Miképp a Dark, úgy a Netflix másik európai posztapokaliptikus sorozata, a Gyilkos eső is kapott egy harmadik évados lezárási lehetőséget, szóval lehetett bizakodni, hogy a készítők sikeresen tudnak-e masnit kötni a szálak végére, sikerül-e megmenteni Rasmus-t és/vagy a világot.
Az első és a második szezonnal ellentétben ezúttal még nem valódi évadkritikát sem írok a sorozatról, csak szezonnyitósat, ha lesz a zárásról írás, akkor megérdemli, hogy olyasvalaki tollából készüljön el, aki tényleg tudja értékelni és összegezni a szériát. Főleg, hogy az eddigiek alapján, vírus ide vagy oda, ezúttal végképp az érzelmi komponensen lesz a hangsúly.
Naná, min is lehetne, hiszen mégiscsak Rasmus és Simone a két főszereplő, a testvérpár sorsát tartotta mindig is szem előtt a The Rain, és nagyon úgy tűnik, hogy ez nem is fog változni. A kérdés csak az, hogy a végére a remény győzedelmeskedik, vagy épp ellenkezőleg, valami nagyon sötét fordulatot vesz az emberiség – szerintem erre mindenki könnyedén tud válaszolni.
És talán ez a The Rain legnagyobb baja, hogy kiszámítható. Nem feltétlenül abban, hogy éppen milyen történetszálat vagy karaktereket hoznak be (ld. most is jön új szereplőnek egy testvérpár, akivel a 3×01 még nem tudni, hogy mit akarnak kezdeni, de olyan inverz Rasmus/Simone-nak megteszik), hanem a dinamikák kapcsán, és erre sajnos ez az évadnyitó sem cáfolt rá.
Három hónappal járunk az S2 fináléja után, sok minden nem változott (de egy valaki nagyon is), a testvérek külön vannak, Jean igencsak neheztel Rasmus-ra (nem lesz ennek jó vége?), aki kapcsán lehet dilemmázni azon, hogy vajon jó vagy rossz, hogy jót akar-e vagy rosszat – a tovább mögött folytatom spoileresebben.Tovább…
Ma. M2. 22:10. Supernatural – 14×01 (szinkronos előzetes + évadnyitós kritika + évadkritika) – a 12. évad a tavaszi feliratos adások után a tervek szerint az új részekből való kifutást követően kerül adásba szinkronosan is.
Ma. 20:00. HBO. W Domu / At Home 1. évad (magyar feliratos előzetes) – az HBO GO-s világpremier után a tévében is, talán magyar szinkronnal.
Amikor az emberiség a négy fal közé szorul, a képzeletnek nincs határa.
Ezt mondja a fenti előzetes. Az HBO Europe gyártásban eddig három “karanténsorozat” került bemutatásra itthon, az első fecske a spanyol volt, most pedig a második, a lengyel is tévés premiert kap – hogyhogy nem, a régiónkban ők kaptak lehetőséget a forgatásra, nem pedig a magyarok, ami beszédes.
A mostani szériát még nem kezdtem el, így nem nyilatkozhatunk sem megvalósításról, sem stílusról (gondolom, elég színes és mindenféle), de kíváncsi vagyok, hogy mire jutottak a lengyel filmesek, akik a spanyolokkal ellentétben maximum 10 percet kaptak arra, hogy elszigeteltségben elkészítsék az epizódjaikat, s ennek megfelelően nem is epizodikus antológiaként tálalja a csatorna az évadot, hanem rövidfilmekből összeállított filmként.
A lényeg persze ettől még ugyanaz, és mivel 14 epizód (köztük animáció is) alkotja a filmet, biztos akadnak jól sikerültek is közöttük. A hivatalos leírás:
2020 tavasza, Lengyelország a koronavírus-járvány idején. 16 filmkészítő 14 rövidfilmje a járvány okozta elszigeteltség váratlan tapasztalatairól. A karantén alatt készült filmek azonos paraméterek alapján készültek: a történetnek itt és most, a járvány alatt kell játszódnia, a hosszuk nem több tíz percnél, és mindenkinek be kell tartania az előírásokat. A formátum és a műfaj viszont szabadon választható. Az antológia kreatív leírása a helyzetnek, amikor az egyének szabadsága korlátozva van.
A Netflixes napi sorozatos toplistái kapcsán itt írtam bővebben, a poszt szerintem elég sok kérdést megválaszol és segít pár tévhit eloszlatásában, érdemes csekkolni.)
A márciusi, áprilisi és a májusi napi magyarországi sorozatos toplisták után lássuk a júniusiakat. (Itt rögtön jelzem is, hogy a 06.06, mint első dátum a szombaton kiadott, azaz a pénteki napot fedő listát jelenti.)
Június első hetének nézettségei alapján megállapíthatjuk, hogy a Space Force 10 napig uralkodhatott, de nem azért, mert jött, látott és győzött a 13 Reasons Why, hiszen utóbbi csak a 4. napon vette át az első helyet, ami őszintén meglepett, azt hittem, hogy ennél népszerűbb lesz. Az élbolyban a The Last Dance és a La Casa de Papel továbbra is nagyon erős, a Dynasty nem nagyon mozdul (naná, 20 részes szezont darálnak a rajongók, nem 10-eset), a Jeffrey Epstein-doku pedig elindult lefelé.
A White Lines és a Dead To Me sajnos el kellett, hogy búcsúzzon a top10-től, ahova a premierje napján azonnal megérkezett az olasz Curon, azonban a brazil Reality Z csak némi késéssel, és kisebb érdeklődést generálva – de persze a top10 így is szép. Ja, és az IRL-híreknek köszönhetően, mint anno a járványos dokusorozat is, a Madeline McCann-széria is betört a top10-be. A heti sorozatok között látható, hogy a Snowpiercer azért bukott nézőket az első hete óta.
A mostani premierek közül nem lett top10-es – mind a Queer Eye-t, mind a Lenox Hill-t top10-be vártam, de utóbbi esetében úgy tűnik, hogy a dokuk közül a bűnügyiek érdeklik a magyarokat. Meg a világot is, mert konkréten három országban került fel csak a toplistára az orvosos széria:
06.05: Meleg szemmel (Queer Eye) 5. évad
06.10: Lenox Hill (Lenox Hill) 1. évad
06.11: Szóbeszéd (Whispers) 1. évad
A tovább mögött folytatom a júniusihetek toplistáinak maradékával.Tovább…
Amíg várjuk azt a 2. évadot (az elsőről itt a kritika), addig nézzük meg, hogy a színészek és a készítők mit mondanak a sorozat erősségének? Mi volt nekik fontos benne? A tovább mögötti panellel megtehetjük.
Amikor olvastam, hogy milyen jókat írtunk mi is és ti is az ABC 2019/20-as romantikus dramedy-jéről, a The Baker and The Beauty-ról, akkor nagyon fellelkesültem, mert papíron nagyon a stílusomnak tűnt a sorozat. Jó ideig azonban nem tudtam bepróbálni, mert az itthon az Amazon Prime-on fellelhető izraeli változat, a Lehiyot Ita is érdekelt, így a napokban meg is néztem mindkettőnek a pilotját.
Az eredmény engem komolyan meglepett. Tény, hogy mindig is mondogattam, hogy az emberek zömének abból, amit látnak vagy hallanak, az első változat jön be legtöbbször (például feldolgozások vagy szinkronhangok esetében), mert az lesz a default, a másik csak klón, de nem nagyon hittem, hogy itt is ez lesz a helyzet. És bár az izraeli alap sem varázsolt el, az amerikai Baker-t kifejezetten utáltam. Pedig minden mellette szólt.
Arról már írtam a finálékritikámban, hogy az amerikai sorozattal mi minden bajom van, így nem ismételném magamat, inkább röviden írnék az izraeliről, illetve a kettő közötti különbségekről.
A Lehiyot Ita koncepciója természetesen ugyanaz: van egy pékünk, akinek (nagyon) régi barátnője megkéri a kezét (itt 9 éves a kapcsolat, az amerikaiban csak 4 éves), amire ő inkább nemet mond, és hazafele menet összefut egy ugyancsak kapcsolatának véget vető világsztár modellel, akivel együtt tölt egy igen szép estét. Mármint csak közösen buliznak, semmi egyéb nem történik, Azonban elég nagy nyomot hagy bennük mindez. Persze a kapcsolatnak nem mindenki örül, többek között az ex, de a sztár “mindenese” sem.
Az izraeli változat epizódjainak hossza 30-35 perc, míg az amerikai esetében a részek 42 percesek, így nem meglepő, hogy utóbbi annyiban különbözik, hogy a mellékkarakterek több időt kapnak. Több idő jut PékAnyunak és PékApunak, a főhős tesójának és húgának, sőt, még az ex is kap egy (jelképes) barátnőt, hogy valaki hallgassa a tirádáit, ne csak magában beszéljen. És természetesen a karakterek mélyítése saját történeteket is jelent, amik persze el-elvonják a fókuszt a fő kapcsolatról, ami talán a legnagyobb problémám volt azzal.
Arról a fő kapcsolatról, mely az izraeliben közel sem annyira cukormázas, mint az amerikaiban. Nyilván utóbbiban is lesznek hullámhegyek és -völgyek, de az eredeti sorozatban már két rész alatt is jóval több ellentmondásos érzelem, sírás és tanakodás volt a karakterek részéről, konkréten a pilotban az elváláshoz vezető “konfliktus” is sokkal jobban meg volt alapozva, nem csak egy “Menjél inkább odébb”-stílusú kérést kapott a pék.
A karakterek között talán épp a fenti kérést tolmácsoló mindenes tér el, hiszen az izraeliben az amerikai sorozatokból is ismert Mark Ivanir egy kemény, testőrszerű, mogorva figura, akitől komolyan tart az ember, míg az amerikaiban Dan Bucatinsky teljesen más férfi, és a kötődése is másmilyen a sztárhoz. Ahhoz a sztárhoz, akinek a karaktere is sokkal élőbb, nem csak egy végletekig empatikus(nak tűnő) valaki, mint az amerikaiban, hanem lazább, őszintébb és talán számítóbb is.
(Ami még különbséget éreztem, az az, hogy már a harmadik részben elég komoly közös utazást csapnak a főszereplők (és nem csak Puerto Rico-szerűt), tehát nem annyira helyhez kötött a sorozat, valamint, hogy a pékség az első két részben a kezdés után szinte nem is faktor, míg Amerikában külön sztoriszál jut a kapcsolat révén felfutó üzletnek, valamint a két főhős közös főzőcskézéseinek, illetve sütögetéseinek.)
Nem lettem nagy rajongója az izraeli Baker-nek sem, az első részek után “korrekt, még nézős” nálam a sorozat, de egy valamiben biztos vagyok, hogy a központi kapcsolat ezerszer jobban érdekel, mint az amerikai változatban. Az amerikai romantikus duó igaz aranyos, de nekem nagyon, nagyon cukros volt, míg az itteninél talán nem tűnik erősnek és egyértelműnek a vonzalom a karakterek között, azonban éppen ezért a kapcsolat sokkal több kihívást jelent a feleknek, nem csak cukiskodásból áll.
Más aspektusait (sztori, karakterek) tekintve már felemásak az érzéseim. Nyilván a mellékkarakterek terén az amerikai változat sokkal vonzóbb, ott a pék szimpatikus családja simán übereli az ittenit, melyet meg sem próbálnak szerethetőnek vagy megkapónak beállítani (egyedül a fiútesó emelkedik ki), de ez szerintem inkább a kultúrák között különbségnek tudható be. Cserébe viszont Vanessa Princessa az izraeli verzióban sokkal a helyzetbe illőbb. És nem csak azért, mert nem annyira tipikus jócsajos, mint az amerikaiban, az ő érzelmei sokkal hihetőbbek, könnyebb vele együtt érezni, amellett, hogy karikatúrásabbra is van véve.
Egy valami fölött viszont szemet kell hunynom: a 2013-as izraeli változat körítése látványosan nem mai és nem amerikai. Ami a történéseket, a témákat, valamint a szerelmeseket körülvevő világot illeti, az közel sem annyira aktuális, illetve elég fapados. A modern amerikai Baker-ben nem csak a közösségi média van komolyabban jelen, valamint a nem hetero kapcsolatok, de ami történik, az is valahogy természetesebb az ittenivel szemben (ld. az izraeliben egy medence parti után egy inverz, az embert a földről felrántós bungee jumping után a főhős órákig lóg egy darun a levegőben – ez a sztori…).
A szinte teljesen hasonló első részek után a két sorozat története eléggé elválik egymástól (bár lehet, hogy visszaköszönnek majd motívumok az amerikaiban), szóval simán nézhető a két sorozat párhuzamosan, hogy az ember a sztori alapján hozza meg a döntését, hogy melyik mellett tart ki, de szerintem inkább a karakterek, illetve a főszereplők fognak igazán sokat nyomni a latban. És bár az USA-változatban sokkal több melléksztori és karakterizálás lehet, de a fő kapcsolat miatt én az izraelivel fogok tovább menni.
A svéd sorozat 2. évadja már nézhető angol felirattal (itthon legálisan még nem), szóval nézzük is mi a fene is ez a széria, mert akkora a kínálat világszerte, hogy eddig ezt sem nagyon tudtuk említeni.
Az Asa Larsson regényein alapuló bűnügyi dráma egy Kiruna-ból származó ügyvédnőről szól, aki hiába volt nagyon sikeres egy ügyvédi cégnél Stockholmban, amikor egyik gyerekkori barátja meghal, visszatér szülővárosába. Itt belekeveredik egy gyilkos utáni hajszába.
A plakát alatt, a tovább mögött az előzetes, majd a 2. évados trailer is. Szereplők: Sascha Zacharias, Ida Engvoll, Eva Melander, Jakob Öhrman, Gunilla Röör, Jonas Inde.
A Netflix spanyol kosztümös krimije, az Alta Mar (High Seas) rejtélyközpontú sorozata más lett, mint amire számítottunk, de volt elég sikeres ahhoz, hogy visszatérjen holnap egy 3. évadra. Az előzetes után itt egy plakát is. Az új szezonban ismét kifut a hajó, és ismét történik valami a fedélzetén.
A pankrátor The Miz vezeti a USA csatorna új, komikus fizikai vetélkedőjét, mely a Wipeout-ot (a Floor is Lava-t?) és társait idézi meg, csak éppen vízen, hatalmas csúszdákkal, ágyúgolyóként való kilövésekkel, és persze kötelező esésekkel, placcsanásokkal.
Rövid promók a tovább mögött. The Miz társa Rocsi Diaz, pályamenti tudósító Simon Gibson.
A CW Seed sorozatárólmár írtunk, vagyis a hosszú “pilotjáról”, amit a Warner/DC animációs részlege sorozat helyett kiegészített egy egészestés filmmé, aminek a héten volt a premierje.
Tudjátok, Deathstroke családja veszélybe kerül, és mindent megtesz, hogy megmentse őket. A tovább mögött a film előzetese.
Ma folytatódik itthon a Supernatural, a tovább mögött a szinkronos előzetes és… még mondja azt valaki, hogy a köztévénél nem foglalkoznak a sorozatokkal. Vagy legalábbis a promókkal. Már persze akkor, ha ez az előzetes saját készítés, és nem egy az egyben átvettek egyet máshonnan.
