login |

The West Wing a zseni távozása után ellenvélemény – írta Mr Double B.

2006. 04. 23. 15:11 - Írta: vendegblogger

Szólj hozzá | kategória: kritika,

Szóval mint tudjuk Sorkin kiszállt és a színvonal csökkent. Még mindig jóvolt, bár kétség kívül ezt nehéz jól fordítani és eleve csak azok értik igazán akik konyítanak valamit az amcsi politikai rendszerhez. Aztán a 6. szezon közepén kezdett az egész előválasztás dolog felpörögni, a karakterek kezdtek a helyükre kerülni. Eddig ellenálltam a kísértésnek, de miután az utóbbi 4 részt megnéztem közvetlenül egymás után – videóról – nem tudtam leállni, beszippantott a lendület és előrehoztam a szezonzárót.

Nos, a rész szenzációsan volt megoldva, no meg ügyesen volt összevágva. A sztori a Demokrata párt elnökjelölő kongresszusán játszódik amin 25.000 küldött vesz részt és az egész egy nagy stadionban kerül megrendezésre több napon át. Az emberek, párttagok, az államok elektorai nyüzsögnek a küzdőtéren, a hangulat mint egy zsibvásárban, és minden létező hír és országos csatorna élőben adja az egészet a stadion karimájában berendezett helyszíni stúdiójukból amelynek “díszlete”, a háttér, egy nyitott ablak a stadion belsejébe. A jelöltek készülnek a beszédre, a kampánystáb harcol minden szavazatért, az egész egy felbolydult méhkas. Az epizdó zseniálisan volt összerakva – ott érzed magadat az eseménynek középpontjában, pulzál a hangulat, megy fel az adrenalin és, bár tudod, hogy ki a “főszereplő”, ki fog nyerni, ezek az”új srácok” bebizonyítják, hogy tudnak egy olyan beszédet írni Santos képviselőnek, amire Sorkin is nagyon büszke lenne. Aztán a végszó be is szippant a 7, évad nézésébe rögtön, nem tudsz leállni.

Azért egészen vicces ezt a 7. évadot most nézni, itt kis hazánkban, választások, meg minden. Rengeteg párhuzam, “vita a vitáról”, vita és belső vita a negatív kampány szükségességéről, hasznáról. Ki lépi meg először, mi üthet vissza. A Republikánus jelölt mindig csak adót akar csökkenteni mire a Demokrata a fejéhez vágja, hogy de akkor mégis hogyan csökkenti a költségvetési hiányt. Az erre előhozza, hogy az adócsökkentéstől majd beindul a gazdaság, mire a Demokrata riposztol: dehát át kell alakítani az egészségügyet és az oktatást! Ismerős valahonnan?!

No de, hogy a lényegre térjünk – és lehetőleg spoiler nélkül. A 7. szezon rögtön egy érdekes húzással, pár percre, elvisz minket a jövőbe, a közeljövőbe, pár évvel előre. Csak annyit árulok el: C.J.-nek határozottan jól áll a hosszú, egyenes, fekete haj. Aztán rögtön ott találjuk magunkat valami 110 nappal a választások előtt és beindul akampány ezerrel. Teljes gőzzel pörög a gépezet és mi mindent látunk a színfalak mögött. Visszatér Bruno a Demokrata kampányguru, Donna új szerepet kap – vagy mégsem -, behozzák a mindig remek és vicces Janeane Garofalo-t mint médiaszakértőt, újra látjuk mindenki kedvenc siket közvéleménykutatóját és folytathatnám. Mindemellett előhoznak kényes témákat, mint abortusz, vallás, kampánytámogatás, elvek és meggyőződés. Mindezt egészen odáig fokozzák amikor eljutunk oda, hogy a 2 rivális jelölt azon az egy dolgon folytat vérremenő, piszkos és olykor tiszta vitát amin véletlenül egyetértenek, csak különböző okokból ezt egyikük sem mondhatja ki. Aztán kapunk egy élő epizódot, a két jelölt TV vitáját, ami Amerikában élő egyenesben ment az NBC-n és rendkívül jóra sikerült és persze ott van a másik fő szál is… na de ennyi spoiler elég is volt.

Aki nem ismeri a WW-t annak most már kicsit késő beszállni így a vége felé, de akik a gyengélkedő 6. évad miatt elpártoltak, azoknak tényleg érdemes visszatérni – mondjanak bármit is az amerikai nézettségi adatok.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz