login |

The Celebrity Apprentice 2. évad finálé – írta new-york-islanders

2009. 05. 14. 00:07 - Írta: vendegblogger

11 hozzászólás | kategória: 2008/09 finálék, kritika, reality,

Tudom, legtöbben az eredeti The Apprentice 6 szezonját és az Alan Sugar -féle angol The Apprentice UK-t nézték/nézik, de ne feledkezzünk meg Donald Trump reality-jének hírességekkel dúsított verziójáról, a The Celebrity Apprentice-ről se, mely idén a 2. évadhoz érkezett. (Aki nem ismerné: egy üzleti reality-ről van szó, ahol a játékosok marketing, sales, PR feladatokat oldanak meg, hogy a nagyfőnök minden rész végén kirúgjon valakit.)

celebrity-apprentice-s2-cast-kis

Bár első látásra a tavalyihoz képest kevésbé nagy nevekkel indult neki az idei évad, de az új gárda is elég heterogénnak tűnt. Volt itt sportember és ex-sportoló (Natalie Gulbis, Dennis Rodman, Hershel Walker, Scott Hamilton), komikus (Joan Rivers, Tom Green, Andrew Dice Clay), zenész (Clint Black, Tionne Watkins, Brian McKnight), elengedhetetlen kellékként playboy-nyuszi és modell (Brandie Roderick, Claudia Jordan), pókerbajnok (Annie Duke) és néhány tévésztár, akik – lévén maguk is cégvezetők (Jesse James, Khloe Kardashian, Melissa Rivers) megkapták az esélyt bizonyítani.

It’s nothing personal. It’s just business.

Na persze, mondhatnánk, semmi személyeskedés, csak színtiszta üzlet és kész. Donald Trump (és az a hajra csak nyomokban emlékeztető valami a fején – a szereplők egy alkalommal a védjegyének nevezték) szerint ez a show erről szól, de erre pont ő több ízben is rácáfolt az idei évad során…

celebrity-apprentice-s2-donald

Ha tényleg az üzletről és ügyekről szólna amerikai Apprentice akkor valószínűleg senki sem nézné (mert arra ott a CNBC csatorna), sem a rendes, sem a hírességekkel megtűzdelt változatát. Ahogy a legtöbb reality – ez is akkor érdekes különösen, ha a puszta nézet és véleménykülönbségeken túlmenő konfliktusokkal terhelik egymást a szereplők, és az mindig csúnyán személyeskedő vitákba fordul (mert az ilyesmi kivétel nélkül oda vezet, és naná hogy mindig rendkívül szórakoztató). Ezekből idén sem volt hiány, bár a feszültség néha azért elég mesterségesnek tűnt.

A csoportok által teljesítendő feladatok idén sem voltak túl változatosak, legtöbbször egy termék mellé kellett reklámkampányt, marketingstratégiát/üzleti tervet illetve ezeken alapuló prezentációt bemutatni, tényleges kétkezi munkából bizony kevés volt. És az is meglepő volt, hogy a hibázó csapatvezetők helyett sokszor egy-egy kevésbé hibás és pont ezért sem a reflektorfényben lévő csapattag lett “kirúgva”. A konkrétumokkal és az évad legjeivel a tovább mögött folytatom.

Az már az első néhány héten látszott hogy nem valószínű, hogy a tavalyi döntőhöz hasonlóan ismét 2 férfi lesz a finálé résztvevője, lévén a férfiak (talán a Kings Of The Universe helyett valami találóbb csapatnevet is választhattak volna…) idén az első három feladatot simán bukták, de bénázásuk eltartott egészen az évad feléig, a csapatok létszámfölényének elkerülése miatt szükséges összekeveréséig).

celebrity-apprentice-s2-tom-greencelebrity-apprentice-s2-brandie-rotherick

A nők csapata (Athena) tehát menetelt előre, mint egy traktor a szántóföldön, bár rajtuk is látszott, hogy kreativitás helyett inkább dominanciával van telítve egyesek személyisége, ami nem tette könnyebbé a csapatmunkát számukra sem – a nyerő szériájuk ellenére.

– Who would you choose if you would me?
– To fire?
– To fire.
– Erm… Your editor.

Ez a párbeszéd az idei fináléban hangzott el Donald Trump és Clint Black között, utóbbi így utalt arra az emberre, akinek sikerült őt egy békés, nyugodt, konfliktuskerülő country-sztárból egoista önkényúrrá varázsolnia. És ez persze felveti az alapkérdést, amely minden reality rákfenéje, hogy gyakorlatilag a néző minden fontosat lát-e (csak pont a realitást a legritkábban)?

Persze tudjuk, hogy van műsor, ahol forgatókönyv és van, ahol a jelenetek újraforgatása segít – és van ez, ahol mű avagy valós balhékkal próbálnak érdeklődést és nézettséget kiváltani.

celebrity-apprentice-s2-joan-riverscelebrity-apprentice-s2-clint-black

Mert azért néhol iszonyatosan kilógott idén a lóláb, lehetne említeni (a tavalyi évadból idén beköszönő) Stephen Baldwin hotel/szoba/kilátás balhéját, vagy ott vannak az egyik feladatnál mindkét csapat megoldását (szerintem nem jogosan) borzasztónak tartó CEO-k, mondhatjuk még a nagyon fake-nek tűnő eseményszervezői hisztit is a finálé során, bár utóbbit megszokhattuk már korábban is.

És nehogy elfeledjem Dennis Rodmant magát, aki hol részegen, hol józanul, de komplett jeleneteket adott elő (a darabjából, melynek címe: The Rise And Fall of Dennis Rodman and another Vodka Cranberry) és őt Donald Trump nyilván csak azért tartotta benn szinte a szezon feléig, mert személyesen nagyon-nagyra tartotta a sportpályafutását (meg talán azokat a szpotokat az NBC-n amit vele promóztak), az nem érdekelte őt, hogy régen rossz, ha ez az egyetlen pozitívum amit Dennis-ről egy műsorral kapcsolatban említeni lehet.

Előrevetíthető volt, hogy a finálé két résztvevője a tavalyiakhoz (Piers Morgan vs. Trace Adkins) hasonlóan nem fog jövőre sem egymás tenyeréből enni. Joan Rivers és Annie Duke feszült egymásnak a végső feladatban (Kodak termékpromócióval egybekötött zárt-aukciós parti), ahol az 5 kritériumból Joan 3-at, Annie 2-öt nyert meg, végül főleg ez döntött (és az hogy Donald Trump talán személyesen többre becsüli őt) Joan Rivers javára. Jogosan vagy sem lett a Joan Rivers-ből a “regnáló” Celebrity Apprentice? Nos, lássuk!

– Your ego is so beyond where you are!
– Joan, she does seem nice.
– So does Hitler and Buchenwald…

Annie Duke személyiségét talán külön posztban is lehetne elemezni, de egyvalamit senki sem vitat el tőle: nagy játékos (igazi pókerarc). Ha ez a műsor valóban egy játék volt, ő majdnem mindent megtett ahhoz, hogy megnyerje. Mindenkin átgázolt, aki az útjába ált, cselezett és szövetkezett, a műsor első másodpercétől kezdve dominálta csoportját, és ha az érvényesüléshez még hazudni is kellett, megtette. Feladatvezetőként kétszer győztesen hagyta el a Donald Trump irodáját.

celebrity-apprentice-s2-annie-duke

Joan Rivers-től senki sem várta hogy ilyen sokáig bent marad, de a korát meghazudtoló “munkabírása”, humora, használható ötletei és a kíméletlen őszintesége (azért mekkora már, hogy Amerikában mennyire elszoktak egyesek attól, ha valaki a saját véleményét kendőzetlenül, egyenesen az adott illetőnek szemébe mondva adja elő) őt is jogosan jutatta a fináléba, az Annie-vel való vélt vagy valós vitái/veszekedési ellenére (Joan – többnyire joggal – a játék során végig sérelmezte, hogy a dolgokat, amiket ő kertelés nélkül mások szemébe mondott, azt Annie a hátuk mögött beszélte ki azokkal, akiket fel akart használni arra hogy az adott illetőt eltávolítani segítsenek). Joan feladatvezetőként egyszer – a végső feladattal együtt kétszer – győztesen, egyszer vesztesen hagyta el Trump irodáját.

– You’re fired. Go!
– …
– Oh, it was a tough choice.

Végül essen szó arról is hogy mi volt a tét. A játék célja eredetileg az volt, hogy a hírességek feladatvezetőként az általuk képviselt jótékonysági célra/alapítvány számára keressenek egy kis pénzt, ha győztesként jönnek ki egy fordulóból. Ez az összeg hol több-hol kevesebb volt, attól függően hogy felajánlások gyűjtése volt a cél, vagy egy konkrét projekt (ahol az adott cég ajánlott fel összeget).

A végső aukción Annie közel háromszor annyit kalapozott az alapítványa számára mint Joan, de ez csak egy része volt a feladatnak (valahol itt bukott el Annie, valószínűleg azt hitte hogy Trump végső döntésében a legnagyobb szerepet majd az játssza – tavalyhoz hasonlóan – hogy ki tudta összeségében a legtöbb pénzt fehajtani, pedig nem), a többit viszont nagyobb részt Joan különbül oldotta meg nála, így fődíjként az aukción összeszedett összeg mellé a produkciótól 250 ezer dollárt kapott az az alapítvány amit képviselt.

Persze a végén bennem is felmerült, hogy a 11 rész alatt a feladatokkal összesen összegyűjtött több mint másfél milliónyi dollár mi ahhoz képest amennyit a tévé a reklámidővel kasszírozott, vagy a gyártásra elköltött (tipikusan amerikai mondjuk elkölteni 2 milliót egy jótékonysági vacsorára, aminek a végén összesen 250 ezret ajánlanak fel “jótékonyságra”). de bevallom nem az én reszortom, hogy ilyesmivel törődjek.

Ha már itt tartunk azért ránézésre is volt egy-két furcsa szervezet egyesek mögött (Annie Duke egy a menekültek jogaiért “harcoló”, de gyakorlatban inkább lobbi-szervezetnek tűnő jótékony célra gyűjtött, Clint Black meg a Rett-szindróma ellen “küzdő” alapítványnak, amelyet történetesen a bátyja vezet).

Legvégül az évad kvázi legjei

Egokirálynő: Annia Duke

Bár az anyja árnyékában játszó (és hisztiző) Melissa Rivers-t vagy a magát sztereotípiákon felül álló szőkenőnek tartó Brandie Rodericket (jaj mekkorát tévedett) sem kellett félteni, de Annie vitán felül viszi ezt a kategóriát. Ha kellett, magának tulajdonította más ötletét, ha kellett kivette a feladatvezetők kezéből az irányítást, és bár Joan róla és Hitlerről nem ebben a kontextusban emlékezett meg, de bizony többször emlékeztetett egy önző diktátorra, mint sem.

Egokirály: Clint Black

Ez az ember kész, bár itt is szoros volt a verseny Dennis Rodman és közte, de Clint végül kétszer annyi műsoridejével (és legtöbbször vastagon csapata kárára jelentkező egocentrizmusával) sokkal jobban meggyőzte a nézőket arról, hogy lehet mégsem a vágóval volt a gond bizonyos jeleneteknél.

Legváratlanabb kirúgás: Khloe Kardashian

Khloe azért repült, mert tavaly ittasan vezetett, rendőrségi ügy lett belőle, Donald Trump pedig utálja azokat, akik befolyásoltság alatt ülnek a volánhoz (persze, újfent semmi személyes csak üzlet, mi?). Annyi meg egy bambi. A konzekvensen és néha önmagától is részeg Dennis Rodman egész sokáig benn maradt, mert ő taxival jár.

Legvárhatóbb kirúgás: Dennis Rodman

Rodmanből szerintem Trumpon kívül mindenkinek elege volt, kirúgásához mégis egy intervention-t kellett tartani, amin elmondták neki, hogy mekkora tahó, amikor iszik (és sokszor akkor is, ha nem).

Legjobb feladat: Hotel menedzselés

Egy hotelnek néhány szobályát/lakosztályát kellett a két csapatnak menedzselniük a takarítástól a “kérek 2 jegyet a Macskákra” típusú feladatokig, bár kétségkívül itt nyúltak bele a készítők a legjobban a “realitásba”, de ettől még bőven élvezhető volt a végeredmény. Joan Rivers remek concierge. Punktum.

Legbénább feladat: Videotelefon

Egy kommunikációs cég vezetékes videotelefonjának kellett reklám szpotot forgatni és ezt a termékkel együtt bemutatni viszonteladók, partnerek és értékesítők előtt. Na most, ha egy cég a Skype és a 3G korában vezetékes videotelefont akar a piacra dobni, és ezt még komolyan is gondolja, ne csodálkozzon azon, ha Brian Mcknight R’n’B koncertet, Joan Rivers meg stand-up comedy show-t csinál termékbemutató helyett.

Az évad csúcspontja: Melissa Rivers kirúgása

Melissa Rivers a kirúgása után egymaga (aztán édesanyja Joan társaságában) prezentálja George Carlin “Seven words you can’t say on television” c. örökzöldjét, végig ordítva, gyakorlatilag még talán az operatőrt is elküldve mindenhová… Kirohanása csak Zrínyiéhez mérhető, bár utóbbié ennyire nem volt teátrális szerintem.

celebrity-apprentice-s2-melissa-riverscelebrity-apprentice-s2-dennis-rodman

Az évad mélypontja: a Dennis Rodman-féle intervention

Mintha egy gyereknek magyarázták volna miért nem szabad játszani a gyufával. Csak ez a gyerek több mint 2 méter, 120 kiló és éjjel 11-kor is napszemüvegben jár New York utcáin, a játékától pedig esze ágában sincs megszabadulni.

11 hozzászólás Ne habozz!

Lyana - 2009. 05. 14. 00:38

Köszi a beszámolót!

Am. az UK-nak 5 évada, a US-nek 8 van, ha jól tudom.

winnie - 2009. 05. 14. 01:23

jogos.

azt én írtam oda: az amerikainak 6 van, plusz ez a 2 évad celebes.

az jutott eszembe egyébként, hogy ez a kétórásítás mennyire vált be?

dzsordzso - 2009. 05. 14. 06:35

Jó írás volt. Rodman pedig hatalmas arc! :)

craig - 2009. 05. 14. 09:37

jó (hosszú) írás! :)
ngyjából amúgy teljesen egyetértek. (talán még Jesse James-t említhetted volna, a kétkezi munkást, aki viszont egy kanyi dollárt nem kalapozott össze, mert neki elvei vannak)
nekem amúgy élvezetes volt végignézni az évadot, kellett bele a teátrális körítés az utolsó részekre, örülök h végül csak Joan nyert és nem a tenyérbemászó Annie.

Neyodalka - 2009. 05. 14. 11:57

craig: szerintem annie érdemelte volna jobban meg, ha télleg hűek maradunk a show mottójához miszerint csak üzlet semmi személyes….rádásul ha egy kicsit jobban végiggondolod akkor joan volt inkább a hitler jellem. az egy dolog hogy annie mindenkit kibeszélt a háta mögött de a boardroomba nem kezdett el állandoan üvölteni hogy a másik egy undorito teremtmény, meg joan nem is hagyta az uccsó 5 részben megszólalni őt ott benn…..meg ez ami a végén volt, hogy annie elmondta ténylegesen azt ami történt hogy joan miatt lettek mindketten kirugva, és a joan anélkül hogy erről bármit tudna elkezd ugatni hogy az annie már megint mekkora hitler

egyébként ez az évad szerintem jobb volt mint az előző…..ott csak a piers vs. omarosa volt jo:D

sGabe4 - 2009. 05. 14. 15:17

Rég szórakoztam ilyen jót reality shown.
A casting nagyon jóra sikeredett.
Annie érdemelte volna meg, hogy nyerjen. Messze ő volt a legjobb. A utolsó “miért én legyek az apprentice” beszédében fel is sorolta, hogy mi minednet tett le az asztalra, míg a drámakirálnyő, és mellesleg egyáltalán nem vicces Joan, szinte semmit. Nem is csodálom, hogy Joan barátait nem tudta rávenni, hogy adományozzanak, mivel ilyen személyiséggel azon is csiodálkozok, hogy vannak egyáltalán barátai.
Amúgy az egész finálé kiba**ottul meg voolt rendezve. Egy kis google-özés után egyértelművé válik ez: a Joan általá támogatott szervezet egyik vezetője Trump rokona. XD LOL na mindegy, ennyit az ‘”It’s nothing personal, it’s just business”-ről…

winnie - 2009. 05. 14. 15:20

trumpnak ilyen szempontból sok mindenhez van köze, nyilván a készítők is ajénlottak szervezeteket, de nem hiszen, hogy ez megrendezésnek minősülne egy olyan műsorban, ahol eleve kvázi szubjektív a kiesés kérdése.

sajnos én magát a műsort nem tudom nézni, mert az apprentice mindig is téttel bíró versengés volt. valamiért nem bírok rá szórakoztató celebreality-ként nézni, nem köt le. pedig a siker nem véletlen.

Neyodalka - 2009. 05. 14. 20:40

fura, mert én meg azt sajnálom hogy nem láttam egyetlen eredeti évadot se, ahol meg pláne nem lehetett annyi humor mint a celebes verzióban, ráadásul ott talán nem szimpátia alapján mentek volna a kiejtések (pl. lásd Carol Alt tavaly azért lett a top 3ba kirugva mert “Carol I really want these two men to go neck to neck, so you’re fired”)

craig - 2009. 05. 14. 20:52

@Neyodalka: igazad van, ha tényleg csak az üzlet számít. de itt láthattuk h Mr. Trumpnál azért nem mindig :)
nekem meg Annie egy unszimpatikus, mindekinátgázolok személyiség volt, akkor már sokkal inkább a 75 éves komédiás öreg hölgy, akin azért látszott h van szíve is és lelkiismerete is. tény h a hitleres kijeletés után elszakadt nála a cérna, és onnantól Annie-nak nem lehett egy szava sem vele szemben, dehát.. na.. ez van :) én jókat mosolyogtam rajta, és innetől elérte a műsor a célját :)

winnie - 2009. 05. 15. 01:03

“fura, mert én meg azt sajnálom hogy nem láttam egyetlen eredeti évadot se, ahol meg pláne nem lehetett annyi humor mint a celebes verzióban”

az biztos:)

amúgy a celeb S1 után érdekes lehet megnézni az s1-ben omarosát.

” ráadásul ott talán nem szimpátia alapján mentek volna a kiejtések (pl. lásd Carol Alt tavaly azért lett a top 3ba kirugva mert “Carol I really want these two men to go neck to neck, so you’re fired”)”

muhaha. ez jó:) vagyis…, szóval igen.

new-york-islanders - 2009. 05. 15. 10:43

Nem akartam sugalmazni a cikkben, hogy kinek szurkoltam, de tény, ha pusztán a munkamorál döntene, Jesse James-nek kellett volna nyerni :)
Tény, hogy a végső feladat (és némi jóindulat) kellett Joan győzelméhez, de ez az “Annie nem kapott szót/lehurrogták” stb. felvetés annyiban nem állja meg a helyét, hogy ő az összeveszés után adásról-adásra a stábnak adott/időkitöltésnek bevágott mininterjúkban kifejtette véleményét – szóval mind2 oldal egyenlően tudta szídni a másikat – ez mindjárt több, mint amennyit itthon az ORTT elért médiaegyensúly címén :)
Én nekem lehet (mitöbb: biztos!) az ízlésemmel van a gond, de az átlagemberes realityk tizedennyire sem keltik fel az érdeklődésem, az ilyeneknél viszont valamennyire lehet képben lenni egyes szereplőkről, ezért az elvárttal ellentétes akciók-reakciók sokkal jobban lekötnek.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz