login |

Ami a Géniuszból kimaradt – írta Dobay Ádám

2010. 04. 13. 21:44 - Írta: vendegblogger

33 hozzászólás | kategória: insider,

/Aki nézte a Géniuszt, leírta a véleményét a kibeszélőbe, de azt hiszem a lenti interjúból rengeteg tanulságot szűrhet le az is, aki nem akarja megnézni a sorozatot. Igen, ilyen helyzetben van a magyar forgatókönyvírás. Egyébként a Géniusz az MTV oldalán ingyen megtekinthető. winnie/

Fonyódi Tibor saját bevallása szerint maga sem értette a Géniusz képernyőre került, jócskán megrövidített utolsó részét – pedig ő írta. A Géniusz és a Tűzvonalban írója a vele készített Origós interjúm során elmondta, hogy bár a forgatás során hamar kiderült, hogy a történet nem fog beleférni az eredeti terv szerinti háromszor negyvennyolc perc tiszta játékidőbe, négy rész leforgatásához nem volt elég pénz, az MTV-nél pedig nem sikerült elérni, hogy megnyújtsanak akár csak egy részt is a háromból.

Az utolsó részből így összesen tíz-tizenöt perc, egyébként leforgatott anyag maradt ki. Kihasználtam az alkalmat, és feltettem neki azokat a kérdéseket, amiket én is feltettem a sorozat nézésekor, illetve amiket a Junkie kommentjei között is a legnagyobb számban megtaláltam. A hosszúra nyúlt beszélgetés teljes terjedelmében nem jelenhetett meg az Origo-n, azonban nem szerettem volna veszni hagyni a felszínre került titkokat. Az alábbiakban tehát következzenek a válaszok a Géniusz eredetileg tervezett záró részéhez, a teljesség igénye nélkül – a tovább mögött spoilerekkel.

Dobay Ádám: A harmadik epizód egyik jelenetében Helga (Erdélyi Tímea) és Alex (Kolovratnik Krisztián) kijönnek veszekedni a kocsihoz, és Helga épp a képességeiről beszél, amikor megjelenik egy nagy fekete autó, alatta egy számítógépesen animált fekete örvénnyel. Ez mi volt?

Fonyódi Tibor: Én science fiction-írással kezdtem, tehát ezeket az elemeket bele szoktam dolgozni történetekbe, főleg itt, mert itt lehetőség is megvolt rá. Ebből a szempontból a Géniusz tartalmaz science fiction elemeket, de nem az. Na most, elindult ugye egy olyan szál ebben a történetben, amit a Brunner apja kezdett el.

D. Á.: Ez az a bizonyos Katedrális.

F. T.: Igen, és a név megegyezik a Katedrális című sci-fi regényem címével, ugyanis a regény egyes elemeit emeltem át a filmbe.

D. Á.: Ez az a kocsi ugyanaz, amiben Jordán Tamás ült?

F. T.: Igen, ez az a kocsi, gyakorlatilag akkor érkeztek meg. Csak fel lett volna vezetve, és a folytatásban derült volna ki, hogy az ő képességük nem mágikus, hanem a technikán alapul. Most úgy tűnik, mintha természetfeletti lények lennének, de ez se jött át igazán. Ők időutazók.

D. Á.: Akkor ezt vezette fel az első részben lelassuló repülő rovar.

F. T.: Az például jól sikerült jelenet volt. Sok ilyen lett volna, nem beszélve arról, hogy Kéri István egész múltját láttuk volna flashbackekben – láttuk volna, ahogy felgyújtja a házát, és nem elmeséli valaki. A film halála az, amikor valaki elmondja, hogy mi történt.

Tehát az eredetileg Brunner apja által elindított szál végig volt vezetve, és az egész arra volt kihegyezve, ami az utolsó részben a premier-jelenet lett volna. Az általam megírt premier-jelenet a sorozaton végigfutó próbafolyamatnak a kicsúcsosodása – ha egy filmben próbafolyamat van egy színházban, akkor kell lennie egy premiernek. Itt is volt, de a premierjelenetből nem lett semmi. Helyette a Feke Pali énekelt a színpadon. Csak így tudtuk megcsinálni, nem volt már idő megmutatni, és ezért úgy volt bevágva, hogy közben jobboldalt már futott a stáblista, baloldalt meg a Tenki Réka olaszul beszélt. Nem tudom, hogy mit beszélt, mert nem tudok olaszul, a forgatókönyvben oda volt írva, hogy felirat-inzertek vannak. De nem voltak ott, mert ez a jelenet így nem képezte a film részét, hanem a végefőcím részét képezte. Ezen a premieren egyébként ott ült volna az a nő, aki ott ült a könyvtárban is.

D. Á.: Ez lett volna a következő kérdésem, hogy azzal a könyvtárjelenettel mi volt a végén. Hirtelen Kántor Júlia (Tenki Réka) újra ott ült a könyvtárban, kutatott, mellette a könyvtáros bácsi és a nő, aki még nem szólalt meg, de előtte a fekete autóban egyszer már megjelent.

F. T.: A könyvtárjelenetnek a fele kiesett. Nem tudtuk meg, hogy mi volt az előzménye annak, hogy Kántor Júlia visszament a könyvtárba. Vissza volt vezetve, hogy Kántor Júlia azért jött rá arra, hogy Alföldi a Saint-Germain, mert a Katedrális ezt akarta. Tudniillik ez a felvezetése a folytatásnak, hogy a Katedrálisnak miért van szüksége erre a csajra. Ebből semmi nem derült ki. Ennek eredményeként mi értjük a filmet, aki meg nem érti, dobjon egy e-mailt.

D. Á.: A temető-jelenet eredetileg miről szólt?

F. T.: A temető-jelenetben a forgatókönyv instrukciói szerint a főszereplőnőnek Saint-Germainnel kellett volna találkoznia, nem a professzorával. Késmárki András jelent meg a temetőben, és a kellő hatás így nem jött át. Saint-Germainnek kellett volna megjelennie úgy, ahogy őt a tizennyolcadik századtól kezdve ábrázolták.

D. Á.: Úgy, ahogy egy-két jelenettel előtte Késmárki lakásában a festményen volt?

F. T.: Így van, csak éppen akkor nem állt rendelkezésre megfelelő kalap.

D. Á.: Kalap?

F. T.: Így van, halálkomolyan mondom. És mivel nem volt kalap, úgy döntött a színész, hogy inkább ázik.

D. Á.: És ha van kalapja, akkor hogy derül ki, hogy ő a Saint-Germain?

F. T.: Úgy, hogy ha a kriptajelenetet is úgy forgatták volna le, hogy ott áll az a kalapos figura, akkor rájössz arra, hogy a két figura egy és ugyanaz. Azon kívül, mivel a kriptajelenetbe nem forgatták be azt a figurát, aki elvileg összetéveszthető a Feke Pali karakterével, Konráddal – aki a Saint-Germaint alakítja a színházban – így már a hatás nem érvényesült.

A forgatókönyv instrukcióit azért kell betartani, mert attól áll össze az egész. Ha valami apróság kiesik, lehet, hogy nem lesz érthető. Ezért lenne fontos. A változtatás meg nem a rendező egoizmusa, soha nem a rendezővel van gond, hanem a gyártási körülményekkel. Vagy éppen a helyszín nincs, vagy a ruha nincs, vagy a színész nincs. Ez egy láncreakciót eredményez, aminek végeredményeképpen erőteljesen elmozdulunk attól a valóságtól, illetve képzettől, ami a fejünkben él.

A Litkai Gergely jó  pár hónappal ezelőtt futott egy kört a Szuperbojz kapcsán. Ott éreztem némi személyes dolgot is, de alapjában véve nagyon jól megfogalmazta a fő problémáját a forgatókönyvírásnak ma Magyarországon. Sokszor hallani egyébként, hogy majd a magyar film feltámad, ha lesznek jó forgatókönyvíróink. Az az igazság, hogy nem lehet tudni, hogy milyen forgatókönyvíróink vannak, mert a magyar filmek kilencven százaléka nem a forgatókönyv alapján készül, hanem valami dokumentum alapján, ami a forgatáson ott van, és amiből néha dolgoznak.

D. Á.: A hermetika mennyire volt kibontva eredetileg? A legtöbb nézői visszajelzés, amit olvastam, azt kifogásolta, hogy be volt dobva Hermész Triszmegisztosz, a hermetikus alkímia, asztrológia, mágia, stb. Akinek nincs meg ehhez a háttere, az nem érti. Olyan sebességgel voltak eldarálva ezek az információk, hogy nagyon sokan csak kapkodták a fejüket.

F. T.: Ehhez kellett volna az, hogy négy részben mondjuk el ezt a történetet. Lassabbra, magyarázóbbra kellett volna megcsinálni. Nem szabad feltételezni a nézőről azt, hogy ezekkel a dolgokkal tisztában van. A kész film túl nagy intellektuális hátteret tételezett fel a nézőről. Le kell menni tényleg a Da Vinci-kód szintjére, ahol, már elnézést, de mintha a hülyegyerekeknek mesélnék el Jézus történetét. Mert ez azért ennél bonyolultabb volt. A Géniusz összefüggő rendszert alkotott, más kérdés, hogy nem jött át. Ez forgatókönyvírói hiba is. Utólag mindig okosabb az ember. A Katedrális, ami ezer oldalas regény, ott nagyon szépen kibontottam a fél mágiatörténetet – ezer oldalon lehet. Akkor lesz baj, amikor filmet csinálnak belőle, és hétszáz oldal kiesik belőle. Kacérkodtam azzal a gondolattal, hogy megírom ezt a történetet regényben, de valószínűleg ez nem fog bekövetkezni, tovább kell lépni.

D. Á.: Mi volt a Tenki Réka karakterének az útja ebben a filmben? A látottak alapján csak feltételezni lehet, végülis ő most a beavatottja, tanítványa lett Késmárkinak?

F. T.: Igen. A vége nem volt meg a folyamatnak. Ők gyakorlatilag összejöttek. Az is ki kellett volna derüljön, hogy miért jön vissza Késmárki Portugáliából, mert hogy ugye elment.

D. Á.: El is ment? A vágott anyag alapján csak beszélt róla, de végül ott maradt.

F. T.: El is ment és visszajött a premierre. Ki lett vágva az a kulcsjelenet, amikor összejönnek Júliával. Le is volt forgatva. Pécsen játszódott a lakatfal előtt. Abban a jelenetben derült ki az is, hogy Steiner miért halt meg egy lövéstől, hogyha egyébként a sebek begyógyulnak a testén. Ezeket én mind megírtam. Akik ismerik a munkásságomat, olvassák a regényeimet, azok tisztában vannak azzal, hogy nem fogok befejezni úgy egy filmet, hogy egy nő olaszul beszél egy körömpiszoknyi képkockában, és nem tudjuk, hogy mit mond. Biztos, hogy nem fejezek be úgy egy filmet, ki kellett sajnos vágni.

Ebben a kérdésben nem én döntök, hanem a producer, de ha valaha kijön DVD-n, akkor a harmadik epizód, aminek csak a hetven százaléka maradt meg, szeretném, hogy a vágatlan verziója kerüljön vissza.

D. Á.: Ezzel akár meg is lehetne marketingelni pedig.

F. T.: Egyrészt, másrészt meg a produkcióhoz nem állt fel időben a honlap. A honlap olyan háttértámogatást nyújtott volna, hogy az összes felmerülő kérdésre tudtunk volna választ adni, illetőleg előkészítette volna a filmnek, a mozifilmnek az útját. Már egy branding lett volna belőle, ami egy éves felkészítés után nagyon sok embert vonzott volna már önmagában is. Akkor abból bomlott volna ki a film. Ehhez a produkcióhoz nem készült el a honlap, valamikor majd talán elkészül a geniuszprodukcio.hu, ha lesz egyáltalán a játékfilm. Ebben óriási lehetőségek vannak, amit szeretnék kihasználni.

A konklúziója a dolognak az, hogy bizonyos értelemben véve újszerű volt, ebből kifolyólag teljesen természetes, hogy sokakat megtalált, vannak, akik látják benne a pozitív továbblépés lehetőségét, aminek örülünk, meg mi is látjuk. A kritikákból meg levonjuk a megfelelő következtetéseket. Örülünk, hogy elindult valami, az volt a célunk, hogy valami olyat mutassunk, ami nem volt – hát sikerült. Persze kapott hideget-meleget, de fontos tudni, hogy amikor a Tűzvonalban elindult, hihetetlen kemény kritikákat kapott. Azon mindig nagyon jól szórakozom, amikor kredit nélküli forgatókönyvírók elemzik a forgatókönyveket, mert ha tudnának forgatókönyvet írni, akkor lenne kreditjük. Ez egy ilyen 22-es csapdája. És ők bebizonyították, hogy ez miért rossz, a második évad közepén meg már a Magyar televízió kultikus sorozata volt, ami a sugárzás közben vált legendává minden hibája mellett.

D. Á.: Amikor Brunner (Stohl András) és Konrád (Feke Pál) elmentek az osztrák lakására, az hogy volt eredetileg? Bekopogtak és simán besétálnak egy fegyveres őrökkel teli épületbe.

F. T.: Talán gumist keresett ebben a változatban? Több házat megnéztek, ez egy folyamat volt, mindegyiknél kitalálták, hogy hogy jussanak be. Jó dumák voltak. Az egésznek az volt a lényege, hogy a Feke mindenképp be akar jutni a fürdőszobába, mert ki akar nézni a fürdőszoba ablakán, ha látja a templomtornyot és a mecsek tornyát egybe – amit akár digitálisan is meg lehet oldani – akkor ez az a ház. Ezt nem lehetett leforgatni, mert hogy nincs rá idő. Így lett az, hogy jónapot kívánok, ezt és ezt keresem. Ha valami nem folyamatában van ábrázolva egy forgatókönyvben, akkor úgy érzed, hogy a jelenet beesett a forgatókönyvbe. Ez a setup-payoff szerkezet. Ha nincs valami előkészítve, akkor ad hoc alapon történnek dolgok. Sohasem ad hoc alapon történnek egy dolgok egy forgatókönyvben, mert a forgatókönyv szerkezete nem az, hogy „és és és és”, hanem hogy „és ezért és ezért és ezért”. Ha kiveszel egyet, ha nincs meg a payoff, de benn hagyod a setupot, akkor nincs hatása. Ha van payoff, de a vágóasztalon kiesik a setup akkor meg semmi értelme nem volt. A forgatókönyv egy komplex egység, amit ha megbontanak, akkor baj lesz.

D. Á.: Már a Tűzvonalban sűrűn vágott részeinél is előfordult, hogy nem volt vége a jeleneteknek. Itt is ilyen volt sok egyéb mellett Tenki Réka utolsó mondata: „Erre nem is gondoltam”, és azonnal főcím, egy tizedmásodperc szünet nélkül. Itt azok a két másodpercek nagyon hiányoztak, amik levezetik, lezárják a jeleneteket.

F. T.: Megint a negyvennyolc perc. „Innen azt szedjük le, nem kell.” Digitális vágás, tudod, pitty putty, már le is kaptad. Minden ilyen fontos. Meg a zene, az is nagyon fontos. A temetőjelenet, ahol megjelenik ez a barokk figura, a Requiemet kértem Mozarttól. Nem lett belőle semmi. Egy Milos Forman-hatást akartam ott elérni, mint az Amadeusban.

D. Á.: A temetőjelenetnél teljesen érthetetlen volt a zeneválasztás, mintha lövöldözős akciójelenetben lettünk volna.

F. T.: Erről van szó. Ezt a barokk feelinget akartam megfogni, ez van a forgatókönyvben. A honlapomra, a fonyoditibor.hu -ra nemsokára valamennyi gyártásba került forgatókönyvem fel fog kerülni. Kezdeni fogom azzal, hogy amint valami lement a tévében vagy a moziban, hetvenkét órán belül fent lesz a leadott forgatókönyve. Akit ez érdekel, az bogarásszon.

D. Á.: Ezek szerint az eredeti harmadik rész teljes forgatókönyve olvasható lesz?

F. T.: Felrakom, minden további nélkül. Megismerhető lesz az eredeti sztori. Az lenne a legjobb, ha felrakhatnám a folytatást, de ahhoz a producer engedélye kell. Létezik a treatment mindenféle nyelveken, meg van írva a forgatókönyv első draftja. Hogy ebből majd mi lesz, azt nem tudom, van abban minden, még tengeralattjáró is.

D. Á.: Ajjajjajjajj.

F. T.: Már látom magam előtt, ahogy elmesélik, hogy Saganovski, a lengyel jezsuita tengeralattjáróval menekült. De mindig úgy kell írni, mintha Hollywoodnak írnál. Ha karambol van, sose írd azt, hogy két autó koccan, mindig azt, hogy összetörik és felrobban. Abból lehet húzni. Ha koccan a két kocsi, abból nem tudsz húzni. Pedig nincs olyan producer, aki azt mondja: „Tibi, ne koccanjon, robbanjon!”

Kapcsolódó linkek:

33 hozzászólás Ne habozz!

Bruzsy - 2010. 04. 13. 22:42

hát igen, ez az, amiért én nem anyáztam Fonyódit – tudom nagyon jól, hogy egy remek író, és nem hittem el, hogy ő írt volna ilyen befejezést az egésznek. nagyon sajnálom, hogy megint beleesett egy életképes magyar produkció ugyanazokba a 15-20 éves hibákba. kár érte.

Wolverine - 2010. 04. 13. 22:48

Kár a vágásokért – én is reménykedem abban a DVD-verzióban…

Bruzsy - 2010. 04. 13. 22:55

a honlapon találtam az infót:

“Fonyódi Tibor befejezte a Tűzvonalban negyedik évadának írását; jelenleg a 12 epizód gyártás-előkészítése zajlik. Fonyódi semmit nem árult el a történetről, érzése szerint a Duna tévés 4. évad – ha az elfogadott forgatókönyveket le is gyártják – a sorozat legerősebb évada lesz, amelyben „több csavar van, mint a csavarboltban, és annyi hulla, hogy le lehetne forgatni a mohácsi csatát”, tette hozzá a szerző.”

A gyártás elvileg tegnap kezdődött, a lapon fent vannak az epizódok címei is egyébként:

http://www.fonyoditibor.hu/archives/tuzvonalban-4-evad-2

Dark Wolf - 2010. 04. 13. 23:26

Erre az egészre nagyon finoman csak annyit tudok mondani, hogy: beszarok. Uramisten.

Dark Wolf - 2010. 04. 13. 23:29

“ha az elfogadott forgatókönyveket le is gyártják”

Na, akkor erről ennyit :(((

Bruzsy - 2010. 04. 13. 23:36

De egyszerűen nem is értem. nincs ebben az országban valami WGA-szerű gittegylet (pont nekik ne lenne?), ami valamennyire cselekedni lenne képes az írók érdekében? Mert ez egyszerűen annyira abszurd, hogy egy Monty Python jelenetben se férne el.

Lalee - 2010. 04. 13. 23:53

Így már sok minden világos…

@Bruzsy Mindenhol hülye gittegyletek vannak az országban, csak ott nem ahol szükség is lenne rájuk…

JoHn - 2010. 04. 14. 00:09

{vagy vannak gittegyletek, csak nem tudják megfelelően képviselni az érdekeiket – ld. nincs rá törvény, kötelezés, rendelet, stb.}

Dobay Ádám - 2010. 04. 14. 00:10

Sziasztok, röviden reagálnék az eddig elhangzottakra. Nincsen semmi ilyesmi itthon, mint a WGA. Sajnos még messze vagyunk azoktól a rendszerektől ahol a forgatókönyv intézménye meghatározó szerepet tölt be egy film- vagy televíziós produkció gyártásánál. Nálunk inkább szükséges rossz, néhány ritka kivétellel, és néhány előremutató kezdeményezéssel, amik remélem, a következő években elindítanak pozitív folyamatokat. Most ebbe főleg időhiány miatt nem tudok belemenni, de mivel a szakmában dolgozom már sok éve, összességében az a tapasztalatom, hogy nagyon sok mindennek kellene változnia ahhoz, hogy ne ott tartsunk, ahol tartunk. Nagyon sok szempontból lehangoló a helyzet, rengeteg kudarc ér ezen a területen azok miatt a dolgok miatt is, amik az interjúban előjönnek, mindazonáltal muszáj a folyamatos kudarcok ellenére újra és újra próbálkozni, mert különben sosem lesz jobb. Ezt most félig magamnak is mondtam, de nektek is, akik akár aktívan érdeklődnek eziránt a szakma iránt, akár csak passzív nézői, de szeretnének minőségi magyar tévés produkciókat.

A helyzet további árnyalásához ajánlom a tetején linkelt, eredeti Origo-cikk mellett az interjú Géniuszon kívüli, még inkább az általános szakmai dolgokat tartalmazó részét, ami pedig a Filmhu-n jelent meg tegnap:
http://magyar.film.hu/filmhu/magazin/fonyodi-tibor-a-magyar-filmmel-semmi-baj-nincs-interju-geniusz-tuzvonalban.html

Dobay Ádám - 2010. 04. 14. 00:13

Még egy dolog, talán az egész témát a legjobban Tibor egyik mondata foglalja össze, ami szerintem az egész interjú legfontosabb mondata (ezt most a Filmhus cikkből emelem át):

“Az az igazság, hogy nem lehet tudni, hogy milyen forgatókönyvíróink vannak, mert a magyar filmek kilencven százaléka nem a forgatókönyv alapján készül, hanem valami dokumentum alapján, ami a forgatáson ott van, és amiből néha dolgoznak.”

Nick - 2010. 04. 14. 00:16

nem akarnek forgatokonyviro lenni ebben az orszagban, az biztos.

Bruzsy - 2010. 04. 14. 00:32

Dobay Ádám: mi pedig köszönjük az interjút. már a Litkais balhé és az Origo-s kivonatod után is sejtettem, hogy itt nagyon nagy gázok vannak, de ekkorára azért nem számítottam.

friendsfan - 2010. 04. 14. 00:45

Én is olvastam több helyen, az origón is, de közröhej, ami nálunk folyik. Pénz semmire sincs már, így a szervezettség is gyengébb. És ha belegondolok, hogy az egész ország ilyen, akkor még szomorúbb leszek…

Tyberius - 2010. 04. 14. 02:04

Kérdés, bár gondolom sokkal bonyolultabb a helyzet, de nem lehetne kvázi “kitermelni” egy teljesen független csoportot (írók, színészek, rendezők), akik valamilyen szinten független forrásokból merítenének. Értem ezalatt azt (origos cikkben jött az, hogy kb egy epizód 4 nap, mert irdatlan 15 hasznos perceket forgattatnak le egy nap), hogy független csapat a saját tempójában jól kidolgozva haladna (lehetne digitális cuccokra dolgozni), nem lenne siettség, hogy x színész nem ér rá, és így összedobni anyagokat, 10-12 részes sorozatokat vagy miniszériákat. Láttam olyan amatőr próbálkozásokat, ahol 40-45 perces filmeket készültek el full amatőr arcokkal, meglévő felszereléssel 100 ezer pénz alatti összegekből. Persze mindenki pénzből él, de véleményem szerint csak ilyen független a jelenlegi berögzült, begyöpösödött gyártási rendszertől eltérő módszerrel lehetne bármit is kezdeni. Persze jó nevekkel lehet bármit is eladni, de feltörekvő tehetségek, akik egyelőre névtelenek mindig vannak. És akkor itt vissza is lehetne térni Fonyódi úr idézetéhez: “Az az igazság, hogy nem lehet tudni, hogy milyen forgatókönyvíróink vannak, mert a magyar filmek kilencven százaléka nem a forgatókönyv alapján készül, hanem valami dokumentum alapján, ami a forgatáson ott van, és amiből néha dolgoznak.” Egy ilyen független csapat elkezdhetne showrunneri szinten működni. Összedobják a forgatókönyvet, megnézik, hogy mit hogy tudnak megvalósítani, majd a forgatókönyvet leforgatják egy az egyben, akármennyi ideig is tartsanak az előkészületek, illetve a forgatás, plusz az utómunka.
Amit nem értek, hogy ki dönti el, hogy a kész forgatókönyvet nem úgy dolgozzák fel, ahogy az ott le van írva? Erre tényleg választ várnék. Mert azt az embert kéne legelőször kirúgni, mert nyílvánvalóan ő az, aki nem ért a dolgához.
Ebből és az origós cikkből is az jön le nekem, hogy tök jók az elképzelések, csak nem merik bevállalni a rendezők, mert bonyodalmakkal járna. Pedig házilag barkácsolt dolgokkal lehet tök jó dolgokat összerakni. Pl egy fél városrész felrobbantása akár megoldható lenne egy makettel, némi zöld háttérrel megy egy kis számítógépes animációval, de gondolom ez is “túl” “bonyolult”, szóval inkább csak beszélnek róla…
Szóval szerintem az kéne, hogy függetlenek elkezdik egymást összegyűjteni, forrásokat felkutatni, mivel szerintem íróink vannak, rendezőink (még nevük sincs, de tehetségesek bizonyára akadnak, akiket nem fertőzött meg a magyar filmes – művész/szerzői filmes – társaság, akik nem nézik le álszent módon a hollywoodi gyártási technikákat), és színészeket is lehetne találni, de akkor már olyan színészeket, akik nem feltétlen színházon akarnak nevelkedni, mert szerintem ez is borzasztó, hogy magyar műsorban (film/sorozat) csak színházból kirángatott kamera előtt tök esetlen emberek próbálnak színészkedni.
Kb ennyi lenne a gondolatom. Gondolom ennél bonyolultabb a helyzet, de én csak ilyen független produkcióban, a rendszertől független társaságokban látom magyar film és sorozat gyártás feltámadását jövőjét.

Réta - 2010. 04. 14. 06:46

Én csak azt nem értem, hogy a gazdasági válság közepén hogy lehet kidobni már leforgatott jeleneteket. Ez komoly pénzbe került az adófizetőknek. Másrészt az M1-nek nincsenek olyan szuper programjai, hogy nem fért volna bele még 15-20 percnyi ebből a filmből. Többek között a fent felsorolt problémák miatt nem nézek magyar sorozatokat.

Dévid - 2010. 04. 14. 09:13

Köszi az interjút, tanulságos volt.
DVD-t kérünk a sorozatból, ha lehet, minél előbb :) (Azt már csak halkan jegyzem meg, hogy Blu-ray még jobb lenne, de…)

NatoLocator - 2010. 04. 14. 09:46

ez ami nekem is érthetetlen, hogy miért dobnak ki leforgatott részeket!??
a sok 100 éves konzerv műsor közé nem fér be egy 4 részes sorozat, csak 3 részes???

JRC - 2010. 04. 14. 11:10

Az nem egészen világos az interjúból, hogy a 3×48 perces sorozat időtartamát menet közben változtatta meg/módosította az MTV?

Különösen a Tűzvonalban forgatás tapasztalataival felvértezve átgondoltabb lehetett volna úgy kitalálni és vezetni a történetet, hogy elmesélhető legyen 3×48 percben. Túl egyszerűen látom a kérdést?

Tyberius - 2010. 04. 14. 11:54

JRC: talán egy picit igen. Amcsi sorozatoknál is szokott olyan jenni, hogy menet közben jönnek rá, hogy nem elég a 45 perc, de sok a 2×45, ilyenkor jönnek az alternatív 60-70 perces részek a csatorna hozzájárulásával… BSG-nél pl a 2-3. évadban is van ilyen bővített rész, igaz azok csak dvd-n jelentek meg a 4. évadban meg 3 ilyen is van, a záró rész is kapott egy szép bővítést. De ott van a Sons of Anarchy, aminek a 2×10-es része ment hosszabban a tv-ben. Persze itt arról van szó, hogy 4 részben jobban ki lehetett volna fejteni mint 3-ban, de mégegy részt anyagiak miatt nem tudtak felvenni… Hát nem tudom, csúnya változtatásokra lenne szükség a haza televíziós gyártási mentalitásban, mert ez így röhej, nemcsak a közszolgálati, de a kereskedelmi csatornák vonatkozásában is.
Igazából én se értettem az mtv álláspontját, miért nem engedték a hosszabb részt…

Dobay Ádám - 2010. 04. 14. 13:04

“ez ami nekem is érthetetlen, hogy miért dobnak ki leforgatott részeket!??”

Mindenből vágnak ki leforgatott anyagot, mozifilmből, tévéfilmből, tévésorozatból, ez önmagában nem szokatlan dolog. Nyilván ebben az esetben annyi plusz anyag nem keletkezett, hogy kiadjon még egy egész részt, viszont azt is vegyük hozzá, hogy Magyarországon nincs erre még kialakult szokás, hogy utólag megváltoztatjuk egy fikciós sorozat egy részének hosszát. (Mivel még nem is nagyon forogtak ilyen sorozatok.) De mondom, ennek a konkrét esetnek az okaiba nem tudunk belemenni.

“Az nem egészen világos az interjúból, hogy a 3×48 perces sorozat időtartamát menet közben változtatta meg/módosította az MTV?”

Nem, hanem meg volt adva hogy a három rész összesen ötven perc. Nyilván ez állt a szerződésben, amit módosítani kellett volna, hogy hosszabb lehessen, de ez nem sikerült. De mondom, ezzel kapcsolatban információ híján csak találgatni lehet.

“Különösen a Tűzvonalban forgatás tapasztalataival felvértezve átgondoltabb lehetett volna úgy kitalálni és vezetni a történetet, hogy elmesélhető legyen 3×48 percben. Túl egyszerűen látom a kérdést?”

Azt, hogy egy forgatókönyv hogyan valósul meg filmen, az millió dolog függvénye. Magyarországon, mint olvashatjátok a cikkekben, több dolog tud beleszólni, de minden forgatáson előfordul, hogy egy jelenet hosszabb vagy rövidebb lesz, mint eredetileg tervezték, csak egy példa, egészen picit lassabban beszélnek a színészek csak egyetlen jelenetben, és máris vesztettél egy percet. Aztán rengeteg minden csak a vágásnál derül ki, és még sorolhatnám.
Nem is beszélve arról, hogy ez nem ugyanaz a formátum, mint a Tűzvonalban, amiben van minden részben A-B-C cselekményszálad, és ha az A túlpörög, akkor egy kicsit visszaveszel a kevésbé fontos C-plotból, vagy legrosszabb esetben az egészet kiveszed. Nem konkrét példa csak mondtam valamit elméletben.
A Géniusz ezzel szemben minisorozat, amiben fix részben kell egy nagy történetet elmesélni elejétől a végéig, és bár vannak külön cselekményszálak, ezek szorosan összefüggenek egymással, és bárhol kiveszel információkat (mint amikre a példák itt is olvashatóak), az egész borul. Nehezebb műfaj, amire még nem volt példa Magyarországon.

Dobay Ádám - 2010. 04. 14. 13:41

“Kérdés, bár gondolom sokkal bonyolultabb a helyzet, de nem lehetne kvázi “kitermelni” egy teljesen független csoportot (írók, színészek, rendezők), akik valamilyen szinten független forrásokból merítenének.”

Oké, persze, ez tök jól hangzik, de min spórolsz? Nézzük csak a forgatást. Technikát venni vagy bérelni kell, nem tudod megkerülni. Nyersanyagot venni kell, nem tudod megkerülni. Haverságból nem fogsz tudni összeállítani egy stábot színészekkel, rendezővel, operatőrrel, hang, fény, smink, stb. Utóbbi három megint eszközbérlés, nyersanyag, áram. Helyszínek bérlése, engedélyek beszerzése, csak mondom amilyen sorrendben eszembejut. Amatőrökkel talán, de abból nem lesz értékelhető produkció. De mondjuk azt, hogy akkor tartsuk a napi 4 perc felvételt, ez 11 nap forgatás mondjuk egy 45 perces anyagra. Ha három részes, egyenként negyvenöt perces sorozatot akarsz mondjuk csinálni így, akkor az 30 munkanap forgatás. Addig azok az emberek, akik dolgoznak a produkción, miből élnek meg, miből vesznek kaját, miből fizetik a rezsit, a számlákat? És akkor ne beszéljünk se az utómunkáról, se pedig az előkészítésről, amin a legtöbbször csúszik el a dolog.

“Egy ilyen független csapat elkezdhetne showrunneri szinten működni. Összedobják a forgatókönyvet, ”

Na akkor itt álljunk meg egy szóra, mert máris újratermelted a problémát. :) Nem lehet egy forgatókönyvet “összedobni”. Egyszer egy nemzetközi, filmgyártási kérdéseket vitató konferencián egy veterán brit script doctor azt mondta, hogy egy játékfilmnél nulláról egy jó first draftig (ami hol van még a véglegestől) ideális esetben körülbelül egy év (!) telik el. Persze ez nem kőbe vésett szabály, de irányadónak nem rossz. Tévésorozatok esetében Pamela Douglas írja le a Writing the TV Drama Series c. könyvében azt a talán két-három éves folyamatot, hónapról hónapra, ahogy eljutsz addig (megint csak ideális esetben), hogy az első koncepciótól adásba került a pilotod.
És akkor tegyük mellé hogy legutóbbi információim szerint ma Magyarországon általában úgy tudsz megpályázni forgatókönyv-fejlesztésre pénzt (= olyan pénz, ami arra megy, hogy meg tudj élni addig amíg semmi mással nem foglalkozol csak a forgatókönyvön dolgozol), hogy a pályázati anyaghoz csatolod a forgatókönyvet.

“megnézik, hogy mit hogy tudnak megvalósítani, majd a forgatókönyvet leforgatják egy az egyben, ”

Igen, de ha nem tudod megvalósítani, akkor hogy forgatod le? :) Persze, leírom hogy egy helikopter elrepül a múzeumkert felett, és a róla kidobott létrát a gólyavár tetején nekifutó szuperbölcsész épp elkapja, és felmászik rajta. Miközben pörög körbe a kamera, a srácnak lobog a haja, és a bal füle mögött megcsillan a felkelő nap. Le lehet egy az egyben forgatni? Le lehet, ha van annyi pénzed. De valószínűleg nem lesz.
De hogy ne banális példát mondjak, már annak is igen nagy logisztikai követelményei vannak, hogy egy ember bemegy egy kocsmába, leül a pulthoz és rendel egy italt. Mert a kocsmát ki kell bérelni, meg kell oldani a világítást, a hangot, statisztákat (a kiesett forgalomért ki kell fizetni a tulajdonost), megint technika, stáb, stb. Pedig ez így leírva elég egyszerűen hangzik.

“Amit nem értek, hogy ki dönti el, hogy a kész forgatókönyvet nem úgy dolgozzák fel, ahogy az ott le van írva? Erre tényleg választ várnék. Mert azt az embert kéne legelőször kirúgni, mert nyílvánvalóan ő az, aki nem ért a dolgához.”

Ez nem döntés kérdése, meg nem egy személy kérdése. De ez is benne van a cikkekben is, hogy a gyártási körülmények rengeteget változtat, a pénzhiány rengeteget változtat, és persze bent van az is hogy a forgatókönyvíró által letett könyvet sokszor csak alapként használják valamihez, amiből a film lesz, függetlenül attól, hogy az úgy dramaturgiai egységet alkot-e vagy nem.

Nyilván még minden pontot el lehetne ragozni hosszú órákig, de a lényeg az, hogy itt sokkal-sokkal bonyolultabb dolgokról van szó, mint hogy pusztán a lelkesedésen múlna, hogy jó tévésorozatok készüljenek Magyarországon.

kiskiraly - 2010. 04. 14. 14:26

Egyre több komment születik ide, annál jobban világossá válik számora, hogy mondjuk a Barátok közt epizódjait nem is annyira amatőrök írják :)

Persze ettől függetlenül, nem vagyok/leszek szappanopera rajongó.

winnie - 2010. 04. 14. 14:29

a bk-ban neves írók és forgatókönyvírók dolgoznak, olyanok is, akik mozis nagy nevek lettek.

Tyberius - 2010. 04. 14. 14:53

@ Dobay Ádám: köszi a részletes választ, ezért is írtam, hogy valszeg bonyolultabb, mint én azt gondolom, ugyanakkor nem mindennel értek egyet.

“Haverságból nem fogsz tudni összeállítani egy stábot színészekkel, rendezővel, operatőrrel, hang, fény, smink, stb.”
Pedig meg lehetne, csinálni és működhetne is a dolog, ha lenne rá vállalkozó szellem.

“Amatőrökkel talán, de abból nem lesz értékelhető produkció.”
Ez hülyeség, pont azért lenne jó amatőrökkel dolgozni, mert irányíthatóak, nevelhetőek. Persze ehhez profi háttér munkások kellenének – showrenneri szerepkör pl, néhány haver rendező, ellenőrizni a legelején a folyamatot, okítaná az újakat, írók meg vannak dögivel… Amatőr színészeket jobban át lehetne szoktatni a kamera előtti munkára, mint színházon edződött, oda betört (értsd kényszerített) színészeket.

“Na akkor itt álljunk meg egy szóra, mert máris újratermelted a problémát. :) Nem lehet egy forgatókönyvet “összedobni”.”
Kiragadtad az összedobni szót, egyértelmű hogy nem arra gondoltam, hogy leülök 5 perc alatt megírok pár sort, azt kész a forgatókönyv. Maradjunk annyiban, hogy az általad leírt folyamat alatt értettem az összedobnak egy forgatókönyvet gondolatot:), viszont attól még mást is tudnak csinálni, főleg, hogy azért ma itthon nem hiszem, hogy olyan sok munka lenne ezen a téren, de aztán lehet tévedek, csak ha van, akkor a végtermékekről nem hallok.

“De hogy ne banális példát mondjak, már annak is igen nagy logisztikai követelményei vannak, hogy egy ember bemegy egy kocsmába, leül a pulthoz és rendel egy italt. Mert a kocsmát ki kell bérelni, meg kell oldani a világítást, a hangot, statisztákat (a kiesett forgalomért ki kell fizetni a tulajdonost), megint technika, stáb, stb. Pedig ez így leírva elég egyszerűen hangzik.”
Na jó ez részben igaz, részben meg nem. Díszlet építés pl. Elég egyszer megcsinálni, többször felhasználható, vagy zöld háttér, meg némi díszlet. A helikopteres példa értelem szerűen bonyolultabb és költségesebb, de a kocsmásat ezen a szinten már nem lehet annyira bonyolult megcsinálni.

“Ez nem döntés kérdése, meg nem egy személy kérdése. De ez is benne van a cikkekben is, hogy a gyártási körülmények rengeteget változtat, a pénzhiány rengeteget változtat, és persze bent van az is hogy a forgatókönyvíró által letett könyvet sokszor csak alapként használják valamihez, amiből a film lesz, függetlenül attól, hogy az úgy dramaturgiai egységet alkot-e vagy nem.”
Oké, de pont erre ment a kérdés, ki dönti el, hogy a kész forgatókönyvet CSAK alapként használják és nem ténylegesen a film elkészítéséhez. Amikor showrunneri szintű befolyásról beszélek, akkor arra gondoltam, hogy amit a showrunner (aki ideális esetben, sőt alap esetben maga is író) az írókkal együtt letesz az asztalra, azt a rendező nem alapként, hanem tényként kezeli. Változtatásokat saját maga nem eszközölhetne, csak a showrunner, aki az egész alkotási folyamatért felelős. Ez hiányzik itt. Origós cikkben olvastam, most nem linkelem ide, hogy a Tűzvonalban 3. évad első 10 részének könyvéből a rendezők 8-at visszadobtak, mondván nem tetszik nekik. Ezen majdnem besírtam, mert szerintem nem a rendező dolga eldönteni, hogy csak azt a könyvet rendezi meg ami tetszik neki, az lenne a dolga, hogy amit elé raktak azt legjobb tudása szerint megcsinálja… És ebben szerintem nem tévedek. Teszem hozzá (amúgy filmszakos egyetemi hallgató vagyok) Európára még mindig a túlzott szerzői/művész filmes hatás jellemző, ergó a rendező az atyaúristen, de ez szerintem tv-s keretek között nem működik.

“De mondjuk azt, hogy akkor tartsuk a napi 4 perc felvételt, ez 11 nap forgatás mondjuk egy 45 perces anyagra. Ha három részes, egyenként negyvenöt perces sorozatot akarsz mondjuk csinálni így, akkor az 30 munkanap forgatás. Addig azok az emberek, akik dolgoznak a produkción, miből élnek meg, miből vesznek kaját, miből fizetik a rezsit, a számlákat? És akkor ne beszéljünk se az utómunkáról, se pedig az előkészítésről, amin a legtöbbször csúszik el a dolog.”

Pont erről beszélek, ezt csak egy független félig profikből-félig amatőrökből álló csapat tudná megcsinálni, akik elkötelezik magukat amellett, hogy rászánnak 30-40 napot a forgatásra, további hónapokat az utómunkákra, de ezt már csinálhatnák szabadidőben is, a stáb egy részét már nem is érintené ez. Ami a felszereléseket jelenti, egy független stáb, akik elhatározzák magukat emellett, azok megvehetik a technikát, vagy bérlés, bár hosszabb távon akkor már inkább a vétel. A lényeg, hogy nem lenne időlimit kezdetben, amíg a rendszer be nem rögzül, ki nem alakul. Aztán házalás a kész termékkel, amit a profik tudnának x csatorna felé eladni kvázi, de ahhoz tényleg minőségi cucc kéne. Ezért tudná baráti társaság megvalósítani ezt. Persze jah mindenki pénzből él, de ha tovább nézünk a saját orrunknál, akkor akár haveri szívességekből jöhetnek be a nagy bizniszek, de itt már nagyon eltértünk a témától.

terdelyi - 2010. 04. 14. 14:54

Esküszöm az utóbbi hónapok legizgalmasabb Junkie-cikke van itt éppen születőben, gratulálok Winnie! Még a kommenteket is elképesztő lelkesedéssel olvasom.

Zoey - 2010. 04. 14. 18:03

Jó kis cikk, interjú. De… nem értem, ennyi pénzből ez miért nem telt ki? Másrészt: hagyjuk már el ezeket az a/az-okat a nevek elől! Nem a Feke Pali, hanem csak simán Feke Pali, és így a többi… Bocs, de az ilyen nyelvhelyességi hibák nagyon felbosszantanak, és ezt most nem az interjú készítőjének üzenem, hanem ezeknek az embereknek, akik így használják! Amúgy a sorozat nagyon tetszett, igaz egy csomó mindent nem értettem meg, bár így, interjú alapján már kapisgálom őket…

bree-gee - 2010. 04. 14. 18:41

Köszi szépen az interjút, nagyon örültem neki! Nagyon kellett már egy ilyen több dologra választ adó írás. :))

Busmen - 2010. 04. 14. 19:25

Köszönöm ezt a bejegyzést! Sok-sok dolgot megvilágított. Jó lenne az a dvd.

Dobay Ádám - 2010. 04. 14. 19:40

@Tyberius:

Az érvelésed alapján a jó magyar fikciós televíziózáshoz nincs más feladat, mint találni egy olyan 30-40 fős, képzett filmes szakemberekből és film iránt érdeklődő laikusokból vegyesen összeálló baráti társaságot, akik önként elvonulnak és létrehoznak tök jó dolgokat. Ez azért nem túl reális.

“Kiragadtad az összedobni szót, egyértelmű hogy nem arra gondoltam, hogy leülök 5 perc alatt megírok pár sort, azt kész a forgatókönyv.”

Csak érzékeltetni akartam, hogy itt nem napokról meg hetekről, hanem hónapokról és évekről beszélünk.

“Na jó ez részben igaz, részben meg nem. Díszlet építés pl. Elég egyszer megcsinálni, többször felhasználható, vagy zöld háttér, meg némi díszlet.”

Rendeltél már meg díszletet? :) Ha melléteszed egymás mellé a bérlést minden költséggel meg a díszletépítést, akkor még a bérlés is sokkal olcsóbbra jön ki.

“Oké, de pont erre ment a kérdés, ki dönti el, hogy a kész forgatókönyvet CSAK alapként használják és nem ténylegesen a film elkészítéséhez.”

Ezt nem dönti el senki, ez a szokás, ez a jellemző.

“Amikor showrunneri szintű befolyásról beszélek, akkor arra gondoltam, hogy amit a showrunner (aki ideális esetben, sőt alap esetben maga is író) az írókkal együtt letesz az asztalra, azt a rendező nem alapként, hanem tényként kezeli. Változtatásokat saját maga nem eszközölhetne, csak a showrunner, aki az egész alkotási folyamatért felelős. Ez hiányzik itt.”

Jó, de mit fogsz csinálni, ha Magyarországon ez nem így működik jelenleg? Van egy rendszer ami jelenleg Amerikában működik, és van egy rendszer ami jelenleg Magyarországon működik. Mindkettő hosszú évtizedek óta formálódik, és így nem mondhatod azt, hogy hé, figyu, Amerikában ez így megy, mostantól csettintésre legyen nálunk is így.
Amit szeretnél, azt vagy úgy lehet, hogy:
1. te pénzeled az egész produkciót, beletolod a magad kétszázötven millióját producerként, és akkor tényleg te szabod meg, hogy hogy legyen (talán)
2. hogyha a projekteddel megtalálsz egy olyan producert, aki egyetért veled abban, hogy a forgatókönyvnek és a forgatókönyvírónak nagyobb szerepet kell adni a gyártási folyamatban.
Egyébként nem.

“szerintem nem a rendező dolga eldönteni, hogy csak azt a könyvet rendezi meg ami tetszik neki, az lenne a dolga, hogy amit elé raktak azt legjobb tudása szerint megcsinálja… És ebben szerintem nem tévedek.”

Ez megint ugyanaz, hogy az amerikai rendszer működését (és azért az sem 100%-ban így működik) várod el a magyar rendszertől.

“Pont erről beszélek, ezt csak egy független félig profikből-félig amatőrökből álló csapat tudná megcsinálni, akik elkötelezik magukat amellett, hogy rászánnak 30-40 napot a forgatásra, további hónapokat az utómunkákra, de ezt már csinálhatnák szabadidőben is, a stáb egy részét már nem is érintené ez. Ami a felszereléseket jelenti, egy független stáb, akik elhatározzák magukat emellett, azok megvehetik a technikát, vagy bérlés, bár hosszabb távon akkor már inkább a vétel.”

Csak mielőtt belevágsz, számolj ehhez egy költségvetést, mert azt még mindig nem tudom, ehhez honnan szedsz össze soktízmillió forintot, főleg ha meg is szeretnél venni mindent. (Meg kérdezd meg azt a 20-30 embert hogy hajlandóak-e hónapokig ingyen dolgozni. Szerintem nem, de ez csak tipp.)

“Aztán házalás a kész termékkel,”

Nehéz lesz szerintem olyat találni aki beletol tíz-, esetleg százmilliókat egy projektbe úgy, hogy nincs rá garancia, hogy az bárkinek kelleni fog. Én nem ismerek ilyen producert.

Dobay Ádám - 2010. 04. 14. 19:44

@Zoey: “De… nem értem, ennyi pénzből ez miért nem telt ki?”

Mert higgyétek el, hogy nagyon sokba kerül a filmgyártás. :) Plusz a Géniusznál bele kell számolni azt is, hogy HD-ben forgott, ami önmagában is sok pénz.

Kitti - 2010. 04. 14. 20:03

Annak idején László Zsolt miatt találtam rá a Géniuszra, majd mikor megtudtam, magyar Da Vinci-kódként emlegetik, rögtön úgy döntöttem, hogy meg fogom nézni, csakhogy lemaradtam róla, nem nagyon tudott eljutni hozzám se a tévén, se az interneten keresztül. Mikor erre a cikkre rátaláltam, s főleg az MTV Videótár linkjére, persze rögtön ledaráltam, s szinte sajog a szívem, hogy egy ilyen remekművet képesek puszta pénzügyi okokból üzletemberek lerövidíteni, s kitépni a történet szívét lelkét, akár apró változtatásokkal is. A végéről nagyon hiányzott még az a pár perc, mikor bejött a stáblista, rögtön keresni kezdtem a negyedik részt, majd persze rájöttem, hogy sajnos nincs.
Elismerésem Fonyódi Tibornak, a színészeknek, bár volt pár dolog, ami igen irritált, de ez már csak a saját ízlésem hibája.
László Zsolt és Alföldi zseniális volt. :)

Kitti - 2010. 04. 14. 20:07

Ui.: Ádám, ha ezt olvasod, üzenem neked, hogy jó újra ‘látni’ Téged, ugyanis nekem eddig a charmed.hu társszerkesztője és Via élete párjaként voltál elkönyvelve, ugyanis a műsorodat sosem tudtam nézni. Remélem, hogy még sokra viszed és megéljük, hogy talpra áll a magyar filmezés és főleg az ilyen témájú! Mágia, mitológia, stb…(L)
:)

cstimcsi - 2010. 04. 17. 02:09

Nagyon örülök ennek az interjúnak! Én anno megnéztem mind3 részt. Az utolsónál vendégek voltak és nem tudtam koncentrálni a cselekményre, de később megtaláltam az mtv videótárban, meg is néztem, de azután is csak pislogtam. Nem értettem, h mi hiányzik, de úgy gondoltam, h a lényeget felfogtam, aztán nem is foglalkoztam a részletekkel. Ellenben a fentiekből kiderült, h jó pár dologról fogalmam sem volt…, pedig nekem ált. nem kell szájbarágni az infókat.

Elszomorító, h ilyen helyzetben van a magyar filmgyártás és most csak a pénzhiányra gondolok. Eddig nem is gondoltam, h egy forgatókönyvet ennyire mellőznek forgatáskor. Pedig naivan azt hinném, h az szent és az az alap. De bebizonyosodott, h egy szuper forgatókönyvből nem lell telitalálatos film.
Talán érdemes lenne a gyártóknak további támogatók után kuncsorogni, h a nézők egy teljes egészet kapjanak 70% helyett (én kb így érzem, de lehetett volna 120 is, mert a promo tök jó volt), így nehéz lesz a folytatást kieszközölni (pedig nagyon kíváncsi vagyok rá).

Említette Fonyódi, h nem gondolja könyvben megírni a történetet, pedig sztem jó ötlet lenne! Főleg ha terveznek játékfilmet is! Én nagyon szívesen elolvasnám!

Ide írd


kötelező

(kötelező, de nem adjuk ki senkinek)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz