadtabb történet, már az időn át üzengetést elfogadva, ismét működött. A film sosem volt olyan, hogy örökre emlegetném, de emlékszem, hogy szórakoztatott, és ide is pont ez illik. A kibontás tetszett, hogy nem túloztak el dolgokat, hogy nem csak magyarázás volt, hanem pár dolgot jelenetekkel mondtak el, szemben a szájbarágós újoncokkal.

frequency-2

Az egyetlen negatívum amit fel tudnék hozni, hogy semmi kirívó nem volt benne, olyan jelenet, vagy ötlet, ami később beugrana. Persze ez majd változhat, és nem annyira vett el az értékéből.

Nyilván a kezdés azért is lett jó, mert a már egyszer bevált receptből főzött, csak új szereplőkkel, szóval kíváncsi leszek mit sütnek ki a folytatásra, amikor már jobban kell saját főből dolgozniuk. Azért ha húzzák a sorozatgyilkosos történetet, akkor biztos változtatnak majd rajta.

frequency-3

A pontszám legyen mondjuk 8/10, de mondom, ez tényleg csak az első részre értendő. Az biztos, hogy jöhet a folytatás.

Pilot-mustra: Frequency – 1×01

2016. 10. 08. 15:25 - Írta: winnie

95 comments | kategória: 2016/17,kritika,pilot-mustra

(A másik pilotkritikánk itt olvasható.) Számomra eléggé tökéletes viharnak tűnt a Frequency a CW-n. Első blikkre időutazós is (de nem úgy!) és nyomozós is (de nem úgy!), ennél több nem is kell. Ja, de, egy általam nagyon, nagyon kedvelt filmre épül. Olyannyira, hogy a pilot kvázi a filmet (illetve annak egy szeletét) prezentálja. Ami egyesekben úgy csapódhat le, hogy nem mond semmi újat, más meg hátradőlve konstatálja, hogy megkapja, amit szeretett, csak pepitában.

Nem tudom, vannak-e ilyenek, de nagyon irigylem azokat, akik úgy láthatják ezt a pilotot, hogy nem ismerik az alapsztorit. Én anno nulla tudással láttam a filmet (általában így nézek) és minden egyes felismerés, történés ütött benne. Ebben a pilotban is vannak olyan pillanatok, amik nagyon hatásosak, ha az embert meglepetésként érik. (Mondjuk nekem így is hatott az első, de a vége előtti beszélgetés talán még jobban.)

FREQUENCY – 1×01 – 8,5/10

 frequency-1x01-05

Tényleg csak a legszikárabban az alaptörténettől legyen elég annyi, hogy (és, aki nem akarja ezt tudni, ugorjon egy bekezdést) a főhőse egy nyomozónő, aki egy rádió segítségével felveszi a kapcsolatot egy férfival, aki nem más, mint az apja – 20 évvel ezelőttről.

Ezen kívül még sok minden történik, megismerjük a szereplő hátterét, hogy milyen világban élnek, jelen van egy erős rejtélyszál, de a pilotot egyértelműen a szülő/gyerek kapcsolat adja el, ez az, ami miatt muszáj volt kétszer is megnéznem, annyira megfogott.

frequency-1x01-02

Egyszerűen nem tudtam nem imádni ezt a pilotot, mert volt néhány olyan érzelmi csúcspontja, amikért nagyon oda voltam, és amik révén a főhős is közel került hozzám – ha át tudjuk érezni, hogy mi zajlik le benne, akkor nyert ügyünk van. Szó se róla, kicsit olykor hatásvadász a megvalósítás, de nem bántam, rám hatott, a lassított mosolygós futás, de már korábban is, ahogy felcsendülnek az Oasis-féle Wonderwall taktusai az első nagy csavar után. (Vicces, hogy ez a második idei pilot, ahol bevetik a világ ilyetén való “kitárulását”.)

És ha már csavarok. Az érzelmi síkon, a karakterek életébe behozott csavarok mellett nagyon ütött (itt is), hogy a rejtélyszálon is beúsztattak egy olyan fordulatot, ami igen komoly és megoldhatatlan dilemma elég állítja a főhőst (nyilván meg fogja oldani). Szóval egyelőre a Frequency azon kevés sorozatok közé tartozik, melyek mindkét szintjükön izgalmasnak tűnnek.

frequency-1x01-08

A nagy kérdés most a hogyan tovább? Továbbra is át fog ívelni minden, vagy kevés átívelés mellé kapunk az Awake mintájára két epizodikus nyomozgatást? (Elég beszédes az állandó szereplő galériája, velük mind számolnak a legtöbb epizódban.)

Mindkettő működhet, de amondó vagyok, hogy az első 13 vagy 22 részre egy filmnyi történetet elég kitalálni, az pedig a pilot története alapján egyértelmű, hogy minek kellene lenni a finálénak (és a cliffnek is, ld. következmények). Persze lehet, hogy már a 2-3. részre minden megoldódik és új problémát vetnek fel.

frequency-1x01-04

Azt már írtam, hogy mennyire kedvelem az időutazós vagy az időkomponenssel foglalkozó műfajt, de azt nem biztos, hogy miért. Maga az előtudás tévén történő problémamegoldás az az, ami lenyűgöz ezekben, illetve, hogy a hősök miképp próbálják kamatoztatni a “hatalmukat”. Ezért volt nagy kedvencem az egyébként nem minőségi csimborasszó, napújraélős Tru Calling (az is krimi), illetve a jövőbe nézős The Dead Zone.

Jó esetben persze a főszereplők az elején igencsak botladoznak, tanulják a szabályokat, sokkolják magukat a következményekkel, de idővel azért beletanulnak a dolgokba, és ez a Frequency-ben is megvan. Mint ahogy az is, hogy ha az írók nincsenek észnél, akkor el fog szaladni velük a ló és annyira kezelhetetlenné válik a sztori, hogy a lyukakat csak egy kemény resettel lehet betömni.

frequency-1x01-01

Mert a téma kedveléséhez szorosan hozzátartozik, hogy számomra az időutazásos tematika olyan, mint bármelyik természetfölötti téma (pl. zombik), ami ellen nem lehet érvelni, hogy “a valóságban ez nem történhetne meg”. Értem ez alatt azt, hogy az időutazás szabályai mindig adottak, szentek és sérthetetlenek, azokat nem tudom megkérdőjelezni (ha úgy van, akkor úgy van), mert olyan jelenségről van szó, ami esetében való életbeli példát nehezen tudnék felhozni.

Ergó minden időutazós sorozat készítője saját szabályokat teremt, és azokon át lehet élvezni (vagy nem élvezni) a sztorit, illetve a múlt megváltoztatásának elkerülhetetlen következményeit. A Frequency szabályait nem is lőném el, főleg, hogy itt nem utaznak az időben, csak egyszerre van jelen két idősík, mely ugyancsak hatnak egymásra. Illetve nyilván a múlt hathat a jövőre, de mivel a jövőbeli tudás révén változhat a múlt, így a jövő módosítja magát.

frequency-1x01-06

(Ja, igen, ami sajnos nagyon necces, és embere válogatja, hogy ki fog túllépni rajta, az a közel sem olyan minőségi öregmaszkozás némelyik szereplő esetében. Egy másik idei újonc esetében jobban nézett ki a végeredmény.)

Frequency: minden, amit tudni kell a sorozatról

2016. 10. 05. 14:50 - Írta: winnie

4 comments | kategória: 2016/17,ajánló,kampány,video

Az az igazság, hogy gőzöm sincs arról, hogy mennyire ismert, illetve elismert itthon a mozifilm, ami alapján készült a sorozat, de én biztos, hogy várom. Hiszen a sorozat amellett, hogy… Most azt akartam írni, hogy időutazós, de valójában ugye csak idősávokat kapcsolnak össze benne, de a lényeg, hogy az idő komponens mellett jelen van másik kedvenc sorozatos műfajom, a krimi és a problémamegoldás.

Érdekesség, hogy a mozifilm két akkori, mozis sztár főszereplője ma már tévésorozatozik, Dennis Quaid és Jim Caviezel is jó ideje kisképernyőn van. De ugyanez igaz a többi főszereplőre is (Elizabeth Mitchell, Andre Braugher, Noah Emmerich), bár ők akkor sem voltak filmsztárok.

Kíváncsian várom, hogy lesznek-e öregmaszkok (idén már van egy ilyen újoncsorozat), illetve, hogy mennyire lesz furcsa a 86-os születésű Devin Kelley-t a 86-os születésű Peyton List anyjaként látni. A sorozat egyébként hozzánk is érkezik októberben. A plakátok alatt, a tovább mögött 5 promó, valamint színészinterjúk.

frequency-poster-02-kisfrequency-poster-01-kis Tovább…

Previous Posts