Részemről megjött a nyár eddigi meglepetés sorozata. Na nem volt olyan sok premier eddig, de az In Plain Sightot azért könnyedén tudta ütni ez is. Nyilván nem váltja meg a világot, de valami olyan agyament limonádé cucc, ami egész egyszerűen szórakoztató. És mindezt az ABC Family-től kapjuk? Wow. Kár, hogy nézettségileg durván befürdött, azért remélem az első évadot megkapjuk végig.

A sorozat arról szól, hogy amiket képregényben látunk a valóságban is léteznek. Például elszabadul egy nagy csápos lény valami laborban. Ilyen helyzetekben kell bevetni a Middlemant, aki nem tudja ki a főnöke pontosan, meg azt sem, hogy honnan jönnek a tech kütyüi, viszont a csápos lényt lenyomja, mint a tejszínhaból készült taxiórát. Innen még akár akciósorozat is lehetne, de a pilot alapján ez valami hatalmas elme megroggyant hülyülése.

Az egészet a párbeszédek repítik előre. Iszonyat mennyi hülyeséget ki tudtak találni a készítők. A legjobban az tetszett, amikor levágta két lélegzetből, hogy kiket utál a legjobban. De nem csak úgy, hogy az vasárnapi autósoknál a kalapos autósokat utálom csak jobban, hanem “Egy dolgot utálok csak jobban a világuralomra törő tudósoknál, azokat akik ártatlan majmokat irányítanak az agykontroll számítógépükkel hogy kiéljék a beteges fantáziájukat amit a bűnnel megszerezhető hatalomról alkottak.” Igen, ilyen specifikusan, hiszen már annyiszor találkozott a helyzettel. Letörölhetetlen mosoly, amikor a csaj visszakérdez, hogy tényleg őket utálja-e a legjobban, vagy csak úgy kitalálta a helyzethez a mondatot.

Amikor megnéztem, akkor azt ragasztottam rá, hogy ez pont az a túlzott játékosság ami az Eurékából hiányzik. Egyszerűen látni kell. Azt tartom, hogy a forgatókönyvhöz a megvalósítás, azaz vannak ahol elférnek a “gagyi” trükkök. Egyszerűen ebbe a képregényszerű komédiába simán illik. Páran tuti elfodulnak miatta, de nekem a Jay és Silen Bob ugrott be valami miatt. Másmilyenebb nem is lehetne a sorozat, de a Mark Hamilles “gagyi” harc mennyire oda illett abba, na annyira illik ide is a műanyag csáplény.

– You said the L word that one time.
– I was drunk.

Oké, feljebb nem voltam teljesen őszinte, mert amikor futnak és a káromkodásról beszélnek, akkor röhögtem a legjobban a rész alatt. Bizony, egy jól elhelyzett sípolás is be tud találni néha. Főleg a cukormázba csomagolt beszólások között, mint amiket előtte elereszt a Middleman.

Ez részemről 7/10 lett, ha pontszámmal kéne beskatulyázni, de amíg ilyen párbeszédek lesznek benne, addig tuti maradok! Yippí. Ma este második rész, úgyhogy meglátjuk hogy tartja magát a buli. Nos ez mind szép és jó eddig, de most van egy komoly kérdésem hozzátok, szeretitek a country-t?